Pártiumban elég kevés a magyar nagy tömbben, talán már nincs is, míg Székelyföld mondhatni homogén. Én úgy gondolom, hogy ha Székelyföldet sikerül stabilizálni (autonomia, népességszám stb...) akkor könnyebb onnan elindulni visszafelé kb mint egy satu. A másik ha nyeregbe leszünk Én azt csinálnám, hogy Nyírbátor-Gyula mentén iparosítanék (ami ugyebár látszik, BMW, Airbus) és így Szatmárnémeti-Nagybánya-Arad háromszögön belül talán elkezdődik egy kis magyarosodás
Egy kis ötletelés:
Csak a határmenti nagyvárosokat nézve Temesvár 24 ezer, Arad 15 ezer, Nagyvárad 45 ezer, Szatmárnémeti 45 ezer, Nagyszalonta 10 ezer a magyar lakosok száma, egy-egy városban, ráadásul a magyar határhoz közel, lényegében mellette. Ezek még csonkaországi településméretben sem a legkisebbek. Viszonyításként Nagykanizsán 47 ezren laknak.Az elszegényedő határmenti vidékek természetes kereskedelmi, kulturális, gazdasági központjai voltak a fentebb sorolt városok.
- Lehetnének kétnyelvű rádióadók, a két nép zenéjével. Sajnos a romániai (de a szlovákiai) adók sugárzása sokkal erősebb, zenei felhozataluk fényévekkel jobb; még én is inkább azokat hallgatom.
- Határ mentén élőket lehetne jobban arra rávezetni, hogy nekik a történelmi településközpont végülis ezek a határmeni városok; ha lennének kulturális programok, könnyűzenei programok, magyar szóakozóhelyek -vagy ezek ismertebbek lennének, lehet, hogy többen járnának oda.
- Gyerekeket kell szervezetten ezekbe a városokba látogatóba vinni, a határhoz közelebbi, egy nap alatt megjárható úticélok népszerűsítésével, támogatásával; mind két oldalról.
- Gazdasági kapcsolatok élénkítése. Ne a román kereskedő jöjjön ide felvásárolni a terméket, hanem mi vigyük oda, mondjuk magyar tulajdonú boltokba, ; kár a vállalkozók könnyebben tudjanak ott vállalkozást létrehozni, üzletet nyitni, partneri kapcsolatokat létesíteni. Állami irodák létrehozásával a határmenti régiókban. Esetleg termőföldek vásárlása vállalkozás indításhoz.
- Több határátkelő. Számos olyan a román oldalról elszigeteltebb, zsákfaluvá alakult falu van, sokszor zömében magyar lakossággal, akik irányábban utakat, vagy még kell, határátkelőket kell nyitni.
- Vasúti közlekedés fejlesztése. Csak Szegedet nézve is több olyan vonal van, amely Szerbiába, Romániába vezetne, de fel van számolva minimum egy szakasza, de sok esetben egész könnyen járhatóvá tehető. Lehetne akár közvetlen Szeged-Ara, Szeged-Temesvár vonal is.
Kicsit más:
Nem egyenként kellene nézni a városokat, hanem tömbönként, hisz BP-n is -pláne Nyugat Európában- simán 1+ órát is közlekednek az emberek a munkába, a dolgaikat intézni. Ha egy példát veszünk Szeged (161 ezer) - Arad (160 ezer, 15 ezer magyar, 78% román) 1 órán belül lehetne vasúttal is, Makó (27 ezer lakos) - Pécska (13 ezer lakos, 57% román, 3000 magyar), Nagylak (7000 fő, 170 fő magyar, de a románok aránya 44%, a többi 42% szlovák és 5% cigány) azaz összesen: csak a nagyobb településeket nézve több mint 400 ezer fő, a romániai nagyobb települések magyar lakossága 18 ezer. Csak közvetlen egy Arad-Szeged közti vasútvonal mentén! És ehhez csatlakozik közvetlen Hódmező", Szabadka Nagyszentmiklós, Zenta stb. Tehát egy igen jelentős körzet, amelynek a súlypontja lehetne Szeged és környéke, ami egy akár magyarországi munkavégzés, akár magyar munkaerő romániai megjelenése a határon túli magyar életnek, identitásnak adhat egy lökést a gazdasági hasznon túl.
A részemről amíg nem teszel hozzá érdemben a fórumhoz - akár más topikban - addig maradsz a erdifefe1 dobozban nálam. Ennyire is veszem komolyan az eddigi írásaidat (semennyire).
