<blockquote rel="speziale">Ok, ezt értem amit írsz.
Ugyanakkor aligha hiszem, hogy a kommentem lényege szempontjából nem fontos állítás megcáfolása elvenné a mondanivalóm lényegét. (akár az utóbbi 1 évtized európai reektor beruházásaival kapcsolatos tapasztalatok, akár az atomenergia versenyeképességével kapcsolatban)
Ugyanis a fő korlát, ami miatt az atomerőművek full kapacitin üzemelnek az idő nagy részében, az egyértelműen a gazdasági ok, amit írtam. Csak arra akartam utalni, hogy a skóciaihoz haosnló helyzeteket technológiailag lehet kezelni a szél/naperőműveknél is méghozzá viszonylag egyszerűen.
Ott sem technológiai hanem gazadsági okai vannak, hogy miért veszik át korlátlanul a szélenergiát.
Az atomerőmű azért üzemel úgy, ahogy, mert reaktormérgek keletkeznének, amik lefojtanák a reakciót, pl. Xenon, tellúr, izotópok és társai. Ezeknek nagyobb a hatáskeresztmetszete, jobban fogják be a neutronokat, mint a fütőelem. Ezek egy instabilak, pl. Xenon, ee van olyan, mint a szamárium, ami bent marad a reaktorban és az újraindításnál komoly gondokat okozhat. Azon kívül, hogy lefojtják a reakciót, sugárterhelést rónak a kezelőszemélyzetre.
Ezeket a hibákat javítani, tartósan kivenni a reaktort a rendszerből drágább, mint az előírt szinten járatni a reaktort, látszólag céltalanul...</blockquote>
Huh. Ez így eléggé pontatlan.
A reaktormérgek extrém felszaporodása jól körülhatárolt teljesítményszinten következik be. Nem kell folyamatosan nyélgázon menni a reaktornak, nyugodtan vissza lehet venni a teljesítményt, ez szokványos dolog. Az nem mindegy, hogy mekkora szintre veszik vissza és a reaktor mely állapotában. Ez jellemzően minden reaktornál más és más, mind a reaktortípust, mind a fűtőelem elhasználódásának periódusát tekintve. Bizonyos szint alá nem is mehet pl, mert a xenon mérgezés instabillá teszi a reaktort (Wheeler-Wigner felismerés).
A Xenonmérgezéssel pár nap után újra lehet indítani a reaktort.
A Szamáriummérgezés esetén a fűtőelem reprocesszálására van szükség, de utána ismét használhatóvá válik. Ez jóval hosszabb idő.
Ha a kezelőszemélyzetre egy ilyen helyzet sugárterhelést ró, akkor már reaktorbalesetről beszélünk és az nem ugyanaz, mint egy rutin újraindítás.
A reaktor "céltalan" járatása szükségszerű, ugyanakkor nem jellemző. (itthon) Más a helyzet azokban a szuperzöld országokban, ahol nemrég kapcsolták le a reaktorokat.
Azok sincsenek effektíve lekapcsolva, csak nem termelnek áramot, hogy politikailag jól hangozzon. A fűtőelemeket ha kiveszed, akkor is hűteni kell, de miért vennéd ki, ha a hűtéshez szükséges infra a reaktorban prompt rendelkezésre áll.
Egy gond nélkül üzemelő atomerőművet kivenni az áramtermelésből az egyik legnagyobb ostobaság, hiszen csaknem minden működéshez szükséges lényeges komponenst üzemeltetni, kell, hogy ne történjen nukleáris baleset. Nem lehet lekapcsolni és otthagyni, ez nem egy mosógép... Ha meg végleg lenyomod a gombot, akkor a fűtőelemeket ki kell venni, hűteni, pihentetni, elszállítani, újrafeldolgozni vagy jó mélyre eltemetni, stb. Nem éri meg, ha közben még termelhetne áramot.