Energiagazdálkodás, energiabiztonság, villamosenergia-termelés
- Téma indítója Batka
- Indítva
-
Ha nem vagy kibékülve az alapértelmezettnek beállított sötét sablonnal, akkor a korábbi ígéretnek megfelelően bármikor átválthatsz a korábbi világos színekkel dolgozó kinézetre.
Ehhez görgess a lap aljára és a baloldalon keresd a HTKA Dark feliratú gombot. Kattints rá, majd a megnyíló ablakban válaszd a HTKA Light lehetőséget. Választásod a böngésződ elmenti cookie-ba, így amikor legközelebb érkezel ezt a műveletsort nem kell megismételned. -
Az elmúlt időszak tapasztalatai alapján házirendet kapott a topic.
Ezen témában - a fórumon rendhagyó módon - az oldal üzemeltetője saját álláspontja, meggyőződése alapján nem enged bizonyos véleményeket, mivel meglátása szerint az káros a járványhelyzet enyhítését célzó törekvésekre.
Kérünk, hogy a vírus veszélyességét kétségbe vonó, oltásellenes véleményed más platformon fejtsd ki. Nálunk ennek nincs helye. Az ilyen hozzászólásokért 1 alkalommal figyelmeztetés jár, majd folytatása esetén a témáról letiltás. Arra is kérünk, hogy a fórum más témáiba ne vigyétek át, mert azért viszont már a fórum egészéről letiltás járhat hosszabb-rövidebb időre.
-
Az elmúlt időszak tapasztalatai alapján frissített házirendet kapott a topic.
--- VÁLTOZÁS A MODERÁLÁSBAN ---
A források, hírek preferáltak. Azoknak, akik veszik a fáradságot és összegyűjtik ezeket a főként harcokkal, a háború jelenlegi állásával és haditechnika szempontjából érdekes híreket, (mindegy milyen oldali) forrásokkal alátámasztják és bonuszként legalább a címet egy google fordítóba berakják, azoknak ismételten köszönjük az áldozatos munkáját és további kitartást kívánunk nekik!
Ami nem a topik témájába vág vagy akár csak erősebb hangnemben is kerül megfogalmazásra, az valamilyen formában szankcionálva lesz
Minden olyan hozzászólásért ami nem hír, vagy szorosan a konfliktushoz kapcsolódó vélemény / elemzés azért instant 3 nap topic letiltás jár. Aki pedig ezzel trükközne és folytatná másik topicban annak 2 hónap fórum ban a jussa.
M
molnibalage
Guest
Molni!
A mit most írtál az "színtiszta csurgatott téboly"!
)Egy napot is eltöltöttél az a Magyar Energia Felügyeletnél? DD
Mondok még valamit: a németeknél három évente cserélik az állami intézményeken a napkollektorokat és a
napelem táblákat! Ha nem hiszed járj utána!
Az osztrákoknál tudod, hogy hány mini vízerőmű van? megmondom, sok és exportálni tudják a villamosenergiát, és még is van sok szélerőművük!
A cos(fi)-ről, csak annyit, hogy nagy teljesítményű háromfázisú motorok viszik el, és nem a háztartásokban lévő kis teljesítményű egyfázisú motorok. Az ipari nagyfogyasztók komoly inverter berendezésekkel dolgoznak.
Nem úgy működik a nagyfesz. rendszer, hogy pl. Párizsból elindítják az áramot és Budapesten elfogyasztjuk!
Ha, annyira tisztában vagy a dolgokkal, akkor miért is van a hálózatban csak ötven km-ként egy központi trafóállomás?
Azért Te sem vagy mindenben "fenség"! Megáll az eszem, csak eszem, csak eszem!
A környezetvédelem és a zőldek meg fájdalmas!
Molni! Valamikor régen (fiatalon) az volt a mondás: "Nem vagy Te olyan széles, mint amilyen hosszú"!
Stílus? Igaz?
Nem vagyok a téma nagy szakértője, de ha 3 évente cserélik a napkollektort, ez azt jelenti, hogy 3 év alatt megtérült a befektetés. Nem?
Nosz ezzel kapcsolatban elég szkeptikus vagyok.</blockquote>
Szerintem nem térül meg, de legalább jó sok szemét lesz belőle.
