Energiagazdálkodás, energiabiztonság, villamosenergia-termelés
- Téma indítója Batka
- Indítva
-
Ha nem vagy kibékülve az alapértelmezettnek beállított sötét sablonnal, akkor a korábbi ígéretnek megfelelően bármikor átválthatsz a korábbi világos színekkel dolgozó kinézetre.
Ehhez görgess a lap aljára és a baloldalon keresd a HTKA Dark feliratú gombot. Kattints rá, majd a megnyíló ablakban válaszd a HTKA Light lehetőséget. Választásod a böngésződ elmenti cookie-ba, így amikor legközelebb érkezel ezt a műveletsort nem kell megismételned. -
Az elmúlt időszak tapasztalatai alapján házirendet kapott a topic.
Ezen témában - a fórumon rendhagyó módon - az oldal üzemeltetője saját álláspontja, meggyőződése alapján nem enged bizonyos véleményeket, mivel meglátása szerint az káros a járványhelyzet enyhítését célzó törekvésekre.
Kérünk, hogy a vírus veszélyességét kétségbe vonó, oltásellenes véleményed más platformon fejtsd ki. Nálunk ennek nincs helye. Az ilyen hozzászólásokért 1 alkalommal figyelmeztetés jár, majd folytatása esetén a témáról letiltás. Arra is kérünk, hogy a fórum más témáiba ne vigyétek át, mert azért viszont már a fórum egészéről letiltás járhat hosszabb-rövidebb időre.
-
Az elmúlt időszak tapasztalatai alapján frissített házirendet kapott a topic.
--- VÁLTOZÁS A MODERÁLÁSBAN ---
A források, hírek preferáltak. Azoknak, akik veszik a fáradságot és összegyűjtik ezeket a főként harcokkal, a háború jelenlegi állásával és haditechnika szempontjából érdekes híreket, (mindegy milyen oldali) forrásokkal alátámasztják és bonuszként legalább a címet egy google fordítóba berakják, azoknak ismételten köszönjük az áldozatos munkáját és további kitartást kívánunk nekik!
Ami nem a topik témájába vág vagy akár csak erősebb hangnemben is kerül megfogalmazásra, az valamilyen formában szankcionálva lesz
Minden olyan hozzászólásért ami nem hír, vagy szorosan a konfliktushoz kapcsolódó vélemény / elemzés azért instant 3 nap topic letiltás jár. Aki pedig ezzel trükközne és folytatná másik topicban annak 2 hónap fórum ban a jussa.
Köszi leírásom van ELTE-s meg egy doktori diszertáció is a birtokomba van nyomtatva (de hogy hol lehet beszerezni ujonnan az passz gondoltam alibaba de nem találtam (amugy csak ajánlani tudom az oldalt mindenkinek akit érdekel az energia függetlenség . Év elején vettem egy kissebb szélkereket a tanyára és primán üzemel egyenlőre még hozzá se kellett nyulni)
Da, megvan, csak nem jól kerestem eddig. Wood gasifier címszavak alapján kell keresni.
http://www.alibaba.com/product-detail/Small-Biomass-Gasifier_271032281.html?s=p
http://www.alibaba.com/countrysearch/CN/wood-gasifier.html
http://www.alibaba.com/product-detail/Small-Biomass-Gasifier_271032281.html?s=p
http://www.alibaba.com/countrysearch/CN/wood-gasifier.html
Ezeknek egy jó része már bezárt. Ami papíron működik az is alacsony kihasználtsággal, kivéve Paksot és a Mátrait. 2013-ban a kapacitás kihasználtságok Paks (atom) 88 %, Mátra (lignit) 74 % Újpest (gáz) 43 %, Oroszlány (szén) 39 %, Kispest (gáz) 34 %, Csepel (gáz) 26 %, Pécs (biomassza) 22 %, Kelenföld (gáz) 17 %, mindenki más 10 % körül, vagy az alatt. Újpest, Oroszlány, Kispest, Pécs, Kelenföld és Csepel a távfűtés miatt megyeget még valahogy. Az általad említett új gázos erőművek gyakorlatilag állnak. A messze legkorszerűbb, legnagyobb hatásfokú, tényleg szuper gönyűi gázerőmű 7 %-ra volt kihasználva.
Senki sem tudja előre az energia hordozó árát. Azért építettek az elmúlt 25 évben majdnem kizárólag gázerőműveket, mert azoknak a legkisebb a fajlagos beruházási költsége. Kevesebb a veszteség, ha kihasználatlanul áll.
Jelenleg olcsó az import, a kis erőművektől kötelező átvenni az áramot (a gázos áramtermelés közel felét csak azért veszi át a MAVIR, mert kapcsolt kis erőművekben termelik), Paks és Mátra pedig olcsóbban termel, mint a többiek.
Tényleg elavult az erőmű parkunk. Valamikor 2018 és 2020 közöttre rohad le annyi kapacitás, hogy a csúcsterhelést nem tudjuk kielégíteni és rá legyünk szorulva az importra, ne csak azért, mert éppen olcsóbb. 2026-ra Mátra teljes kiesésével a várható csúcsterhelés egyharmadát nem tudnánk fedezni hazai kapacitással. Ezért kell addigra üzemelni Paks II-nek.
laiki
Én a linket nem rácsodálkozásnak, hanem figyelemfelhívásnak szántam. Ettől függetlenül nem baj, hogy össze dobtál egy kis gyors elemzést a témával kapcsolatban.
