Molni
Nem mondtam, hogy egy országnak nincs joga fejlődni vagy túllépni jelen esetben a diktatúrán (ezt nem nekem írtad, de az enyémből jött a következtetés). Ott ragadtam le még jó anno, hogy miként is kezdődött az egész herce-hurca az arab országokban. Nem hiszek abban, hogy ez természetes módon jött létre és ezt a gondolatmenetet megtartva kicsit ferde szemmel nézek a Nyugatra. Véleményem szerint most ezek az országok uralják a világot, akik gyűjtőfogalomként testesítik meg a "Nyugat" kifejezést és mindemellett addig ütik a vasat amíg meleg. Egyik hozzászólásomban utaltam is rá, hogy senki nem tudja a pontos igazságot (én sem) csak érvek és ellenérvek vannak. Ha ők a ludasok, gazdasági szempontból nézve idővel meg kell érje, hogy megtérüljön a befektetés, még ha Irak jelen esetben többe is fájt nekik, mint amennyit eddig hozott, de hosszú távon kell, hogy célja legyen, különben nem érné meg. Ámbár, ha szimplán a térség feletti befolyása a cél, akkor maximum politikai hozadékról beszélhetünk.
Más:
Szíria tudtommal sosem tartozott a gazdaságilag erős országok közé és ezt lehet tradícionálisnak nevezni, akárcsak a politikai berendezkedést. Ami leginkább érdekelne, az a közoktatás színvonala. Mert ha egy alapvetően szegény országról beszélünk, akkor gyanítom tömegével vannak a relatíve könnyen fanatizálható emberek. Hazai vonatkozásban talán még ezért nem gyújtották rájuk a Parlamentet, pedig igazán rájuk férne.
Nem mondtam, hogy egy országnak nincs joga fejlődni vagy túllépni jelen esetben a diktatúrán (ezt nem nekem írtad, de az enyémből jött a következtetés). Ott ragadtam le még jó anno, hogy miként is kezdődött az egész herce-hurca az arab országokban. Nem hiszek abban, hogy ez természetes módon jött létre és ezt a gondolatmenetet megtartva kicsit ferde szemmel nézek a Nyugatra. Véleményem szerint most ezek az országok uralják a világot, akik gyűjtőfogalomként testesítik meg a "Nyugat" kifejezést és mindemellett addig ütik a vasat amíg meleg. Egyik hozzászólásomban utaltam is rá, hogy senki nem tudja a pontos igazságot (én sem) csak érvek és ellenérvek vannak. Ha ők a ludasok, gazdasági szempontból nézve idővel meg kell érje, hogy megtérüljön a befektetés, még ha Irak jelen esetben többe is fájt nekik, mint amennyit eddig hozott, de hosszú távon kell, hogy célja legyen, különben nem érné meg. Ámbár, ha szimplán a térség feletti befolyása a cél, akkor maximum politikai hozadékról beszélhetünk.
Más:
Szíria tudtommal sosem tartozott a gazdaságilag erős országok közé és ezt lehet tradícionálisnak nevezni, akárcsak a politikai berendezkedést. Ami leginkább érdekelne, az a közoktatás színvonala. Mert ha egy alapvetően szegény országról beszélünk, akkor gyanítom tömegével vannak a relatíve könnyen fanatizálható emberek. Hazai vonatkozásban talán még ezért nem gyújtották rájuk a Parlamentet, pedig igazán rájuk férne.
