Energiagazdálkodás, energiabiztonság, villamosenergia-termelés

[wolfram]

Ebből kiindulva, szerintem Paks II. csak nagyon rossz kapacitáskihasználási tényezővel lesz üzemeltethető, addig amíg Paks I. működik.
Ráadásul az esetleges éjszakai túltermeléskor keletkező exportunkért szinte nem is kérhetünk semmit, hiszen éjszaka mindenki komoly kapacitásfelesleggel rendelkezik.

Ezzel nem azt akarom mondani, hogy nincs szükség Paks II.-re, hanem azt, hogy egy évtizeden keresztül, éjszaka, tavasszal és ősszel komoly kapacitás felesleggel fogunk rendelkezni.
Miközben modern menetrendtartó és csúcserőművünk alig van. Tározós erőművünk pedig nincs is.
E mellet ami van modern fosszilis erőmű, az mind gáztüzelésű, ami önmagában nem lenne gond, ha nem lenne ilyen a politikai helyzet.

Ezért is mondtam, hogy egy harmadik blokk megépítése jelenleg, vagy a közeli jövőben nem túl jó ötlet. Hiszen a paksi régi blokkok, plusz a két új nagyjából le is fedi az ország alaperőműigényét úgy a 2030-as évek közepéig.
A vízerőműves témához meg annyit, hogy én azért alapjában véve zöldnek (de nem sötétzöldnek!) tartom magam, szóval nem tudom, hogy jó ötlet lenne-e azért a meglehetősen csekély kapacitásért cserébe mégjobban "tönkretenni" a nagyobb folyóink (Duna, Tisza) jelenleg is eléggé szétcseszett ökológiai rendszerét...

 

[fip7]

laiki

<i>"A 4,4 GW alatti órák száma 2527, az év 28,8 %-a."</i>

Ez nem mond ellent annak amit írtam, hanem még erősíti is.
Azt írtam, hogy <b>ősszel és tavasszal</b> , ami már önmagában 50%, és, hogy ezen időszakok jelentős (28.8%) részében.
Vagyis tavasszal és ősszel összesen 58%-ban 4.4 GW alatt marad a terhelés.
És mint írtam <b>az atomon kívül vannak más nem szabályozható</b> kapacitások is.
Szóval gyakorlatilag azt támasztottad alá amit én eredetileg írtam, hogy:
"Tavasszal és ősszel gond lehet Paks I. és II. együtt üzemeltetése."

<i>"A vízerőművekkel kapcsolatban:

Az általad a Dunára álmodott..."</i>

Nem én álmodtam a Dunára, hanem Mosonyi Emil. Ezt a 4 lépcsős dunai vízlépcsőrendszert már megtervezték. Nem az én fejemből pattant ki.

A másik hiba amit elkövetsz, hogy Paks II-őt hasonlítod a vízlépcsőhöz.
A kettő nem ugyan arra való!
Bár valamennyire alaperőmű funkciót is ellát a vízlépcső, de igazából menetrendtartó és csúcserőművi funkciói vannak.
Teszi mind ezt teljesen környezetbarát módon.

<i>"7-8 méteres duzzasztás a Dunán több 10 km hosszú víztározókkal érhető csak el. A folyó esése adott, nem tudod megváltoztatni. 7-8 méteres vízszint emelkedést nem tudsz megvalósítani a jelenlegi hullámtérben, és gátak közt. "</i>

Már, hogy a viharba nem lehetne megvalósítani. Még a legkisebb esésű Csepel-szigeti résznél is!
Egy 10 km hosszú víztározó minimális méretnek számít vízerőműveknél, a jelenlegi ártér is alkalmas erre, a gátak is rendelkezésre állnak, csak meg kellene őket erősíteni 10 km-en át, hogy bírják a tartós elárasztást.

Anyagilag pedig szintén megérné a beruházás, 1200-1500 milliárd forint közötti összeg lenne a 4 db erőmű teljes összköltsége.
Egy év 8760 órából áll, erre jutna a Dunán 50%-os átlag kihasználtság, vagyis 4380 óra üzem.
A 4 db erőmű teljesítménye együtt 600-680 MW lenne.
Ez a reálisabb 600 MW-os kiépítés esetén évi 2.628 terrawatt/óra kapacitást jelentene. De ha akarod az egyszerűség kedvéért számolhatunk 2.5 terrawatt/órával is!
Ha 1 kW-on, 10 Ft üzemeltetési költségektől megtisztított árbevételed lenne, akkor az 25 milliárd forintos bevételt jelentene évente.
Ez kb. 50 éves megtérülést jelentene, <b>DE</b> egy vízerőmű tervezett élettartalma 100 év. Vagyis<b> teljes élettartalma alatt kétszeresen megtérül! </b>
Ha magasabb tiszta bevételed van vagy nagyobb az éves megtermelt villamosenergia mennyiséged akkor a bevételed is nagyobb!

