[BIZTPOL] Közép-Ázsia (Kazahsztán, Kirgizisztán, Tadzsikisztán, Türkmenisztán, Üzbegisztán)

  • Ha nem vagy kibékülve az alapértelmezettnek beállított sötét sablonnal, akkor a korábbi ígéretnek megfelelően bármikor átválthatsz a korábbi világos színekkel dolgozó kinézetre.

    Ehhez görgess a lap aljára és a baloldalon keresd a HTKA Dark feliratú gombot. Kattints rá, majd a megnyíló ablakban válaszd a HTKA Light lehetőséget. Választásod a böngésződ elmenti cookie-ba, így amikor legközelebb érkezel ezt a műveletsort nem kell megismételned.
  • Az elmúlt időszak tapasztalatai alapján házirendet kapott a topic.

    Ezen témában - a fórumon rendhagyó módon - az oldal üzemeltetője saját álláspontja, meggyőződése alapján nem enged bizonyos véleményeket, mivel meglátása szerint az káros a járványhelyzet enyhítését célzó törekvésekre.

    Kérünk, hogy a vírus veszélyességét kétségbe vonó, oltásellenes véleményed más platformon fejtsd ki. Nálunk ennek nincs helye. Az ilyen hozzászólásokért 1 alkalommal figyelmeztetés jár, majd folytatása esetén a témáról letiltás. Arra is kérünk, hogy a fórum más témáiba ne vigyétek át, mert azért viszont már a fórum egészéről letiltás járhat hosszabb-rövidebb időre.

  • Az elmúlt időszak tapasztalatai alapján frissített házirendet kapott a topic.

    --- VÁLTOZÁS A MODERÁLÁSBAN ---

    A források, hírek preferáltak. Azoknak, akik veszik a fáradságot és összegyűjtik ezeket a főként harcokkal, a háború jelenlegi állásával és haditechnika szempontjából érdekes híreket, (mindegy milyen oldali) forrásokkal alátámasztják és bonuszként legalább a címet egy google fordítóba berakják, azoknak ismételten köszönjük az áldozatos munkáját és további kitartást kívánunk nekik!

    Ami nem a topik témájába vág vagy akár csak erősebb hangnemben is kerül megfogalmazásra, az valamilyen formában szankcionálva lesz

    Minden olyan hozzászólásért ami nem hír, vagy szorosan a konfliktushoz kapcsolódó vélemény / elemzés azért instant 3 nap topic letiltás jár. Aki pedig ezzel trükközne és folytatná másik topicban annak 2 hónap fórum ban a jussa.

    Az új szabályzat teljes szövege itt olvasható el.

jani22

Well-Known Member
2016. augusztus 31.
12 651
26 824
113
Az ENSZ belekötött a kék sisak használatába. :eek:

bc5c0000-0aff-0242-0c98-08d9d42c11ca_w1278_r0_s_d2.jpg


A szóvivő azt írta, hogy "az Egyesült Nemzetek csapatai és rendőrségi közreműködő országai csak akkor használhatják az ENSZ-jelvényeket, amikor ENSZ-békefenntartóként teljesítik megbízatott feladataikat, az ENSZ Biztonsági Tanácsa által felhatalmazott ENSZ békefenntartó műveleten belüli bevetésük keretében. "


Eric David, a Brüsszeli Szabadegyetem nemzetközi humanitárius jogának és békefenntartó műveleteinek szakértője szerint az almati képek „a sisakot viselő csapatok hatóságai által elkövetett súlyos visszaélést mutatnak be”.

David azt mondta az RFE/RL-nek, hogy ha a kék sisakok használata mögött kazah tisztségviselők állnak, "azok Kazahsztán nemzetközi felelősségét vonják maguk után egy nemzetközileg jogellenes cselekményért".

Az Egyesült Nemzetek Szervezete egyenruhájának minden olyan illetéktelen használata, amely halállal vagy súlyos sérüléssel jár , háborús bűnnek minősül nemzetközi konfliktusokban.

David azonban azt mondja, annak ellenére, hogy külföldi csapatok vannak az országban, a jelenlegi kazahsztáni erőszakot a Vöröskereszt Nemzetközi Bizottsága szinte biztosan belső, nem pedig nemzetközi konfliktusnak minősíti majd. David ezért úgy véli, hogy a kék sisakok használata Kazahsztánban "törvénytelen, de nem háborús bűn".

