Itt tartozom még egy , a tárolók szerepéről az árvízvédelemben:
A 2005-ös Románia, Székelyudvarhelyi és Nyikó pataki árvíz összehasonlítása:
Udvarhely felett, dombon köves helyen tartózkodtam autóval mikor este 7 kor lezúdult a víz, olyan sűrüséggel h az autó elejét területét még felkapcsolt lámpa mellett sem lehetett kivenni, csak h ott dereng valami.. Így szerencsére behúzott kézifékkel ültem vagy 1 órát. Jellemzője a mennyiségen kivül, hogy közben nem volt villámlás és szél, az eső függőlegesen ömlött.
A térségben több mint 100 mm eső esett egy órán belül..
Hatására a Nagy-Küküllőn fent a tározónál
200 m3 / sec mennyiséget mértek a vízügyes szakemberek, ez volt idáig a legnagyobb mennyiség emberemlékezet, a mérések óta. (ezt a tározó emelkedésből lehet egyszerűen számolni )
A Nagy Küküllő normál vízhozama 4 azaz négyes m3 / sec, tehát ez az villám ár 50 X es vízhozamot produkált egy fél - egy óráig kb utána lasú apadás..
Tudjátok mennyi ez a szállított vízmennyiség?
Hát 2 X több mint amit a mi Tiszánk kisvíznél képes Szegednél produkálni (dupla Tisza?)
Ezt a vízmennyiséget fogta meg a tározó.. 44 000 000 m3 a maximális kapacitása, kb 1/3 ra van töltve, a meglepetésekre felkészülve..
A városban a Nagy Küküllő mintegy 3,6 méteres emelkedéssel kb 66 m3/sec vízhozammal kb 30 cm-re volt a kritikus , kiöntési szintjétől. Egyszerű az oka : A Zetelaki tározótól még számos, kisebb patak táplálja, azok duzzasztották fel így a vizét.. Az hogy mégis volt Udvarhelyen árvíz,
az ott átfolyó kis patakok városi szakaszának kiáradásának köszönhető, (Szejke, és Varga patak) Szombathely városrészt 70 cm magassággal öntötték el, tönkretéve ismerősöm gépműhelyét is. 143 házat és 30 hektár termőföldet öntött el az ár, vízben állt a Modern Üzleti Tudományok Főiskolája (MÜTF), akárcsak a városi kórház alagsora is.
Nézzük most a Székelyudvarhelytől nyugatra 9 km-re a domb másik oldalán, völgyében folyó Nyiko patakot. Ez a leírtakhoz képest még nagyobbat tudott áradni néhány perc alatt:
A Nyikó patak összesen 33 km hosszú mintegy 250 km2 vízgyűjtő területtel.
A 2005-ös árvíz kárai: hét településen tizenhat áldozatot követelt. Az emberemlékezet óta nem látott áradás 29 lakóházat semmisített meg, közel 2000 lakó- és gazdasági épületben tett kárt.
Normál nyugodt állapota:
Két falu között árradt 2017-ben, ahol nem visz el házakat, áldozatok sincsenek:
A 2005-ös árvíznél erre még számoljatok rá pár métert, és házromboló sodrást.
Árhullám magasság bizonyíték:
Igen , jól látjátok.. egy súlyosabb fa pad a gazzal együtt felkerül a 20 kV-os vezeték tetejére, és a vízben álló meggyengült oszlop nem bírja a húzást kicsit megereszkednek a drótok.. Ez azt jelenti hogy az oszlop aljánál mérve 6 8 m lehetett a vízmagasság..
Itt egy ház ami megroggyant de nem vitte el a víz:
A víz maximumot a vakolaton is látjátok, kb majd a plafonig ért.
A Nyikónál nincsenek gátak és tározók, ott most is pár évente, kisebb mértékben de ismétlődnek az árvizek, károk.
Székelyudvarhely 1975-ös árvizi elöntését a helyszinen tekinti meg Csau. Ott is sűrün előfordultak káresemények a XX. században. Elrendeli a Zetelaki tározó megtervezését és felépítését..
