Energiagazdálkodás, energiabiztonság, villamosenergia-termelés

[Sunlight56]

Ebben csak az a röhej,hogy valójában még 2010 elött lett kiválasztva az orosz erőműajánlat,mint nyertes pályázó.És akkoriban a vajda ágált erősen ellene......

Láthatod a betett anyagokból hogy miért.. Ezért kellene a CANDU is, hogy a Mecskben kibányászott ércet minimális előkésztítéssel reaktorba lehessen tolni..
Viszont azt is láthatod hogy a legerősebb hátszél is kevés ahhoz hogy olyan projectet lehessen egyeseknek csinálni, ami kiemelkedően gazdaságtalan, (csak a befektető , tulajdonos politikus-oligarcháknak éri meg, mint a napelem és szélgenerátor) Persze itt is kötött fix, a nemzetközi árakat felülmúló árakon kellene a fűtőelemeket átvenni. Ahogy írtam már a bányászat 3X rosszabb haszonnal működik az alacsony urántartalom miatt mint a nemzetközi szin... akkor miért csinálnánk?

Inkább sokkal olcsóbb külföldről hozatni már kész fűtőelem rudakat..

Ha meg a hazai fűtőelem drága az egységnyi megtermelt villamosenergiára vonatkoztatva - akkor az emelt áru "atomvillany" használatát megint a lakosság és főleg a vállalkozók fizetnék meg, ennek már hagyománya van az EU-ban és Magyarországon is..
Az EU-s villanyáram ár fellegekbe küldésével szemben semmit nem tehetünk, mert egy központi valamilyen? akarat.

Viszont ez az uránbánya saját ötlet kivitelezés lett volna profit (no nem a magyar népé) realizálás szempontjából.. A bánya befektetőknek még több hasznot hozott volna hosszútávon mint pld egy autópálya koncesszió..

Hát ez azért nem komoly érv, ahol 1 t kiégett fűtőelem elfér, ott van helye 10 tonnának is. Nem egy túl nagy térfogat. A kezdettől fogva szükséges nagy nehézvízkészlet már nagyobb (anyagi) probléma, de nézzük a jó oldalát: mi is üzemeltethetnénk neutrínódetektort

Nagyon komoly érv - megoldhatatlan probléma..

Nézzük meg, hogy eddig kb mennyi, nagy aktivitású fűtőelem hulladék keletkezett :
Körülbelüli számítás:
A felhasználó által megadott adat alapján, amely szerint 1000 MW-ra kb. 18 tonna kazetta jut selejtként, a Paks I atomerőmű négy reaktorának teljes üzemideje alatt keletkező fűtőelem-hulladék mennyisége a következő:

• 1. blokk (41 év): 41 év × 440 MW × (18 tonna / 1000 MW) = 324,72 tonna
• 2. blokk (39 év): 39 év × 440 MW × (18 tonna / 1000 MW) = 308,88 tonna
• 3. blokk (37 év): 37 év × 440 MW × (18 tonna / 1000 MW) = 293,04 tonna
• 4. blokk (36 év): 36 év × 440 MW × (18 tonna / 1000 MW) = 285,12 tonna

Összesen: kb 1211,76 tonna Ennél kicsit kevesebb mert zsinórban nem mentek a reaktorok..

Tehát a Paks I reaktoraiból eddig összesen kb. 1200 tonna kiégett fűtőelem hulladék keletkezett.

Ha CANDU-ztunk volna akkor ennek 10 X ese, 12 000 tonna kiégett elemen üldögélnénk..

Roppant szigorú előírások vannak a tárolásra , mélyre vágott föld alatti biztonsági tárolókba kell ezeket elhelyezni. Onnan most visszatermelhetjük a régi Paksi kiégett kazettákat, az orsz átveszi, és ad helyette ilyen felújított kazettát persze a felújítási költséget kazettákban levonja.. de így is ingyen, a selejt átalakul ismét fűtőelemmé.

Megjegyzem, hogy már jelenleg is gond h nincs elég hely a selejt tárolásra, nemhogy CANDU mennyiséget is tudjuk fogadni..

Hogy milyen szigorúak a tárolási előírások (itt az EU-ban) , a következő posztban írok..

 

[Sunlight56]

A kiégett fűtőelem aktivitása kis híján összemérhető a Csernobili vagy más leolvad atomreaktor leolvadt magjának aktivitásával sugárzásával, magától való hötermelésével a radioaktív bomlások által. Ha a reaktorból való kiemelése után nem kap azonnal intenzív vizes fűrdős hűtést évekig - simán magától megolvad, kiszabadul a sugárzó anyag, és szétfolyik.. A kiégett fűtőelem az majdnem csernobili leolvadt mag betokozva.. Tehát ennek megfelelően kell kezelni.

