Megint nem leszek népszerű pár embernél és ezért elnézést kérek!
Gyakran olvasom itt azt a véleményt, hogy tudnak a románok fegyverkezni mert alacsony az állam adósság:
A Világgazdaság megbízható, naprakész, objektív információforrás, az üzleti élet befolyásos, mértékadó lapja.
www.vg.hu
“A Román Nemzeti Bank vezetősége arra hívta fel a figyelmet egy jelentésben, hogy a bruttó hazai termékhez (GDP) mért 55 százaléknál nagyobb államadósság nem fenntartható Románia számára az államháztartás kiadási szerkezete miatt.”
Az ő gazdasági szerkezetük teljesen más. Ők maguk írják le, hogy gond van és komoly kiadáscsökkentés kell ha elérik az 55%-ot. Most tartanak 50 százaléknál bár ebben nyilván benne van a Covid, aminek ugyan csak most jön a negyedik hulláma és náluk katasztrófális az átoltottság… szóval várjuk ki mi lesz a vége. De szerintem ennek fényében kell nézni a befantáziált további vadász századok, F-35 meg Abrams beszerzéseket. Lehet bevállalnak kikonzervált F-16-ot meg Abramsot mert valamit mutatni kell a népnek, azonban azok komoly modernizációja számomra kérdéses. Azért láttuk a Lengyeleknél, hogy Abramst olyan 20 millió/darab mérik. És akkor még nem beszéltünk helikopter, esetleg láncos ifv beszerzésről. Az F-35 sztem felejtő.
Az idézett cikkban cáfolódik egy korábbi komment amiben azt írta valaki, hogy az 50%-os eladósodottságra csak legyint egy közgazdász, az sosem csak a százalékra hanem inkább a kilátásokra legyint vagy épp aggódik.
Szeretném felhívni a figyelmeteket a cikkben egy rövidke, kiragadott idézetre. Ami könnyen elkerüli az ember figyelmét... a jelek szerint.
"Hozzátették: az államadósság fenntarthatóvá tételéhez olyan kiadásokat kellene növelni, amelyek gazdasági szerkezeti átalakítást eredményeznek, és lehetővé teszik a jövőben az adósság visszafizetését."
Néhány fogalmat tisztáznék, mielőtt még jobban a dolgok mélyére ásnánk, mert anélkül az eredmény és megértés legkisebb esélye nélkül növelnénk a szakmai hivatkozások számát. Mit nevezek
én önkényesen fenntartható adósság szintnek egy ország esetében és ez megfelel-e a nagy tiszteletű Román Nemzeti Bank definíciójának: Azt a szintet húznám meg fenntarthatónak, amit a hitelezők hajlandóak finanszírozni. Ez borzasztó egyszerűnek tűnik és könnyen igazolható, de mivel a döntések meghozatalához vajmi kevés segítséget ad, feltételezem, hogy a hivatkozott intézmény kicsit bonyolultabb megközelítést alkalmaz... de valami ilyesmi lehet végső soron mögötte.
Mit nevezünk adósság spirálnak? Azt, amikor
változatlan szerkezettel egy ország csupán csak növeli az adósságát.
Fenntartható-e egy adósság spirálba került ország? A definíciót ha összevetjük a történelmi tapasztalatainkkal, akkor igen. Egy ország adósság szintje
mindig fenntartható, ha pusztán abból indulunk ki, hogy a hitelezők megfinanszírozzák-e. Csak az nem mindegy, hogy hány százalék a kamat, amivel ezt kivitelezni fogják. (Nagyon szélsőséges ellenpéldákat tudnék mondani. San Marino valószínűleg nem kapna USA 10 éves GDP-jének megfelelő hitelt egy összegben akármennyi kamatra sem, de a későbbiekben ki fogom fejteni, hogy ilyen igények miért nem szoktak előállni.)
És ez alapján talán némileg érthető, hogy miért emeltem ki ezt az idézetet. Tudnak ők, ha akarnak. Nekem a cikkből az jött le, hogy pusztán arról beszélnek, hogy
senki nem szeretné kimondani, hogy mit jelent a szerkezeti átalakítás, de én mégis rákényszerülök most arra, hogy megtegyem.
Ne használjunk kettős beszédet és kettős mércét! Az, hogy mi nem vagyunk az euró zóna tagjai, az épp úgy előnyös számunkra válság idején, mint keleti szomszédainknak. Mire hivatkozik a cikk rossz szerkezet címszóval? A magas állami bérköltségekre. Ha ők nem tudják megoldani ezt a problémájukat, akkor én ajánlani tudok a területen nagy tapasztalattal bíró magyar közgazdászt, valami Bokros Lajos volt a neve... "Nem tudok magamnak akkora fizetésemelést kérni, amit ne lennék képes elinflálni."
Az, hogy ezt így és ebben a formában nem mondta ki a cikk... jelezném
az összes többi nyilatkozat sem tartalmaz ilyesmit, mert nekünk magyaroknak ez már inkább csak vicces, de szerintem meg nem az. Az inflációs fegyver bevetése azt jelentené, hogy akinek eddig volt, annak nem lesz. Cserébe akinek nem volt, az még ettől nem kap semmit.
