Biztos elvarázsolta őket Óz a nagy varázsló.
A történelemtudomány avaroknak és szlávoknak hívja őket. Régészetileg a germánok eltűnése, csekély maradékaik asszimilálódása az avar és szláv közegbe jól dokumentált. A honfoglalás idejére csak szláv helynevek maradtak utánuk, mint például Kolozs, ami egy germán hegyszoros értelmű szóra visszavezethető szláv jövevényszó volt a magyar nyelvben.
Tehát szerinted a honfoglaláskor ez a terület tök üres volt csak pár földműves bóklászót itt ott , a római kő utak , a városokba se volt senki , egy fehér gebét se adtak cserébe földért és vízért .
A funkcionális analfabétizmus súlyos probléma Magyarországon, de leírom mégegyszer: a síkvidékek jobbára lakatlanok voltak a régészeti bizonyítékok alapján, míg a periféria dombvidékein volt csak érdemleges lakosság. Ezek szlávok voltak és többségben voltak, de a sajátos földrajzi elhelyezkedésük miatt a jobbára lakatlan síkvidéket, a két alföldet a nagyot és a kicsit benépesítő magyarok egyszerűen túlszaporodták és részben asszimilálták őket.
sőt szerinted dél európaiak harcoltak itt
Az analfabétizmusnak ez a fajtájra, a funkcionális tényleg egy súlyos probléma. Láthatóan nem érted amit olvasol. A térítőpapok többésge volt déleurópai. A nyugati önkéntesek többsége német volt. Hogy közülük ki milyen karriert futott be, az nem mond semmit a számukról. Az ellenben igen, hogy csekély az idegen származásúak aránya a XI-XII. századi nemességben belül.
Sőt ez a nagy magyar sereg perfektül megtanult németül mivel Vencelin nem tudott magyarul
A tolmács szavunk egy besenyő törzsnévből származik és a németek hasonló értelmű szava is. A legtöbb besenyőt még Géza fejedelem telepítette le az országhatárokon, elsősorban a nyugatin. Helyismeretük és kapcsolataik miatt ők beszélték mind a magyar és a német nyelvet a papok egy része mellett. Ettől függetlenül persze nem értem, hogy a hadvezér nyelvtudása milyen összefüggésben van a serege etnikai összetételével.
a magyar sereg fríz lovakat nevelt a nagy magyar pusztán
Ami megint csak nem igaz, hiszen a magyarok lovai a közép-ázsiai lovakkal voltak rokonok a genetikai bizonyítékok szerint. Majd csak a középkori nehézpáncélos harcmodor hoz változást ebben, behozva az országba az ehhez szükséges európai lófajtát is.
a nagy magyar sereg könnyű fegyverzetről , hirtelen a semmiből nehéz páncélos lovasságra , és nehéz páncélos gyalogságra váltott pár hónap alatt
Nem váltott, a XI. század egyik jellegzetes sírlelete az ún. "székely" vagy "várjobbágyi" leletanyag, amelyben a X. századi nomád viselet és fegyverzet vegyül a XI. századi európai fegyverzettel. Jól mutatja a lassú átmenetet a nomád világból az európai világba a hadfelszerelés tekintetében is. Ez valamivel gyorsabb volt, mint most a Magyar Honvédség átmenete a Varsói Szerződésből a NATO-ba, mert már igen korán megjelennek a vegyes leletegyüttesek, például a pallosok a sírokban, míg ma huszonöt év után se látnánk ilyen átmeneti leletegyüttest ha a honvédeinket a személyi felszerelésükkel együtt temetnék, viszont a folyamat hosszú volt, csak a XII. századra tűnnek el egyértelműen a X. századi anyagi kultúra elemei.
Gizella se hozott német lovagokat , papokat , kereskedőket építészeket , hisz a magyarok értetek a kő épületek várak és katedrálisok építéséhez
Hozott, de nem ilyen feladattal. A magyarok egyrészt építettek kő épületeket, van X. századi magyar kőházunk, a borsodi földvár helyén állt tizedik századi faluból például, de kétség kívül a jelentős kőépítészet Itáliai és bizánci mintákra vezethető vissza a XI. században, gyakorlatilag az építészek, akárcsak a papok többsége itáliai és görög/örmény volt az alapján amilyen stílusban építkeztek itt.
Sőt szerintem szerinted a nagy magyarok találták fel a szekeret , a kereket
A kocsit találjuk majd fel a középkor folyamán. Márha tudod mi a különbség a szekér és a kocsi között!