Akagi
<i>" Mondok valamit: a németeknél 3 évente cserélik a napkollektorokat"</i>
Ha ott dolgoztál ahol mondod akkor valószínűleg te is tudod, hogy napkollektorral nem lehet áramot előállítani:
https://hu.wikipedia.org/wiki/Napkollektor
A napelemtáblákat három okból cserélhetik 3 évente:
1. Tönkre ment vagyis a technológia gyakorlatban nem tud 20 évet élettartalom terén.
2. Így pörgetik a piacot, hiszen német termékeket vesznek. Ez egy legális formája a tiltott állami támogatásnak, de se baj.
3. Nem cserélik őket ilyen gyakran...
Az osztrákok a vízenergiára szavaztak az atom helyet, megtehették, jobbak a vízrajzi adottságaik, mint nekünk. (Sokkal nagyobb a Duna esése)
Ez megint almát a körtével.
Hazánkban a szeles kapacitás is ilyen korlátos, nézz meg egy OMSZ széltérképet!
3.6 m/s alatt az ilyen szélmagasságban tevékenykedő 2MW-os szélerőművek be sem indulnak, nemhogy termeljenek....
Nem véletlen az sem, hogy az ország legszelesebb helyein is csak 20% körüli a kapacitás kihasználtsági tényező.
Nemrég tettem be egy linket, ott is jól látszott, hogy 25-35 Ft/kWh áron is gazdaságtalan itthon szélerőművet üzemeltetni, mi meg itthon 18 Ft/kWh-ért vesszük az áramot. (Ez csak a nettó áram díj, a teljes szolgáltatás több)
Nem igazán értem, hogy mit akarsz kihozni a hozzászólásodból...
UI.: Olyan állami szubvenciókkal, mint amit az szél meg a nap kap már piaci alapon is megérné vízerőműveket építeni hazánkban. Ennek mondjuk én is örülnék. Csak nem az atom helyet hanem mellet!
<i>" Mondok valamit: a németeknél 3 évente cserélik a napkollektorokat"</i>
Ha ott dolgoztál ahol mondod akkor valószínűleg te is tudod, hogy napkollektorral nem lehet áramot előállítani:
https://hu.wikipedia.org/wiki/Napkollektor
A napelemtáblákat három okból cserélhetik 3 évente:
1. Tönkre ment vagyis a technológia gyakorlatban nem tud 20 évet élettartalom terén.
2. Így pörgetik a piacot, hiszen német termékeket vesznek. Ez egy legális formája a tiltott állami támogatásnak, de se baj.
3. Nem cserélik őket ilyen gyakran...
Az osztrákok a vízenergiára szavaztak az atom helyet, megtehették, jobbak a vízrajzi adottságaik, mint nekünk. (Sokkal nagyobb a Duna esése)
Ez megint almát a körtével.
Hazánkban a szeles kapacitás is ilyen korlátos, nézz meg egy OMSZ széltérképet!
3.6 m/s alatt az ilyen szélmagasságban tevékenykedő 2MW-os szélerőművek be sem indulnak, nemhogy termeljenek....
Nem véletlen az sem, hogy az ország legszelesebb helyein is csak 20% körüli a kapacitás kihasználtsági tényező.
Nemrég tettem be egy linket, ott is jól látszott, hogy 25-35 Ft/kWh áron is gazdaságtalan itthon szélerőművet üzemeltetni, mi meg itthon 18 Ft/kWh-ért vesszük az áramot. (Ez csak a nettó áram díj, a teljes szolgáltatás több)
Nem igazán értem, hogy mit akarsz kihozni a hozzászólásodból...
UI.: Olyan állami szubvenciókkal, mint amit az szél meg a nap kap már piaci alapon is megérné vízerőműveket építeni hazánkban. Ennek mondjuk én is örülnék. Csak nem az atom helyet hanem mellet!
Akagi:
Kötve hiszem, hogy 3 évente cserélnék a napelemeket. Az azért nagyon durva pénzkidobás.
A napelemes beruházásoknak nem az ésszerűség, hanem a támogatási logika (a támogatások pofátlan lenyúlása) az alapja. Nálunk, Magyarországon is:
- Vállalkozások részére 40-65%-os
- Költségvetési szervek és intézményeik, közoktatási és felsőoktatási intézmények és önkormányzati közfeladatot ellátó nonprofit szervezet részére 85%-os
támogatás intenzitást lehet kapni tisztán EU forrásból. Ezt fejelheti meg a nemzeti, állami forrás. És ez még csak a beruházás támogatása volt.