Egyébként arra kíváncsi leszek, hogy Paks I. illetve II. együttes üzemeltetését, hogy oldják majd meg.
Én a linket nem rácsodálkozásnak, hanem figyelemfelhívásnak szántam. Ettől függetlenül nem baj, hogy össze dobtál egy kis gyors elemzést a témával kapcsolatban.
Egyébként arra kíváncsi leszek, hogy Paks I. illetve II. együttes üzemeltetését, hogy oldják majd meg.
A Magyar Villamosenergia-rendszer közép- és hosszú távú forrásoldali kapacitásfejlesztése, 2014
http://www.mavir.hu/documents/10258/15461/Forr%C3%A1selemz%C3%A9s_2014.pdf/7a379c76-a8d0-42f6-b8e6-bf8c05894a49
Igen, a VVER-1200-as blokkok képesek a "manőverező üzemmódra".
<i>"A blokkok ráadásul képesek úgynevezett manőverező üzemmódban is működni, vagyis teljesítményük – a terhelés függvényében – 20 és 100 százalék között mozoghat, igaz, ha “alacsonyabb fordulatszámon” működnek, az ronthatja a gazdaságossági mutatókat.</i>
http://atomenergiainfo.hu/tudastar/mir-1200-az-uj-orosz-reaktor
http://www.mavir.hu/documents/10258/15461/Forr%C3%A1selemz%C3%A9s_2014.pdf/7a379c76-a8d0-42f6-b8e6-bf8c05894a49
Igen, a VVER-1200-as blokkok képesek a "manőverező üzemmódra".
<i>"A blokkok ráadásul képesek úgynevezett manőverező üzemmódban is működni, vagyis teljesítményük – a terhelés függvényében – 20 és 100 százalék között mozoghat, igaz, ha “alacsonyabb fordulatszámon” működnek, az ronthatja a gazdaságossági mutatókat.</i>
http://atomenergiainfo.hu/tudastar/mir-1200-az-uj-orosz-reaktor
wolfram
Az a baj a Mavir elemzésével, hogy túlságosan is optimista.
1. Túl nagy szélerőmű kapacitással számol. Jelenleg sincs ennyi, és a mostani árak+támogatási rendszer mellet nem is lesz több, hiába szerepel ez az előrejelzésükben.
2. Az új nagy erőművekből a Csepel III. ami biztosan megvalósul, illetve a kisebb távhős beruházások. A földgázos erőművek jelenleg csak távhővel kombinálva életképesek!
3. Ha meg is valósulnak az új gázos erőművek, vajon lesz-e elég földgázunk őket üzemeltetni?
4. A mai villamosenergia árak mellet, az előre jelzet beruházások közül vajon melyik lehet anyagilag is rentábilis?
Amúgy jelenleg sem a kis hazai termelőkapacitás a gond, hanem az, hogy nem éri meg üzemeltetni őket!
Paks II. témához.
Az orosz blokkok képesek a manőverező módra, de csak 30-100% között. (És ezt se gyorsan.)
Ha abból indulunk ki, hogy Paks I. 2 GW-ot termel, és ehhez hozzávesszük Paks II.-őt, 30%-on üzemeltetve, ami 0.7 GW-ot jelent, akkor azt kapjuk, hogy együtt 2.7 GW-ot adnak le a hálózatnak.
E mellet vannak még nehezen szabályozható illetve nem szabályozható kapacitások. Ez amennyire én tudom, legalább 0.3 GW-ot jelent.
Ezen kapacitások együtt pedig 3 GW körüli értéket jelentenek.
A minimális terhelés az év közben pedig sokszor ez alatt van.
Ebből kiindulva, szerintem Paks II. csak nagyon rossz kapacitáskihasználási tényezővel lesz üzemeltethető, addig amíg Paks I. működik.
Ráadásul az esetleges éjszakai túltermeléskor keletkező exportunkért szinte nem is kérhetünk semmit, hiszen éjszaka mindenki komoly kapacitásfelesleggel rendelkezik.
Ezzel nem azt akarom mondani, hogy nincs szükség Paks II.-re, hanem azt, hogy egy évtizeden keresztül, éjszaka, tavasszal és ősszel komoly kapacitás felesleggel fogunk rendelkezni.
Miközben modern menetrendtartó és csúcserőművünk alig van. Tározós erőművünk pedig nincs is.
E mellet ami van modern fosszilis erőmű, az mind gáztüzelésű, ami önmagában nem lenne gond, ha nem lenne ilyen a politikai helyzet.
Az a baj a Mavir elemzésével, hogy túlságosan is optimista.
1. Túl nagy szélerőmű kapacitással számol. Jelenleg sincs ennyi, és a mostani árak+támogatási rendszer mellet nem is lesz több, hiába szerepel ez az előrejelzésükben.
2. Az új nagy erőművekből a Csepel III. ami biztosan megvalósul, illetve a kisebb távhős beruházások. A földgázos erőművek jelenleg csak távhővel kombinálva életképesek!
