Energiagazdálkodás, energiabiztonság, villamosenergia-termelés

[notaricon]

(ellenben az atommal, ahol nagyon kicsi az a tartomány amiben szabályozni tudod a teljesítményt, de szerintem a jelenleg működő régebbi reaktoroknál kb. 0%-ban tudod szabályozni)

Elolvastam a kis posztodat, sajnálom, de nem értek egyet vele, Balázs leírta, hogy mi is a gond, nagyjából osztom a véleményét.

Mindemellett a posztod komolyságát nagyban lerontja, hogy a fent idézett mondatod rámutat arra a sajnálatos tényre, hogy az atomerőművek működésének az alapjaival sem vagy tisztában.

Az atomerőművek hálózatnak átadott teljesítménye remekül szabályozható. (Turbinaoldali szabályzás a reaktoroldali szabályzás felett)
Amiről te beszélsz, az a reaktorteljesítmény, viszont annak a szabályozása is elég jól kezelhető, de a 0% ne is haragudj, de egy blődség. Már a "primitív" forralóvizes szovjet RBMK reaktorok teljesítményszintjét is eléggé tág határok között lehetett mozgatni.

Tessék szíves utánaolvasni az atomreaktorok működésének, mielőtt esetleg olyan fals infókat dobsz ide, amik megtéveszthetnek a témában járatlan, de jóhiszemű olvasókat.

 

[speziale]

Ok, ezt értem amit írsz.

Ugyanakkor aligha hiszem, hogy a kommentem lényege szempontjából nem fontos állítás megcáfolása elvenné a mondanivalóm lényegét. (akár az utóbbi 1 évtized európai reektor beruházásaival kapcsolatos tapasztalatok, akár az atomenergia versenyeképességével kapcsolatban)

Ugyanis a fő korlát, ami miatt az atomerőművek full kapacitin üzemelnek az idő nagy részében, az egyértelműen a gazdasági ok, amit írtam. Csak arra akartam utalni, hogy a skóciaihoz haosnló helyzeteket technológiailag lehet kezelni a szél/naperőműveknél is méghozzá viszonylag egyszerűen.
Ott sem technológiai hanem gazadsági okai vannak, hogy miért veszik át korlátlanul a szélenergiát.

 

[ozymandias]

Ok, ezt értem amit írsz.

Ugyanakkor aligha hiszem, hogy a kommentem lényege szempontjából nem fontos állítás megcáfolása elvenné a mondanivalóm lényegét. (akár az utóbbi 1 évtized európai reektor beruházásaival kapcsolatos tapasztalatok, akár az atomenergia versenyeképességével kapcsolatban)

Ugyanis a fő korlát, ami miatt az atomerőművek full kapacitin üzemelnek az idő nagy részében, az egyértelműen a gazdasági ok, amit írtam. Csak arra akartam utalni, hogy a skóciaihoz haosnló helyzeteket technológiailag lehet kezelni a szél/naperőműveknél is méghozzá viszonylag egyszerűen.
Ott sem technológiai hanem gazadsági okai vannak, hogy miért veszik át korlátlanul a szélenergiát.

Az atomerőmű azért üzemel úgy, ahogy, mert reaktormérgek keletkeznének, amik lefojtanák a reakciót, pl. Xenon, tellúr, izotópok és társai. Ezeknek nagyobb a hatáskeresztmetszete, jobban fogják be a neutronokat, mint a fütőelem. Ezek egy instabilak, pl. Xenon, ee van olyan, mint a szamárium, ami bent marad a reaktorban és az újraindításnál komoly gondokat okozhat. Azon kívül, hogy lefojtják a reakciót, sugárterhelést rónak a kezelőszemélyzetre.

Ezeket a hibákat javítani, tartósan kivenni a reaktort a rendszerből drágább, mint az előírt szinten járatni a reaktort, látszólag céltalanul...