Ezen kívül van az áram ártámogatása. A kisebb fogyasztók számára a termelt áram átvételi árának támogatását az váltja ki, hogy a nettósított az elszámolásuk, azaz ha a pillanatnyi termelés kisebb, mint a fogyasztás, akkor a fogyasztást csökkenti a termelés, méghozzá bruttó fogyasztói áron. Ha a pillanatnyi termelés nagyobb, mint a pillanatnyi fogyasztás, akkor visszatáplál a rendszer a hálózatra. Azonban ezt a visszatáplálást nem valamilyen átvételi áron veszi át a szolgáltató, hanem éves elszámolásban egyenleget von a fogyasztás és a visszatáplálás között és csak a nettó fogyasztást kell kifizetni. Tehát amíg éves szinten nem termel több áramot a napelem, mint a fogyasztás, addig bruttó fogyasztói áron ismeri el ezt a termelést a szolgáltató. Magyarországon is messze magasabb a bruttó fogyasztói ár, mint az erőművek átvételi ára. A rezsicsökivel együtt is 3-szorosa mondjuk Paks átvételi árának. Németországban pedig a magyarnál 2,5-szer magasabb. Azaz Németországban az erőművi átvételi árhoz képest közel egy nagyságrenddel magasabb a bruttó fogyasztói ár. Most fogyasztói áron 0,28 EUR/KWh-nál tartanak, míg az erőművek 0,03-0,035 EUR/KWh átlag nagyker áron tudják csak eladni az áramot. Sokszor ez alatt is. Volt már példa negatív áramárra is, amikor a rendszert túlterhelte a sok kötelező átvételes zöldáram.
Ha egy beruházás költségének csak töredékét kell kifizetni és a megtermelt terméket a piachoz képest közel egy nagyságrenddel magasabb áron lehet eladni, akkor az eltérítés/támogatás nélkül rendkívül ésszerűtlen beruházás is megtérülővé válik. Mármint az adott beruházónak. Meg a beruházás kivitelezőjének. A társadalom többi része, a fogyasztók, az állam és a víz alá nyomott erőművek meg fizethetik a valós számla többi részét.
Kicsiben a "logika" a következő az adott intézménynél is sűrű napelemes beruházások mögött: A vállalkozó megkeresi az intézményt a csodálatos napelemes ajánlatával. Az intézmény kap 85-100 %-os támogatást. Ha a vállalkozó némileg (nagyon) túlárazza a napelemeit és "visszaoszt", vagy ahogy a németek nevezik a korrupciót, "alkotmányos költséget" épít be, akkor miközben az intézménynek semmibe, vagy nagyon kevésbe kerül a beruházás, a döntéshozó vezetők zsebét szépen gazdagítja. A megtermelt áram a nettósítás miatt (vagy ha nem nettósított az elszámolás a fogyasztás okán, akkor a szintén többszörösre emelt zöld áramos kiserűerőművi áron) azt a kevés költséget hosszú távon kitermeli, amibe az intézménynek került a beruházás.
Persze 3 év alatt még így sem térül meg a beruházás. Azonban a 3 év után megjelenő másik vállalkozó a papíron leselejtezendő 3 éves napelemet annyiért átveszi, hogy az agyontámogatott új beruházás a támogatással és a használt napelem árával együtt ne kerüljön semmibe az intézménynek. A háttérben ezért megint "visszaoszt". Újra mindenki boldog. A vállalkozó meg a mondjuk 15-20 %-on átvett de még vígan használható napelemet egy új agyontámogatott helyszínen szereli fel extra profitot elérve.
Tehát megoldható, hogy a 3 éves csere is "megérje". Azonban ez a pazarlás, hűtlen kezelés, támogatási csalás, (hívjuk, ahogy akarjuk) annyira pofátlan és nyilvánvaló, hogy nem hiszem, hogy tömegesen elő mernék adni még Németországban sem.
Kötve hiszem, hogy 3 évente cserélnék a napelemeket. Az azért nagyon durva pénzkidobás.