3. Ha meg is valósulnak az új gázos erőművek, vajon lesz-e elég földgázunk őket üzemeltetni?
4. A mai villamosenergia árak mellet, az előre jelzet beruházások közül vajon melyik lehet anyagilag is rentábilis?
Amúgy jelenleg sem a kis hazai termelőkapacitás a gond, hanem az, hogy nem éri meg üzemeltetni őket!
Paks II. témához.
Az orosz blokkok képesek a manőverező módra, de csak 30-100% között. (És ezt se gyorsan.)
Ha abból indulunk ki, hogy Paks I. 2 GW-ot termel, és ehhez hozzávesszük Paks II.-őt, 30%-on üzemeltetve, ami 0.7 GW-ot jelent, akkor azt kapjuk, hogy együtt 2.7 GW-ot adnak le a hálózatnak.
E mellet vannak még nehezen szabályozható illetve nem szabályozható kapacitások. Ez amennyire én tudom, legalább 0.3 GW-ot jelent.
Ezen kapacitások együtt pedig 3 GW körüli értéket jelentenek.
A minimális terhelés az év közben pedig sokszor ez alatt van.
Ebből kiindulva, szerintem Paks II. csak nagyon rossz kapacitáskihasználási tényezővel lesz üzemeltethető, addig amíg Paks I. működik.
Ráadásul az esetleges éjszakai túltermeléskor keletkező exportunkért szinte nem is kérhetünk semmit, hiszen éjszaka mindenki komoly kapacitásfelesleggel rendelkezik.
Ezzel nem azt akarom mondani, hogy nincs szükség Paks II.-re, hanem azt, hogy egy évtizeden keresztül, éjszaka, tavasszal és ősszel komoly kapacitás felesleggel fogunk rendelkezni.
Miközben modern menetrendtartó és csúcserőművünk alig van. Tározós erőművünk pedig nincs is.
E mellet ami van modern fosszilis erőmű, az mind gáztüzelésű, ami önmagában nem lenne gond, ha nem lenne ilyen a politikai helyzet.
Még egy rövid eszme futtatást teszek a "megújuló" energiák témakörben. Csak így a MAVIR elemzés által feltételezett jövőbeni szélerőmű kapacitás tükrében.
Kicsit összehasonlítom a víz és a szél erőműveket, kis hazánk adottságainak megfelelően.
Az első a beruházási költség:
1 MW szélerőmű beruházási költsége 0.4-0.6 milliárd forint körül van.
1 MW vízerőmű beruházási költsége 2-2.5 milliárd forint körül van.
Itt kedvezőbbnek tűnik a szélerőmű, de korrigáljuk egy kicsit ezeket az adatokat a kapacitáskihasználási tényezővel.
Szélerőműveknél ez, Magyarországon a legoptimálisabb esetben 20% körüli érték.
Vízerőműveknél ez 40-60% körüli érték, függ az adott év vízhozamától, illetve a folyótól is.
Ez azt jelenti, hogyha azonos éves villamosenergia termelésből indulunk ki, akkor a beruházási költségek terén, minimális a vízenergia hátránya.
Viszont számos előnnyel rendelkezik a szélenergiához képest:
1. Szabályozható. Egyszerre képes alap, menetrendtartó és csúcserőmű funkciókat is ellátni.
2. Egyenletesen adja le a teljesítményét.
3. Megteremti a biztonságos hajózhatóság feltételeit.
4. Növeli az árvízvédelmet.
5. Hídként funkcionálhat a gát.
6. Gátolja az elsivatagosodást.
Ezek szintén komoly plusz hasznot jelentenek a beruházással kapcsolatban. Ilyen "külső" haszonnal a szélenergia területén viszont nem számolhatunk.
Kicsit összehasonlítom a víz és a szél erőműveket, kis hazánk adottságainak megfelelően.
Az első a beruházási költség:
1 MW szélerőmű beruházási költsége 0.4-0.6 milliárd forint körül van.
1 MW vízerőmű beruházási költsége 2-2.5 milliárd forint körül van.
Itt kedvezőbbnek tűnik a szélerőmű, de korrigáljuk egy kicsit ezeket az adatokat a kapacitáskihasználási tényezővel.
Szélerőműveknél ez, Magyarországon a legoptimálisabb esetben 20% körüli érték.
Vízerőműveknél ez 40-60% körüli érték, függ az adott év vízhozamától, illetve a folyótól is.
Ez azt jelenti, hogyha azonos éves villamosenergia termelésből indulunk ki, akkor a beruházási költségek terén, minimális a vízenergia hátránya.
Viszont számos előnnyel rendelkezik a szélenergiához képest:
1. Szabályozható. Egyszerre képes alap, menetrendtartó és csúcserőmű funkciókat is ellátni.
2. Egyenletesen adja le a teljesítményét.
3. Megteremti a biztonságos hajózhatóság feltételeit.
4. Növeli az árvízvédelmet.
5. Hídként funkcionálhat a gát.
6. Gátolja az elsivatagosodást.
Ezek szintén komoly plusz hasznot jelentenek a beruházással kapcsolatban. Ilyen "külső" haszonnal a szélenergia területén viszont nem számolhatunk.
fip7:
Az atomerőmű messze a legnehezebben szabályozható és a leggazdaságtalanabbul szabályozható, lévén az ott termelt áram árának pár százaléka csak a fűtőanyag, a túlnyomó része beruházási költség. Emiatt az atomerőműveket mindenhol a világon csúcsra járatják, csak végső esetben szabályozzák le.