Ezért kell még a reaktorcsarnokban 5 - 10 évig víz alatt hűteni hogy egyáltalán átszállítható legyen a földalatti tárolóba.

Egy föld alatti kiégett fűtőelem-tároló több kritikus feltételnek kell megfeleljen annak érdekében, hogy biztonságosan és hosszú távon tárolhassa a radioaktív hulladékot. Az alábbiakban felsorolom a legfontosabb követelményeket:

1. Geológiai stabilitás:
   • Földrengés- és vulkanizmus-mentes terület: A tárolót olyan helyen kell elhelyezni, ahol minimális a földrengés és vulkáni tevékenység kockázata.
   • Hosszú távú stabilitás: Az adott geológiai formációknak bizonyítania kell, hogy stabilak maradnak több százezer éven keresztül.
2. Hidrológiai izoláció:
   • Vízbehatolás minimalizálása: A tárolónak olyan mélységben kell lennie, ahol a vízbehatolás minimális. A víz jelenléte korrodálhatja a tárolókat és elszállíthatja a radioaktív anyagokat.
   • Vízmozgás elkerülése: A tárolónak olyan helyen kell lennie, ahol a vízmozgás lassú, és a szennyeződés terjedése minimális.
3. Fizikai védelem:
   • Fizikai biztonság: A tárolónak ellenállónak kell lennie a fizikai behatásokkal szemben, mint például földmozgások, robbanások és egyéb erős mechanikai hatások.
   • Biztonsági intézkedések: A tárolónak védettnek kell lennie a szabotázs és a terrorizmus ellen, beleértve a hozzáférés ellenőrzését és a megfelelő felügyeletet.
4. Tárolók és konténerek:
   • Tartósság: A tároló konténereknek tartósnak kell lenniük és ellenállniuk kell a korróziónak, mechanikai sérüléseknek és a radioaktív bomlás hatásainak.
   • Többrétegű védelem: Többrétegű védelmi rendszereket kell alkalmazni, beleértve a fémkonténereket, betonburkolatokat és agyagrétegeket.
5. Hőkezelés és szellőzés:
   • Hőelvezetés: A tárolónak biztosítania kell a kiégett fűtőelemek által termelt hő elvezetését, hogy megakadályozza a túlmelegedést.
   • Szellőzés: A megfelelő szellőzés biztosítja, hogy a tárolóban keletkező gázok ne halmozódjanak fel veszélyes szintre.
6. Sugárvédelem:
   • Sugárvédelem: A tárolónak hatékony sugárvédelmet kell nyújtania, hogy megvédje a munkavállalókat és a környezetet a radioaktív sugárzástól.
   • Sugárszint-ellenőrzés: Rendszeres sugárszint-ellenőrzéseket kell végezni a tároló területén és környezetében.
7. Monitoring és karbantartás:
   • Folyamatos monitoring: A tárolót folyamatosan monitorozni kell, beleértve a sugárzási szintek, hőmérséklet és vízszivárgás ellenőrzését.
   • Karbantartás és javítás: A tárolónak hozzáférhetőnek kell lennie karbantartás és esetleges javítások céljából.
8. Jogszabályi és engedélyezési követelmények:
   • Jogszabályi megfelelés: A tárolónak meg kell felelnie az összes vonatkozó nemzeti és nemzetközi jogszabálynak, szabványnak és előírásnak.
   • Engedélyek: A tároló létesítéséhez és üzemeltetéséhez szükséges összes engedély megszerzése szükséges.

Ezek a feltételek biztosítják, hogy a föld alatti kiégett fűtőelem-tároló hosszú távon biztonságosan és megbízhatóan tudja tárolni a radioaktív hulladékot, minimalizálva ezzel a környezeti és emberi egészségre gyakorolt kockázatokat.

No hát ezért nagyon nehéz Magyarországon is egy ilyet az előírásoknak kialakítani. Minden lakott település az odavitel ellen tiltakozik, érthető módon..
Ez még az akksigyárnál is kellemetlenebb..

 

[gafzhu]

Nem. A kiégett fűtőelem szinte világít( sugárzás) a sötétben a bányászott urán tartalmú érchez képest. Egy tonna kiégett fűtőelem összekeverve 50000 tonna meddővel és letermelve egy kilóméter mélyen lévő vágatokba már biztosan nem jelentene gondot.

Nem értitek. Nem azzal van a baj, hogy valahol elzártan (elég neki néhány méter szigetelés pl. víz) sugárzik magában. Hanem az, ha elfeledve 100-1000 év múlva valahogy emberek közelébe kerül és szennyezi a levegőt/vizet/táplálékláncot.