A napelemes beruházásoknak nem az ésszerűség, hanem a támogatási logika (a támogatások pofátlan lenyúlása) az alapja. Nálunk, Magyarországon is:
- Vállalkozások részére 40-65%-os
- Költségvetési szervek és intézményeik, közoktatási és felsőoktatási intézmények és önkormányzati közfeladatot ellátó nonprofit szervezet részére 85%-os
támogatás intenzitást lehet kapni tisztán EU forrásból. Ezt fejelheti meg a nemzeti, állami forrás. És ez még csak a beruházás támogatása volt.
Ezen kívül van az áram ártámogatása. A kisebb fogyasztók számára a termelt áram átvételi árának támogatását az váltja ki, hogy a nettósított az elszámolásuk, azaz ha a pillanatnyi termelés kisebb, mint a fogyasztás, akkor a fogyasztást csökkenti a termelés, méghozzá bruttó fogyasztói áron. Ha a pillanatnyi termelés nagyobb, mint a pillanatnyi fogyasztás, akkor visszatáplál a rendszer a hálózatra. Azonban ezt a visszatáplálást nem valamilyen átvételi áron veszi át a szolgáltató, hanem éves elszámolásban egyenleget von a fogyasztás és a visszatáplálás között és csak a nettó fogyasztást kell kifizetni. Tehát amíg éves szinten nem termel több áramot a napelem, mint a fogyasztás, addig bruttó fogyasztói áron ismeri el ezt a termelést a szolgáltató. Magyarországon is messze magasabb a bruttó fogyasztói ár, mint az erőművek átvételi ára. A rezsicsökivel együtt is 3-szorosa mondjuk Paks átvételi árának. Németországban pedig a magyarnál 2,5-szer magasabb. Azaz Németországban az erőművi átvételi árhoz képest közel egy nagyságrenddel magasabb a bruttó fogyasztói ár. Most fogyasztói áron 0,28 EUR/KWh-nál tartanak, míg az erőművek 0,03-0,035 EUR/KWh átlag nagyker áron tudják csak eladni az áramot. Sokszor ez alatt is. Volt már példa negatív áramárra is, amikor a rendszert túlterhelte a sok kötelező átvételes zöldáram.
Ha egy beruházás költségének csak töredékét kell kifizetni és a megtermelt terméket a piachoz képest közel egy nagyságrenddel magasabb áron lehet eladni, akkor az eltérítés/támogatás nélkül rendkívül ésszerűtlen beruházás is megtérülővé válik. Mármint az adott beruházónak. Meg a beruházás kivitelezőjének. A társadalom többi része, a fogyasztók, az állam és a víz alá nyomott erőművek meg fizethetik a valós számla többi részét.
Kicsiben a "logika" a következő az adott intézménynél is sűrű napelemes beruházások mögött: A vállalkozó megkeresi az intézményt a csodálatos napelemes ajánlatával. Az intézmény kap 85-100 %-os támogatást. Ha a vállalkozó némileg (nagyon) túlárazza a napelemeit és "visszaoszt", vagy ahogy a németek nevezik a korrupciót, "alkotmányos költséget" épít be, akkor miközben az intézménynek semmibe, vagy nagyon kevésbe kerül a beruházás, a döntéshozó vezetők zsebét szépen gazdagítja. A megtermelt áram a nettósítás miatt (vagy ha nem nettósított az elszámolás a fogyasztás okán, akkor a szintén többszörösre emelt zöld áramos kiserűerőművi áron) azt a kevés költséget hosszú távon kitermeli, amibe az intézménynek került a beruházás.
Persze 3 év alatt még így sem térül meg a beruházás. Azonban a 3 év után megjelenő másik vállalkozó a papíron leselejtezendő 3 éves napelemet annyiért átveszi, hogy az agyontámogatott új beruházás a támogatással és a használt napelem árával együtt ne kerüljön semmibe az intézménynek. A háttérben ezért megint "visszaoszt". Újra mindenki boldog. A vállalkozó meg a mondjuk 15-20 %-on átvett de még vígan használható napelemet egy új agyontámogatott helyszínen szereli fel extra profitot elérve.
Tehát megoldható, hogy a 3 éves csere is "megérje". Azonban ez a pazarlás, hűtlen kezelés, támogatási csalás, (hívjuk, ahogy akarjuk) annyira pofátlan és nyilvánvaló, hogy nem hiszem, hogy tömegesen elő mernék adni még Németországban sem.
Hölgyek, Urak!
Kaptam a fejemre most bőven.....!
Elismerem, rész igazságaitok van minden hozzászólásaitokban!
De!