Ha arra várni kellett volna, hogy ezt letárgyalják, talán még az ősz is bekövetkezett volna. :D

A többi a cikkben.

 

Morishima

Well-Known Member
2017. július 29.
1 461
10 631
113
Ha vészmadár akarnék lenni, akkor mondanám, hogy érdekes módon épp a genfi orosz-usa tárgyalás után jelentik be, hogy a CSTO lelép Kazahsztánból...
Szerintem nem volt más szerepük azoknak a csapatoknak azon kívül hogy a dolgok a forgatókönyvnek megfelelően történjenek, az már az elején látszott hogy itt szó nincs százezres tömegek utcára vonulásáról, de volt egy brutális kemény mag, akik maguk ellen fordították a közvéleményt is, még azok közül is akik szimpatizáltak és elégedetlenek.
Viszont sokkal jobban lehet kontrollálni mi történik ha ott áll néhány ezer orosz (meg a többiek) a kazah erők mögött, nehogy meggondolatlanul elragadja a hév őket és tényleg átálljanak ezzel az irányítás kikerülne a kontroll alól.
Az oroszoktól önálló kazah elit ezzel megszűnt. A nép lenyugodott, az erőszakos és radikális elemeket kiiktatták akik a jövőben bajt okozhattak volna. Megmutatták a világnak hogy milyen hihetetlen gyorsan reagáltak ( még ha lehet ők maguk is voltak a karmesterek az elejétől fogva).
Mivel a problémás elemeket már ki iktatták vagy folyamatban van, a lakosság nagy része nem kíván tovább elégedetlenkedni, a békések a céljukat elérték, az erőszakosak halottak vagy azok lesznek hamarosan, már nincs ok a CSTO megnyugtató jelenlétére mert a meccsnek vége már nem remegnek meg a kezek, ők pedig hazamehetnek hisz nem megszállók hanem rendhozók szerepébe kerültek.
Ezzel Oroszország legfontosabb déli határa és kereskedelmi útvonala évekre vagy akár évtizedekre bebiztosításra került, a külső felforgatással szemben is. Kína elégedett és megmutatták a világnak hogy érdekeik közösek és ők fújják a passzát szelet a térségben.

Majd ha lenyugodtak a dolgok, és igénylik az oroszok, nyitnak bázist annyi katonával amennyivel akarnak, az új vezetés a tenyerükből szotyolázik.

Ez még a Krímnél is nagyobb orosz győzelem, akár előre megkomponált akár vészhelyzeti megoldás volt, tiszta győzelem veszteségek nélkül, se halott, se szankciók, se elítélés. Inkább csak megnövekedett tekintély.
 

enzo

Well-Known Member
2014. augusztus 4.
14 605
36 996
113
Nem várt orosz válasz?
Grúzia - bevonultak az oroszok.
Ukrajna - bevonultak az oroszok. Zöld emberkék, meg nem annyira zöldek Kelet-Ukrajnába. Szíria - bevonultak az oroszok. Örmény-azeri konfliktus: ott is beavatkoztak az oroszok.
Beloruszia - bevonultak az oroszok.
Téged meg meglepetésként ért, hogy a kazakokhoz is bevonultak...
Nyilván az amerikaiak is úgy indították - szerinted - el a banzájt, hogy nem volt benne a levegőben egy orosz bevonulás. :confused: :oops:

Szóval ezek egyike sem érte váratlanul a nyugatot? De... legalábbis a reakciók alapján mindig így tűnt.
 

Nemerson

Well-Known Member
2018. február 17.
9 981
39 834
113

pöcshuszár

Well-Known Member
2019. március 21.
23 812
47 113
113
Szóval ezek egyike sem érte váratlanul a nyugatot? De... legalábbis a reakciók alapján mindig így tűnt.
Miért, ezt írtam? o_O
A nyugatot egyáltalán nem lepte meg egyik sem. Pont ezt írtam.
Miért lepte volna meg?
Az, hogy bármelyik NATO tagállam vezetője tiltakozik egy ilyen ellen, az nem azt jelenti, hogy meglepődött.
Akkor beszélhetnénk meglepetésről, ha ők is küldtek volna ezen helyekre csaptokat, amiket az oroszok lenyomnak.
Ilyen nem történt.
 

jani22

Well-Known Member
2016. augusztus 31.
12 651
26 824
113
Nekem is túlságosan gyorsnak tűnik, szóval vagy szimpla erődemonstráció volt, amíg a háttérben lebojszolják Nazarbajev maradék hatalmának a kigolyózását (belőle pedig a kazah Jelcin lesz) vagy pedig egyfajta üzenet Nyugatra, hogy szoszi mi erre is képesek vagyunk. Nekem ami inkább érdekes, hogy mindezt egy nappal azután jelentik be, hogy Kína felajánlotta, hogy kész ő is csapatokat küldeni
Szerintem a kínai bejelentés is a nyugatnak szólt, hogy most már ők is készek nyíltan hadakozni ellenük, ha kell.
 