Paks II-t sem fogják 30 %-on üzemeltetni soha. Részben azért nem mert, az éjszakai mélyvölgy fogyasztásunk jellemzőn 4 GW körüli és nem 3. Másrészt azért nem, mert ha felesleget termel is, és azt rossz áron lehet eladni, akkor is gazdaságosabb még az alacsony ár is, mintha meg nem termelt egyáltalán nem termelt áram. Arra a pár órára néhány tized GW túltermelésért valószínűleg nem fogja megérni szivattyús tározót építeni.
Az atomerőmű után a Mátrai ligniterőmű a legnehezebben szabályozható. Azonban a Mátrai kiesik, mire Paks II termelésbe áll. Az élettartam hosszabbítással együtt Paks I és Paks II 6-10 éven át fog párhuzamosan termelni, de Paks II élettartamának 90 %-ában Paks I már nem termel. Amikor párhuzamosan mennek, akkor max. 4,4 GW-ot fognak csiholni. Ez csak a hajnali órákban jelent majd export kényszert, vagy még akkor sem, mert 2026-ra várhatóan nő a minimális fogyasztás is.
Minden más erőművünket le lehet szabályozni. A távfűtésben is résztvevőket kicsit nehezebben, de pár órára azokat is minimál lángra tudják tenni még télen is.
Viszont a nap 24 órájából 21-ben Paks I és Paks II együttes termelése sem elég az igények kielégítésére. A puffert pedig várhatóan a jól szabályozható gázerőművek fogják jelenteni.
A szélenergia meg a napenergia tulajdonképpen csak zavaró tényező a képletben. Csak gondot okoz a rendszerirányításnak.
Vízerőműhöz vízhozam és/vagy esés kellene. Ellenkező esetben csak óriási és drága tározókkal lehet korlátozott energiát kinyerni. Nem érné meg szétbarmolni ezért sem a Dunát, sem a Tiszát.
Az atomerőmű messze a legnehezebben szabályozható és a leggazdaságtalanabbul szabályozható, lévén az ott termelt áram árának pár százaléka csak a fűtőanyag, a túlnyomó része beruházási költség. Emiatt az atomerőműveket mindenhol a világon csúcsra járatják, csak végső esetben szabályozzák le.
Paks II-t sem fogják 30 %-on üzemeltetni soha. Részben azért nem mert, az éjszakai mélyvölgy fogyasztásunk jellemzőn 4 GW körüli és nem 3. Másrészt azért nem, mert ha felesleget termel is, és azt rossz áron lehet eladni, akkor is gazdaságosabb még az alacsony ár is, mintha meg nem termelt egyáltalán nem termelt áram. Arra a pár órára néhány tized GW túltermelésért valószínűleg nem fogja megérni szivattyús tározót építeni.
Az atomerőmű után a Mátrai ligniterőmű a legnehezebben szabályozható. Azonban a Mátrai kiesik, mire Paks II termelésbe áll. Az élettartam hosszabbítással együtt Paks I és Paks II 6-10 éven át fog párhuzamosan termelni, de Paks II élettartamának 90 %-ában Paks I már nem termel. Amikor párhuzamosan mennek, akkor max. 4,4 GW-ot fognak csiholni. Ez csak a hajnali órákban jelent majd export kényszert, vagy még akkor sem, mert 2026-ra várhatóan nő a minimális fogyasztás is.
Minden más erőművünket le lehet szabályozni. A távfűtésben is résztvevőket kicsit nehezebben, de pár órára azokat is minimál lángra tudják tenni még télen is.
Viszont a nap 24 órájából 21-ben Paks I és Paks II együttes termelése sem elég az igények kielégítésére. A puffert pedig várhatóan a jól szabályozható gázerőművek fogják jelenteni.
A szélenergia meg a napenergia tulajdonképpen csak zavaró tényező a képletben. Csak gondot okoz a rendszerirányításnak.
Vízerőműhöz vízhozam és/vagy esés kellene. Ellenkező esetben csak óriási és drága tározókkal lehet korlátozott energiát kinyerni. Nem érné meg szétbarmolni ezért sem a Dunát, sem a Tiszát.
laiki
laiki
A MAVIR saját adataira támaszkodva állítom, hogy nincs igazad!
<i>"Paks II-t sem fogják 30 %-on üzemeltetni soha. Részben azért nem mert, az éjszakai mélyvölgy fogyasztásunk jellemzőn 4 GW körüli és nem 3. "
</i>
Ez az állítás hamis. Ugyanis tavasszal és ősszel 3 GW az éjszakai fogyasztásunk, nem pedig 4 GW.
Sőt a tavaszi és az őszi tipikus nappali fogyasztás is alacsonyabb, mint 4.4 GW.
Erre forrást itt találsz:
http://www.mavir.hu/web/mavir/ver-forgalmi-adatok?p_auth=pN1Z1Y3S&p_p_id=mavirverportlet_WAR_mavirverportlet_INSTANCE_9PDz&p_p_lifecycle=1&p_p_state=normal&p_p_mode=view&p_p_col_id=column-2&p_p_col_pos=1&p_p_col_count=2&_mavirverportlet_WAR_mavirverportlet_INSTANCE_9PDz_javax.portlet.action=chooseDate
Tetszőlegesen válasz ki napokat! Látni fogod azt amiről írok!
