1. This site uses cookies. By continuing to use this site, you are agreeing to our use of cookies. Learn More.

[BIZTPOL] Távol-Kelet

Diskurzus a(z) 'Biztonságpolitika' témában - GrGLy által indítva @ 2013. január 7..

  1. papajoe

    papajoe Well-Known Member



    Hmm,azért ezt már nem nevezném udvarias gesztusnak egyik fél részéről sem.
     
  2. arbalest

    arbalest Well-Known Member

    A piros vonal elvileg a Liaoning, a zöld a ronald Reagan útvonala mostanában.

     
    fishbed likes this.
  3. FilcTroll

    FilcTroll Well-Known Member

    Tud vki ajánlani jó összefoglalót mianmari buddhisták vs. muszlimok (rohingják) összetűzések történetéről? A kortárs eseményeket kb. követem, de a konfliktus történelmi gyökereiről kevés infót találok. Előre is köszi.
     
  4. Fennek

    Fennek Well-Known Member

    Majdnem 2 éves, de egész jó:
     
  5. ulippo

    ulippo Well-Known Member

    Aláírták az EU-Vietnam szabadkereskedelmi egyezményt.
     
  6. antigonosz

    antigonosz Well-Known Member

    Az jo mert legalabb a kinai mellett a vietnami ruha is elont minket veglegesen kinyirva a meg megmaradt varrodakat.
     
    tomcat1 and fip7 like this.
  7. ulippo

    ulippo Well-Known Member

    Valamit nagyon jól csinál az EU ha ennyire nyűgös vagy ;)
     
  8. ghostface

    ghostface Well-Known Member

    A kínai topikban épp azért hájpolod Trumpot, mert büntető vámokat vetett ki Kínára. Itt meg pont az ellenkezőjét agitpropagálod.
     
    borisz, fip7, antigonosz and 2 others like this.
  9. ulippo

    ulippo Well-Known Member

    Nem hájpoltam Trumpot csak elmondtam mit miért csinál, azt nem mondtam, hogy szerintem az a helyes amit ő tesz. Az ő szempontjából érthető amit tesz, de az én szempontom nem feltétlenül az övé. Ha erről kéne nyilatkozni és inkább az EU féle szabadkereskedelem mellett voksolnék a protekcionizmus helyett.
     
  10. megazez

    megazez Well-Known Member

    Én ezt úgy mondanám, hogy megjelentetetek itt az elvtársaiddal akkor valami nagy kaki lehet.
     
    bartinieffektus likes this.
  11. ulippo

    ulippo Well-Known Member

    A nagy kaki egy 800 millió fős közös piac amiről évi 4 milliárd euró vámot vezetünk ki. Ezért nyafognak az elvtársak.
     
  12. emel

    emel Well-Known Member

    Akkor miért hejehujázol az Oroszország elleni szankciók minden hosszabbításakor?!! Szerinted a szankciókat hívják szabadkereskedelemnek demokrácia-nyelven??!! :D:p
     
    fip7 and antigonosz like this.
  13. antigonosz

    antigonosz Well-Known Member

    Tramp meg bevezet. Most akkor melyik a jó megoldás,mert a másik topicban meg annak ujjongsz hónapok óta.
     
  14. ulippo

    ulippo Well-Known Member

    A szankciók katonai agresszió miatt lettek kivetve és addig tartanak amíg Putyin háborúja tart. Vannak a kereskedelemnél is fontosabb dolgok, a biztonság pedig pontosan ilyen. Majd ha abbahagyták a háborút beszélhetünk szabadkereskedelemről.
     
  15. miértnemjó

    miértnemjó Well-Known Member

    Látom, kezdesz elszemtelenedni.
    A főnökeid egészségügyi problémái türelmetlenné tettek? :)
     
  16. miértnemjó

    miértnemjó Well-Known Member

    Milyen katonai agresszió. A népek önrendelkezését biztosították, mint az USA Koszovóban. :)
     
    bartinieffektus and borisz like this.
  17. miértnemjó

    miértnemjó Well-Known Member

    Ulippó mindig akkor jelenik meg egy fórumon, ha valami szarban vannak és a fórumokat akarja bezáratni, ahol erről beszélnek.
     
  18. Loken

    Loken Well-Known Member

  19. anonim999

    anonim999 Well-Known Member

    Így fedezték fel a magyarok Japánt – és a japánok is a magyarokat!