 

[Negan]

Ahogy írtam már a bányászat 3X rosszabb haszonnal működik az alacsony urántartalom miatt mint a nemzetközi szin... akkor miért csinálnánk?

Amennyire tudom,a bányászati módszerekkel dúsitott uránérc viszonylag olcsón,könnyen és szabadon beszerezhető a világpiacon.Ez nem fűtőelem,hanem uránérc.Nem atomipari,hanem bányaipari termék.De a CANDU reaktorok ezzel az ércel működnek.
A világon több helyen is bányásznak uránércet,maga az érc könnyen beszerezhető.CANDU reaktornak meg nem kell atomipari módszerekkel előállitott fűtőelem.
Amennyire tudom,a CANDU reaktorok gazdaságilag pont ezért versenyképessek.Mert ugyan rosszabb hatékonyságú mint egy modern könnyűvizes reaktor,de nem kell hozzá fűtőelem előállitó üzem (és pont ezzel biztosit függetlenséget)
Viszont a kiégett "fűtőelem" elhelyezése egy újabb probléma,amire én nem is gondoltam.....

 

[Szittya]

Amennyire tudom,a bányászati módszerekkel dúsitott uránérc viszonylag olcsón,könnyen és szabadon beszerezhető a világpiacon.Ez nem fűtőelem,hanem uránérc.Nem atomipari,hanem bányaipari termék.De a CANDU reaktorok ezzel az ércel működnek.
A világon több helyen is bányásznak uránércet,maga az érc könnyen beszerezhető.CANDU reaktornak meg nem kell atomipari módszerekkel előállitott fűtőelem.
Amennyire tudom,a CANDU reaktorok gazdaságilag pont ezért versenyképessek.Mert ugyan rosszabb hatékonyságú mint egy modern könnyűvizes reaktor,de nem kell hozzá fűtőelem előállitó üzem (és pont ezzel biztosit függetlenséget)
Viszont a kiégett "fűtőelem" elhelyezése egy újabb probléma,amire én nem is gondoltam.....

A candi legnagyobb előnye a fűtőanyag újrahasznosítás ami nyomottvizes reaktorok a már nem elég az a canduba meg elkezyeg ezzel kihasználva a fűtőelemeket. Szükségünk lenne hasonló erőműre mint már korábban is írtam vannak is tervek újrahasznosított fűtőanyaggal működő erőműre de ezek nem olyan nagy teljesítményű reaktorok.

 

[Negan]

A candi legnagyobb előnye a fűtőanyag újrahasznosítás ami nyomottvizes reaktorok a már nem elég az a canduba meg elkezyeg ezzel kihasználva a fűtőelemeket. Szükségünk lenne hasonló erőműre mint már korábban is írtam vannak is tervek újrahasznosított fűtőanyaggal működő erőműre de ezek nem olyan nagy teljesítményű reaktorok.

Ez se rossz ötlet.
Valahol olyat olvastam,hogy gyorsneutronos reaktorokban tervezték az elhasznált fűtőelemeket teljesen kiégetni,hogy utána már csak alacsony sugárzási szintjük legyen.De egy idő óta nem hallani erről az elgondolásról semmit.Vagy technikailag,vagy gazdaságilga megbukhatott,gondolom.

 

[Sunlight56]

Nem értitek. Nem azzal van a baj, hogy valahol elzártan (elég neki néhány méter szigetelés pl. víz) sugárzik magában. Hanem az, ha elfeledve 100-1000 év múlva valahogy emberek közelébe kerül és szennyezi a levegőt/vizet/táplálékláncot.

Kezdetben 5 - 10 évig olyan mint a csernobili vagy többi leolvadt reaktor mag: a víz nemcsak a sugárzás fékezésére szolgál, hanem a radioaktív bomlása miatt vízhűtés nélkül egyszerűen leolvadt maggá, coriummá változik a környező alkatrészeket elemeket magába olvasztva.
Csernobil kb 140 tonna coriummal "bír"
Fukusima 1, 2 , 3 reaktor összesen mintegy kb 240 tonna leolvad magot, coriumot tartalmaz..

Ez összesen 340 tonna erősen sugárzó hulladék, Magyarországon ilyen 1200 tonna keletkezett. a mienk szerencsére fémkazettával burkolt..

Ezért lehet megérteni hogy mind Fukusima, mind Csernobil a jelentőségét messze túlhaladott hisztit keltett. Csernobil azért érthető meg jobban, mert ennek az anyagnak egy része nem maradt az erőműben, a magas légkörbe kerülve a grafittűz miatt, a szennyeződést magas légkörbe több országba terítette.

Tehát ha Oroszország ezeket eddig nem szállította volna vissza, akkor most 2 Csernobilon és 2 Fukusimán üldögélnénk - ediig..