<i>"Vízerőműhöz vízhozam és/vagy esés kellene. Ellenkező esetben csak óriási és drága tározókkal lehet korlátozott energiát kinyerni. Nem érné meg szétbarmolni ezért sem a Dunát, sem a Tiszát."</i>
Ez sem igaz. Ugyanis nagy vízhozamú folyókra nem kell nagy esésű erőmű, és tározó sem. És a tájat sem barmolják szét a modern tájba illeszkedő "Run of the River" erőművek.
Elvileg a valóban kiaknázható vízenergia potenciálunk 5 terrawattóra évente.
Ez nem elhanyagolható mennyiség!
laiki
A MAVIR saját adataira támaszkodva állítom, hogy nincs igazad!
<i>"Paks II-t sem fogják 30 %-on üzemeltetni soha. Részben azért nem mert, az éjszakai mélyvölgy fogyasztásunk jellemzőn 4 GW körüli és nem 3. "
</i>
Ez az állítás hamis. Ugyanis tavasszal és ősszel 3 GW az éjszakai fogyasztásunk, nem pedig 4 GW.
Sőt a tavaszi és az őszi tipikus nappali fogyasztás is alacsonyabb, mint 4.4 GW.
Erre forrást itt találsz:
http://www.mavir.hu/web/mavir/ver-forgalmi-adatok?p_auth=pN1Z1Y3S&p_p_id=mavirverportlet_WAR_mavirverportlet_INSTANCE_9PDz&p_p_lifecycle=1&p_p_state=normal&p_p_mode=view&p_p_col_id=column-2&p_p_col_pos=1&p_p_col_count=2&_mavirverportlet_WAR_mavirverportlet_INSTANCE_9PDz_javax.portlet.action=chooseDate
Tetszőlegesen válasz ki napokat! Látni fogod azt amiről írok!
<i>"Vízerőműhöz vízhozam és/vagy esés kellene. Ellenkező esetben csak óriási és drága tározókkal lehet korlátozott energiát kinyerni. Nem érné meg szétbarmolni ezért sem a Dunát, sem a Tiszát."</i>
Ez sem igaz. Ugyanis nagy vízhozamú folyókra nem kell nagy esésű erőmű, és tározó sem. És a tájat sem barmolják szét a modern tájba illeszkedő "Run of the River" erőművek.
Elvileg a valóban kiaknázható vízenergia potenciálunk 5 terrawattóra évente.
Ez nem elhanyagolható mennyiség!
Paksi bővítés: vagy az oroszok, vagy senki
hvg.hu/gazdasag/20141218_Paksi_bovites_vagy_az_oroszok_vagy_senki
hvg.hu/gazdasag/20141218_Paksi_bovites_vagy_az_oroszok_vagy_senki
Megkövetlek. Én a 2013-as statisztikát néztem. Tényleg volt 2,93 GW terhelés is, bár ez az éves abszolút minimum. Az átlag terhelés 4,82, a maximum pedig 6,31 GW volt 2013-ban. A napi minimum 2,9 és 4,1 GW között ingadozott. Az év 75 %-ban 4,4 GW felett volt a terhelés, 85 %-ában 4 GW felett, 95 %-ában 3,8 GW felett. Tehát az általad említett alacsony terhelés mindössze az év pár százalékára igaz. Azokban az években amikor együtt termel majd Paks I és Paks II az általuk termelt áram mindössze 3 %-a esne a 4,4 GW alatti terhelésű időszakokban a terhelés és a 4,4 GW-os atomerőműi csúcsteljesítmény közé.
http://www.mavir.hu/documents/10258/193045374/MEKHMAVIR_Stat_20141110_preview.pdf/09f1d77c-d399-4ccc-8bcc-0b12d4f60915
A 20.oldalon találod a megoszlási ábrát, a 21. oldalon pedig a téli és nyári csúcsnap napon belüli terhelés lefutását.
Azonban ez annak a lényegén, amit írtam, nem változtat:
- Exportkényszer előfordulhat ugyan (attól függ, hogy 2026-ig mennyivel nő a villamos energia fogyasztásunk), de nem jelentős mértékben.
- Ez is csak Paks II élettartamának arra a 10 %-ára vonatkozik, amíg Paks I-el párhuzamosan termel.
- Az erőmű leszabályozása annyira gazdaságtalan, hogy majdnem bármi áron megéri exportálni, így várhatóan soha nem fog 30 %-on menni.
Nem véletlenül szokás tározóval építeni vízerőművet. A kis tározós "Run of the River" erőműveknek van pár hátránya:
- A vízjárásnak megfelelően változik a termelés, nincs kiegyenlítés, így megbízhatatlan. Pont ugyanaz a baja, mint a szél- és napenergiának, csak némileg kevésbé rapszodikus a termelés.
- A kis esésen segít a duzzasztás (bizonyos határok közt). Duzzasztás nélkül kis esésű folyón olyan kicsi a kivehető teljesítmény, hogy nem éri meg a gátat/erőművet megépíteni.
- Magas vízállásnál nem használható ki a teljes helyzeti energia.
- A gyengébb kihasználtság miatt fajlagosan drágább.
