Kínai autómatizált spermabegyűjtő autómata.
http://shanghaiist.com/2019/04/16/w...t56a-MXboRZzHJpFGv2cPSwzL3b-4lAA1I6PBZX6l58mg
http://shanghaiist.com/2019/04/16/w...t56a-MXboRZzHJpFGv2cPSwzL3b-4lAA1I6PBZX6l58mg
[BIZTPOL] Kína
- Téma indítója GrGLy
- Indítva
-
Ha nem vagy kibékülve az alapértelmezettnek beállított sötét sablonnal, akkor a korábbi ígéretnek megfelelően bármikor átválthatsz a korábbi világos színekkel dolgozó kinézetre.
Ehhez görgess a lap aljára és a baloldalon keresd a HTKA Dark feliratú gombot. Kattints rá, majd a megnyíló ablakban válaszd a HTKA Light lehetőséget. Választásod a böngésződ elmenti cookie-ba, így amikor legközelebb érkezel ezt a műveletsort nem kell megismételned. -
Az elmúlt időszak tapasztalatai alapján házirendet kapott a topic.
Ezen témában - a fórumon rendhagyó módon - az oldal üzemeltetője saját álláspontja, meggyőződése alapján nem enged bizonyos véleményeket, mivel meglátása szerint az káros a járványhelyzet enyhítését célzó törekvésekre.
Kérünk, hogy a vírus veszélyességét kétségbe vonó, oltásellenes véleményed más platformon fejtsd ki. Nálunk ennek nincs helye. Az ilyen hozzászólásokért 1 alkalommal figyelmeztetés jár, majd folytatása esetén a témáról letiltás. Arra is kérünk, hogy a fórum más témáiba ne vigyétek át, mert azért viszont már a fórum egészéről letiltás járhat hosszabb-rövidebb időre.
-
Az elmúlt időszak tapasztalatai alapján frissített házirendet kapott a topic.
--- VÁLTOZÁS A MODERÁLÁSBAN ---
A források, hírek preferáltak. Azoknak, akik veszik a fáradságot és összegyűjtik ezeket a főként harcokkal, a háború jelenlegi állásával és haditechnika szempontjából érdekes híreket, (mindegy milyen oldali) forrásokkal alátámasztják és bonuszként legalább a címet egy google fordítóba berakják, azoknak ismételten köszönjük az áldozatos munkáját és további kitartást kívánunk nekik!
Ami nem a topik témájába vág vagy akár csak erősebb hangnemben is kerül megfogalmazásra, az valamilyen formában szankcionálva lesz
Minden olyan hozzászólásért ami nem hír, vagy szorosan a konfliktushoz kapcsolódó vélemény / elemzés azért instant 3 nap topic letiltás jár. Aki pedig ezzel trükközne és folytatná másik topicban annak 2 hónap fórum ban a jussa.
Ez a pasitlan csajok számára van,vagy a csajtalan pasiknak,esetleg az államnak kell a minta,a kredit rendszerhez,vagy egyéb okból kell ez a kórházba?
Gondolom karok nélküli donorok részére fejlesztették ki elsősorban. A méllyebb okokon nem gondollkodtam még.
Kína: lehetőség, kihívás vagy veszélyforrás.
"Az elmúlt évben sok kritika érte Kínát és a közép-európai országok együttműködését, mert sokak szerint Kína meg akarja osztani az Európai Uniót - fogalmazott Goreczky Péter. A Külügyi és Külgazdasági Intézet vezető elemzője hozzátette: idén már látszott, hogy mindkét fél igyekszik ezeket az aggályokat eloszlatni."
"Az elmúlt évben sok kritika érte Kínát és a közép-európai országok együttműködését, mert sokak szerint Kína meg akarja osztani az Európai Uniót - fogalmazott Goreczky Péter. A Külügyi és Külgazdasági Intézet vezető elemzője hozzátette: idén már látszott, hogy mindkét fél igyekszik ezeket az aggályokat eloszlatni."
Gyülekeznek a külföldi vendégek a kínai haditengerészet holnap kezdődő 70. születésnapja alkalmából rendezendő nemzetközi flottaszemlére és ünnepélyre. A képeken az orosz Gorskov, a japán Suzutsuki, az ausztrál Melbourne és az egyik indiai Kolkota.
Gyülekeznek a külföldi vendégek a kínai haditengerészet holnap kezdődő 70. születésnapja alkalmából rendezendő nemzetközi flottaszemlére és ünnepélyre. A képeken az orosz Gorskov, a japán Suzutsuki, az ausztrál Melbourne és az egyik indiai Kolkota.
