M
molnibalage
Guest
Igen. Csak nekik.A második VH-ban az amerikaiaknak már volt rádiós közelségi gyújtó a gránátjaikon.
Az elmúlt időszak tapasztalatai alapján házirendet kapott a topic.
Ezen témában - a fórumon rendhagyó módon - az oldal üzemeltetője saját álláspontja, meggyőződése alapján nem enged bizonyos véleményeket, mivel meglátása szerint az káros a járványhelyzet enyhítését célzó törekvésekre.
Kérünk, hogy a vírus veszélyességét kétségbe vonó, oltásellenes véleményed más platformon fejtsd ki. Nálunk ennek nincs helye. Az ilyen hozzászólásokért 1 alkalommal figyelmeztetés jár, majd folytatása esetén a témáról letiltás. Arra is kérünk, hogy a fórum más témáiba ne vigyétek át, mert azért viszont már a fórum egészéről letiltás járhat hosszabb-rövidebb időre.
Az elmúlt időszak tapasztalatai alapján frissített házirendet kapott a topic.
--- VÁLTOZÁS A MODERÁLÁSBAN ---
A források, hírek preferáltak. Azoknak, akik veszik a fáradságot és összegyűjtik ezeket a főként harcokkal, a háború jelenlegi állásával és haditechnika szempontjából érdekes híreket, (mindegy milyen oldali) forrásokkal alátámasztják és bonuszként legalább a címet egy google fordítóba berakják, azoknak ismételten köszönjük az áldozatos munkáját és további kitartást kívánunk nekik!
Ami nem a topik témájába vág vagy akár csak erősebb hangnemben is kerül megfogalmazásra, az valamilyen formában szankcionálva lesz
Minden olyan hozzászólásért ami nem hír, vagy szorosan a konfliktushoz kapcsolódó vélemény / elemzés azért instant 3 nap topic letiltás jár. Aki pedig ezzel trükközne és folytatná másik topicban annak 2 hónap fórum ban a jussa.
Igen. Csak nekik.A második VH-ban az amerikaiaknak már volt rádiós közelségi gyújtó a gránátjaikon.
Én is azon gondolkoztam, de a Kamikaza támadás idején csak tolták ki a lőszert. Hogyan tudták előre készletezni ezt? Mert még az akkori gépek is mozogtak 200-400 km/h-val és a távolság és a gránát pálya miatt kézzel betekerni 20-30 méteres pontossággal neke sci-finek tűnik.Volt akinek csak ez volt a dolga.Légvédelmi lövegnél ezt simán meg lehet tenni.Gépágyúnál 40mm alatt nem volt tudtommal ilyen lehetőség a 40mm-es gépágyú meg 5-10 lőszeres "tárakból"tüzelt max 200lövés/perces tűzgyorsasággal szóval ott is simán tudta egy ember állítgatni a gyújtókat.De azt sem tartom elképzelhetetlennek,hogy volt egy halom lőszer előre beállítva és azt adták ami kellett.
Ma már AHEAD lőszer létezik 30mm-es űrméretben is.Ahhoz,hogy rakétával lődd le is kell detektálni,távolságot,irányt, sebességet és magasságot mérni.Azt nem hiszem,hogy ezeket a drónokat be lehet fogni IR rakétával.
A második VH-ban az amerikaiaknak már volt rádiós közelségi gyújtó a gránátjaikon.
Én is azon gondolkoztam, de a Kamikaza támadás idején csak tolták ki a lőszert. Hogyan tudták előre készletezni ezt? Mert még az akkori gépek is mozogtak 200-400 km/h-val és a távolság és a gránát pálya miatt kézzel betekerni 20-30 méteres pontossággal neke sci-finek tűnik.
Azt hiszem, csak a háború utolsó 1-2 évében lett rendszeresítve, addig ők is a hagyományos kézi beállítást használták. Itt egy kép, az egyik New Mexico-osztályú csatahajó 127 mm-es légvédelmi állásáról. Az ágyúk bal oldalán az állványon állították be az időzítőt.
Igen, szerszámot mutatott a scát, hogy lába közé vette a RN-es csóka és tekergette az orrán a valamit.Nem feltétlen kezzel.Sokkal valószínűbb,hogy valamilyen szerszámmal félautomatikusan csinálta egy ember.
Ez már jobb, csak itt is azt nem értem, hogy a folyamat hogyan ment. Kellett távolság adat. Na ezután jött az időzítés, és a töltés, tüzelés és tüzelés.Azt hiszem, csak a háború utolsó 1-2 évében lett rendszeresítve, addig ők is a hagyományos kézi beállítást használták. Itt egy kép, az egyik New Mexico-osztályú csatahajó 127 mm-es légvédelmi állásáról. Az ágyúk bal oldalán az állványon állították be az időzítőt.