Sajnos a Duna északon határfolyó, utána a Dunakanyarban már megbukott a gátépítés, utána jön a Szentendrei-sziget, Budapest, majd a Csepel-sziget. Gátat a Csepel-szigettől délre lehetne építeni, ott viszont nagyon kicsi az esés. Magyarország 5 legnagyobb vízerőműve a kiskörei 28 MW, a tiszalöki 13 MW, a kesznyéteni 4 MW, az ikervái és a békésszentandrási 2-2 MW. Ezek az elméleti maximális teljesítmények és duzzasztással érik el őket. Még egy duzzasztott dunai erőműnek sem lenne nagyobb a teljesítménye kb. 200 MW-nál (Bős a kiegészítő turbinákkal 747 MW-os, de ott messze nagyobb az esés). Ez Paks II-höz képest 10-ed akkora sincs. Kisköre a maga sok éves átlagban 90 GWh/év termelését 4,5 m névleges eséssel produkálja, úgy hogy a mögötte lévő Kiskörei Vízerőmű mögött lévő Tisza-tó területe 12.700 hektár, hossza pedig 27 km. Ugyanilyen esésre duzzasztva a Dunán évi 350 GWh-t lehetne termelni (a Duna átlagos vízhozama Budapest alatt 2300 m3, a Tiszáé Kiskörénél 600 m3), ha nem számolunk azzal a problémával, hogy egy kis duzzasztású gáton a nagy vizet el kell engedni, azaz messze nem használható ki az átlagos vízhozam. Duzzasztás nélkül ennek a töredéke jön ki. A Duna esése Budapesttől délre jellemzően 20 cm km-enként. Tehát egy 5 km-re visszaduzzasztó kis gát, amivel a hullámtéren belül marad a duzzasztás 1 m esést tud nyerni. Azzal 80 GWh termelhető évente. A 42 TWh-s haza fogyasztás 0,2 %-a. Az erőmű max. teljesítménye így, minimál duzzasztással 50 MW alatt lenne.
Az általad emlegetett 5 TWh-t úgy számolták ki, hogy az összes folyónk teljes magyarországi szakaszon mért esését és átlagos vízhozamát összeszorozták egy 75 % körüli átlagos hatásfokkal. Azonban ez csak az elmélet. Gyakorlatban nem valósítható meg. A Duna vízenergia szempontjából legértékesebb, felsőbb része határszakasz, ahova nem építkezhetünk kedvünk szerint. Ráadásul már ott van Bős, ami nem a minék és eleve kiveszi a legnagyobb esésű szakaszt (nem csak előtte, de utána is, mert úgy növelték az esését, hogy az erőmű után 5 m mélyen megkotorták a mederszelvényt, így az erőmű után alig van esés a folyón). A Dráva végig határfolyó (az összes potenciál 9 %-át adja). A Tisza felső részéből is esik ki emiatt. A maradékon az elméleti maximum megközelítéséhez végig szinte állnia kellene a víznek. Azaz vagy 5-10 méteres betonfalak mögött végig tavak állnának egyenként 20-40 km hosszan és meglehetős szélesen, vagy az 1-2 méteres kihasználható esést produkáló "Run of the River" erőművekből félszáznál is többet kellene építeni. Ez óriási költség elég korlátozott megtermelhető energiáért cserébe és bizony a folyók szétbarmolása.
A Duna vízhozamának legjobb energetikai kihasználása, ha hűtés célra használod a vizet és atomerőművet építesz rá.
laiki
Ha kell nézd meg egyesével a napokat és látni fogod, hogy nem jó következtetéseket vontál le. Nem jól értelmezted a grafikont.
Hidd el nekem, hogy tavasszal és ősszel 1-2 órán át megy csak a terhelés 4 GW fölé. A maradék 23-22 órában alatta van!
És ez nem elhanyagolható %, ugyanis 5-6 ilyen hónapról beszélhetünk 1 évben.
A Dunával kapcsolatban pedig lapozz vissza itt a topikban, rengeteg anyagot tettem be ezzel kapcsolatban!
4 erőművet lehetne építeni a Dunán, mind 150-170 MW-os. Ez minden csak nem kevés.
Átlagban 7-8 méteres duzzasztási szinttel számoltak. Egy vízerőmű hatékonysága pedig a duzzasztástól és a vízhozamtól függ elsősorban. Így lehet kiszámolni, mennyit tud egy ilyen erőmű:
P(W)=npQgh
Pl.: Duna:
Power(W)= 0.85X1000X2300X9.81X8 vagyis 153 MW (153,428,400 W)
0.85% a hatékonyság
1000 kilogramm/köbméter (víz súlya)
2300 köbméter/másodperc a Duna vízhozama
9.81 a gravitáció
8 méter a magasság különbség a belépő és a kilépő vízáram között
7-8 méteres duzzasztás pedig a "Run of the River" erőműveknél is van, és pont az a lényeg, hogy a hajózhatóság miatt valamennyit vissza duzzasszon az erőmű.
Ekkora értékekkel számoltak az eredeti vízlépcső tervben is.
Ha kell nézd meg egyesével a napokat és látni fogod, hogy nem jó következtetéseket vontál le. Nem jól értelmezted a grafikont.
Hidd el nekem, hogy tavasszal és ősszel 1-2 órán át megy csak a terhelés 4 GW fölé. A maradék 23-22 órában alatta van!