 

[emel]

Emberek, én már régen olvasgatlak benneteket, és laikusként most már egyre inkább felvetődik bennem néhány kérdés (nem doktori értekezést kérnék, csak józan paraszti ész szerinti választ).
- Előfordul az szép hazánkban, hogy nem fú a szél és nem süt a nap? Szerintem igen. Mi van, ha akkor van szükség delejre a rendszerben, amikor nincs szél és nem süt a nap?
- Mióta számít az piaci versenynek/környezetnek, ha egyik módon termelt áramot kötelező átvenni a hálózatba, a másikat meg nem?! Nálam ez kettős mérce, ami nekem azt jelenti, hogy piaci körülmények között az egyik nem lenne versenyképes.
- Van-e a szél és naperőműveknél olyan kötelezően előírt pénztartalék-képzés a szennyezés eltüntetésére, mint az atomerőműveknél?

 

[notaricon]

<blockquote rel="speziale">Ok, ezt értem amit írsz.

Ugyanakkor aligha hiszem, hogy a kommentem lényege szempontjából nem fontos állítás megcáfolása elvenné a mondanivalóm lényegét. (akár az utóbbi 1 évtized európai reektor beruházásaival kapcsolatos tapasztalatok, akár az atomenergia versenyeképességével kapcsolatban)

Ugyanis a fő korlát, ami miatt az atomerőművek full kapacitin üzemelnek az idő nagy részében, az egyértelműen a gazdasági ok, amit írtam. Csak arra akartam utalni, hogy a skóciaihoz haosnló helyzeteket technológiailag lehet kezelni a szél/naperőműveknél is méghozzá viszonylag egyszerűen.
Ott sem technológiai hanem gazadsági okai vannak, hogy miért veszik át korlátlanul a szélenergiát.

Az atomerőmű azért üzemel úgy, ahogy, mert reaktormérgek keletkeznének, amik lefojtanák a reakciót, pl. Xenon, tellúr, izotópok és társai. Ezeknek nagyobb a hatáskeresztmetszete, jobban fogják be a neutronokat, mint a fütőelem. Ezek egy instabilak, pl. Xenon, ee van olyan, mint a szamárium, ami bent marad a reaktorban és az újraindításnál komoly gondokat okozhat. Azon kívül, hogy lefojtják a reakciót, sugárterhelést rónak a kezelőszemélyzetre.

Ezeket a hibákat javítani, tartósan kivenni a reaktort a rendszerből drágább, mint az előírt szinten járatni a reaktort, látszólag céltalanul...</blockquote>

Huh. Ez így eléggé pontatlan.

A reaktormérgek extrém felszaporodása jól körülhatárolt teljesítményszinten következik be. Nem kell folyamatosan nyélgázon menni a reaktornak, nyugodtan vissza lehet venni a teljesítményt, ez szokványos dolog. Az nem mindegy, hogy mekkora szintre veszik vissza és a reaktor mely állapotában. Ez jellemzően minden reaktornál más és más, mind a reaktortípust, mind a fűtőelem elhasználódásának periódusát tekintve. Bizonyos szint alá nem is mehet pl, mert a xenon mérgezés instabillá teszi a reaktort (Wheeler-Wigner felismerés).
A Xenonmérgezéssel pár nap után újra lehet indítani a reaktort.
A Szamáriummérgezés esetén a fűtőelem reprocesszálására van szükség, de utána ismét használhatóvá válik. Ez jóval hosszabb idő.

Ha a kezelőszemélyzetre egy ilyen helyzet sugárterhelést ró, akkor már reaktorbalesetről beszélünk és az nem ugyanaz, mint egy rutin újraindítás.

