Pattogás ellen Hofinak volt egy jó ötlete! 
Egyébként megfejtettem: ha nem lenne ott az a gallér, a bomba csak simán át siklana a tetőn meg a padlásdeszkán, a gallér meg szanaszerteszéjjel röpíti a cserepeket jó kis járulékos repeszhatást eredményezve!! Na! ?
Egyébként megfejtettem: ha nem lenne ott az a gallér, a bomba csak simán át siklana a tetőn meg a padlásdeszkán, a gallér meg szanaszerteszéjjel röpíti a cserepeket jó kis járulékos repeszhatást eredményezve!! Na! ?
Hmmm, lesz egy kis Raptor -Szu30 kergetőzés?
</blockquote>Nem lenne kergetőzés, a Raptor megerőltetés nélkül szedné le mind a 4 szuholyt, 1vs4 ben!</blockquote>
Hát ha ez a két cikk igaz, akkor ez nem olyan biztos :
http://manglermuldoon.blogspot.hu/2012/09/red-flag-2012-did-raptor-seriously-just.html
http://theaviationist.com/2015/08/08/have-indian-su-30s-really-dominated-raf-typhoons-in-aerial-combat-with-a-12-0-scoreline-most-probably-not/
Tehát ha a Typhoon leszedi a Raptort, a Typhoont meg a Szuhoj, akkor.....
Tengót, rakétát, repülőt már akkoris építettek minden méretben, tudták mi az a légellenállás. Ha meg a raktérben szállításra volt tervezve, akkor maradhatott volna a raktérben.Ja joker, még valami: ott van a bombán felfestve, hogy FAB 500 M54. Ami azt jelenti : repülőgépfedélzeti rombolóbomba, 1954-es rendszeresítés. Hol lehetett akkor guglizni bármit is?!
Emelnek igaza van ennek a bomba sorozatnak a gallérja, illetve a kisebb darabok lapos, lecsapott orra azt szolgálja, hogy földet érésnél ráfordítsa a bombát a talajra és az biztosan elműködjön. Az amcsi ejtőszerkezetek áramvonalasabbak, de sok statisztika volt már arról, hogy nem mindig működnek el. Ezen kívül ennek az alaknak megvan az az előnye is, hogy adott tömegű bomba rövidebb. Így fel lehet tenni egymás mögé kettőt (vagy 2x2, 2x3). Azon kívül hogy két bomba jobb, mint egy, két bomba egymás mögött kisebb légellenállást jelet még ezzel a bumfordi alakkal is, mint két áramvonalasabb, de egymás melletti függesztőn hordozott. A harmadik ok, hogy pont ilyenek ezek a bombák a repeszek szórásképe. Egy elöl-hátul elkeskenyedő alak esetén a köpeny oldalra kevesebb repeszt szór és több repesz megy bele ferdén előre a talajba, illetve ferdén hátra, fel az égbe. A repeszek szórásképét nagyban javítja a bombát befordító gallér, mert a robbanás nem ferde, hanem közel függőleges állásban következik be. Mindezeknek természetesen viszonylag alacsony oldásnál van nagyobb jelentősége. Az alacsony kioldás, nagyobb pontosságot jelent még olcsó, buta bombával is.
Na ez már tetszik. Ilyen gyors gépeknél szerintem fontosabb a légellenállás csökkentése, minthogy esetlegesen ne pattogjon a földön a bomba.<blockquote rel="boki">joker
Ez is szovjet 1976, KAB-500(irányított)
.jpg)
</blockquote>
Könnyű nekik, az irányított bombákat nem 3-400-ról, hanem 3-4000-ről oldják ki (min.), van elég magasság hogy beálljon orral lefelé.
Na ez már tetszik. Ilyen gyors gépeknél szerintem fontosabb a légellenállás csökkentése, minthogy esetlegesen ne pattogjon a földön a bomba.<blockquote rel="boki">joker
Ez is szovjet 1976, KAB-500(irányított)
</blockquote>
Egyáltalán nincs így. A bombák a függesztményekkel terhelt gép légellenállásának kisebb részéért felelnek. Az hogy a bomba mennyire áramvonalas, a teljes gép-bomba rendszer légellenállását mindössze néhány százalékkal befolyásolja. Ha nem akarsz sebességi rekordot dönteni, vagy a cél nincs pont a hatósugár határán, hogy minden százalék számítson, akkor a bomba légellenállása nem meghatározó tényező. Kicsit több kerot iszik a masina a bevetésen, de ennél messze-messze többet számít, hogy ha már egyszer odavitte a bombát, felhasználta az üzemanyagot, repórát, kockáztatta, hogy lelövik és esetleg még el is találta a célpontot, akkor a bomba el is működjön és megfelelő legyen a repesz terítése, meg is semmisítse a célpontot. Különben hiába való az egész bevetés.
Hmmm, lesz egy kis Raptor -Szu30 kergetőzés?
</blockquote>Nem lenne kergetőzés, a Raptor megerőltetés nélkül szedné le mind a 4 szuholyt, 1vs4 ben!</blockquote>
Hát ha ez a két cikk igaz, akkor ez nem olyan biztos :
http://manglermuldoon.blogspot.hu/2012/09/red-flag-2012-did-raptor-seriously-just.html
http://theaviationist.com/2015/08/08/have-indian-su-30s-really-dominated-raf-typhoons-in-aerial-combat-with-a-12-0-scoreline-most-probably-not/
Tehát ha a Typhoon leszedi a Raptort, a Typhoont meg a Szuhoj, akkor..... </blockquote>
válaszom olvasgasd ezt el: https://defenseissues.wordpress.com/2012/10/20/cleaning-up-red-flag-alaska-f-22-vs-typhoon-debate/
korlátozva voltak a raptorok ezért tudtak a németek győzni! Már nincsenek korlátozva!
Na ez már tetszik. Ilyen gyors gépeknél szerintem fontosabb a légellenállás csökkentése, minthogy esetlegesen ne pattogjon a földön a bomba.<blockquote rel="joker"><blockquote rel="boki">joker
Ez is szovjet 1976, KAB-500(irányított)
</blockquote>
Egyáltalán nincs így. A bombák a függesztményekkel terhelt gép légellenállásának kisebb részéért felelnek. Az hogy a bomba mennyire áramvonalas, a teljes gép-bomba rendszer légellenállását mindössze néhány százalékkal befolyásolja. Ha nem akarsz sebességi rekordot dönteni, vagy a cél nincs pont a hatósugár határán, hogy minden százalék számítson, akkor a bomba légellenállása nem meghatározó tényező. Kicsit több kerot iszik a masina a bevetésen, de ennél messze-messze többet számít, hogy ha már egyszer odavitte a bombát, felhasználta az üzemanyagot, repórát, kockáztatta, hogy lelövik és esetleg még el is találta a célpontot, akkor a bomba el is működjön és megfelelő legyen a repesz terítése, meg is semmisítse a célpontot. Különben hiába való az egész bevetés.</blockquote>
Egy akármilyen kis ernyővel vagy szárnnyal szinte egyből irányba tudják állítani a bombát, vagy magasabbról dobva orral előre érkezik. Az ilyen bombák bombatérbe valóak, amit kint visznek az hasítsa csak a levegőt, mert kellhet a keró, hatótáv és a sebesség.