Magyarországon a két helyen van tárolás: Pakson, pihentetés után vissza az oroszokhoz a Csernobili szintű sugárzó anyag, és a közepes aktivitású hulladék tárolása, Püspökszilágyiben. Még nincs megoldva a kiégett fűtőelemeg tárolása a föld alatt..

Ezért kérdezem a CANDU hívőktől hogy hol képzelték el a pld 20 000 tonna Csernobil szintű sugárzó hulladék fűtőelem tárolást, EU feltételeknek megfelelően?

 

[Sunlight56]

A candi legnagyobb előnye a fűtőanyag újrahasznosítás ami nyomottvizes reaktorok a már nem elég az a canduba meg elkezyeg ezzel kihasználva a fűtőelemeket. Szükségünk lenne hasonló erőműre mint már korábban is írtam vannak is tervek újrahasznosított fűtőanyaggal működő erőműre de ezek nem olyan nagy teljesítményű reaktorok.

A közvetlen átrakásnak az a gondja hogy nem teheted meg -csak 5 - 10 éves, olvadásbiztos vizes tárolás után. És a végeredmény egy már abszolut semmire nem használható, izotópokat tartalmaző, nagyon aktív hulladék, amit megint hűteni kell és utána az meg már ujra sem hasznosítható, és megint nem tudod hová tenni, mert az ilyen "végterméket" senki nem fogja helyettünk tárolgatni..

 

[Negan]

Kezdetben 5 - 10 évig olyan mint a csernobili vagy többi leolvadt reaktor mag: a víz nemcsak a sugárzás fékezésére szolgál, hanem a radioaktív bomlása miatt vízhűtés nélkül egyszerűen leolvadt maggá, coriummá változik a környező alkatrészeket elemeket magába olvasztva.
Csernobil kb 140 tonna coriummal "bír"
Fukusima 1, 2 , 3 reaktor összesen mintegy kb 240 tonna leolvad magot, coriumot tartalmaz..

Ez összesen 340 tonna erősen sugárzó hulladék, Magyarországon ilyen 1200 tonna keletkezett. a mienk szerencsére fémkazettával burkolt..

Ezért lehet megérteni hogy mind Fukusima, mind Csernobil a jelentőségét messze túlhaladott hisztit keltett. Csernobil azért érthető meg jobban, mert ennek az anyagnak egy része nem maradt az erőműben, a magas légkörbe kerülve a grafittűz miatt, a szennyeződést magas légkörbe több országba terítette.

Tehát ha Oroszország ezeket eddig nem szállította volna vissza, akkor most 2 Csernobilon és 2 Fukusimán üldögélnénk - ediig..

Magyarországon a két helyen van tárolás: Pakson, pihentetés után vissza az oroszokhoz a Csernobili szintű sugárzó anyag, és a közepes aktivitású hulladék tárolása, Püspökszilágyiben. Még nincs megoldva a kiégett fűtőelemeg tárolása a föld alatt..

Ezért kérdezem a CANDU hívőktől hogy hol képzelték el a pld 20 000 tonna Csernobil szintű sugárzó hulladék fűtőelem tárolást, EU feltételeknek megfelelően?

Most igy hirtelen beleolvastam a CANDU reaktorokba.
Azt irják,hogy jelenleg 44 CANDU reaktor üzemel a világban.
Kinai CANDU reaktorokot más reaktorok kiégett fűtőelemeivel üzemeltetik,ami után alacsonyabb sugárzási szintű hulladékot kapnak,mint amit bevittek a reaktorokba fűtőenygként.
Legújabb ACR-1000 változata az eredeti 50es évekbeli CANDUhoz képest 1/3-nyi mennyiségű fűtőanyagot igényel.
Egyenlöre semmit nem találok arrol,hogy a CANDU reaktorok kiégett fűtőelemei extra problémát jelentenének a többi reaktortipushoz képest.Az egyetlen kiégett fűtőelemmel kapcsolatos dolog a kinai erőmüvek,ahol pont más reaktorok kiégett fűtőelemit használják üzemanyagként,ezzel pont csökkentve a problémát....
Ajófenetudja.

 

[Ettore Fieramosca]

No hogy egyértelmű legyen, nem egy két órás, hanem hosszabb akár több napos áramszünetről is lehet szó.. Most már az áramszolgáltatói szerződések nem garantálják a folyamatos ellátást...