A reaktor "céltalan" járatása szükségszerű, ugyanakkor nem jellemző. (itthon) Más a helyzet azokban a szuperzöld országokban, ahol nemrég kapcsolták le a reaktorokat.
Azok sincsenek effektíve lekapcsolva, csak nem termelnek áramot, hogy politikailag jól hangozzon. A fűtőelemeket ha kiveszed, akkor is hűteni kell, de miért vennéd ki, ha a hűtéshez szükséges infra a reaktorban prompt rendelkezésre áll.
Egy gond nélkül üzemelő atomerőművet kivenni az áramtermelésből az egyik legnagyobb ostobaság, hiszen csaknem minden működéshez szükséges lényeges komponenst üzemeltetni, kell, hogy ne történjen nukleáris baleset. Nem lehet lekapcsolni és otthagyni, ez nem egy mosógép... Ha meg végleg lenyomod a gombot, akkor a fűtőelemeket ki kell venni, hűteni, pihentetni, elszállítani, újrafeldolgozni vagy jó mélyre eltemetni, stb. Nem éri meg, ha közben még termelhetne áramot.

 

[speziale]

Az atomerőmű azért üzemel úgy, ahogy, mert reaktormérgek keletkeznének, amik lefojtanák a reakciót, pl. Xenon, tellúr, izotópok és társai. Ezeknek nagyobb a hatáskeresztmetszete, jobban fogják be a neutronokat, mint a fütőelem. Ezek egy instabilak, pl. Xenon, ee van olyan, mint a szamárium, ami bent marad a reaktorban és az újraindításnál komoly gondokat okozhat. Azon kívül, hogy lefojtják a reakciót, sugárterhelést rónak a kezelőszemélyzetre.

Ezeket a hibákat javítani, tartósan kivenni a reaktort a rendszerből drágább, mint az előírt szinten járatni a reaktort, látszólag céltalanul...

Tök jó, hogy leírtad ezt a techno bla-blát...
Csak akkor 2 kérdésem maradt:

1) akkor műszakilag mennyire egyszerű (illetve nyilván ami ettől nem független: gazdaságilag mennyire rentábilis) a reaktor teljesítmény szabályozása?

2) ez hogyan viszonyul ahhoz a bonyolultsághoz, hogy kirögzíts egy szélkereket?

+1) egyébként értem én, hogy az előállított áram mennyisége szabályozható, csak azt kérdezem akkor meg, hogy ha csökkentem az áramtermelő turbinák teljesítményét, a rektorét meg nem, akkor mi lesz azzal a többlet reaktor kapacitással? Ja, és, hogy a gyakorlatban szoktak-e ilyet csinálni (és itt most nyilván a business-as-usual-ra gondolok, nem speciális helyzetekre)

+2) ha van egy olyan erőművem, ahol a kezdeti kurva nagy beruházás fix költsége adja a total költség 80%-át, egyébként meg kb. 0 marginális költséggel állítja elő az áramot, azt az erőművet megéri-e leállítani?

 

[speziale]

Emberek, én már régen olvasgatlak benneteket, és laikusként most már egyre inkább felvetődik bennem néhány kérdés (nem doktori értekezést kérnék, csak józan paraszti ész szerinti választ).
- Előfordul az szép hazánkban, hogy nem fú a szél és nem süt a nap? Szerintem igen. Mi van, ha akkor van szükség delejre a rendszerben, amikor nincs szél és nem süt a nap?
- Mióta számít az piaci versenynek/környezetnek, ha egyik módon termelt áramot kötelező átvenni a hálózatba, a másikat meg nem?! Nálam ez kettős mérce, ami nekem azt jelenti, hogy piaci körülmények között az egyik nem lenne versenyképes.
- Van-e a szél és naperőműveknél olyan kötelezően előírt pénztartalék-képzés a szennyezés eltüntetésére, mint az atomerőműveknél?