És ez nem elhanyagolható %, ugyanis 5-6 ilyen hónapról beszélhetünk 1 évben.
A Dunával kapcsolatban pedig lapozz vissza itt a topikban, rengeteg anyagot tettem be ezzel kapcsolatban!
4 erőművet lehetne építeni a Dunán, mind 150-170 MW-os. Ez minden csak nem kevés.
Átlagban 7-8 méteres duzzasztási szinttel számoltak. Egy vízerőmű hatékonysága pedig a duzzasztástól és a vízhozamtól függ elsősorban. Így lehet kiszámolni, mennyit tud egy ilyen erőmű:
P(W)=npQgh
Pl.: Duna:
Power(W)= 0.85X1000X2300X9.81X8 vagyis 153 MW (153,428,400 W)
0.85% a hatékonyság
1000 kilogramm/köbméter (víz súlya)
2300 köbméter/másodperc a Duna vízhozama
9.81 a gravitáció
8 méter a magasság különbség a belépő és a kilépő vízáram között
7-8 méteres duzzasztás pedig a "Run of the River" erőműveknél is van, és pont az a lényeg, hogy a hajózhatóság miatt valamennyit vissza duzzasszon az erőmű.
Ekkora értékekkel számoltak az eredeti vízlépcső tervben is.
fip7
Javaslom, hogy próbálj meg ne kiragadott órák adataiból kiindulni és abból következtetést levonni, mert azzal a saját elképzelésedhez próbálod igazítani a tényeket. Nézd meg a teljes terhelési statisztikát. Ezen a linken ki lehet exportálni adatokat tetszőleges időszakra és felbontással:
http://www.mavir.hu/web/mavir/rendszerterheles
Én 1 órás felbontással az elmúlt 1 évet szedtem ki 2013.12.20 00:00-tól 2014.12.20. 00:00-ig.
A bruttó rendszerterhelés abszolút minimum értéke 3101,35 MW, az átlag 4840,97 MW, a maximum 6418,93 MW. A 4,4 GW alatti órák száma 2527, az év 28,8 %-a. A 4,0 GW alatti órák száma 1227, ami a teljes időszak 14,0 %-a. 3,8 GW alatti terhelés már csak 659 órában tapasztalható, azaz 7,5 %-os arányban. 3,6 GW alá 310 órában, azaz 3,6 %-ban esik a rendszer.
Ha összeadod a 4,4 GW alatti terhelésű napokon a 4,4 GW és a tényleges bruttó rendszerterhelés közti különbséget, akkor 1070 GWh export kényszer jön ki. Ez a vizsgált időszak éves 42397 GWh rendszerterhelésének 2,5 %-a.
Én 2013-ra 4,4 GW fölöttinek 75 %-ot írtam, ez 2014-re 71 %. 4,0 GW felettinek 2013-ra 85 %-ot említettem, ez 2014-re 86 %. 3,8 felettinek 95 %-ot láttam, ez 2014-re 92,5 %. Azt írtam, hogy 4,4 GW alatti exportkényszer aránya 3 %, míg 2014-re ez 2,5 %-ra jött ki.
Látható, hogy nincs számottevő különbség idén sem az adatokban. Tehát a következtetéseimet továbbra is tartom.
A vízerőművekkel kapcsolatban:
Az általad a Dunára álmodott 4 db 150-170 MW névleges teljesítményű erőmű - ha azzal a 35-40 % közti névleges teljesítményre vetített átlagteljesítménnyel üzemel, amivel Kisköre - 2 TWh-t tudna megtermelni. De 150-170 MW-os erőművet csak duzzasztással tudsz a Dunára építeni. Csinálnál 4 db méretes duna-tavat annak érdekében, hogy az áramszükségletünk kevesebb, mint 5 %-át fedezd. Azon kívül amit művelnél a területtel az árát is érdemes figyelembe venni. Paks II évi 19 TWh-t termelne azon a kihasználtsági szinten ahol most Paks I üzemel (technikailag ennél többet, 93 %-ot is tudni fog). A 4 nagy dunai erőművet együttvéve hozzávetőleg 10-ed akkora költségből kellene kihoznod, mint Paks II-t, hogy gazdaságosság szempontjából versenyképesek legyenek. A Kiskörei Vízerőmű sem hozza be soha az árát, ha pusztán az energiatermelést nézzük. Ott az elsődleges szempont az öntözés biztosítása volt. A másodlagos szempont a hajózhatóság és árvízvédelmi puffer. Csak harmadik szempont volt az áramtermelés. A Duna alföldi szakaszán hasonló a helyzet.
7-8 méteres duzzasztás a Dunán több 10 km hosszú víztározókkal érhető csak el. A folyó esése adott, nem tudod megváltoztatni. 7-8 méteres vízszint emelkedést nem tudsz megvalósítani a jelenlegi hullámtérben, és gátak közt. Ez minden csak nem "Run of the River". A víznyelési pontot a minimális duzzasztott vízállás alá kell raknod. A turbina nem rakható le a fenékre. A vízhozamhoz kell méretezni és méretéből adódóan elvesz a hasznosítható esésből. Bős esetében például a járókerék átmérője 9,3 méter.
