Egyébként most nem értem a cikk szerzőjét, meg téged sem Boki. Konstantinápoly elvesztésén
siránkoztok, amikor jelenleg Oroszország olyan mélyen vissza van szorulva területileg, mintha Hitler által mérték volna rá ezt a területi veszteséget. Még a volt SZU területét is évtizedekig fog majd tartani visszaimádkozni, mert azóta nagyot fordult a világ, és a nép is sokat felejtett. Isten csodája lesz, ha sikerül!
Ráadásul különbség van a Breszt-Litovszki béke által elvesztett Konstantinápoly és az idióta, naív Gorbacsov által lemondott SZU területek elvesztésének ára között. Ugyanis az előzőért már rengeteg vér folyt, és még több vér folyt volna - értelmetlenül! -, ha tovább tartott volna a küzdelem, míg az utóbbi esetében semennyi további áldozatot nem követelt volna annak megtartása (mert azt az áldozatot a II. vh-ban azokért a területért már meghoztátok), csak az idióta, naív Gorbacsov
nem bírta ki, hogy ne jófejkedjen.
Ha Konstantinápoly elvesztésén siránkoztok, akkor arra is gondoljatok, hogy amit a kommunisták vérrel-harccal küzdelemmel a II. világháborúban igenis megtartottak, azt az áldozatot - a 27 millió háborús halottat - köptétek szembe, amikor a Nyugat iránti jófejkedésből felbontottátok a SZU-t.
Mindezt azért, hogy utána a Nyugat jót röhögjön a Gorbacsov által gentlemen agreement-ként kapott "a NATO egy centit sem terjeszkedik tovább Keletre" igéreten. Pedig Gorbacsov nem volt egy Trockij és Lenin - hanem színorosz volt -, bár az lett volna!
Mondjuk pont ezért is volt ennyire jófej és naív. Annyira naív, hogy ez már nekem, egy magyarnak is szívből fáj.
Valahol kezdem azt hinni, hogy ti is ukránok (= országukat megtartani képtelenek) vagytok... vagy mint mi magyarok!, mert mi is így állunk ezzel...
Vagy értelmetlenül túl sokat akarunk (mint a cár), vagy mindenről lemondunk (mint Gorbacsov).
Miért csak idegen hatalom tud belőlünk birodalmat csinálni???