A támogatás a "gyerekcipőben" járó technológia elterjesztése miatt van. Ugyanakkor ne hogy azt hidd, hogy csak a zöldenergiát támogatják. Az 50-es, 60-as években az atomenergia kutatásba az állambácsi rengeteg pénzt beleölt, de a topikban korábban belinkeltem több olyan az USA atomerőművekkel kapcsolatban készült kutatást, ami az atomenergia bújtatott állami támogatás formáival foglalkozott. (vagyis amikor nem közvetlenül az áramárban látod a költséget, hanem az adó forintjaidból megy sutyiban)

 

[molnibalage]

Ott sem technológiai hanem gazadsági okai vannak, hogy miért veszik át korlátlanul a szélenergiát.

De, pontosan technológiai korlátja van. Bocs, de nagyon, de nagyon nem figyelsz, vagy egyszerűen nem érted meg, hogy mit olvasol...

 

[molnibalage]

- Előfordul az szép hazánkban, hogy nem fú a szél és nem süt a nap? Szerintem igen. Mi van, ha akkor van szükség delejre a rendszerben, amikor nincs szél és nem süt a nap

Az egész Földgolyó ilyen, még a tengerre letetett szélkerekeknél sincs állandó szél.

- Mióta számít az piaci versenynek/környezetnek, ha egyik módon termelt áramot kötelező átvenni a hálózatba, a másikat meg nem?! Nálam ez kettős mérce, ami nekem azt jelenti, hogy piaci körülmények között az egyik nem lenne versenyképes.

Bizony nem az. Nemhogy piaci alapon, de ha ez a kitétel nem lenne, akkor a naperőmű gyakorlatialg technológiailag a rendszerbe nem is lenne bethető vagy akkor az összes PV cellát árnyékolhatóvá kellene tenni. A szélkereket meg be kéne fékezni. Ezt tudja a rendszer, mert biztonsági okokból van bennük fék, adott szélsebesség felett nem üzemelhetnek.


Viszotn ez mit jelent? Ha nem kötelező átvétel lenne, akkor lényegében sokszor még akkor sem termelhetnének, amikor éppen süt a Nap vagy fúj a szél. 0,1 alatti vagy legfeljebb 0,2-es tényezőt még tovább rontaná. ---> Piaci alapon pontosan 0 db ilyen erőmű épült volna.

Van-e a szél és naperőműveknél olyan kötelezően előírt pénztartalék-képzés a szennyezés eltüntetésére, mint az atomerőműveknél?

Nincs. A jenkiknél már vannak felhagyott szélfarmok, ott rohadnak a pusztában... Linket is tettem be ide asszem.

 

[akagi]

Hölgyek, Urak!
Tegnap voltam fenn egy ilyen szélerőműnél. Teljesítménye: 1800kW/ó, akkor egy azaz egy szélerőmű mennyit segít a magyar villamosipar kiegyensúlyozott működésén, ha működik?
Akkor nézzük:
-Szén: bányászat, szállítás és tüzelés! Marad: a CO2, ha nagyon magas az SO, akkor Ytong tégla.
-Urán: bányászat,szállítás, uránoxid előállítása elektromos árammal, majd elégetés(átalakítás). Milliárdos ráfordítással lehet a megmaradt "salakot pihentetni"!
-Szélerőmű: egyszeri ráfordítás és utána nincs semmi ráfordítás....
Amíg nincs európai szélerőmű hálózat, addig lehet kifogásokat találni.
A szabályozás mind a három esetben körülményes, de ezekre most részletesen nem akarok kitérni
Tévedések elkerülése végett nem vagyok az atom energia ellen!
Csak!
Nincs annyi uránium készletünk, ami elég lenne húsz év múlva!

 

[molnibalage]

1) akkor műszakilag mennyire egyszerű (illetve nyilván ami ettől nem független: gazdaságilag mennyire rentábilis) a reaktor teljesítmény szabályozása?

Technikailag megoldható. Mivel az atomáram annyira olcsó, ezért a turbina oldali teljesítmény elengedés fix reaktor teljesímény mellett rövidebb időszakra vállalható.