Mikor cseréltek nálatok villanyórát?
Nálam tavaly. A lecserélt órám nem csak a fogyasztott, hanem a rátermelt energiát is méri! Miért?
fip7!
Rálátok négy azaz négy szélerőműre itt Magyarországon! Te csinálj statisztikát és rádöbbensz! (Csak a széltérképet nézd!).
Laiki!
"Kötve hiszem, hogy 3 évente cserélnék a napelemeket. Az azért nagyon durva pénzkidobás."
Pedig, igaz! Keress utána!
Csodálom, hogy mindenki ebbe az egy mondatomba köt bele!
Az Osztrák "Mars mező" miért van tele szélerőművekkel?
Pocsékolásból! Igaz?
A napelemtáblák hatásfoka ugye nem javul?
A többi mondatomba meg nem tudtok belekötni!
C'est la vie!
Kaptam a fejemre most bőven.....!
Elismerem, rész igazságaitok van minden hozzászólásaitokban!
De!
Mikor cseréltek nálatok villanyórát?
Nálam tavaly. A lecserélt órám nem csak a fogyasztott, hanem a rátermelt energiát is méri! Miért?
fip7!
Rálátok négy azaz négy szélerőműre itt Magyarországon! Te csinálj statisztikát és rádöbbensz! (Csak a széltérképet nézd!).
Laiki!
"Kötve hiszem, hogy 3 évente cserélnék a napelemeket. Az azért nagyon durva pénzkidobás."
Pedig, igaz! Keress utána!
Csodálom, hogy mindenki ebbe az egy mondatomba köt bele!
Az Osztrák "Mars mező" miért van tele szélerőművekkel?
Pocsékolásból! Igaz?
A napelemtáblák hatásfoka ugye nem javul?
A többi mondatomba meg nem tudtok belekötni!
C'est la vie!
akagi
Mire kellene "rádöbbennem" ???
Amúgy meg nem kell nekem statisztikát gyártani, bőven rendelkezésre állnak:
<i>„A területi elhelyezkedésüket tekintve Magyarországon viszonylag koncentráltan helyezkednek el a szélparkok, ami az iparágban rejlő lehetőségeket is mutatja. A parkok elsősorban az ország nyugati felére, különösen a Kisalföld területére összpontosulnak.
Fontosnak tartom megemlíteni azonban, hogy ezek a „szeles” területek csak Magyarország tekintetében számítanak ideális helyszínnek a szélparkok létesítése céljából, európai összehasonlításban ezen részek inkább a mérsékelten szeles kategóriába sorolhatóak.”</i>
Forrás: Gasztonyi Csilla: A magyarországi szélenergetikai helyzet bemutatása egy szélerőmű beruházáson keresztül, valamint az Európai Unió tagállamaiban alkalmazott támogatási rendszerek összehasonlítása a hazai működési modellel (29. oldal)
<i>„Egy 1,5 MW-os szélerőműnek már 37,5 m hosszú lapátjai vannak. 25%-os hatásfokkal számolva azt kapjuk, hogy a névleges teljesítményét 12,9 m/s-nél (47 km/h) éri el. 3 m/s-os szél esetén a leadott teljesítmény még a 20 kW-ot sem teszi ki, ami a saját veszteségek fedezésére is alig elegendő. Ezért sem indulnak el 3 – 3,5 m/s szélsebesség alatt a szélerőművek.”</i>
Forrás: NKEK: Megújuló technológiák életciklus elemzése: Szélenergia PDF, 2010.
<i>„Az üzemkész, szélre váró erőmű a küszöb szélsebességet meghaladó (3-4 m/s) tartós szél fennállása esetén indul. Míg a szélerőműveknek a névleges teljesítményre vetített teljes kihasználtsága évente 2000 óra körül van, addig a kisebb-nagyobb szélben való összes működési óraszám elérheti a 4000 órát is. Ez azt jelenti, hogy igen ritkán termel az erőmű a teljes kapacitásával, ugyanis ehhez legtöbb esetben 8-12 m/s szélsebesség szükséges.
Ökölszabály68 szerint egy erőmű a beépített teljesítménye alapján számított, egy év alatt elvileg megtermelhető összes villamos energiának csak mintegy 20 %-át termeli meg.”</i>
Forrás: NKEK: Megújuló technológiák életciklus elemzése: Szélenergia PDF, 2010.