A yenkiket nem hívták meg?
Ôk már eleve a közelben vannak-hívni sem kell ôket...A yenkiket nem hívták meg?
Kína kinyit: mit és kit szolgál majd az Új Selyemút?
Az Új Selyemúttal a néhány évtized alatt példátlan gazdasági növekedést és belső életszínvonal-emelkedést elérő Kína kiárad, szó szerint a fél világra. A cél a „világbéke” – avagy a világuralom? Hátterünk az évtizedekre előre tervezett, lassan, de biztosan megvalósuló kínai gigaprojektről.
Írta: Matsuzaki Diána Sayuri
One Belt, One Road (Egy övezet, egy út), Belt and Road Initiative (BRI) azaz Övezet és Út Kezdeményezés, Új Selyemút-projekt…. A sok elnevezés mind egy nagyszabású tervet takar, mégpedig Kínának azt a törekvését, hogy ne csak a világ második legnagyobb gazdasági hatalma legyen, hanem hogy ezáltal kikerülhetetlen, vezető pozícióra tehessen szert a világpolitikában is, a gazdasági és kereskedelmi fellendülés útján pedig – Hszi Csin-ping kínai elnök megfogalmazásában – előremozdítsa „a barátságot, a közös fejlődést, a békét, a harmóniát és a jobb jövőt”.
Az Új Selyemút-projekt történelmi gyökerei a hajdani, több száz éven át működő, klasszikus Selyemútig nyúlnak vissza. Ez a több mint 8 ezer kilométeren húzódó kereskedelmi útvonal a keleti nagyhatalmakat kötötte össze a nyugati világgal, és megalapozta az akkori ismert világ kulturális és gazdasági kapcsolatrendszerét.
A történelem – különösen a modern kor – viszontagságai és az elzárkózó kommunizmus évtizedei után, ahogy egyre nagyobb szerepet kapott a világgazdaságban és mára a világ második legnagyobb gazdaságává nőtte ki magát, Kína úgy döntött, világpolitikai befolyását és erejét ismét a kereskedelem segítségével növeli, és felújítja a hajdani Selyemutat.
A kezdeményezést először 2013-ban jelentették be Pekingben, és eleinte infrastrukturális beruházásokat jelentett Ázsia, Európa és Afrika területén, elsősorban azért, hogy megerősítse Kína összeköttetését kereskedelmi partnereivel. Kína deklarált szándéka nemcsak az volt, hogy újjáélessze a hajdani Selyemút gazdasági fényét, hanem, hogy – Hszi Csin-ping elnök megfogalmazásában – egy új együttműködési és kölcsönösen javadalmazó kapcsolatrendszer mintáját hozzák létre egy nyitott világgazdaság eléréséhez.
Kína számára a legfontosabb cél a kereskedelmi útvonalak biztosítása, azoké a szárazföldi és tengeri útvonalaké, amiken keresztül a kínai áru eljuthat a legnagyobb nyugati felvevőpiacokra, lényegében az Európai Unió területére.
Ehhez pedig az kellett, hogy kiépülhessen az az infrastruktúra, ami lehetővé teszi az áruk zavartalan mozgását. Ahhoz pedig, hogy ez a hálózat létrejöhessen, meg kell alapozni a kapcsolatokat az érintett országokkal, politikailag, pénzügyileg és kulturálisan egyaránt.
A politikai vonal viszonylag egyszerűen magyarázható: az adott ország politikai vezetésének döntése szükséges ahhoz, hogy aztán gazdasági-pénzügyi szinten is megkapják a támogatást; a kulturális együttműködés pedig azért kiemelten fontos, mert ez ágyaz meg két ország jó viszonyának a magasabb szinteken is, főleg, ha két, egymástól ennyire távoli kultúra kapcsolódik össze.
Kína felismerte, hogy erre a három pillérre kell alapoznia, ha vezető szerepet akar. A modern kínai politikai generációból a jelenlegi elnök-pártfőtitkár, Hszi Csin-ping az, akinek a neve fémjelzi az új típusú, kereskedelmi alapú világpolitikát, és ő az, aki 2013-ban elindította az Új Selyemutat, a szárazföldi és tengeri kereskedelmi útvonalak, valamint a kínai ipar egyre növekvő igényeit kiszolgáló kőolaj- és földgázvezeték-rendszer kiépítését. Ez lett Hszi politikájának zászlóshajója: jelentős, 4-6 ezermilliárd dolláros alapot szántak a terv megvalósítására.