W

Wilson

Guest

40 tábor – 6000 fegyveres: mi történik a tádzsik-afgán határon......​

2022.01.11​

Határ, Afganisztán – Szputnyik Tádzsikisztán, 1920, 2022.11.01.

© AP / Ahmad Halabisaz


A Panj bal partján folytatódnak az összecsapások. Afgán katonai-politikai turbulencia és fegyveresek ezrei fenyegetik Közép-Ázsia országait, elsősorban Tádzsikisztánt.

A térségben kialakult helyzet megköveteli a CSTO azonnali és hatékony megerősítését.
A tádzsik-afgán határ mentén folytatódnak a fegyveres összecsapások különböző tálib csoportok között. Csak 2022 első hetében körülbelül harminc tálib harcos halt meg és sebesült meg a Panj bal partján. A helyzet a határon napról napra rosszabb.
Tádzsikisztán hírszerző szolgálatai szerint több mint 40 tábor és terrorista kiképzőközpont található Afganisztán északkeleti tartományaiban, ahol több mint 6000 fegyveres vár a "szárnyakban".
Emomali Rahmon, Tádzsikisztán elnöke ezeket a számokat és tényeket idézte január 10-én, a CSTO rendkívüli csúcstalálkozóján, és felkérte a szövetségeseket, hogy erősítsék meg az Afganisztán körüli "biztonsági övet".

A tálibok azonnal cáfolták Rahmon azon állítását, hogy fegyveresek élnek Afganisztán északkeleti részén, de Dusanbe aggodalma nem eltúlzott. Lövöldözéseket is rögzítenek Afganisztán Türkmenisztán és Pakisztán határain. Január 10-én Kasszim-Zsomart Tokajev kazah elnök is bejelentette a kazahsztáni afgán fegyveresek részvételét a zavargásokban.
Ezzel párhuzamosan Pandzshirben folytatódtak a harcok a tálibok és a Nemzeti Ellenállási Front harcosai között. Nem véletlen, hogy Vang Ji kínai külügyminiszter Szergej Lavrov orosz külügyminiszterrel folytatott telefonbeszélgetésében a káosz és a háború megakadályozását sürgette Közép-Ázsiában.

A CSTO és az SCO országok közös munkájának széles mozgástere van. A tádzsik-afgán határ megerősítésére irányuló államközi célprogramot egyébként még nem fogadták el.

Egy közelmúltbeli találkozón Oroszország és Tádzsikisztán elnöke, Vlagyimir Putyin és Emomali Rahmon megosztotta aggodalmait az afganisztáni határon kialakult helyzettel kapcsolatban. Az orosz vezető egyúttal emlékeztetett arra, hogy Dusanbébe orosz katonai felszereléseket szállítottak, amelyek segítik Tádzsikisztán fegyveres erőit a külső fenyegetések hatékonyabb leküzdésében.

Korábban az Orosz Föderáció Központi Katonai Körzete megállapította, hogy Afganisztánban jelentősen felerősödtek a terrorista tevékenységek, és egyre nagyobb a valószínűsége annak, hogy az Iszlám Állam fegyvereseit * Tádzsikisztán határ menti régióiba "beszorítják".

Működési környezet​


A táliboknak a szomszédos országok biztonságára vonatkozó biztosítékai nem állnak összefüggésben a Durand-vonalon (Afganisztán és Pakisztán határa, 2670 km hosszúságban) időszakosan előforduló összecsapásokkal.

A kabuli hatalomváltás egy régi területi vitát szított fel. A tálibok lebontják a pakisztáni határállomásokat és sorompókat a keleti Nangarhar és Nimroz tartományokban.

Afganisztán egyik kormánya alatt sem ismerte el és nem is ismeri el a Brit Birodalom idejének határait, azt a törzsek mesterséges felosztásának tartotta.
Az afgán média január 4-én arról számolt be, hogy Türkmenisztán harckocsikat telepített a kalifátus határára az északi Jowzjan tartomány tálib fegyveresei és a türkmén határőrség közötti összecsapások nyomán.