Ekkor egy családi ház sem sokáig húzná a 13 kWh energiával, pár nap alatt kifogy még ha takarékos vagy akkor is. És akkor még szerencséd van h akkor lett áramszünet ha tele az akksi.. Ez vonatkozna arra ha hálózati töltést alkalmaznál - napelem nélkül.
Itt tavasszal, nyáron ősszel időnként valóban túltermelés van - viszont ha süt a nap - működhet annak energiáját elfogyasztó hűtő - fűtő légkondi. Konyhai mosogató és zuhany - átfolyó , takarékos vízmelegítős.
Nyilván télen kell a villany és gáz energia rásegítés.. Így most még a rendszer különösebb automatizálás nélkül kb 30% ra csökkentette a gáz és villanyszámlámat.. Az is igaz hogy még így is hosszú a megtérülés, de amint mondtam, ez a rendszer nem ezért épült meg..

Télen ha minimális a napelem energia - talán a fagyasztóládát, hűtőt , és az időnként működő gázkazánt elviszi. Ennyi ez a lényeg.

Az UPS-ek meg nem táplálnak vissza a hálózatra... Maximum ha úgy van beállítva töltheti az akksit, ha kell.. De akkutöltésnél már jobb a hálózatra átpakolni a fogyasztókat egyetlen kapcsolással.

Nem használom az áramszolgáltatói hálózatot akkumulátornak, nincs visszatáplálás.

Na ennek semmi értelme. Ha nincs spéci invertered akkor külső áram nélkül nem tudsz a napelemmel termelni. Vagy sziget vagy visszatáplálás. Miért nem raksz egy diesel generátort azt jóccakát. Olcsóbb, nem használódik el, üzemanyagot könnyen tartalékolni lehet.

 

[Rferi66]

Most igy hirtelen beleolvastam a CANDU reaktorokba.
Azt irják,hogy jelenleg 44 CANDU reaktor üzemel a világban.
Kinai CANDU reaktorokot más reaktorok kiégett fűtőelemeivel üzemeltetik,ami után alacsonyabb sugárzási szintű hulladékot kapnak,mint amit bevittek a reaktorokba fűtőenygként.
Legújabb ACR-1000 változata az eredeti 50es évekbeli CANDUhoz képest 1/3-nyi mennyiségű fűtőanyagot igényel.
Egyenlöre semmit nem találok arrol,hogy a CANDU reaktorok kiégett fűtőelemei extra problémát jelentenének a többi reaktortipushoz képest.Az egyetlen kiégett fűtőelemmel kapcsolatos dolog a kinai erőmüvek,ahol pont más reaktorok kiégett fűtőelemit használják üzemanyagként,ezzel pont csökkentve a problémát....
Ajófenetudja.

Kínaiak, Koreaiak is építettek Candu reaktort, de aztán inkább áttértek a nyomottvizes reaktorra. Valószínüleg az előnyeit felülírták a hátrányok.

A Canduval az egyik probléma, hogy enyhén pozitív az üregtényezője, vagyis ha elmegy a hűtés, akkor a láncreakció gyorsul, és több hő keletkezik. Ezzel szemben a nyomottvizeseknél ebben az esetben csökken a hőtermelés. Ez sokkal biztonságosabb és mostanában a biztonság mindent felülír.

 

[Sunlight56]

Na ennek semmi értelme. Ha nincs spéci invertered akkor külső áram nélkül nem tudsz a napelemmel termelni. Vagy sziget vagy visszatáplálás. Miért nem raksz egy diesel generátort azt jóccakát. Olcsóbb, nem használódik el, üzemanyagot könnyen tartalékolni lehet.

Spéci inverterem van . Ezenfelül a napelemet csak egy DC töltő invertert hajtanak meg, 24 V ra. Ha a sziget energiám kevés a fogyasztókat átkapcsolom ennyi.
Diesel generátor is kb fél liter gázolajat használ 1 kW előállítására, nem számolom a beruházási ktg-t.. ez kb 300 Ft / kWh csak üzemanyag költség..

 

[Sunlight56]

Most igy hirtelen beleolvastam a CANDU reaktorokba.
Azt irják,hogy jelenleg 44 CANDU reaktor üzemel a világban.
Kinai CANDU reaktorokot más reaktorok kiégett fűtőelemeivel üzemeltetik,ami után alacsonyabb sugárzási szintű hulladékot kapnak,mint amit bevittek a reaktorokba fűtőenygként.
Legújabb ACR-1000 változata az eredeti 50es évekbeli CANDUhoz képest 1/3-nyi mennyiségű fűtőanyagot igényel.
Egyenlöre semmit nem találok arrol,hogy a CANDU reaktorok kiégett fűtőelemei extra problémát jelentenének a többi reaktortipushoz képest.Az egyetlen kiégett fűtőelemmel kapcsolatos dolog a kinai erőmüvek,ahol pont más reaktorok kiégett fűtőelemit használják üzemanyagként,ezzel pont csökkentve a problémát....
Ajófenetudja.