Egy idoszak volt amig attertek a kezirol a gepi automata gyujtoallitasra. Pl a Briteknel amerikaiaknal mar a II. VH ban elindult ez a folyamat. AZ MN ben meg a KSZ-19 el kezdodott el.Én úgy tudom,hogy gépágyúnál emberek csinálták(hogy most valamilyen szerszámmal vagy kézzel azt nem tidom).
Igen, szerszámot mutatott a scát, hogy lába közé vette a RN-es csóka és tekergette az orrán a valamit.
Ez már jobb, csak itt is hogy ez hogyan ment. Kellett távolság és a töltés, tüzelés és célpont viselkedésével hogyan lőttek 30 m-es közelségbe...? A célpont sebessége kb. 70-100 m/s volt. Tehát az egész folyamat sebességét nézve ennyivel előre kellett gondolkozni.
Ha ezt radarral összekötik elektromechán, akkor ok, de hogy manuálisan ezzel hogyan lőttek le bármit...? Vagy úgy ment, hogy egyszerre hármat állította be mondjuk 1000, 1030 és 1060 méterre és reménykedtek, hogy az egyik jó lesz? Mert ennél jobb nem jut eszebme... Már, ha érthető, hogy mire gondolok.
A tűvezetést nem vágom, hogy az távolságmérés után beállítás és töltés + célást nézve a beállított érték hogyan maradt haszálható.
Én is azon gondolkoztam, de a Kamikaza támadás idején csak tolták ki a lőszert. Hogyan tudták előre készletezni ezt? Mert még az akkori gépek is mozogtak 200-400 km/h-val és a távolság és a gránát pálya miatt kézzel betekerni 20-30 méteres pontossággal neke sci-finek tűnik.
Amennyire tudom, igen. A tűzvezérlést irányító tiszt kiválasztotta a célpontot, aminek optikai távolságmérővel és lőelemképzővel (később radarral, ha rendelkezésre állt kellően pontos típus) meghatározták a repülőgép távolságát, az irányát és a sebességét, ezekből az adatokból számították ki a gyújtó beállítását, illetve a lövegek forgatási, emelési szögét. Betöltöttek, és lőttek, utána folyamatosan újraszámolták a lőelemeket. A nehéz légvédelmi lövegeknél 8-10 másodperces utántöltéssel mindenképpen lehetett számolni, azt nem tudom, hogy a számítási folyamat mennyi időt vett igénybe, de 2-3 tüzelés után szerintem mindenképpen rendelkezésre kellett állnia a frissített adatoknak. Ez elvileg a nehezebb gépágyúknál is így működött, viszont fogalmam sincs, hogy azokat hogyan állították be, ha volt egyáltalán gyújtójuk.Ez már jobb, csak itt is azt nem értem, hogy a folyamat hogyan ment. Kellett távolság adat. Na ezután jött az időzítés, és a töltés, tüzelés és tüzelés.
C+D kiállitáson már a 90es évek elején szerepelt,svájci.AZ AHEAD lőszer svájci (vagy német?) és már a kilencvenes évek végén kétezres évek elején létezett.
Valamiért nem eröltetik a dolgot. Van nekik is a Panzirhoz hasonló rendszerük fondos obiektumok védelmére, az LD-2000. Ennek az első változataira szereltek rakétákat, de aztán eltüntek róluk és inkább kombinálva használják őket HQ-6A rakétákkal.Mondjuk érdekes kérdés elállmodozni egy 35milis AHEADos géágyúval kiegészitett Pansir/ADATS rakétarendszerrel összekombinált csapatlégvédelmi rendszerről.Kinaiaknak megvan az AHEAD liszence,talán előállnak egy ilyesféle rendszerrel.
Azert ez fura. Az ucso kepen a jarmuvon ket tuzvezeto radar van de nincs semilyen felderito radar. Igy onallo felderitesre keptelen de a masodik tuzvezeto radar meg folosleges .Valamiért nem eröltetik a dolgot. Van nekik is a Panzirhoz hasonló rendszerük fondos obiektumok védelmére, az LD-2000. Ennek az első változataira szereltek rakétákat, de aztán eltüntek róluk és inkább kombinálva használják őket HQ-6A rakétákkal.
Korai változar rakétákkal az oldalán:
Rendszeresített változat rakéták nélkül, kiegészítve különálló rakétákkal:
Viszonta HQ-6-osnak mintha hiányozna. Elvileg valahogy így kéne működjon.
Viszonta HQ-6-osnak mintha hiányozna. Elvileg valahogy így kéne működjon.
Szóval lehet, hogy ami a felépítményen van, az a rakétának világítja meg a célt, ami meg a gépágyún az meg a gépágyúé.
Van az is. Kerestem még képeket és mintha több fajtája is lenne a keresőlokátoroknak.De felderito radar nelkul az eselyed hogy megtalalod a celt meg ha tudod is hogy valahol jelen van cca 5%