Etilaatroz szerint négy türkmén katona halt meg a csatában, és ugyanennyien megsebesültek. Az afgán oldalról is vannak áldozatok. A felek később tagadták ezt az epizódot, mint egy hasonló (konfliktus) helyzetben az iráni határon 2021 decemberének elején. Azonban nincs füst tűz nélkül.

Még ha „félreértés” vagy „szakszerűtlenség” miatt történik is, a határövezetekben a tálibok és a szomszédos államok katonái között felfokozott feszültség és konfliktus a veszélyes valóság.
A hatalomátvétel során a tálibok csak július 1. és augusztus 15. között az egykori afgán kormány 4000 katonáját ölték meg. Ma a mozgalomnak sok „szabad keze” és elfogott (amerikai) fegyvere van az ellenfelek „meggyőzésére”. Folytatódik az afgán háború mindenki ellen.

Január 11-én több tucat kabuli nő ismét tüntetést tartott a tálibok által 2021 augusztusa óta a nőkre bevezetett megalázó korlátozások ellen. Ugyanezen a napon letartóztatták Fayzullah Jalalt, a Kabuli Egyetem professzorát, aki kritizálta a tálibokat, és az afgán hírszerző szolgálat vezetőjét, Zabiullah Mujahidot "Pakisztán bábjának" nevezte.

A múlt háború visszhangja még sokáig zavarni fogja a békés afgánokat, hiszen pl 9 kiskorú meghalt és további 4 gyerek megsérült január 10-én egy gránátrobbanás következtében Nangarhar tartományban. Korábban, amikor egy fel nem robbant lőszer felrobbant Uruzgan tartományban, 2 gyermek meghalt.

Az ENSZ szerint Afganisztánban napról napra romlik a humanitárius helyzet, 23 millió ember áll az éhezés szélén, a kórházak zsúfolásig megteltek alultáplált gyerekekkel, a tanárok nem kapnak fizetést, gyerekek millióit fosztják meg a tanulás lehetőségétől. Az egész ország lakossága alultáplált és szenved a téli hidegtől.

Az afgánok megsegítésére az ENSZ 2022-ben mintegy 5 milliárd dollár nemzetközi finanszírozást kíván vonzani, de ez még mindig projekt. Szeptember 1. óta 9 millió ember részesült valódi élelmiszersegélyben, és valamivel több mint 200 ezer gyermek részesült kezelésben akut alultápláltság miatt.
A nemzetközi humanitárius segítségnyújtás nem felel meg a katasztrófa mértékének. Margaret Harris, a WHO szóvivője korábban arra figyelmeztetett, hogy több mint 3 millió 5 év alatti gyermeket érinthet súlyosan az éhínség Afganisztánban, és közülük körülbelül egymillióan meghalhatnak.

Oroszország álláspontja​

Oroszország kész segíteni Afganisztán népének – az első 100 tonna élelmiszert még 2021 novemberében szállították az országba. Ugyanakkor Moszkva nem feledkezik meg a CSTO közép-ázsiai országaival szembeni szövetséges kötelezettségeiről.
A tádzsikisztáni 201. orosz katonai bázis továbbra is fontos biztonsági elem a térségben. Figyelembe véve a külső fenyegetéseket, az Orosz Föderáció Központi Katonai Körzete 2022-ben 14 közös gyakorlatot hajt végre a CSTO keretében, Kazahsztán, Kirgizisztán és Tádzsikisztán területén.

Moszkva sokat tesz az új afgán hatóságok civilizált integrációjáért a világközösségbe. Jelentős visszhangot váltott ki az afgán társadalomban Zamir Kabulov, az Orosz Föderáció elnökének afganisztáni különleges képviselőjének a Szputnyik hírügynökségnek adott interjúja.

Az orosz diplomata bejelentette a "kiterjesztett trojka" közelgő kabuli találkozóját, és hangsúlyozta a tálib kormány politikai elismerésének elkerülhetetlenségét. Az afgán média ugyanakkor eltérést észlelt Kabulov és a Kreml hivatalos álláspontja között.

Bárhogy is legyen, a szomszédokat a bolygón nem választják ki. Biztosítani kell az Afganisztánnal szomszédos CSTO-országok biztonságos együttélését és békés fejlődését a helyzet bármely körülményei között, minden humanitárius és katonai-politikai eszközzel.