A kereskedelmi útvonalak tekintetében két fő irányról beszélhetünk. Az egyik az Eurázsián keresztül húzódó vasúti, a másik pedig a Délkelet-Ázsia és Afrika felől európai (egészen pontosan görög) partokhoz érő tengeri szállítmányozási útvonal.
Kína több milliárd dolláros befektetései az érintett országok vasúti és kikötőhálózatának fejlesztését célozták meg,
egy egyszerű konstrukcióval: az adott ország kínai pénzintézetekből kedvező hitelt vehet fel, és kínai (nagyrészt állami vagy szorosan az államhoz kötődő) vállalatokkal építtetheti meg vagy fejlesztheti tovább az infrastruktúrát, ami nyilvánvalóan jó a szóban forgó országnak, és különösen jó Kínának, hiszen exportárui így gyorsabban és biztonságosabban juthatnak el például a legfontosabb és legnagyobb nyugati kereskedelmi övezetbe, az Európai Unióba.
A kínai jelenlét már a kezdetek óta jól érzékelhető volt Európa egyes országaiban. Magyarország például már a program bejelentésének évétől, 2013-tól beszélt a Budapest-Belgrád vasútvonalról. Budapest és Peking között szoros a kapcsolat, és ez annak is köszönhető, hogy Magyarország egyike annak a 17 európai országnak, amelyekkel Kína különösen szívesen, egy tömbben tárgyal. Ez a 17+1 (Görögország idei felvételéig 16+1) néven ismert csoport közép-, kelet- és dél-európai országokat tömörít, a Balti-tengertől egészen a Balkánig. Kínai sajátosság, hogy a baltiakat, a V4-eket és a nem-uniós balkáni államokat egy kalap alá veszik, ez egyrészt Peking számára egyszerűbb tárgyalási körülményeket teremt, másfelől azonban számos ellentét is kirajzolódik, hiszen nem lehetnek érvényesek ugyanazok a feltételek például egy északi és egy balkáni állam tekintetében.
A cikk további része itt:
https://mandiner.hu/cikk/20190505_kina_kinyit_mit_es_kit_szolgal_majd_az_uj_selyemut
Az Új Selyemúttal a néhány évtized alatt példátlan gazdasági növekedést és belső életszínvonal-emelkedést elérő Kína kiárad, szó szerint a fél világra. A cél a „világbéke” – avagy a világuralom? Hátterünk az évtizedekre előre tervezett, lassan, de biztosan megvalósuló kínai gigaprojektről.
Írta: Matsuzaki Diána Sayuri
One Belt, One Road (Egy övezet, egy út), Belt and Road Initiative (BRI) azaz Övezet és Út Kezdeményezés, Új Selyemút-projekt…. A sok elnevezés mind egy nagyszabású tervet takar, mégpedig Kínának azt a törekvését, hogy ne csak a világ második legnagyobb gazdasági hatalma legyen, hanem hogy ezáltal kikerülhetetlen, vezető pozícióra tehessen szert a világpolitikában is, a gazdasági és kereskedelmi fellendülés útján pedig – Hszi Csin-ping kínai elnök megfogalmazásában – előremozdítsa „a barátságot, a közös fejlődést, a békét, a harmóniát és a jobb jövőt”.
Az Új Selyemút-projekt történelmi gyökerei a hajdani, több száz éven át működő, klasszikus Selyemútig nyúlnak vissza. Ez a több mint 8 ezer kilométeren húzódó kereskedelmi útvonal a keleti nagyhatalmakat kötötte össze a nyugati világgal, és megalapozta az akkori ismert világ kulturális és gazdasági kapcsolatrendszerét.
A történelem – különösen a modern kor – viszontagságai és az elzárkózó kommunizmus évtizedei után, ahogy egyre nagyobb szerepet kapott a világgazdaságban és mára a világ második legnagyobb gazdaságává nőtte ki magát, Kína úgy döntött, világpolitikai befolyását és erejét ismét a kereskedelem segítségével növeli, és felújítja a hajdani Selyemutat.