Mire kellene "rádöbbennem" ???
Amúgy meg nem kell nekem statisztikát gyártani, bőven rendelkezésre állnak:
<i>„A területi elhelyezkedésüket tekintve Magyarországon viszonylag koncentráltan helyezkednek el a szélparkok, ami az iparágban rejlő lehetőségeket is mutatja. A parkok elsősorban az ország nyugati felére, különösen a Kisalföld területére összpontosulnak.
Fontosnak tartom megemlíteni azonban, hogy ezek a „szeles” területek csak Magyarország tekintetében számítanak ideális helyszínnek a szélparkok létesítése céljából, európai összehasonlításban ezen részek inkább a mérsékelten szeles kategóriába sorolhatóak.”</i>
Forrás: Gasztonyi Csilla: A magyarországi szélenergetikai helyzet bemutatása egy szélerőmű beruházáson keresztül, valamint az Európai Unió tagállamaiban alkalmazott támogatási rendszerek összehasonlítása a hazai működési modellel (29. oldal)
<i>„Egy 1,5 MW-os szélerőműnek már 37,5 m hosszú lapátjai vannak. 25%-os hatásfokkal számolva azt kapjuk, hogy a névleges teljesítményét 12,9 m/s-nél (47 km/h) éri el. 3 m/s-os szél esetén a leadott teljesítmény még a 20 kW-ot sem teszi ki, ami a saját veszteségek fedezésére is alig elegendő. Ezért sem indulnak el 3 – 3,5 m/s szélsebesség alatt a szélerőművek.”</i>
Forrás: NKEK: Megújuló technológiák életciklus elemzése: Szélenergia PDF, 2010.
<i>„Az üzemkész, szélre váró erőmű a küszöb szélsebességet meghaladó (3-4 m/s) tartós szél fennállása esetén indul. Míg a szélerőműveknek a névleges teljesítményre vetített teljes kihasználtsága évente 2000 óra körül van, addig a kisebb-nagyobb szélben való összes működési óraszám elérheti a 4000 órát is. Ez azt jelenti, hogy igen ritkán termel az erőmű a teljes kapacitásával, ugyanis ehhez legtöbb esetben 8-12 m/s szélsebesség szükséges.
Ökölszabály68 szerint egy erőmű a beépített teljesítménye alapján számított, egy év alatt elvileg megtermelhető összes villamos energiának csak mintegy 20 %-át termeli meg.”</i>
Forrás: NKEK: Megújuló technológiák életciklus elemzése: Szélenergia PDF, 2010.
M
molnibalage
Guest
Tudom. A teljes beépített vízierő kapaciás kb. 12 GWe. Így kurva könnyű szélenergia balanszolást játszani úgy, hogy Euópa egyik legszelesebb országa...
A te modelleben errő volt szó. Ha ezekere a vicc erőművekre alapoznának, akkor arról lenne szó, hogy a kontinens egyik fele termelne, a másik fogyasztana. Ilyen a világon nincs. Nem dolgoztam ott, amit te említesz, csak n+1 kiserőmű villamos becsat problémájánal voltam ott. Konkrétam most egy koszos 10 MWe erőműnél kell azon izmozni, hogy engedjék a 20 kV-ot a 120 kV helyett, mert torzítaná a hálózatot. Izé...
Akkor szerinted mi lenne egy olyan hálózattal, ami összevissza termel kontinens léptékben. Bocs, de így félrészegen az ilyen hülyeségektől repül le a gépszíj nálam, de igen hamar.
Nem megy az, hogy te egy kontinens métetű hálózat egyik felét telerakod teremlővel és a fogyasztók meg 2k km távolságban terülnek el. Ez román népmese...
M
molnibalage
Guest
Akagi:
1. A napelemes rendszerekről már írtam. Nézzük az osztrák szélenergiát:
- Molni már említette, hogy Ausztriában a beépített vízerőművi kapacitás 12 GWe. Én hozzátenném, hogy 2014-ben a beépített szélerőművi kapacitás felfelé kerekítve 2 GWe volt. A ténylegesen megtermelt energia aránya még kisebb, mert a szélerőművek kapacitás kihasználtsága alacsony. A vízerőművek termelik meg az ország elektromos energia termelésének túlnyomó részét, 2014-ben 68,6 %-át, 43,4 TWh-t. A szélerőművek termelése 3,6 TWh volt, amivel 5 % részesedést értek el.
