MIT EXPORTÁL KAZAHSZTÁN?
Az ország fő exporttermékei az olaj, a gáz, a szén, az elektromosság, a gépek és a fémek. Az olajfüggőség növekszik. Ezenkívül új, nagy mezőket fedeznek fel, amelyek fejlődésének eredményeként Kazahsztán kiléphet az olajtermelő országok közötti, a termelési szintek fagyasztásáról szóló megállapodásból. 2013-ban az olaj és finomított termékeinek aránya az export részesedésében 35, 2014-ben pedig már 38% volt. A szénhidrogének mellett a külső források fontos elemei a következők:
- vas és színesfém (az összérték 33% -a);
- ritka ércek (urán, volfrám, nikkel) - 12%;
- mezőgazdasági termékek - 9%;
- egyéb termékek - 10, 5 százalék.
Kazahsztán exportjának fontos részét a mezőgazdaság alkotja. Az ország jelentős részét felszántják. A gabona nagy részét exportálják. Lakónként csaknem egy tonna gabonát termesztenek. Ezek elsősorban minőségi kemény fajták. A munkaképes korú lakosság legfeljebb 16% -a foglalkozik mezőgazdasággal. Hüvelyeseket és gyökérnövényeket is termesztenek.
A növényi termékek előállítása mellett a gazdák az állatok tenyésztését is vállalják. Ezek elsősorban juhok, kecskék, tehenek, lovak, sertések, tevék. Közvetlenül Kazahsztánban tenyésztették az úgynevezett fehérfejű szarvasmarhafajtát, amelyet ma aktívan tenyésztenek a FÁK egész területén.
Az állatokon kívül itt egy madár tenyésztése is aktív. Összesen 34 millió darab van. A baromfigazdaságok évente 4 milliárd tojást termelnek. A jövőben ezen termékek egy részét exportálják. A szolgáltatások exportja fejletlen. A helyzet azonban a jövőben változhat.
Az utóbbi években az alacsonyabb olajárak és részben a fémek miatt Kazahsztán (valamint Oroszország) exportjövedelme jelentősen csökkent. Ez a gazdaság és a lakosság életének romlásához vezetett.
ÁRU-EXPORT SZERKEZETE
A nem nyers kivitel kevésbé jelentős, mint a nyers kivitel, és mérete nem túl lenyűgöző. A szolgáltatások exportja fejletlen. Ez nagyrészt a gazdaság nyersanyag-orientáltságának tudható be. Az áruk exportjának szerkezete a következő:
- Műanyag és az alapokon alapuló termékek. Kazahsztán 42 521 tonna ilyen terméket értékesít, és deviza árbevétele 52 millió dollár.
- A második helyen az értékesítés - a textilipar. 15814 tonnát exportálnak, bevétele 41 millió dollár.
- Különböző italok, beleértve az alkoholosokat, és az ecet - ezek 71 474 tonna és 33 millió dollár valuta.
- A gömb- vagy gördülőcsapágyak mennyisége 13 283 tonna, ami a gazdaság számára 27 millió dollárt eredményez.
- A közlekedés és a szállítóeszközök 23 millió dollárt eredményeznek.
- A cukor és az édességek összesen 18 millió dollárért kerülnek értékesítésre.
- A mezőgazdasági zsírok hasonló devizabevételeket eredményeznek.
- Egyéb mezőgazdasági nyersanyagokon alapuló termékek 15 millió dollárt jelentenek az ország számára.
Sokkal kisebb szerepet játszik a fémtermékek és a vízvezeték értékesítéséből származó bevétel. Az áruk Kazahsztánba történő kivitele elsősorban a mérnöki termékekre és a szerszámgépekre koncentrál.
AZ EXPORT HELYZETE AZ ELMÚLT ÉVEKBEN
A 2014-16-os válság után. A kazahsztáni gazdaság és az export helyzete fokozatosan javul. Növekszik az olaj és fémek ára, valamint az olajtermelés ebben az országban. 2017 első felében a nyersanyagok részesedése az export szerkezetében 86, 6% -ot tett ki, ami magasabb, mint az előző években, de még mindig alacsonyabb, mint a válság előtt. 2017-ben a külföldi olajértékesítés 4, 2% -kal nőtt az előző évhez képest. Ugyanebben az időszakban a gázkivitel 10% -kal nőtt. A fűtőolaj értékesítéséből származó bevétel csaknem kétszer, a vasérc - 38, 4% -kal, a szén - 2, 1-szeresére nőtt. Ugyanakkor bizonyos típusú nyersanyagok szállítása kissé csökkent.
A fémek szerepe az exporttermékekben az elmúlt 3 évben drámaian megnőtt. Jelenleg meghaladja a 18 százalékot, míg 2015-ig a 10-es körzetben volt. A fémértékesítés bevételei 2017. első félévében 4, 2 milliárd dollárt tettek ki.
Kazahsztán vegyi és mezőgazdasági termékek exportja negatívnak bizonyult. A kémia legnagyobb részét 2015-ben és 2016-ban, a mezőgazdasági termékek esetében pedig 2016-ban figyelték meg. A mezőgazdasági ágazat visszaesése a mezőgazdasági termékek iránti kereslet csökkenésével jár Iránban és Üzbegisztánban.
Az exportműveletek részarányának enyhe csökkenését észlelték a mérnöki termékek. 2016 és 2017 között 0, 8 százalékkal (2-ről 1, 2-re) csökkent. Ugyanakkor a textilkereskedelem fokozatosan növekszik. A kazahsztáni ruházatok fő vevője most Kína. Alig egy év alatt az ilyen típusú termékek eladása az Égi Birodalomban 1, 9-ről 58, 5 millió dollárra növekedett. Ugyanakkor a kínai ruházat importja 33 millió dollárt tett ki.
A kazah vízvezeték, műanyag csövek és csövek fő vevője Oroszország. A növényi termékeket és a tejtermékeket Oroszország és Kirgizisztán aktívan vásárolja. Türkmenisztánban is jól értékesít.
A zsírok fő importőre Kirgizisztán. Nagyon sok Üzbegisztánba és Kínába megy. Oroszország a vezető kazahsztáni cukor importjában.
És a csapágyak fő és szinte kizárólagos vásárlója Oroszország. Az alkoholos és alkoholmentes italokat Oroszországba és Kirgizisztánba exportálják.
Így az Oroszország és a Kazahsztán közötti kereskedelem döntő szerepet játszik ennek az ázsiai országnak a gazdaságában.
MIT VÁSÁROL KAZAHSZTÁN?
Kazahsztán exportja és importja összekapcsolódott. Ez az ország kevés csúcstechnológiai terméket állít elő, és külföldről kénytelen importálni. Az áruk exportja Kazahsztánba Oroszországból a következő:
- olajfinomító termékek;
- atomreaktorok és ipari kazánok;
- járművek, a vasút és a villamos kivételével;
- mechanika és berendezések;
- fűrészáru;
- műanyag termékek;
- elektronika.