A kezdeményezést először 2013-ban jelentették be Pekingben, és eleinte infrastrukturális beruházásokat jelentett Ázsia, Európa és Afrika területén, elsősorban azért, hogy megerősítse Kína összeköttetését kereskedelmi partnereivel. Kína deklarált szándéka nemcsak az volt, hogy újjáélessze a hajdani Selyemút gazdasági fényét, hanem, hogy – Hszi Csin-ping elnök megfogalmazásában – egy új együttműködési és kölcsönösen javadalmazó kapcsolatrendszer mintáját hozzák létre egy nyitott világgazdaság eléréséhez.
Kína számára a legfontosabb cél a kereskedelmi útvonalak biztosítása, azoké a szárazföldi és tengeri útvonalaké, amiken keresztül a kínai áru eljuthat a legnagyobb nyugati felvevőpiacokra, lényegében az Európai Unió területére.
Ehhez pedig az kellett, hogy kiépülhessen az az infrastruktúra, ami lehetővé teszi az áruk zavartalan mozgását. Ahhoz pedig, hogy ez a hálózat létrejöhessen, meg kell alapozni a kapcsolatokat az érintett országokkal, politikailag, pénzügyileg és kulturálisan egyaránt.
A politikai vonal viszonylag egyszerűen magyarázható: az adott ország politikai vezetésének döntése szükséges ahhoz, hogy aztán gazdasági-pénzügyi szinten is megkapják a támogatást; a kulturális együttműködés pedig azért kiemelten fontos, mert ez ágyaz meg két ország jó viszonyának a magasabb szinteken is, főleg, ha két, egymástól ennyire távoli kultúra kapcsolódik össze.
Kína felismerte, hogy erre a három pillérre kell alapoznia, ha vezető szerepet akar. A modern kínai politikai generációból a jelenlegi elnök-pártfőtitkár, Hszi Csin-ping az, akinek a neve fémjelzi az új típusú, kereskedelmi alapú világpolitikát, és ő az, aki 2013-ban elindította az Új Selyemutat, a szárazföldi és tengeri kereskedelmi útvonalak, valamint a kínai ipar egyre növekvő igényeit kiszolgáló kőolaj- és földgázvezeték-rendszer kiépítését. Ez lett Hszi politikájának zászlóshajója: jelentős, 4-6 ezermilliárd dolláros alapot szántak a terv megvalósítására.
A kereskedelmi útvonalak tekintetében két fő irányról beszélhetünk. Az egyik az Eurázsián keresztül húzódó vasúti, a másik pedig a Délkelet-Ázsia és Afrika felől európai (egészen pontosan görög) partokhoz érő tengeri szállítmányozási útvonal.
Kína több milliárd dolláros befektetései az érintett országok vasúti és kikötőhálózatának fejlesztését célozták meg,
egy egyszerű konstrukcióval: az adott ország kínai pénzintézetekből kedvező hitelt vehet fel, és kínai (nagyrészt állami vagy szorosan az államhoz kötődő) vállalatokkal építtetheti meg vagy fejlesztheti tovább az infrastruktúrát, ami nyilvánvalóan jó a szóban forgó országnak, és különösen jó Kínának, hiszen exportárui így gyorsabban és biztonságosabban juthatnak el például a legfontosabb és legnagyobb nyugati kereskedelmi övezetbe, az Európai Unióba.
A kínai jelenlét már a kezdetek óta jól érzékelhető volt Európa egyes országaiban. Magyarország például már a program bejelentésének évétől, 2013-tól beszélt a Budapest-Belgrád vasútvonalról. Budapest és Peking között szoros a kapcsolat, és ez annak is köszönhető, hogy Magyarország egyike annak a 17 európai országnak, amelyekkel Kína különösen szívesen, egy tömbben tárgyal. Ez a 17+1 (Görögország idei felvételéig 16+1) néven ismert csoport közép-, kelet- és dél-európai országokat tömörít, a Balti-tengertől egészen a Balkánig. Kínai sajátosság, hogy a baltiakat, a V4-eket és a nem-uniós balkáni államokat egy kalap alá veszik, ez egyrészt Peking számára egyszerűbb tárgyalási körülményeket teremt, másfelől azonban számos ellentét is kirajzolódik, hiszen nem lehetnek érvényesek ugyanazok a feltételek például egy északi és egy balkáni állam tekintetében.
A cikk további része itt:
https://mandiner.hu/cikk/20190505_kina_kinyit_mit_es_kit_szolgal_majd_az_uj_selyemut
Akkor ebből is látszik hogy ki akar basztatni kit ? Kína bűne az hogy fejlődik ! Szép! Ha lenne egy SUPERMAN a világban akkor lennének bajban a jenkik
Mondjuk nagyon nem sírnók ha Kína lekukázná a fél/egész us navy-t.