- Az, hogy az osztrák szélerőművek hektikus termelése nem teszi tönkre a rendszerirányítást, annak köszönhető, hogy a sokszorta nagyobb vízerőművi kapacitásuk viszonylag jól szabályozható és képes kipufferelni 5 % elég esetlegesen termelődő szélenergiát.
- Aki olvasott már földrajz tankönyvet az tudja, hogy Ausztriában az Alpok miatt több és megbízhatóbb a szél. A főn (bukó) szél iskolapéldája Európában az Alpok, és ezen belül Ausztria. Ennek ellenére Ausztriában is csak 20-25 % között mozog a szélerőművek kapacitás kihasználtsága a különböző években. (Nálunk még gyengébb)
- A közgazdasági megközelítés hasonló, mint a napelemeknél. A szélenergiát is agyontámogatták beruházási oldalon is. Természetesen a más lépték miatt - a házi mini szélkereket leszámítva - a nettósított elszámolás a szélenergia esetében nem játszik. Azonban a drasztikusan megemelt átvételi ár igen. Mint ahogy Magyarországon is a KÁT rendszerben a 34 forintos szélerőművi átvételi ár közel 3-szorosa például Paks átvételi árának és 2-szerese a Mátrai Erőműének.
Beruházás oldali támogatás és megemelt átvételi ár nélkül Ausztriában sem érné széllel áramot termelni.
2. Többször a Magyar Energia Felügyeletnél eltöltött éveidre hivatkozol. Azonban tudtommal pont ilyen nevű intézmény nem volt. A szabályozó hatóság szerepét 2013. óta a Magyar Energetikai és Közmű-szabályozási Hivataln (MEKH) tölti be. 1994-től 2013-ig Magyar Energetikai Hivatalnak (MEH) hívták a jogelődjét. A MEH 1994-es alapítása előtt az Állami Energetikai és Energiabiztonságtechnikai Felügyelet (ÁEEF) létezett, aminek a rendszerváltást követően lényegében négy utódszervezete lett: a Magyar Energia Hivatal, a Magyar Műszaki Biztonsági Hivatal, az Energiaközpont Kht. és az Országos Atomenergia Hivatal.
Furcsa hogy valaki a volt munkahelyét, ahol éveket töltött el, nem a rendes nevén emlegeti, de ezt tudjuk be az eltelt évtizedeknek. Mint ahogy a fip7 által már említett hibát is, hogy kétszer is napkollektort említesz, összekeverve az áramot termelő napelemet a hőt termelő napkollektorral.
Azonban az általad emlegetett felügyelet már nagyon régen megszűnt, tehát te is nagyon régen dolgozhattál ott. Márpedig Magyarországon az első szélerőművet 2000-ben helyezték üzembe. Az első naperőmű még fiatalabb.
Nagy a valószínűsége, hogy olyan szakmai múltra hivatkozol, hogy tekintélyt teremts, aminek során elméletileg sem nagyon találkozhattál a szél- és nap áram termeléssel. Mikor voltál a "felügylet" munkatársa és mi volt a munkaköröd?
1. A napelemes rendszerekről már írtam. Nézzük az osztrák szélenergiát:
- Molni már említette, hogy Ausztriában a beépített vízerőművi kapacitás 12 GWe. Én hozzátenném, hogy 2014-ben a beépített szélerőművi kapacitás felfelé kerekítve 2 GWe volt. A ténylegesen megtermelt energia aránya még kisebb, mert a szélerőművek kapacitás kihasználtsága alacsony. A vízerőművek termelik meg az ország elektromos energia termelésének túlnyomó részét, 2014-ben 68,6 %-át, 43,4 TWh-t. A szélerőművek termelése 3,6 TWh volt, amivel 5 % részesedést értek el.
- Az, hogy az osztrák szélerőművek hektikus termelése nem teszi tönkre a rendszerirányítást, annak köszönhető, hogy a sokszorta nagyobb vízerőművi kapacitásuk viszonylag jól szabályozható és képes kipufferelni 5 % elég esetlegesen termelődő szélenergiát.
