Csapatlégvédelmi rendszerek

Nem 76mm-es lesz az, hanem a 7 csövű 30mm-es tengerészeti Type 730 CIWS gumikerekes alvázra helyezve:

WUYqZGO.jpg
 
  • Tetszik
Reactions: arbalest and fip7
AG-35
A lengyelek gyártják, gondolom Oerlikon koppintás.
To view this content we will need your consent to set third party cookies.
For more detailed information, see our cookies page.
To view this content we will need your consent to set third party cookies.
For more detailed information, see our cookies page.
 
Nem csak a célleküzdésre, hanem a felderítésre is gondoltam.
Egy 1,3 kilométerre, 350 méter magasan lebegő, álcázószínnel lekent, 50 centiméteres Quadrocoptert optikailag felderíteni se egyszerű.
Egy IFV valószínűleg azt se veszi észre, hogy ott van az a drón.
Akkor itt folytatnám, mert talán ide tartozik.
A felderítést nem az IFV végzi, hanem a légvédelmi rendszerbe/hálózatba integrált radarok.
A modern légvédelmi rendszerekben a hálózatra épül a rendszer. Nem csak analóg rádió összeköttetés van meg az egyes elemek között, de adatkapcsolat is kiépítésre kerül. Minden feladatot dedikált járműre bízzák, és mivel a rendszerről van szó akár több azonos feladatú elem is kiegészítheti és helyettesítheti egymást.
Nagyon jó példa erre a SAAB Giraffe rendszere.
Különböző feladatokra alkalmazható, így a feladatra skálázható védelmi rendszer hozható létre belőle kezdve az 1X-szel ami egy ultra hordozható 3D radar, a mindenes 4A-n keresztül (még tüzérségi bemérő funkciója is van), egészen a nagy teljesítményű 8A-ig, amit kimondottan nagy hatótávolságú rendszerek alkalmaznak.
Az radarrendszer adatai belekerülnek a C4 rendszerekbe, és battle management rendszerek fogják a feladatokat leosztani az elhárító (rakétás, ballisztikus, és újabban már lézeres) fegyverrendszereknek.
Na ebbe lehet beilleszteni egy a rendszerbe integrált IFV-t is.
Neki nem kell a felderítéssel foglalkoznia. Neki elég azt tudnia, hogy honnan érkezik a behatoló, és amint az érzékelőivel láthatóvá válik a cél, nincs más dolga mint optikai (lézeres) célkövetéssel, és távolságméréssel (mindkettő automatikus) a gépágyúval leküzdeni a célt.
/A modern radarok már arra is képesek, hogy madarakat észleljenek, egy 50 centis drón nem jelent gondot. A radarnak meg mindegy, hogy milyen álcafestés van a drónon./
Ennek esélyét növeli az időzített repeszromboló lövedék, amit folyamatosan a céladatoknak megfelelően akkor állít be (robbanás időzítés) a torony célzó rendszere, amikor a lövedék elhagyja a csövet, továbbá az a tény is segít, hogy az IFV általában nem egyedül, hanem alegységben "dolgozik". Minél több gépágyú szólal meg egy időben annál nagyobb felhőt lehet létrehozni repeszekből, és annál nagyobb a légi jármű (UAV, Drón, Helikopter, stb.) lelövésének az esélye.
Az LvKv90 egy önálló csapatlégvédelmi eszköz, ami önállóan is tud minden feladatot ellátni felderítéstől a tűzvezetésen át a cél leküzdéséig. Kiváló eszköz egy CV90-es zászlóaljhoz, viszont kevésbé rugalmas, mint a hálózati megoldás.
És mivel az alegységgel együtt mozog, így gyakorlatilag el is árulja azt. Amint bekapcsolja a radarját, az ellenség azonnal tudni fogja, hogy ott egy CV90-es egység van a közelben.
Ha viszont különválasztod a funkciókat, sokkal nehezebb ellene védekezni. Ez a lényege a NASAMS rendszernek is. Ott a rakéta indítók elektronikai szempontból passzívan lapítanak, akár a légtérbe behatoló ellenség közvetlen közelében is. Nagy valószínűséggel, a behatoló repülő ha érzékeli a felderítő radart, már nagy bajban van ugyanis esélyes hogy akár közvetlen alatta akkor kapcsolnak fel egy célbefogót és már indítják is rá a rakétát az előző kettőtől teljesen független helyről, anélkül, hogy bármit is tehetne ellene. Ilyenkor ha el is indul a HARM rakéta, már túl késő. És az a durva ezeknél a NASAMS jellegű rendszereknél, hogy ha fel is derít (esetleg ki is iktat) a behatoló ellenség 1-2 elemet a rendszerből, a rendszer akkor sem zuhan meg, mert egy ilyen rendszert 6-8 radar, 6-12 kilövő, + extra optikai, passzív érzékelők is bővíthetik, amelyek akkor is észlelhetnek behatolót, amikor mondjuk a radarok kudarcot vallanak (pl.: lopakodó a behatoló). Mindehhez a kompromittált radarok könnyedén áthelyezhetőek, így megmenthetőek egy későbbi ellentámadás esetén.
 
