A kazah tiltakozások mechanizmusa
Ezeket már leírtam külön-külön, de most pontokban összefoglalva nézzükk a tényeket- mi volt a tiltakozások kezdete előtt.
1. Kazahsztán többvektoros politikát folytat, és aktívan együttműködik az Egyesült Államokkal és az EU-val.
2. Oroszország és Kína jelentős gazdasági befolyása ellenére az országra igen nagy befolyással van a nyugati tőkére. Kína számára a stabil Kazahsztán létfontosságú az "Egy Övezet és Egy út"kezdeményezés végrehajtásához.
3. Annak ellenére, hogy Kazahsztán gazdagabb szomszédainál, az országban a vagyoni egyenlőtlenség növekedése tapasztalható, ami társadalmi-gazdasági feszültséget generál.
4. Aktívan működnek az országban amerikai és európai civil szervezetek, köztük a nyugati hírszerző szolgálatokhoz kötődők, amelyek nem is titkolják céljukat, amelyek: „Kazahsztán demokratizálása” és „civil társadalom” fejlesztése, valamint az orosz befolyás gyengítése Kazahsztánban.
5. Az országban etnikai és nyelvi alapú feszültség van a hatóságok által támogatott kazah nacionalisták és az ország orosz lakossága között. A helyzet némileg hasonlít a Juscsenko-kori ukránosítás időszakához.
6. Az elmúlt években a török befolyás növekedése tapasztalható az országban a „Nagy Turan” projektbe való befektetései és a kapcsolódó pántörök tendenciák miatt.
7. A hatalom az országban formálisan Tokajev elnöké, de a valódi hatalom hatalmas része Nazarbajev volt elnöké és klánja képviselőié. 2021 második felében a belső feszültség ezen a vonalon kezd növekedni.
8. 2021 második felében változik a helyzet Közép-Ázsiában, mivel az Egyesült Államok menekül Afganisztánból, ott a tálibok kerülnek hatalomra, ami a befolyási övezetek változásával és ennek következtében a biztonsági helyzet változásával jár. a régióban. Maga az USA is keresi a lehetőséget, hogy a térségben maradhasson, és egy katonai bázis létrehozásáról próbál tárgyalni Közép-Ázsia egyik köztársaságában, beleértve Kazahsztánt is.
9. Az iszlám szélsőségesség és a terrorizmus veszélye tovább növekszik a régióban.
10. A tiltakozó tályog felduzzadása az Orosz Föderáció és az Egyesült Államok közötti kapcsolatok éles súlyosbodásának hátterében zajlik, ahol többek között ffelvetődik NATO azon kötelezettségeinek témája, hogy ne telepítsenek csapatokat a volt szovjet köztársaságokba és de-fakto elismerni a Szovjetunió volt köztársaságait (beleértve Ukrajnát és Kazahsztánt) az orosz befolyási övezetek részeként.
Ezeket már leírtam külön-külön, de most pontokban összefoglalva nézzükk a tényeket- mi volt a tiltakozások kezdete előtt.
1. Kazahsztán többvektoros politikát folytat, és aktívan együttműködik az Egyesült Államokkal és az EU-val.
2. Oroszország és Kína jelentős gazdasági befolyása ellenére az országra igen nagy befolyással van a nyugati tőkére. Kína számára a stabil Kazahsztán létfontosságú az "Egy Övezet és Egy út"kezdeményezés végrehajtásához.
3. Annak ellenére, hogy Kazahsztán gazdagabb szomszédainál, az országban a vagyoni egyenlőtlenség növekedése tapasztalható, ami társadalmi-gazdasági feszültséget generál.
4. Aktívan működnek az országban amerikai és európai civil szervezetek, köztük a nyugati hírszerző szolgálatokhoz kötődők, amelyek nem is titkolják céljukat, amelyek: „Kazahsztán demokratizálása” és „civil társadalom” fejlesztése, valamint az orosz befolyás gyengítése Kazahsztánban.
5. Az országban etnikai és nyelvi alapú feszültség van a hatóságok által támogatott kazah nacionalisták és az ország orosz lakossága között. A helyzet némileg hasonlít a Juscsenko-kori ukránosítás időszakához.
6. Az elmúlt években a török befolyás növekedése tapasztalható az országban a „Nagy Turan” projektbe való befektetései és a kapcsolódó pántörök tendenciák miatt.
7. A hatalom az országban formálisan Tokajev elnöké, de a valódi hatalom hatalmas része Nazarbajev volt elnöké és klánja képviselőié. 2021 második felében a belső feszültség ezen a vonalon kezd növekedni.
8. 2021 második felében változik a helyzet Közép-Ázsiában, mivel az Egyesült Államok menekül Afganisztánból, ott a tálibok kerülnek hatalomra, ami a befolyási övezetek változásával és ennek következtében a biztonsági helyzet változásával jár. a régióban. Maga az USA is keresi a lehetőséget, hogy a térségben maradhasson, és egy katonai bázis létrehozásáról próbál tárgyalni Közép-Ázsia egyik köztársaságában, beleértve Kazahsztánt is.
9. Az iszlám szélsőségesség és a terrorizmus veszélye tovább növekszik a régióban.
10. A tiltakozó tályog felduzzadása az Orosz Föderáció és az Egyesült Államok közötti kapcsolatok éles súlyosbodásának hátterében zajlik, ahol többek között ffelvetődik NATO azon kötelezettségeinek témája, hogy ne telepítsenek csapatokat a volt szovjet köztársaságokba és de-fakto elismerni a Szovjetunió volt köztársaságait (beleértve Ukrajnát és Kazahsztánt) az orosz befolyási övezetek részeként.