Kínaiak, Koreaiak is építettek Candu reaktort, de aztán inkább áttértek a nyomottvizes reaktorra. Valószínüleg az előnyeit felülírták a hátrányok.

A Canduval az egyik probléma, hogy enyhén pozitív az üregtényezője, vagyis ha elmegy a hűtés, akkor a láncreakció gyorsul, és több hő keletkezik. Ezzel szemben a nyomottvizeseknél ebben az esetben csökken a hőtermelés. Ez sokkal biztonságosabb és mostanában a biztonság mindent felülír.

A hátrányai közé tartozik, hogy a Csernobili szintű végtermék mintegy 10 X se a többi reaktornál, ugyanarra a blokk teljesítményre. Sok országnak ez nem okoz gondot, ugye tudunk már régebben tengerbe süllyesztés betonos hordós megoldásokról is..
USA ban se gond pld hogy a szélgenerátorok lapátjait egyszerűen a földbe temetik - selejtezés esetén. Az EU-ban pedig ezt az üvegszál műanyag kompozitot le kell darálni..

 

[Negan]

Kínaiak, Koreaiak is építettek Candu reaktort, de aztán inkább áttértek a nyomottvizes reaktorra. Valószínüleg az előnyeit felülírták a hátrányok.

A Canduval az egyik probléma, hogy enyhén pozitív az üregtényezője, vagyis ha elmegy a hűtés, akkor a láncreakció gyorsul, és több hő keletkezik. Ezzel szemben a nyomottvizeseknél ebben az esetben csökken a hőtermelés. Ez sokkal biztonságosabb és mostanában a biztonság mindent felülír.

Éppenséggel erről is irnak.
A tüzelőanyag-csatornák csak akkor tudják fenntartani a kritikus állapotot, ha mechanikailag épek. Ha az üzemanyagköteg hőmérséklete mechanikailag instabillá válik, vízszintes elrendezésük azt jelenti, hogy a gravitáció hatására meghajlanak, eltolják a kötegek elrendezését és csökkentik a reakciók hatékonyságát. Mivel az eredeti tüzelőanyag-elrendezés optimális a láncreakcióhoz, és a természetes urán tüzelőanyagnak csekély a reaktivitása, minden jelentős alakváltozás leállítja az üzemanyagok közötti pellet hasadási reakciót. Ez nem akadályozza meg a hasadási termék bomlásából származó hőtermelést, amely továbbra is jelentős hőteljesítményt biztosítana. Ha ez a folyamat tovább gyengíti az üzemanyagkötegeket, a nyomócső, amelyben vannak, végül eléggé meghajlik ahhoz, hogy megérintse a kalandria csövet, lehetővé téve a hő hatékony átadását a moderátor tartályába
Két független, gyors működésű biztonsági lekapcsoló rendszer is létezik. Az elzáró rudakat elektromágnesek tartják a reaktor felett, és a gravitáció hatására a zónába esnek, hogy gyorsan véget vessenek a kritikus helyzetnek. Ez a rendszer teljes áramkimaradás esetén is működik, mivel az elektromágnesek csak akkor tartják ki a rudakat a reaktorból, ha van áram. Egy másodlagos rendszer nagynyomású gadolínium-nitrát neutronelnyelő oldatot fecskendez a kalandriába.

Inkább az a probléma,hogy azonos teljesitményre vetitve az erőmű nagyobb,mint egy korszerű könnyűvizes reaktor esetén.Emiatt az épitési költsége is nagyobb.
A CANDU termikus hatékonysága is rosszabb,mint a korszerű könnyűvizeseké.Cserébe viszont nem igényel atomipari módon előállitott fűtőelemet,és szinte bármivel "etethető".Természetes uránércel,könnyűvizes reaktorok kiégett fűtőelemeivel,plutóniummal,thóriummal is.
Ami meglep,hogy a CANDU 1/3-dal kevesebb bányászott uránércet használ fel egységnyi áram ellőállitására,mint a könnyűvizes reaktorok (?)
Másik érdekes dolog,hogy fejlesztés alatt van a CANDU SMR változata is (????.hogy ez hogy jön össze?CANDU egyik hátránya a nagy reaktorméret,akkor ebből hogy lesz kicsi SMR reaktor?)
Ajófenetudja....

 

[Sunlight56]

inai CANDU reaktorokot más reaktorok kiégett fűtőelemeivel üzemeltetik,ami után alacsonyabb sugárzási szintű hulladékot kapnak,mint amit bevittek a reaktorokba fűtőenygként.
Legújabb ACR-1000 változata az eredeti 50es évekbeli CANDUhoz képest 1/3-nyi mennyiségű fűtőanyagot igényel.