Akkor itt folytatnám, mert talán ide tartozik.
A felderítést nem az IFV végzi, hanem a légvédelmi rendszerbe/hálózatba integrált radarok.
A modern légvédelmi rendszerekben a hálózatra épül a rendszer. Nem csak analóg rádió összeköttetés van meg az egyes elemek között, de adatkapcsolat is kiépítésre kerül. Minden feladatot dedikált járműre bízzák, és mivel a rendszerről van szó akár több azonos feladatú elem is kiegészítheti és helyettesítheti egymást.
Nagyon jó példa erre a SAAB Giraffe rendszere.
Különböző feladatokra alkalmazható, így a feladatra skálázható védelmi rendszer hozható létre belőle kezdve az 1X-szel ami egy ultra hordozható 3D radar, a mindenes 4A-n keresztül (még tüzérségi bemérő funkciója is van), egészen a nagy teljesítményű 8A-ig, amit kimondottan nagy hatótávolságú rendszerek alkalmaznak.
Az radarrendszer adatai belekerülnek a C4 rendszerekbe, és battle management rendszerek fogják a feladatokat leosztani az elhárító (rakétás, ballisztikus, és újabban már lézeres) fegyverrendszereknek.
Na ebbe lehet beilleszteni egy a rendszerbe integrált IFV-t is.
Neki nem kell a felderítéssel foglalkoznia. Neki elég azt tudnia, hogy honnan érkezik a behatoló, és amint az érzékelőivel láthatóvá válik a cél, nincs más dolga mint optikai (lézeres) célkövetéssel, és távolságméréssel (mindkettő automatikus) a gépágyúval leküzdeni a célt.
/A modern radarok már arra is képesek, hogy madarakat észleljenek, egy 50 centis drón nem jelent gondot. A radarnak meg mindegy, hogy milyen álcafestés van a drónon./
Ennek esélyét növeli az időzített repeszromboló lövedék, amit folyamatosan a céladatoknak megfelelően akkor állít be (robbanás időzítés) a torony célzó rendszere, amikor a lövedék elhagyja a csövet, továbbá az a tény is segít, hogy az IFV általában nem egyedül, hanem alegységben "dolgozik". Minél több gépágyú szólal meg egy időben annál nagyobb felhőt lehet létrehozni repeszekből, és annál nagyobb a légi jármű (UAV, Drón, Helikopter, stb.) lelövésének az esélye.
Az LvKv90 egy önálló csapatlégvédelmi eszköz, ami önállóan is tud minden feladatot ellátni felderítéstől a tűzvezetésen át a cél leküzdéséig. Kiváló eszköz egy CV90-es zászlóaljhoz, viszont kevésbé rugalmas, mint a hálózati megoldás.
És mivel az alegységgel együtt mozog, így gyakorlatilag el is árulja azt. Amint bekapcsolja a radarját, az ellenség azonnal tudni fogja, hogy ott egy CV90-es egység van a közelben.
Ha viszont különválasztod a funkciókat, sokkal nehezebb ellene védekezni. Ez a lényege a NASAMS rendszernek is. Ott a rakéta indítók elektronikai szempontból passzívan lapítanak, akár a légtérbe behatoló ellenség közvetlen közelében is. Nagy valószínűséggel, a behatoló repülő ha érzékeli a felderítő radart, már nagy bajban van ugyanis esélyes hogy akár közvetlen alatta akkor kapcsolnak fel egy célbefogót és már indítják is rá a rakétát az előző kettőtől teljesen független helyről, anélkül, hogy bármit is tehetne ellene. Ilyenkor ha el is indul a HARM rakéta, már túl késő. És az a durva ezeknél a NASAMS jellegű rendszereknél, hogy ha fel is derít (esetleg ki is iktat) a behatoló ellenség 1-2 elemet a rendszerből, a rendszer akkor sem zuhan meg, mert egy ilyen rendszert 6-8 radar, 6-12 kilövő, + extra optikai, passzív érzékelők is bővíthetik, amelyek akkor is észlelhetnek behatolót, amikor mondjuk a radarok kudarcot vallanak (pl.: lopakodó a behatoló). Mindehhez a kompromittált radarok könnyedén áthelyezhetőek, így megmenthetőek egy későbbi ellentámadás esetén.