2) ez hogyan viszonyul ahhoz a bonyolultsághoz, hogy kirögzíts egy szélkereket?

Apró hiba, hogy nem rögztik ki őket, mert kötelező átvétel van. Majd, ha kötelezik őket, hogy ilyeneket csináljanak, akkor majd térjünk vissza ehhez...

+2) ha van egy olyan erőművem, ahol a kezdeti kurva nagy beruházás fix költsége adja a total költség 80%-át, egyébként meg kb. 0 marginális költséggel állítja elő az áramot, azt az erőművet megéri-e leállítani?

Az egészer erőművet soha nem állítják le, egyes blokkokat legfeljebb, Paks villamous outputján tisztán látszik, hogy mikor van egy blokk nagykarbantartása és leállása.

 

[molnibalage]

A támogatás a "gyerekcipőben" járó technológia elterjesztése miatt van.

Gyermekcibőben...? Ez a kommentet áprilisi tréfának szántad?

Az emberiség évszázadok óta használja a szélkereket, csak nem áram termlélsre kezdte használni...

A szélmalmok és kutakhoz használt szélkerekről szóló első emlékek cirka 800 évesek... Volt idő fejleszteni...

A szélkerék elméleti max. hatásfoka ismert, ahogy a légkörből kivehető teljesítmény is, mert az átlagos szélerősség is kb. adott. Ebből átlalános iskolai matekkal kiszámolható, hogy mennyibe kellene kerülnie a telepítési költségnek, hogy piaci alapon megérje úgy, hogy az eltakarításával nem számolsz. (Tudod mennyiért teszed le és mennyiért termel.) Úgy kb. a jelenlegi tizedébe vagy még kevesebbe, de ekkor meg az a probléma merül fel, hogy adott % felett kiegészítő beruházás kell, ami virtuálisan emeli a szélkerék árát.

Na mi jön ki ebből? Hát azt, amit mondtam. Csak akkora arányban szabad és csak piaci alapon építeni ezeket, amekkorát az adott ország pufferelési vagy lekövetési kapaitása tud.

Ne a némtek nem ezt csinálták és még enélkül is anyagi csőd az egész cserébe sikerült a hálózatstabilitás a kukába dobni...

A másik apró hiba, hogy ennyivel nem fog csökkenni az fajlagos ár úgy, hogy egyre nagyobbat építenek, meg sehogy sem. Ezt is lezongoráztuk már, az exponenciális árcsökkenés réges régen lecsengett, mert már ipari mennyiségben és módszerekkel gyártják ezeket a vackokat és a térfogategységből kinyert teljesítmény sem nő számottevően hiába mennek egyre kintebb az atmoszférikus határrétegből. A telepítési sűrűség sem lesz jobb, cserébe viszotn olyan zajos, hogy megmaradni nem lehet mellette.

Az 50-es, 60-as években az atomenergia kutatásba az állambácsi rengeteg pénzt beleölt, de a topikban korábban belinkeltem több olyan az USA atomerőművekkel kapcsolatban készült kutatást, ami az atomenergia bújtatott állami támogatás formáival foglalkozott. (vagyis amikor nem közvetlenül az áramárban látod a költséget, hanem az adó forintjaidból megy sutyiban)

Stop. Akkor az összes reaktor kutatás szinte arról szólt, hogy hogyan lehet fegyverminőségű hasadóanyagot olcsón csinálni. Ennek eredménye az - meg a köcsög nixoné és a belpolitikáé - hogy nincs LFTR reaktor ma sem ipari gyakorlatban. Ma is lényegében olyan reaktorok a legelterjettebbek, mintha Ford T Modell idején használt motor technológiát használnád erős túlzással.

 

[emel]

Hölgyek, Urak!
Tegnap voltam fenn egy ilyen szélerőműnél. Teljesítménye: 1800kW/ó, akkor egy azaz egy szélerőmű mennyit segít a magyar villamosipar kiegyensúlyozott működésén, ha működik?
Akkor nézzük:
-Szélerőmű: egyszeri ráfordítás és utána nincs semmi ráfordítás....