Nem lesz háború,mert Kínának is van icbm-je,és ugye ha már vissza is tudna lőni az ellen,akkor marad a szájkarate.
Kína bűne sztem az, hogy a FED pénzrendszerén kívül, annak rovására akar fejlődni. És amúgy tényleg egy durva, elnyomós-agymosós-kivégzős diktatúra, ami persze megbocsájtható volt, amíg hajlandóak voltak a rabszolga népességük erejét bérbe adni csillogó biszbaszok gyártásához.Akkor ebből is látszik hogy ki akar basztatni kit ? Kína bűne az hogy fejlődik ! Szép! Ha lenne egy SUPERMAN a világban akkor lennének bajban a jenkik
Emeletes konténervonatok járhatnak majd Európa és Kína között?
Évről évre egyre több tehervonat közlekedik az Új Selyemúton. Lehet, hogy megoldást találtak a kapacitási korlátokra?
A vonatok feltorlódásának elkerülése érdekében a fuvarozó vállalatok új útvonalak után is kutatnak. Az úgynevezett Új Selyemút kapacitásának növelésére azonban létezhet egy másik megoldás is, nevezetesen, hogy a teherszállítási folyosót alkalmassá teszik a dupla konténerszállítására. Erre a lehetőségre a zürichi Alkalmazott Tudományi Egyetem és a Roland Berger vezető tanácsadó cég közösen bukkant rá. A kutatás alapötletét az Észak-Amerikában, kiváltképp az Egyesült Államokban hatékonyan működő kettős konténerszállítás adta.
Lukas Mani, a Stadler Rail ajánlattevő-értékesítője elmondta: az észak-amerikai vasúti üzemet megfigyelve jól látható, hogyan is tud jövedelmezően működni a vasúti árufuvarozás nagy távolságokon. A hét első kategóriájú vasúttársaság a 2017-es adatok alapján átlagosan több mint harmincöt százalékos árréssel dolgozik. A tanulmány az Új Selyemút egy második, új korridorvonalának kialakítását vizsgálja, mely Kazahsztán, Oroszország és Fehéroroszország széles, 1520 milliméteres nyomtávú vasúthálózatán haladna végig. Ez az eurázsiai korridor legnagyobb része, a vonatok nagy része pedig ugyanazt az útvonalat használja.
A szakember Indiát említi jó példaként. A kapacitási korlátok legyőzésének egyetlen módja, hogy kizárólag a teherszállításra építenek vasútvonalakat, mint például Indiában. A hatalmas ország nyolc, a dupla konténerszállítást is lehetővé tevő teherforgalom számára fenntartott vasúti folyosót üzemeltet, melyek összesen körülbelül tízezer kilométernyi vaspályát tesznek ki. Azonban az ilyen két szinten egymásra rakott konténereket is kezelő vasútvonalakhoz még akkor is szükséges a fizikai akadályokat megszüntető infrastrukturális beruházás, ha azon kizárólag teherszállítás zajlik. Ilyen tényezők a vasúti pálya tulajdonságai, például a tengelynyomás, vagy az alagutak, hidak és szintbeni átjárók. Az űrszelvény szükséges magassága miatt pedig a felsővezetékes üzem is kizárt. Lényeges kérdés a megfelelő gördülőállomány is, mivel a kétszintes konténerszállításhoz speciális pőrekocsik szükségesek, melyeket csak kevés gyártó állít elő.
A témáról a május 15-16-án Gdanskban megrendezendő vasúti teherszállítási csúcstalálkozón, a RailFreight Summiton bővebben beszél majd a Stadler Rail szakembere – jelenti a Rail Freight.
http://iho.hu/hir/emeletes-kontenervonatok-jarhatnak-majd-europa-es-kina-kozott-190507
Évről évre egyre több tehervonat közlekedik az Új Selyemúton. Lehet, hogy megoldást találtak a kapacitási korlátokra?
A vonatok feltorlódásának elkerülése érdekében a fuvarozó vállalatok új útvonalak után is kutatnak. Az úgynevezett Új Selyemút kapacitásának növelésére azonban létezhet egy másik megoldás is, nevezetesen, hogy a teherszállítási folyosót alkalmassá teszik a dupla konténerszállítására. Erre a lehetőségre a zürichi Alkalmazott Tudományi Egyetem és a Roland Berger vezető tanácsadó cég közösen bukkant rá. A kutatás alapötletét az Észak-Amerikában, kiváltképp az Egyesült Államokban hatékonyan működő kettős konténerszállítás adta.