Ez azt feltételezi,hogy az IFV a légvédelmi eszköz is de az nem olyan jó dolog tekintve,hogy a gyalogság meg a harckocsik harcát kéne támogatnia és ha nincs más a légvédelemmel foglalkoznia.De ha rátestálod a légvédelmet is az túl sok feladat.
 
Akkor itt folytatnám, mert talán ide tartozik.
A felderítést nem az IFV végzi, hanem a légvédelmi rendszerbe/hálózatba integrált radarok.
A modern légvédelmi rendszerekben a hálózatra épül a rendszer. Nem csak analóg rádió összeköttetés van meg az egyes elemek között, de adatkapcsolat is kiépítésre kerül. Minden feladatot dedikált járműre bízzák, és mivel a rendszerről van szó akár több azonos feladatú elem is kiegészítheti és helyettesítheti egymást.
Nagyon jó példa erre a SAAB Giraffe rendszere.
Különböző feladatokra alkalmazható, így a feladatra skálázható védelmi rendszer hozható létre belőle kezdve az 1X-szel ami egy ultra hordozható 3D radar, a mindenes 4A-n keresztül (még tüzérségi bemérő funkciója is van), egészen a nagy teljesítményű 8A-ig, amit kimondottan nagy hatótávolságú rendszerek alkalmaznak.
Az radarrendszer adatai belekerülnek a C4 rendszerekbe, és battle management rendszerek fogják a feladatokat leosztani az elhárító (rakétás, ballisztikus, és újabban már lézeres) fegyverrendszereknek.
Na ebbe lehet beilleszteni egy a rendszerbe integrált IFV-t is.
Neki nem kell a felderítéssel foglalkoznia. Neki elég azt tudnia, hogy honnan érkezik a behatoló, és amint az érzékelőivel láthatóvá válik a cél, nincs más dolga mint optikai (lézeres) célkövetéssel, és távolságméréssel (mindkettő automatikus) a gépágyúval leküzdeni a célt.
/A modern radarok már arra is képesek, hogy madarakat észleljenek, egy 50 centis drón nem jelent gondot. A radarnak meg mindegy, hogy milyen álcafestés van a drónon./
Ennek esélyét növeli az időzített repeszromboló lövedék, amit folyamatosan a céladatoknak megfelelően akkor állít be (robbanás időzítés) a torony célzó rendszere, amikor a lövedék elhagyja a csövet, továbbá az a tény is segít, hogy az IFV általában nem egyedül, hanem alegységben "dolgozik". Minél több gépágyú szólal meg egy időben annál nagyobb felhőt lehet létrehozni repeszekből, és annál nagyobb a légi jármű (UAV, Drón, Helikopter, stb.) lelövésének az esélye.
Az LvKv90 egy önálló csapatlégvédelmi eszköz, ami önállóan is tud minden feladatot ellátni felderítéstől a tűzvezetésen át a cél leküzdéséig. Kiváló eszköz egy CV90-es zászlóaljhoz, viszont kevésbé rugalmas, mint a hálózati megoldás.
És mivel az alegységgel együtt mozog, így gyakorlatilag el is árulja azt. Amint bekapcsolja a radarját, az ellenség azonnal tudni fogja, hogy ott egy CV90-es egység van a közelben.