Egy leírásban azt olvastam hogy a kezdeti sugárzása az igy keletkező ujrahasznosított de selejt elemnek még magasabb is mint mikor azt belepakolták utóégetésre a reaktorba. Ennek egyszerű az oka, mert a kiégett fűtőelemekben nem az urán okozza a sugárzást hanem a keletkező egyéb maguktól bomló izotópok tömege. Tehát utóégetéssel még több lesz belőlük..

Igazság szerint a III + generációs CANDU még csak tervező asztalon létezik, egyenlőre nincs egyetlen működő tipus sem belöle.
Viszont az orosz Paks II eleve ilyen III + generációs blokkal épül meg.

 

[Negan]

Egy leírásban azt olvastam hogy a kezdeti sugárzása az igy keletkező ujrahasznosított de selejt elemnek még magasabb is mint mikor azt belepakolták utóégetésre a reaktorba. Ennek egyszerű az oka, mert a kiégett fűtőelemekben nem az urán okozza a sugárzást hanem a keletkező egyéb maguktól bomló izotópok tömege. Tehát utóégetéssel még több lesz belőlük..

Igazság szerint a III + generációs CANDU még csak tervező asztalon létezik, egyenlőre nincs egyetlen működő tipus sem belöle.
Viszont az orosz Paks II eleve ilyen III + generációs blokkal épül meg.

Triciumot látom itt irni,hogy sok keletkezik a nehézvizből,amire ügyelni kell-viszont kerekedelmi termék,érdemes begyüjteni.
Más kiégett fűtőelem problémát ebben az irásban nem emlitenek.
Nekem ez a CANDU SMR nem gömbölyű.Ha hátránya a nagy reaktorméret,akkor hogy a pékbe lesz ebből mini reaktor?

 

[Sunlight56]

Triciumot látom itt irni,hogy sok keletkezik a nehézvizből,amire ügyelni kell-viszont kerekedelmi termék,érdemes begyüjteni.
Más kiégett fűtőelem problémát ebben az irásban nem emlitenek.
Nekem ez a CANDU SMR nem gömbölyű.Ha hátránya a nagy reaktorméret,akkor hogy a pékbe lesz ebből mini reaktor?

Hmm én a 10 X es mennyiségű hulladékot látom ami végül is kikerül a szinte dúsítatlan érc miatt. Arra kellene a CANDU-nak garanciát vállani hogy megszabadít tőle.
A másik gond az hogy a Mecseki bányászata enenk az ércnek 3 X gazdaságtalanabb mintha a világpiacról közvetlenül bárkitől vásárolnánk az ércet. Ezenfelül egy része a telepnek Pécs és környezetvédelmi terület alatt van..

Ez egyedül a bányajogot kapó (?) , ismeretlen befektető hátterű bányászcégnek érné meg, he szabott sokszoros áron átvennék a termékét - mint a napelemek esetében.

Emiatt úgy látszik hogy a CANDU reaktorok sorsa szorosan összekötődött hogy lesz uránbánya vagy sem - ismét Pécsen..

 

[Negan]

Hmm én a 10 X es mennyiségű hulladékot látom ami végül is kikerül a szinte dúsítatlan érc miatt. Arra kellene a CANDU-nak garanciát vállani hogy megszabadít tőle.
A másik gond az hogy a Mecseki bányászata enenk az ércnek 3 X gazdaságtalanabb mintha a világpiacról közvetlenül bárkitől vásárolnánk az ércet. Ezenfelül egy része a telepnek Pécs és környezetvédelmi terület alatt van..

Ez egyedül a bányajogot kapó (?) , ismeretlen befektető hátterű bányászcégnek érné meg, he szabott sokszoros áron átvennék a termékét - mint a napelemek esetében.

Emiatt úgy látszik hogy a CANDU reaktorok sorsa szorosan összekötődött hogy lesz uránbánya vagy sem - ismét Pécsen..

Majd beleásom magam ebbe a kiégett fűtőelem témába,mihelyst lesz rá időm-aztán összevetjük,mit találtunk.
Alapbol nem is gondolom újranyitni a pécsi bányát,azt mint vésztartalék veszem figyelembe.Viszont az uránérc könnyen beszerezhető a világpiacrol,több alternativ forrásbol is.A CANDU fűtőelemek gyártása nem igényel (atomipari)dúsitóművet,a beszerzet uránércből hazai bázison is előállitható.Igy nincs egy fűtőelem beszállitótol való függés.
De ha a kiégett fűtőelem tartós tárolási igény tényleg egy nagyságrenddel nagyobb,az akár anulálhatja is ezt az előnyt....
Ajófenetudja.Kéne egy atomipari szagértő

 

[Sunlight56]

Még egyszer a CANDU témára visszatérve, (ha nem unjátok még) most próbáljuk más irányból ezt a témát megközelíteni:

Ez a reaktortípus előnye hogy lényegében dúsítás nélküli uránérccel, vagy más reaktorból származó szintén alacsony urántartalmú már kiégett fűtőelemmel is elmegy a nehézvíz moderátor miatt.