Mi van ha éppen nincs szél és nem működik, honnan lesz a szükséges áramtermelés?
Mekkora az élettartama más erőművekhez képest?
Élettartama alatt nem kell karbantartani, csapágyakat, áttételt, fogaskerekeket stb cserélni?
Az élettartam lejártakor mi lesz a beépített anyagokkal, pl. a hatalmas kompozit-lapátokkal, amik ugyanolyan súlyosan környezetszennyezőnek számítanak mint bármely más műanyag?
Szóval a szélerőműnél is akkor van csak egyszeri ráfordítás, ha elhagyod a karbantartásokat (rövidebb lesz az élettartam), leállítás után meg otthagyod hogy majd állam-apóka adóbevételekből takarítsa el. Ilyen erővel ezt megteheted egy atomerőművel is, de mindkettőnél lesznek káros következmények.

 

[notaricon]

Hölgyek, Urak!

Nincs annyi uránium készletünk, ami elég lenne húsz év múlva!

Rengeteg uránium van a földön, a lényeg, hogy mennyiért férhető hozzá. Jelenleg azokat a készleteket bányásszuk, amelyek nagyon könnyen hozzáférhetőek, de ez csak a teljes (becsült) készlet töredéke.

Egyes becslések szerint csak a Mecsekben 19 ezer tonna uránium lehet összesen. (persze a jelenlegi árakon ennek a töredékét lehetne gazdaságosan kibányászni)
Az, hogy 20 év alatt az urán elfogyjon, az elég merész kijelentés, inkább úgy fogalmaznék, hogy a könnyen hozzáférhető készleteknek van ennyi hátra, de erre sem vennék mérget, mert az egyes kutatócégek elég sok adatot titkolnak, vagy részlegesen hoznak nyilvánosságra.

 

[molnibalage]

Ha már más beidézte, akkor válaszolok..

Tegnap voltam fenn egy ilyen szélerőműnél. Teljesítménye: 1800kW/ó, akkor egy azaz egy szélerőmű mennyit segít a magyar villamosipar kiegyensúlyozott működésén, ha működik?

A kiegyensúlyozottságán semmit, mert egy teljesen szabályozhatatlan - ON/OFF állapotot leszámítva, de a kötelező átvétel miatt csak műszaki ok miatt teszik OFF = fékezőbe - termelő az nem a stabilitás szóval jellemezhető.

-Szélerőmű: egyszeri ráfordítás és utána nincs semmi ráfordítás...

.
Bár tudnám, hogy akkor az egyetemi cimborám, akivel együtt írtam a diplomámat, azt hogyan doglozott egy szélerőműveket építő és <b><i>karbantartó</i></b> génél...?

Sosem láttál még szélkereket szerelés alatt?
A szélerőműnek szerinted nincs villamos berendezése amit tökremehet?
Létezik szerinted végtelem élltartamú mechanikai berendezés? Csapágy, lapát, hajtómű, stb...?

Ezek után szerinted miért nem lehet komolyan venni téged és főleg a rébuszaidat?

 

[notaricon]

Infó első kézből:
2 éve egy darab 1,83 MWh teljesítményű szélerőmű nettó létesítési költsége ~750.000 EUR volt. Ebben nincs benne a hálózati való csatlakozás költsége, csak pusztán maga az eszköz.
(A karbantartási költségekről nincs adatom, de a felügyelet és az időszakos (heti-havi) átvizsgálások, karbantartás stb. sem szakmunkásképzőt végzett villanyszerelőkkel oldható meg.)
Akinek vannak adatai az átlagos magyarországi széladatokról (de akár az elérhető optimálisról) az próbálja meg visszaszámolni ennek a megtérülését.
Az állami támogatást kérem elfelejteni!

