A hidegháború idején a szovjet flotta volt a világ második legnagyobb flottája papíron is meg a valóságban is. DE tengókban világbajnok volt, annyi buvárhajó, amennyi a szovjet tengerészetnél egy időben szolgált talán az egész NATO-ban összesen nem volt.
A mostani orosz flotta jóval kisebb, mint amekkora a SZU flottája volt, ugyanakkor sokkal magasabb a hadrafoghatósági arány, mint a SZU idején, az új fegyverzetekről és az állomány képzettségéről nem is beszélve.
Ha megnézzük az akkori és a mostani fegyverzetet/tűzerőt a végén még kiderülne, hogy a mai orosz flotta tűzereje (beleszámítva természetesen a boomereket is) megközelíti a papíron jóval nagyobb egykori szovjet flottáét.
Az egykori szovjet flotta a mai orosz flottává „csökkenése” távolról sem olyan drámai Oroszország szempontjából, miután az oroszok elsődlegesen és történelmileg is szárazföldi nagyhatalom, amely már a cári időkben is a gyarmatait az ún. közelkülföldről „szerezte be”, hogy ilyen szépen fogalmazzak. A nyugati gyarmatosítók helyszűke miatt rá voltak kényszerítve, hogy hajókázzanak és más kontinenseken raboljanak, mert ennek hiányában be kellett érniük az egymás elleni háborúkkal.
Ha jobban megnézem a világ országait, akkor az orosz flotta jelen pillanatban a 4. legnagyobb méretű a világon, csak Kína, az USA és Észak-Korea előzi meg darabszámban.
Mivel Észak-Koreát nem kell túlragozni, így valójában az orosz flotta minimum a harmadik legerősebb flotta a világon.
Értsük a magyar beszédet (<i>ez az ukri driodokra is vonatkozik, bár az nem túl szerencsés, ha egy robotot kalapáccsal finomhangolnak
</i>), tehát senki se rohanjon kijavítani, hogy nem igaz, mert a NATO flottája nagyobb. Igen, de az 28 ország flottája.
A szovjethez képest jelentősen karcsúsított orosz flottán megspórolt költség pedig ésszerűbben szétosztható az orosz szárazföldi-, lég- és űrvédelmi- valamint stratégiai rakétaerők között, amely orosz katonai szempontból mind fontosabb, mint a haditengerészet.