Tehát ez is 1000 MW teljesítményre számítva, grammra ugyanannyi uránt éget el mint egy Paksi reaktor, se többet se kevesebbet.
Viszont ugyanannyi urántatalom miatt sokkal több bemeneti mennyiségű fütöelemre van akkor szüksége azonos teljesítmény mellett.

Mivel a fütö elemekben kismértékű tömegcsökkenés van a radioaktív bomlás miatt (anyag energiává alakul) ezért a kimenet , végleges selejt fűtőelem mennyiségét vehetjük nyugodtan a bemeneti anyagszükségletnek.

Tehát ha van egy Paksi reaktor 1000 MW-al, abból kikerül a 18 tonna lecsökkent urántartalmú kiégett üzemanyag - abból egy évben a kevés maradék urán miatt - a CANDU-ba meg 180 tonnát kellene berakni , hogy szintén 1000 MW-al dübörögjön.

No hát ezért jóval nagyobb egy CANDU - mint egy hasonló teljesítményű nyomott vizes..

Másképp nézve, egy 1000 MW-os Paksi reaktorból kikerülő 18 tonna elégett fűtőelem egy 100 MW-os CANDU reaktorba lenne elég, szintén 1 évre.

Az összes fűtőelemben, akár új, akár elhasznált, kis urán tartalmú -nem az urán a jelentős sugárzású hőtermelő vegyi elem, izotóp, hiszen akkor még ércállapotban sem lehetne megközelíteni, bányászni.

A bomlástermékek az instabilak, a kiégett CANDU fűtőelemben, ha az kiégett fűtőelemet "ujra hasznosít" akkor még nő is benne a sugárzó bomlástermék koncentráció, mert hozzáadódik az első reaktor termékéhez.. tehát környezetvédelmi szempontból sem jobb, ha használttal van etetve.

 

[Szittya]

Még egyszer a CANDU témára visszatérve, (ha nem unjátok még) most próbáljuk más irányból ezt a témát megközelíteni:

Ez a reaktortípus előnye hogy lényegében dúsítás nélküli uránérccel, vagy más reaktorból származó szintén alacsony urántartalmú már kiégett fűtőelemmel is elmegy a nehézvíz moderátor miatt.

Tehát ez is 1000 MW teljesítményre számítva, grammra ugyanannyi uránt éget el mint egy Paksi reaktor, se többet se kevesebbet.
Viszont ugyanannyi urántatalom miatt sokkal több bemeneti mennyiségű fütöelemre van akkor szüksége azonos teljesítmény mellett.

Mivel a fütö elemekben kismértékű tömegcsökkenés van a radioaktív bomlás miatt (anyag energiává alakul) ezért a kimenet , végleges selejt fűtőelem mennyiségét vehetjük nyugodtan a bemeneti anyagszükségletnek.

Tehát ha van egy Paksi reaktor 1000 MW-al, abból kikerül a 18 tonna lecsökkent urántartalmú kiégett üzemanyag - abból egy évben a kevés maradék urán miatt - a CANDU-ba meg 180 tonnát kellene berakni , hogy szintén 1000 MW-al dübörögjön.

No hát ezért jóval nagyobb egy CANDU - mint egy hasonló teljesítményű nyomott vizes..

Másképp nézve, egy 1000 MW-os Paksi reaktorból kikerülő 18 tonna elégett fűtőelem egy 100 MW-os CANDU reaktorba lenne elég, szintén 1 évre.

Az összes fűtőelemben, akár új, akár elhasznált, kis urán tartalmú -nem az urán a jelentős sugárzású hőtermelő vegyi elem, izotóp, hiszen akkor még ércállapotban sem lehetne megközelíteni, bányászni.

A bomlástermékek az instabilak, a kiégett CANDU fűtőelemben, ha az kiégett fűtőelemet "ujra hasznosít" akkor még nő is benne a sugárzó bomlástermék koncentráció, mert hozzáadódik az első reaktor termékéhez.. tehát környezetvédelmi szempontból sem jobb, ha használttal van etetve.

6 reaktor eltaplalna egyet ami kiégett futoelemekkel üzemelve (kevesebb is) candu max600 mw ig érhető el 6 reaktor unknkessz amiből az újak 2 db 1200 As és a 4 db 500 asok . Nem kellene beszerezni nem kellene banyaszni a candubol az izotopok ugyan úgy értékesíthetők és szükséges az iparnak.