Én hiszem, hogy a nemzeti bankjuk őszinte hazaszeretetből írta azt, amit. Nem akar a népének olyat, ami ezzel jár.
hogy ahhoz ennél sokkal nagyobb huszárvágások kellenének
És itt jutottunk el oda, hogy Deidonicus bármennyire is meg szokott sértődni az én megjegyzéseimen, mint a hsz elején jeleztem, nem leszek népszerű, de nem is célom, igazából ugyan arról beszél, mint én. Csak pár feltételezést megenged még pluszban magának, amit én nem teszek magammal szemben.
Kap hitelt a piacról Románia, ha F-35-ösöket és a legújabbra upgradelt Abramseket akarja megvásárolni magának? Az ő állításával szemben az én véleményem az, hogy
igen, csak az a nem mindegy, hogy ezt milyen kamattal veszi fel. Ukrajna messze rosszabb gazdasági helyzetben van, mégis kap hitelt arra, hogy külföldről vegyen bármilyen fegyvert. A Bayraktar például ma csúcskategóriának számít. Halkan jegyezzük meg, hogy ezt ő 10% feletti kamattal teszi
és az IMF őrjöng, mert minek vesz fel tőle mentő keretet, ha közben elbassza azzal, hogy tovább eladósodik.
Görögország példája jó. Akár a fegyverkezést is lehet finanszírozni hitelből, csak ennek ára van. Lehet kinevezni nem fenntartható adósságszintnek, de láttunk már pár ilyet, ahol Romániánál sokkal súlyosabb helyzetben lévő országok esetén is a karvaly tőke válságot kezelt.
Ezt nem kívánom az erdélyi magyaroknak. És gyakorlatilag ott mindenki nem kívánja szintén azt, hogy pusztán a román erő ellenünk felfegyverezésére ezeket a később szükségszerű lépéseket meghozzák.
1, De ne vitassuk el Romániától, hogy ezt szabad akaratából a saját népére zúdíthatja! És akár IMF nélkül is rájuk vághatnak egy olyan megszorító csomagot, amivel pillanatok alatt megszüntetik "az adósság fenntarthatatlanságát".
2, Magyar politikustól ilyet nem hallhatsz..., de ne áltassuk magunkat azzal, hogy nekünk 80% a fenntartható szint, nekik meg 50! A 80% még mindig azt jelenti, hogy mi hozzá vagyunk szokva, hogy a fizetésünk ilyen arányban megy el az államadósság finanszírozására.
Közgazdaságtanilag értelmezni nem tudom azokat a kijelentéseket, hogy nekünk ez a jó adósság szint, nekik meg amaz. Ha megnézitek a korábban már linkelt diagramon az elmúlt 10-20 évet, a román fizetés
épp azért ennyire túlárazott és túlfizetett, mert az ő egyensúlyuk eddig egy 30%-hoz volt hozzászokva.
Egy AGILIS program semmivel nem tenné az országuk államadósságát fenntarthatatlanabbá, mint a miénket egy Lynx program. Egy K2 licence megvásárlása és gyártása semmivel sem tenné fenntarthatatlanabbá az ő gazdaságukat, mint ugyan ez Lengyelországban... vagy nem repítette mély gazdasági recesszióba Dél-Koreát akkor, mikor ők német tervrajzokat vásároltak és Románia igényeihez képest sokkal több tankot legyártottak maguknak.
Nagyon szépen kérnék mindenkit, hogy ne keverjük azt az esetet, mikor Románia "olyan jó átfegyverzési programokat talál ki" és azt, hogy egyébként hosszútávú tervezéssel ennél messze többet ki lehetne hozni az országból és a hadseregből is. Az USA és Franciaország nem azért adósodik el meredek emelkedéssel, mert neki az elmúlt évtizedekben ennyire zseniális vezetése volt és ilyen arányban nőtt "az egészséges adósság szint". Franciaország esetében a népszerűtlen és soha újra nem választott elnökök nagyon távol állnak a zseniális jelzőtől. Az USA hisz abban, hogy ezt ő büntetlenül megteheti, amíg van elég papír a Fed számára, de az a rossz érzésem, hogy ezek a nyugati államok pusztán csak nem tapasztalták meg azt, amibe a Kádár-rendszer jól átgondolt érvek mentén beleroppant és ami utána nekünk a '90-es évektől jött...
Összefoglalva: Romániának nem azért kell Piranya halacska, mert az sokkal fenntarthatóbb az ő szintjén. Neki azért kell, mert amikor elindult a program, akkor jó ötletnek tűnt és szabadon elbaszhatta a pénzét olyanra, ami kevesebbet termel vissza a számára, mint a német ajánlat úszóképes kerekesre.
Őrült vagy
hazaáruló az a politikus, aki ma azt mondja, hogy nekünk a 80% a legmegfelelőbb és ezen kell maradni. Mi azért vettünk fel ennyi hitelt tavaly, mert egy válságot kellett túlélnünk.
Egyszer mondjuk ki, és többet ne vitatkozzunk róla, hogy ezt a 15%-ot tavaly
mi is bérekre költöttük jelentős mértékben. Annyival vagyunk a többi ország előtt csupán, hogy mi nem hanyagoltuk el a befektetés ösztönzés részt. Van mit felélni, de ez nem jelenti azt, hogy ez az adósság magától eltűnik.
Nem annyit fektettünk be új beruházásokba, mint amennyit a túléléshez felvettünk.
A kamatok változhatnak, és az idei évben
már változtak is.