 

[fip7]

Gyerekek.... Ebben a fórumban a történelem mindig csak ismétli önmagát. Hányszor de hányszor elmondtuk már ezeket...
Borzasztó

 

[molnibalage]

2012-ben a 329 MW-nyi magyar szélerőműpark több mint 733 000 MWh tiszta villamosenergiát termelt, ezzel havi szinten kielégítve közel 340 000 átlagos család villamosenergia igényét.

Ezzel az adattal számolva 0,25-ös tényező adódik. A többi év adatát is meg kellene keresni és számolni. Ha valakinek van erre ideje, akkor kérem tegye meg.

Ezzel azonban a baj az, hogy ezeket a legjobb helyekre telepítették le, az osztrák-magyar határra ahol kezd elfogyni a hely. Nagyobb arányú telepítés esetén olyan pocsék szélsebességek jönnek ki, hogy 0,15 érték elérése is csodaszámba menne.


A fenti referencia érték a telepítésre sajnos nem használható, mert túl sok miden nincs benne. Elég csak beírni azt, hogy "wind power specific cost". A netes anyagokban a fejlett országokan jellemzően 2000 USD / kWe telepítési ár van némi szórással lefelé és felfelé is. De legyünk optimisták és mondjuk azt, hogy itthon kijön ez 25%-kal olcsóbban, tehát 1500 USD / kWe. cakk-pak egy szélfarm. Ez 1.83 MWe szélkerék esetén is 2,7 millió USD-t hoz ki.

Számoljunk 0,2-es rendelkezésre állásal a fentiek miatt. Ezzel itthon ideális esetben a fenti kerékkel évi kb. ~3200 MWh termelhető. Ez alapján 0 meghibásodás és üzemelteti költséggel (sci-fi) 20 Ft/kWh <b><i>profittal</i></b> (megengedő vagyok, ez szerintem sci-fi, mert a végfogyasztói áron ott az ÁFA, a cég nyerseségén az adó és egyebek) mennyi is a megtérülési idő?

Ezzel évi 217 ezer USD profit jön ki. Ezzel a megtérülés ebben a teljesen idealizált és igencsak elfogult számításban 12,4 év. Ez elsőre jónak tűnik. Elsőre...

Mi a bibi...?

1. A profit számítása teljesen hurráoptimista... Paks II. hasonló modelljénél 11-12 Ft/HUF értékkel számoltam asszem.

2. A karbantartás van, mert nem tündérmesében élünk.

3. 25%-kal lentebb vettem a telepítési költséget a középértékhez képest, a nagyobbal már 15,5 év jön ki.

4. Ez akkor van, hanem hitelből építed, hanem az egész cécó elején ott volt a pénzed, amit el lehet költeni.

5. Hol is van a 25%-ot lenyelő alap az elbontásra, ami kell az atomerőműnél?

Egy ilyen beruházás piaci alapon hol lesz egyáltalán nyereséges, mikor egy szélkerék névleges élettartama 20-25 év...? Ha nem hurráoptimistán számolom, akkor karbantartással és egyebekkel kb. az életciklus végén kezdene el pénz termelni, ha valami olyat hitelt kapsz rá, aminek a kamata pár %.

Ehhez képest a 60-100 évig üzemelő Paks II hitelből építve 22-25 év után visszafizeti a teljes összeget (igen tőke + kamat) úgy, hogy a hasonlóan primitív modellben minden értéket nem felfelé hurráoptimistán határoztam meg, hanem lefelé toltam. Ott a kWh-i profitra valami 11 Ft-ot vettem fel asszem és úgy jött ki a 22 év. Ha a profit negyede megy az alapba, akkor meg 27 év.

"Kicsit" nagy a kontraszt..

 

[Veér Ispán]

Mi az a 1800kW/ó?

 

[molnibalage]

1800 kWh akart írni.