Lukas Mani, a Stadler Rail ajánlattevő-értékesítője elmondta: az észak-amerikai vasúti üzemet megfigyelve jól látható, hogyan is tud jövedelmezően működni a vasúti árufuvarozás nagy távolságokon. A hét első kategóriájú vasúttársaság a 2017-es adatok alapján átlagosan több mint harmincöt százalékos árréssel dolgozik. A tanulmány az Új Selyemút egy második, új korridorvonalának kialakítását vizsgálja, mely Kazahsztán, Oroszország és Fehéroroszország széles, 1520 milliméteres nyomtávú vasúthálózatán haladna végig. Ez az eurázsiai korridor legnagyobb része, a vonatok nagy része pedig ugyanazt az útvonalat használja.
A szakember Indiát említi jó példaként. A kapacitási korlátok legyőzésének egyetlen módja, hogy kizárólag a teherszállításra építenek vasútvonalakat, mint például Indiában. A hatalmas ország nyolc, a dupla konténerszállítást is lehetővé tevő teherforgalom számára fenntartott vasúti folyosót üzemeltet, melyek összesen körülbelül tízezer kilométernyi vaspályát tesznek ki. Azonban az ilyen két szinten egymásra rakott konténereket is kezelő vasútvonalakhoz még akkor is szükséges a fizikai akadályokat megszüntető infrastrukturális beruházás, ha azon kizárólag teherszállítás zajlik. Ilyen tényezők a vasúti pálya tulajdonságai, például a tengelynyomás, vagy az alagutak, hidak és szintbeni átjárók. Az űrszelvény szükséges magassága miatt pedig a felsővezetékes üzem is kizárt. Lényeges kérdés a megfelelő gördülőállomány is, mivel a kétszintes konténerszállításhoz speciális pőrekocsik szükségesek, melyeket csak kevés gyártó állít elő.
A témáról a május 15-16-án Gdanskban megrendezendő vasúti teherszállítási csúcstalálkozón, a RailFreight Summiton bővebben beszél majd a Stadler Rail szakembere – jelenti a Rail Freight.
http://iho.hu/hir/emeletes-kontenervonatok-jarhatnak-majd-europa-es-kina-kozott-190507
Egy elég jó észrevétel.
"Egy olyan kínai stratégia körvonalazódik, mely kifejezetten az olyan amerikai termelőket bünteti majd vámokkal, akik a Trump számára billegő államokban élnek, eldöntve ezzel a 2020-as elnökválasztást."
Kína már az USA import 90%-ára kivetette a vámot, a szójaimportot meg drasztikusan visszavette (az most az EU-ba jön). Szóval a cikkíró lehetne egy kicsit tájékozottabb.
Emellett Trump kompenzációt ad az érintett USA termelőknek.
Kína már az USA import 90%-ára kivetette a vámot, a szójaimportot meg drasztikusan visszavette (az most az EU-ba jön). Szóval a cikkíró lehetne egy kicsit tájékozottabb.
Emellett Trump kompenzációt ad az érintett USA termelőknek.
Írtak régebben erről is, de lehet találtak még olyan termékeket, amelyek érzékenyen érinthetik Trump hátországát.
Kína beváltotta fenyegetését: 60 milliárd dollárnyi amerikai termékre vet ki vámot
https://www.portfolio.hu/gazdasag/k...-amerikai-termekre-vet-ki-vamot.5.323999.html
https://www.portfolio.hu/gazdasag/k...-amerikai-termekre-vet-ki-vamot.5.323999.html
A nyugatimádó agit-proposok ilyenkor előadhatnák, hogy most éppen miért jó a vámháború és a kereskedelem korlátozása, ha eddig a szabad kereskedelem volt az imádat tárgya.
Netán csak addig jó amíg az a nyugatnak előnyös? Utána már nem annyira?
Kettős mérce, képmutatás, szembeköpés, avagy hogy is van ez?
Várom az útmutatót, hogy ne kelljen vakon botorkálnom!
Netán csak addig jó amíg az a nyugatnak előnyös? Utána már nem annyira?
Kettős mérce, képmutatás, szembeköpés, avagy hogy is van ez?
Várom az útmutatót, hogy ne kelljen vakon botorkálnom!