Ismerem a vízerőművek alapegyenletét. Amivel számolsz abból a 85 % hatásfok irreálisan magas. A turbinának önmagában jobb hatásfoka is lehet. A generátorral együtt már reális a 85 %, de a csatorna áramlási veszteségét nem vetted figyelembe. 75 % reálisabb a teljes rendszer hatásfokára. A hasznosítható esést a víznyelési pont és a kivezetés között számolod. Holott a turbina utáni esés nem hasznosítható. Csak a turbináig szabad számolni. De a legnagyobb baj, hogy a 8 méter irreálisan sok a Dunán "Run of the River" erőműre. 8 métert majdnem a teljes Szentendrei-sziget hosszában, Váctól Dunakesziig esik a Duna. Lejjebb ez még hosszabb.
Javaslom, hogy próbálj meg ne kiragadott órák adataiból kiindulni és abból következtetést levonni, mert azzal a saját elképzelésedhez próbálod igazítani a tényeket. Nézd meg a teljes terhelési statisztikát. Ezen a linken ki lehet exportálni adatokat tetszőleges időszakra és felbontással:
http://www.mavir.hu/web/mavir/rendszerterheles
Én 1 órás felbontással az elmúlt 1 évet szedtem ki 2013.12.20 00:00-tól 2014.12.20. 00:00-ig.
A bruttó rendszerterhelés abszolút minimum értéke 3101,35 MW, az átlag 4840,97 MW, a maximum 6418,93 MW. A 4,4 GW alatti órák száma 2527, az év 28,8 %-a. A 4,0 GW alatti órák száma 1227, ami a teljes időszak 14,0 %-a. 3,8 GW alatti terhelés már csak 659 órában tapasztalható, azaz 7,5 %-os arányban. 3,6 GW alá 310 órában, azaz 3,6 %-ban esik a rendszer.
Ha összeadod a 4,4 GW alatti terhelésű napokon a 4,4 GW és a tényleges bruttó rendszerterhelés közti különbséget, akkor 1070 GWh export kényszer jön ki. Ez a vizsgált időszak éves 42397 GWh rendszerterhelésének 2,5 %-a.
Én 2013-ra 4,4 GW fölöttinek 75 %-ot írtam, ez 2014-re 71 %. 4,0 GW felettinek 2013-ra 85 %-ot említettem, ez 2014-re 86 %. 3,8 felettinek 95 %-ot láttam, ez 2014-re 92,5 %. Azt írtam, hogy 4,4 GW alatti exportkényszer aránya 3 %, míg 2014-re ez 2,5 %-ra jött ki.
Látható, hogy nincs számottevő különbség idén sem az adatokban. Tehát a következtetéseimet továbbra is tartom.
A vízerőművekkel kapcsolatban:
Az általad a Dunára álmodott 4 db 150-170 MW névleges teljesítményű erőmű - ha azzal a 35-40 % közti névleges teljesítményre vetített átlagteljesítménnyel üzemel, amivel Kisköre - 2 TWh-t tudna megtermelni. De 150-170 MW-os erőművet csak duzzasztással tudsz a Dunára építeni. Csinálnál 4 db méretes duna-tavat annak érdekében, hogy az áramszükségletünk kevesebb, mint 5 %-át fedezd. Azon kívül amit művelnél a területtel az árát is érdemes figyelembe venni. Paks II évi 19 TWh-t termelne azon a kihasználtsági szinten ahol most Paks I üzemel (technikailag ennél többet, 93 %-ot is tudni fog). A 4 nagy dunai erőművet együttvéve hozzávetőleg 10-ed akkora költségből kellene kihoznod, mint Paks II-t, hogy gazdaságosság szempontjából versenyképesek legyenek. A Kiskörei Vízerőmű sem hozza be soha az árát, ha pusztán az energiatermelést nézzük. Ott az elsődleges szempont az öntözés biztosítása volt. A másodlagos szempont a hajózhatóság és árvízvédelmi puffer. Csak harmadik szempont volt az áramtermelés. A Duna alföldi szakaszán hasonló a helyzet.
7-8 méteres duzzasztás a Dunán több 10 km hosszú víztározókkal érhető csak el. A folyó esése adott, nem tudod megváltoztatni. 7-8 méteres vízszint emelkedést nem tudsz megvalósítani a jelenlegi hullámtérben, és gátak közt. Ez minden csak nem "Run of the River". A víznyelési pontot a minimális duzzasztott vízállás alá kell raknod. A turbina nem rakható le a fenékre. A vízhozamhoz kell méretezni és méretéből adódóan elvesz a hasznosítható esésből. Bős esetében például a járókerék átmérője 9,3 méter.
Ismerem a vízerőművek alapegyenletét. Amivel számolsz abból a 85 % hatásfok irreálisan magas. A turbinának önmagában jobb hatásfoka is lehet. A generátorral együtt már reális a 85 %, de a csatorna áramlási veszteségét nem vetted figyelembe. 75 % reálisabb a teljes rendszer hatásfokára. A hasznosítható esést a víznyelési pont és a kivezetés között számolod. Holott a turbina utáni esés nem hasznosítható. Csak a turbináig szabad számolni. De a legnagyobb baj, hogy a 8 méter irreálisan sok a Dunán "Run of the River" erőműre. 8 métert majdnem a teljes Szentendrei-sziget hosszában, Váctól Dunakesziig esik a Duna. Lejjebb ez még hosszabb.