- Aki olvasott már földrajz tankönyvet az tudja, hogy Ausztriában az Alpok miatt több és megbízhatóbb a szél. A főn (bukó) szél iskolapéldája Európában az Alpok, és ezen belül Ausztria. Ennek ellenére Ausztriában is csak 20-25 % között mozog a szélerőművek kapacitás kihasználtsága a különböző években. (Nálunk még gyengébb)
- A közgazdasági megközelítés hasonló, mint a napelemeknél. A szélenergiát is agyontámogatták beruházási oldalon is. Természetesen a más lépték miatt - a házi mini szélkereket leszámítva - a nettósított elszámolás a szélenergia esetében nem játszik. Azonban a drasztikusan megemelt átvételi ár igen. Mint ahogy Magyarországon is a KÁT rendszerben a 34 forintos szélerőművi átvételi ár közel 3-szorosa például Paks átvételi árának és 2-szerese a Mátrai Erőműének.
Beruházás oldali támogatás és megemelt átvételi ár nélkül Ausztriában sem érné széllel áramot termelni.
2. Többször a Magyar Energia Felügyeletnél eltöltött éveidre hivatkozol. Azonban tudtommal pont ilyen nevű intézmény nem volt. A szabályozó hatóság szerepét 2013. óta a Magyar Energetikai és Közmű-szabályozási Hivataln (MEKH) tölti be. 1994-től 2013-ig Magyar Energetikai Hivatalnak (MEH) hívták a jogelődjét. A MEH 1994-es alapítása előtt az Állami Energetikai és Energiabiztonságtechnikai Felügyelet (ÁEEF) létezett, aminek a rendszerváltást követően lényegében négy utódszervezete lett: a Magyar Energia Hivatal, a Magyar Műszaki Biztonsági Hivatal, az Energiaközpont Kht. és az Országos Atomenergia Hivatal.
Furcsa hogy valaki a volt munkahelyét, ahol éveket töltött el, nem a rendes nevén emlegeti, de ezt tudjuk be az eltelt évtizedeknek. Mint ahogy a fip7 által már említett hibát is, hogy kétszer is napkollektort említesz, összekeverve az áramot termelő napelemet a hőt termelő napkollektorral.
Azonban az általad emlegetett felügyelet már nagyon régen megszűnt, tehát te is nagyon régen dolgozhattál ott. Márpedig Magyarországon az első szélerőművet 2000-ben helyezték üzembe. Az első naperőmű még fiatalabb.
Nagy a valószínűsége, hogy olyan szakmai múltra hivatkozol, hogy tekintélyt teremts, aminek során elméletileg sem nagyon találkozhattál a szél- és nap áram termeléssel. Mikor voltál a "felügylet" munkatársa és mi volt a munkaköröd?
Kisebb a veszteség nagyfeszültségű egyenáram esetén, mint váltóáram esetén, ezért célszerűbb azt használni, ha tényleg nagy távolságra kell "szállítani" az áramot.
</blockquote>
Amit rövid kereséssel megértettem, hogy csak extrém nagy teljesítmény és távolság esetén éri meg. A fajagos km/telepítés költsége és üzeme alacsonyabb hozzútávon, de csak adott távolság és teljesítmény felett a DC/AC konvertálás költsége miatt. Ez nekem arra utal, hogy Kína belső területein is akkora a fejlődés, hogy kell a delej, de nagyon.
</blockquote>
Igen, a konvertálás költsége miatt csak nagy távolságon éri meg. Persze, ha nem váltóáramúak, hanem egyenáramúak lennének a berendezéseink (led-lámpák, számítógépek., stb. amúgy is egyenáramot igényelnek, stb.), akkor...
Kínában meg görcsösen fejlesztenek. Részben presztízsből, részben meg jól felfogott hosszabb távú érdekből.
Akárhogy is ragozzuk, ha <b>itthon környezetbarát és gazdaságos</b> erőműveket akarunk, akkor csak a nukleáris (jelenleg hasadásos, később talán fúziós...) jöhet számításba. A Nap- és szélerőművek a kiegyensúlyozatlanságuk (és a főként emiatti, na meg az élettartam miatti járulékos költségek) miatt nem jöhetnek szóba. És minél nagyobb arányban vannak-lesznek jelen, annál nagyobb veszélyt jelentenek a hálózati stabilitásra. Persze, ha határokon átívelő energiahálózatban gondolkodunk, akkor abba az efféle megújulók is beleférnek talán. De akkor viszont ki leszünk szolgáltatva másoknak, nem kicsit, hanem nagyon. Akkor meg hol marad majd az energiafüggetlenség?