Ha viszont különválasztod a funkciókat, sokkal nehezebb ellene védekezni. Ez a lényege a NASAMS rendszernek is. Ott a rakéta indítók elektronikai szempontból passzívan lapítanak, akár a légtérbe behatoló ellenség közvetlen közelében is. Nagy valószínűséggel, a behatoló repülő ha érzékeli a felderítő radart, már nagy bajban van ugyanis esélyes hogy akár közvetlen alatta akkor kapcsolnak fel egy célbefogót és már indítják is rá a rakétát az előző kettőtől teljesen független helyről, anélkül, hogy bármit is tehetne ellene. Ilyenkor ha el is indul a HARM rakéta, már túl késő. És az a durva ezeknél a NASAMS jellegű rendszereknél, hogy ha fel is derít (esetleg ki is iktat) a behatoló ellenség 1-2 elemet a rendszerből, a rendszer akkor sem zuhan meg, mert egy ilyen rendszert 6-8 radar, 6-12 kilövő, + extra optikai, passzív érzékelők is bővíthetik, amelyek akkor is észlelhetnek behatolót, amikor mondjuk a radarok kudarcot vallanak (pl.: lopakodó a behatoló). Mindehhez a kompromittált radarok könnyedén áthelyezhetőek, így megmenthetőek egy későbbi ellentámadás esetén.
Szép hosszú poszt. A probléma az, hogy a világ legfejlettebb és legtöbb réteggel bíró csaplégvédelem az orosz és még ott sem osztják meg légvédelmi egységeken kívül az adatot, mert semmi haszna nincs belőle a APC/IFV-nek. Legalábbis én így tudom.

A svédek mindig mindenki előtt jártak, de erősen kétlem, hogy jelenleg bármelyik IFV fel lenne készítve arra, hogy légvédelmi jellegű adatokat fogadjon, mert számára azok eddig irrelevánsak voltak.
Ez azt feltételezi,hogy az IFV a légvédelmi eszköz is de az nem olyan jó dolog tekintve,hogy a gyalogság meg a harckocsik harcát kéne támogatnia és ha nincs más a légvédelemmel foglalkoznia.De ha rátestálod a légvédelmet is az túl sok feladat.
Pontosan. Koncepcionálisan talán fejben itt tartanak egyesek, de hogy most ilyen nincs, arra azért elég nagy lelki nyugalommal ráteszek egy sört.
 
  • Tetszik
Reactions: papi and ghostrider
Szép hosszú poszt. A probléma az, hogy a világ legfejlettebb és legtöbb réteggel bíró csaplégvédelem az orosz és még ott sem osztják meg légvédelmi egységeken kívül az adatot, mert semmi haszna nincs belőle a APC/IFV-nek. Legalábbis én így tudom.

A svédek mindig mindenki előtt jártak, de erősen kétlem, hogy jelenleg bármelyik IFV fel lenne készítve arra, hogy légvédelmi jellegű adatokat fogadjon, mert számára azok eddig irrelevánsak voltak.

Pontosan. Koncepcionálisan talán fejben itt tartanak egyesek, de hogy most ilyen nincs, arra azért elég nagy lelki nyugalommal ráteszek egy sört.
Egy rekesz sört.
 
