A MAVIR saját adataira támaszkodva állítom, hogy nincs igazad!
Ez az állítás hamis. Ugyanis tavasszal és ősszel 3 GW az éjszakai fogyasztásunk, nem pedig 4 GW.
Sőt a tavaszi és az őszi tipikus nappali fogyasztás is alacsonyabb, mint 4.4 GW.
Megkövetlek. Én a 2013-as statisztikát néztem. Tényleg volt 2,93 GW terhelés is, bár ez az éves abszolút minimum. Az átlag terhelés 4,82, a maximum pedig 6,31 GW volt 2013-ban. A napi minimum 2,9 és 4,1 GW között ingadozott. Az év 75 %-ban 4,4 GW felett volt a terhelés, 85 %-ában 4 GW felett, 95 %-ában 3,8 GW felett. Tehát az általad említett alacsony terhelés mindössze az év pár százalékára igaz. Azokban az években amikor együtt termel majd Paks I és Paks II az általuk termelt áram mindössze 3 %-a esne a 4,4 GW alatti terhelésű időszakokban a terhelés és a 4,4 GW-os atomerőműi csúcsteljesítmény közé.
http://www.mavir.hu/documents/10258/193045374/MEKHMAVIR_Stat_20141110_preview.pdf/09f1d77c-d399-4ccc-8bcc-0b12d4f60915
A 20.oldalon találod a megoszlási ábrát, a 21. oldalon pedig a téli és nyári csúcsnap napon belüli terhelés lefutását.
Azonban ez annak a lényegén, amit írtam, nem változtat:
- Exportkényszer előfordulhat ugyan (attól függ, hogy 2026-ig mennyivel nő a villamos energia fogyasztásunk), de nem jelentős mértékben.
- Ez is csak Paks II élettartamának arra a 10 %-ára vonatkozik, amíg Paks I-el párhuzamosan termel.
- Az erőmű leszabályozása annyira gazdaságtalan, hogy majdnem bármi áron megéri exportálni, így várhatóan soha nem fog 30 %-on menni.
Ez sem igaz. Ugyanis nagy vízhozamú folyókra nem kell nagy esésű erőmű, és tározó sem. És a tájat sem barmolják szét a modern tájba illeszkedő "Run of the River" erőművek.
Elvileg a valóban kiaknázható vízenergia potenciálunk 5 terrawattóra évente.
Ez nem elhanyagolható mennyiség!
Nem véletlenül szokás tározóval építeni vízerőművet. A kis tározós "Run of the River" erőműveknek van pár hátránya:
- A vízjárásnak megfelelően változik a termelés, nincs kiegyenlítés, így megbízhatatlan. Pont ugyanaz a baja, mint a szél- és napenergiának, csak némileg kevésbé rapszodikus a termelés.
- A kis esésen segít a duzzasztás (bizonyos határok közt). Duzzasztás nélkül kis esésű folyón olyan kicsi a kivehető teljesítmény, hogy nem éri meg a gátat/erőművet megépíteni.
- Magas vízállásnál nem használható ki a teljes helyzeti energia.
- A gyengébb kihasználtság miatt fajlagosan drágább.
Sajnos a Duna északon határfolyó, utána a Dunakanyarban már megbukott a gátépítés, utána jön a Szentendrei-sziget, Budapest, majd a Csepel-sziget. Gátat a Csepel-szigettől délre lehetne építeni, ott viszont nagyon kicsi az esés. Magyarország 5 legnagyobb vízerőműve a kiskörei 28 MW, a tiszalöki 13 MW, a kesznyéteni 4 MW, az ikervái és a békésszentandrási 2-2 MW. Ezek az elméleti maximális teljesítmények és duzzasztással érik el őket. Még egy duzzasztott dunai erőműnek sem lenne nagyobb a teljesítménye kb. 200 MW-nál (Bős a kiegészítő turbinákkal 747 MW-os, de ott messze nagyobb az esés). Ez Paks II-höz képest 10-ed akkora sincs. Kisköre a maga sok éves átlagban 90 GWh/év termelését 4,5 m névleges eséssel produkálja, úgy hogy a mögötte lévő Kiskörei Vízerőmű mögött lévő Tisza-tó területe 12.700 hektár, hossza pedig 27 km. Ugyanilyen esésre duzzasztva a Dunán évi 350 GWh-t lehetne termelni (a Duna átlagos vízhozama Budapest alatt 2300 m3, a Tiszáé Kiskörénél 600 m3), ha nem számolunk azzal a problémával, hogy egy kis duzzasztású gáton a nagy vizet el kell engedni, azaz messze nem használható ki az átlagos vízhozam. Duzzasztás nélkül ennek a töredéke jön ki. A Duna esése Budapesttől délre jellemzően 20 cm km-enként. Tehát egy 5 km-re visszaduzzasztó kis gát, amivel a hullámtéren belül marad a duzzasztás 1 m esést tud nyerni. Azzal 80 GWh termelhető évente. A 42 TWh-s haza fogyasztás 0,2 %-a. Az erőmű max. teljesítménye így, minimál duzzasztással 50 MW alatt lenne.
Az általad emlegetett 5 TWh-t úgy számolták ki, hogy az összes folyónk teljes magyarországi szakaszon mért esését és átlagos vízhozamát összeszorozták egy 75 % körüli átlagos hatásfokkal. Azonban ez csak az elmélet. Gyakorlatban nem valósítható meg. A Duna vízenergia szempontjából legértékesebb, felsőbb része határszakasz, ahova nem építkezhetünk kedvünk szerint. Ráadásul már ott van Bős, ami nem a minék és eleve kiveszi a legnagyobb esésű szakaszt (nem csak előtte, de utána is, mert úgy növelték az esését, hogy az erőmű után 5 m mélyen megkotorták a mederszelvényt, így az erőmű után alig van esés a folyón). A Dráva végig határfolyó (az összes potenciál 9 %-át adja). A Tisza felső részéből is esik ki emiatt. A maradékon az elméleti maximum megközelítéséhez végig szinte állnia kellene a víznek. Azaz vagy 5-10 méteres betonfalak mögött végig tavak állnának egyenként 20-40 km hosszan és meglehetős szélesen, vagy az 1-2 méteres kihasználható esést produkáló "Run of the River" erőművekből félszáznál is többet kellene építeni. Ez óriási költség elég korlátozott megtermelhető energiáért cserébe és bizony a folyók szétbarmolása.
A Duna vízhozamának legjobb energetikai kihasználása, ha hűtés célra használod a vizet és atomerőművet építesz rá.