    Írta: Matsuzaki Diána Sayuri


    Japán ma is rejtélyes és egzotikus a magyaroknak – hát még másfél évszázada, amikor megnyílt a világnak és megkezdődött a magyar-japán kapcsolatfelvétel! Tóth Gergely Mátyással, a Magyar-Japán Kapcsolattörténet 1869-1913 című könyv szerzőjével beszélgettünk arról, hogyan látták a magyarok a japánokat – és hogyan látták ők a magyarokat.

    Japán-szakértőként is egy speciális területtel, a diplomáciatörténettel foglalkozik Tóth Gergely Mátyás, aki az Osztrák-Magyar Monarchia és a Japán Császárság kapcsolatfelvételének történetéről és az azt követő évtizedekről írt könyvet. Őt kérdeztük most interjúnkban a magyar-japán kapcsolatok megszületéséről és későbbi alakulásáról.[​IMG]

    Nyitókép: japános divatfotó 1905-ből (forrás: Fortepan)[​IMG]


    [​IMG]

    Az amerikai Perry kapitány fekete hajói 1854-ben: akik „megnyittatták” Japánt a nagyvilág számára



    Hogyan került kapcsolatba Japánnal, mi volt az, ami a Japán-kutatás felé vitte az útját?

    Székesfehérvári vagyok, ahol a rendszerváltás után először megjelentek a lengyelek, mint „lengyelpiac”, később pedig ráhúzódtak ezekre a lengyel piacokra a kínaiak. Akkor lehetett Magyarországon először kapni egy olyan kínai fogkrémet, ami ugyan a méznek és az eperlekvárnak volt az – egyébként fogmosásra alkalmatlan – elegye, ellenben gyönyörű kalligráfia volt a dobozán. Én akkoriban 8 éves voltam, nem tudtam, hogy ez milyen nyelven van. Teljesen véletlenül volt egy ismerősünk, aki már akkor egyetemen tanult japánul. Én fogtam ezt a corpus delictit, és elvittem hozzá, hogy én EZT akarom megtanulni. Ő mondta, hogy ez kínai, és mivel tudta, hogy nekem nagyon rossz zenei hallásom van –

    gyakorlatilag azt, hogy „te anyád” és „te lovad”, teljesen fölcserélném a hangsúlyozás miatt
    – a japánt ajánlotta. Így, egészen véletlenül, és a nyelv, nem pedig a mangák meg a japán pop felől kezdtem el ismerkedni a témával. A Károlin (Károli Gáspár Református Egyetem – szerk.) talán mi voltunk az egyik utolsó évfolyam, aminek a hallgatói a Japánnal való foglalkozást nem annak kapcsán kezdték el, hogy beöltözünk mindenféle japán figuráknak...

    Mi által jutott el a diplomáciához, miért pont ez lett a szakterülete?

    Az egyetemen volt egy utazástörténeti szemináriumunk, amin olyan magyar utazókkal foglalkoztunk, akik Japánban jártak a századfordulón. Elkezdtem olvasni ezeket az útleírásokat, és zseniálisnak tartottam őket, sőt, azt gondolom, hogy ha ma Japánba mennék, biztos, hogy elvinném magammal például Bozóky Dezső 1910-es útleírását. Ezek miatt a beszámolók miatt kezdtem el a kapcsolattörténettel foglalkozni, találkoztam nevekkel, eseményekkel, fogalmakkal, és érdekelni kezdett, hogy akkor, ott mi történt. Ebből nőtt ki később az az interdiszciplináris kutatás, ami magába foglalja a hadtörténetet, utazástörténetet, művészet- és eszmetörténetet, valamint a diplomáciának és a kereskedelemnek a történetét is.

    Ezek a korai magyar utazók hogyan látták az addig szinte teljesen ismeretlen Japánt?

    A könyvem egyik recenziójában azt írták, hogy százötven év alatt gyakorlatilag semmit sem változott az, ahogyan akkor és ma látjuk Japánt.

    Ugyanazokat a sztererotípiákat gyártjuk újra és újra.
    Ami viszont nagyon-nagyon érdekes, hogy egyrészt kelet-európaiságunkból adódóan, meg amiatt is, hogy mi az Osztrák-Magyar Monarchia idején egy részország voltunk, több megértés volt bennünk a japánokkal szemben, nem néztük le őket. Azok az utazók, akik az olyan nagyhatalmakból érkeztek Japánba, mint például Anglia, a századfordulón lenézték a japánokat, nem kezelték őket civilizált népként, nem tartották őket egyenrangú feleknek.

