szerző Földvári Zsuzsa
Az eddig is népszerűtlen osztrák politikust azzal vádolják, hogy a szociáldemokrata Christian Kern korábbi miniszterelnök ellenében az akkor feltörekvő néppárti Sebastian Kurzot akarta hatalomba segíteni. De nem csak ez van a rovásán.
Az eset még 2016-ban történt. Ausztria akkori miniszterelnöke, Christian Kern (aki még két évet sem töltött ki hivatali idejéből) Budapestre
látogatott egy szerinte visszautasíthatatlan ajánlattal. Uniós vezetőkkel egyeztetve dolgozta ki a szociáldemokrata politikus az Orbán Viktor elé tárt elképzelést: Magyarország fogadjon be 5 ezer menekültet, gondoskodjon róluk, a költségeket az osztrák kormány magára vállalja.
Ez volt az az időszak, amikor a szíriai háború elől menekülők előtt Budapest megnyitotta a határokat, de átterelte őket Ausztriába, s onnan tovább is mehettek Németországba. Ha az osztrák kancellár hazatérve be tudja jelenteni, hogy ezentúl a magyarok is vállalnak 5000 idegent, az nagyot javítana népszerűségén.
Kern, az osztrák államvasutak éléről a kormány első emberévé avanzsált politikus bele is kezdett a javaslat ismertetésébe, amikor magyar kollégája közbeszólt, mondván, „maguk nem is akarják igazán a saját kezdeményezésüket megvalósítani“.
A döbbent Kernnel ezután Orbán közölte, hogy a találkozó előtt telefonhívást kapott Kern egyik miniszterétől a Néppártból, aki arra kérte a magyar vezetőt, hogy ne egyezzen meg osztrák vendégével, nehogy az látványos sikerrel térjen vissza országába. A küldöttség tagja volt az akkori osztrák kancelláriaminiszter, Thomas Drozda, neki Lázár János mesélte el ugyanezt a szokatlan bécsi kérést.
Christian Kern osztrák kancellár és Orbán Viktor miniszterelnök sajtótájékoztatót tart az Országház Delegációs termében 2016. július 26-án.
MTI / Koszticsák Szilárd
A lejáratásról szóló történet nem akkor, hanem 2022 májusában
került nyilvánosságra. Az immár a magánszektorban, egy techcégnél szorgoskodó Kern a
zackzack.at nevű internetes újság „szalonjában“ adta elő a sztorit, nem is titkolva azt a gyanúját, hogy a telefonáló az akkor belügyminiszter Wolfgang Sobotka volt. Az Alsó-Ausztriából, a legnagyobb osztrák tartományból származó férfi a ranglétrán azóta még feljebb emelkedett, és az osztrák parlament elnöke lett.
Kern, mostani közlése szerint azért nem hozta nyilvánosságra hat éve mindezt, mert annak következményeként szerinte kormánya megbukott volna. Sobotka ugyanis az akkori ifjú külügyminisztert támogatta, azt akarta elérni, hogy az SPÖ-vezette koalíciós kormány, benne a túl korrekt néppárti vezetővel, Reinhold Mitterlehnerrel, bukjon meg, s a hatalmat az elaggott kereszténydemokrata párt feltámasztását ígérő Sebastian Kurz szerezze meg.
A terv, amelyen Sobotka munkálkodott, mint tudjuk, meg is valósult, sőt, azóta már Kurz is lemondott, elhagyta a politikát.
A házelnök azonnal cáfolta, hogy ő lett volna a telefonáló. A szélsőjobboldali Szabadságpárt a belügyminisztériumhoz fordult, onnan akarja megtudni – Sobotka egykori naptára, telefonbeszélgetései, egyéb feljegyzések alapján –, hogy mit csinált Sobotka 2016 július 16-26-a között, folytatott-e telefonbeszélgetést külföldi kormánnyal. Az FPÖ szerint elfogadhatatlan, hogy pártérdekek miatt egy politikus ekkorát ártson a saját országának, ilyesmi nem történhet meg következmények nélkül. A belügy válaszára két hónapot kell várni, de az ellenzék addig is folyamatosan támadja Sobotkát és követeli lemondását.
A 66 esztendős Sobotka 2016-ban került az országos politikába, állítólag az akkori királycsináló, az alsó-ausztriai tartományi miniszterelnök, Erwin Pröll akart ilyen módon megszabadulni túlmozgásos helyettesétől, tanácsnokától. A történelemtanári és karmesteri végzettséggel rendelkező politikus mérhetetlen ellenszenvet váltott ki tavaly, amikor elfoglalta a bukott szabadságpárti vezér,
Heinz-Christian Strache ibizai tárgyalásait vizsgáló parlamenti bizottság elnöki posztját, és gátlástalanul akadályozta az egyre inkább az ÖVP korrupciós ügyei után szimatoló ellenzéki képviselők munkáját. Az sem zavarta, hogy idővel ő maga is a képviselők látóterébe került, állítólag jogtalan választási pénzeket terelt át az általa vezetett, Alois Mockról elnevezett kutatóintézet finanszírozásához.
Fél év szünet után a bizottság újra munkához látott, most már egyértelműen a nagyobbik kormánypárt visszaéléseit próbálja felderíteni. A dührohamairól is ismert parlamenti elnök az általános tiltakozás ellenére bejelentette, hogy erkölcsi kötelességének érzi ismét a vizsgálóbizottság élére állni. Az egykori parlamenti elnök, Heide Schmidt a képviselőház előtti áprilisi beszédében – többek között – tiltakozott Sobotka szereplése ellen, ám a szövegnek ez a része eltűnt a parlamenti archívumból.
A
Falter című értelmiségi hetilap, a Falter tulajdonosa, örökös főszerkesztője, Armin Thurnher hosszú
vezércikkben szedte le a keresztvizet az elszabadult, harsányan elfogult Sobotkáról. Utolsó mondata:
„az az ország, amely ezt az embert foglalkoztatja mint parlamenti elnököt, elveszítette minden önbecsülését“.
Borítóképünkön Orbán Viktor és Wolfgang Sobotka osztrák házelnök / fotó: MTI / Miniszterelnöki Sajtóiroda / Fischer Zoltán