Ez azt feltételezi,hogy az IFV a légvédelmi eszköz is de az nem olyan jó dolog tekintve,hogy a gyalogság meg a harckocsik harcát kéne támogatnia és ha nincs más a légvédelemmel foglalkoznia.De ha rátestálod a légvédelmet is az túl sok feladat.
Ezért írtam ezt:
Na ebbe lehet beilleszteni egy a rendszerbe integrált IFV-t is.
Persze, hogy nem ez az elsődleges feladatuk! :rolleyes:
De ha belegondolsz, a harctéren egy felderítő drón nem akkor fog megjelenni, amikor a legnagyobb tankcsata dúl.
Mondjuk ha egy német mintájú zászlóalj felett megjelenik egy drón, akkor azt mivel lövöd le? Egy 1000 dolláros drónra csak nem fogsz rávezetni egy AMRAAM vagy egy Mistral rakétát!
Nem lehet minden bokorban egy dupla gépágyús Gepárd. Mennyivel egyszerűbb egy ilyet lelőni az IFV-k fő fegyverzetével, ami ráadásul alkalmas az Airburst-re!
 
  • Tetszik
Reactions: ravenlord
Szép hosszú poszt. A probléma az, hogy a világ legfejlettebb és legtöbb réteggel bíró csaplégvédelem az orosz és még ott sem osztják meg légvédelmi egységeken kívül az adatot, mert semmi haszna nincs belőle a APC/IFV-nek. Legalábbis én így tudom.

A svédek mindig mindenki előtt jártak, de erősen kétlem, hogy jelenleg bármelyik IFV fel lenne készítve arra, hogy légvédelmi jellegű adatokat fogadjon, mert számára azok eddig irrelevánsak voltak.

Pontosan. Koncepcionálisan talán fejben itt tartanak egyesek, de hogy most ilyen nincs, arra azért elég nagy lelki nyugalommal ráteszek egy sört.
Igazabol van legi cel mint jelleg harcjarmunel :) sot meg geppuskanal is. :) /egyebkent nem kivanok belefolyni a vitaba /
 
Pontosan. Koncepcionálisan talán fejben itt tartanak egyesek, de hogy most ilyen nincs, arra azért elég nagy lelki nyugalommal ráteszek egy sört.

Egy rekesz sört.
A sörrel dobálózóknak: :)
Mielőtt nagyon belemelegednétek, nézzétek meg az Airbus C4ISR rendszereit. Különös tekintettel Fortion SAMOC, Fortion IBMS, Fortion MDLU -ra.
Esetleg a SAAB részéről ELSS rendszerét, Giraffe IS rendszerét,
Az hogy mi kerül a taktikai kijelzőkre, egyedül a megrendelőn múlik! ;)
 
Ezért írtam ezt:

Persze, hogy nem ez az elsődleges feladatuk! :rolleyes:
De ha belegondolsz, a harctéren egy felderítő drón nem akkor fog megjelenni, amikor a legnagyobb tankcsata dúl.
Mondjuk ha egy német mintájú zászlóalj felett megjelenik egy drón, akkor azt mivel lövöd le? Egy 1000 dolláros drónra csak nem fogsz rávezetni egy AMRAAM vagy egy Mistral rakétát!
Nem lehet minden bokorban egy dupla gépágyús Gepárd. Mennyivel egyszerűbb egy ilyet lelőni az IFV-k fő fegyverzetével, ami ráadásul alkalmas az Airburst-re!

Nincs mibe beleilleszteni mert nyugaton gyakorlatilag nincs csapatlégvédelem.
 
Nincs mibe beleilleszteni mert nyugaton gyakorlatilag nincs csapatlégvédelem.
Ebben mostanában komoly változások lesznek! :rolleyes:
To view this content we will need your consent to set third party cookies.
For more detailed information, see our cookies page.
Nem véletlenül jöttek ki a gyártók a komplex anti UAV rendszerekkel.
 
  • Tetszik
Reactions: gacsat