    És a magyarok?

    A magyar utazóknál ezzel szemben az látszik: megértik, hogy a japánok erőfeszítéseket tesznek azért, hogy ne gyarmatosítsák őket. Ami nagyon megtetszett a magyaroknak, az a japán nacionalizmus, főleg az 1904-05-ös orosz-japán háború kapcsán, ahol mi annyiban voltunk érintettek, hogy a japánoknak szurkoltunk. Japán megítélése ekkor ugrott nagyot itt, Magyarországon is, és én is innen számítanám a japánimádat kezdeteit.

    [​IMG]

    Osztrák-japán kapcsolatfelvétel japán szemmel, 1869



    Mikor jutottak el az első magyar utazók Japánba?

    1867-ben volt a kiegyezés, és már 1868-ban elindult egy expedíció, hogy szerződéseket kössön Ázsiában. A cél Kína és Japán volt, de egyértelműen Japán volt a középpontban. Mire 1869-ben megérkeztek Japánba, már minden nagyhatalom leszerződött Japánnal, kivéve az újonnan megalakult Osztrák-Magyar Monarchiát. Nagyon érdekes, hogy az Osztrák-Magyar Monarchia képviselői gyakorlatilag a nagyhatalmak strómanjai voltak. Ezek az országok szerették volna kibővíteni az addigi szerződéses kereteket. Több vámmentes terméket akartak bevinni Japánba, vagy legalább le akarták szorítani a vámokat, hogy megérje az export, és ki akarták harcolni azt is, hogy a külföldiek nagyobb területen mozoghassanak Japánon belül. Mivel ez egy olyan közös szerződés volt, amiben minden nagyhatalom szerepelt – ezt hívjuk a legnagyobb kedvezmény elvének –, egy új csatlakozó állammal ki tudták bővíteni, és azok a pontok, amiket Japán és a Monarchia szerződéseiben kibővítettek, automatikusan a többi államra is vonatkoztak. Ezzel nekik sokkal jobban megérte az 1869-es szerződés, mint magának a Monarchiának.

    Osztrák-Magyar Monarchiáról beszélünk, de mekkora szerepet kaphattak mindebben a magyarok?

    Nagyon keveset, igazából le is nézték őket. Gondoljunk csak bele, hogy még egy év sem telt el a kiegyezés után, amikor elindul a két hajóból álló küldöttség. A viták addig fajultak, hogy a kapitány zendüléstől tartva kiebrudalta az összes magyart a hajóról.

    Az osztrákok úgy kezelték a magyarokat, mint a páriákat,
    ezért nem is tűnhettünk ki. Amikor Barátosi Balogh Benedek magyar utazó az 1900-as években Japánban járt, meg akarta keresni az Osztrák-Magyar Monarchia követségét, de a kuli nem tudta, hogy miről van szó. Amikor azonban kimondta, hogy az osztrák követséget keresi, minden világossá vált – akkor tehát még mindig inkább az osztrákság élt a japán köztudatban a Monarchiával kapcsolatban. Létezett olyan diplomáciai jegyzet is, ami leírja, hogy az Osztrák-Magyar Monarchia követségén nem látszik a magyar fél, nincsenek kint a magyar zászlók sem, csak az osztrák felet jelenítették meg. Aztán a 1900-as évektől már egyre több magyar diplomatát alkalmaztak a követségeken és konzulátusokon, és – bár nem tudom, hogy szándékosan vagy véletlenül – a Japánnal kapcsolatos külpolitikánkat egyre több magyar képviselte Japánban diplomataként, sőt a Monarchia utolsó, 1914-ig szolgáló tokiói nagykövete is magyar volt.

    A cikk további része itt:
    https://mandiner.hu/cikk/20190714_japan_toth_gergely_matyas
     
    svajcibeka, fip7, zeal and 2 others like this.
  20. ladagrant

    ladagrant Active Member

    Szerintem úgy kellene kezelni a légtérsértéseket amik Európa ellen irányulnak ahogy a Dél Koreaiak teszik. Garantáltan nem lenne több próba.
     

Ezen oldal megosztása