(Jelenleg a legolcsóbb Paks I. 12Ft/kW/h-ért adja az áramot,(ha jól emlékszem), ennél csak drágább minden más. A vízerőműveknek nagyon alacsony az üzemeltetési költségük, egy 14Ft/kW/h-s átlagos értékesítési ár reális lehetne. Erre alapozom a fenti 10 Ft-os számítást.)

E mellet minden ilyen létesítmény vegyes hasznosítású:
1. Hídként funkcionál.
2. Elősegíti az öntözést.
3. Mérsékli az elsivatagosodást.
4. Elősegíti a hajózhatóságot, amire nemzetközi szerződés kötelez minket!
5. Elősegíti az árvízvédelmet.

És ezen felül számos egyéb kiegészítő funkciója is van egy ilyen létesítménynek.

Arról a biztonságpolitikai tényezőről nem is beszélve, hogy <b>elősegíti az ország önellátását!</b>

Belinkelek pár anyagot, hátha érdekelnek:

http://mta.hu/data/cikk/12/71/67/cikk_127167/A_vizenergia_hasznositas_vizsgalata_%28szoveg%29.pdf

http://mta.hu/data/cikk/12/90/28/cikk_129028/89MayerViz.pdf

http://www.mettars.hu/wp-content/uploads/2012/10/Eloadas121018b.pdf

Szemmel láthatóan felkészült vagy az adott témában aminek örülök

 

[fip7]

wolfram

Szia Wolfram!

Hát a 3. blokk mindenképpen Paks I. után kerülhet csak szóba. Remélem ott már 4. generációs blokkról és helyben megvalósuló zárt üzemanyagciklusról beszélhetünk majd.

A folyóink élővilágát pedig azért nem kell szerintem félteni a vízlépcsőktől, mert a Tisza tó is mesterségesen jött létre, mégis inkább segítette, nem pedig rombolta a környezetet. A lényeg a körültekintő tervezés.

 

[wolfram]

wolfram

Szia Wolfram!

Hát a 3. blokk mindenképpen Paks I. után kerülhet csak szóba. Remélem ott már 4. generációs blokkról és helyben megvalósuló zárt üzemanyagciklusról beszélhetünk majd.

A folyóink élővilágát pedig azért nem kell szerintem félteni a vízlépcsőktől, mert a Tisza tó is mesterségesen jött létre, mégis inkább segítette, nem pedig rombolta a környezetet. A lényeg a körültekintő tervezés.

Hali fip7

Ja, erre vágyok én is, hogy zárhassuk a ciklust és relative önellátóak lehessünk. Vagy, igaz kissé álmodozós vagyok, de esélyes még talán a Lockheed fúziós cucca... Tudom, valszeg bilibe lóg a kezem... De bírom a Lockheed-et és reménykedek bennük. Az USA-ban már mondjuk kevésbé...

Én nem féltem annyira... Csak, mióta pl. megépült a Vaskapu erőmű, azóta a vizák nem tudnak felúszni a Dunán...

 

[fip7]

wolfram

Szia!

<i>"Én nem féltem annyira... Csak, mióta pl. megépült a Vaskapu erőmű, azóta a vizák nem tudnak felúszni a Dunán... "</i>

Ezt én is komoly gondnak tartom. Ugyanis a Duna felsőbb szakaszain lévő erőművekben (többnyire) ezt a gondot megoldották, ami jó, csak amíg a Vaskapunál ezt a problémát nem orvosolják addig sajnos a vizák nem tudnak menni sehova :-S

 

[wolfram]

Ezt én is komoly gondnak tartom. Ugyanis a Duna felsőbb szakaszain lévő erőművekben (többnyire) ezt a gondot megoldották, ami jó, csak amíg a Vaskapunál ezt a problémát nem orvosolják addig sajnos a vizák nem tudnak menni sehova :-S

Ha az ilyesmiket meg tudnák oldani, akkor nem lenne bajom a vízerőművekkel...
Csak hát, ha építenék itt, akkor ezeket a szempontokat pont lesz.rnák... Meg hát, a duzzasztással is lennének gondok. Mert ugye, kinek a földjét, ingatlanát öntené el a felduzzasztott víz... Szóval, én még mindig az atomerőmű, mint alaperőmű és kiegészítésként, csúcserőműként gáz, plusz térségi szinten megújuló (nap, szél, stb.) erőművekben látom inkább az alternatívát ebben az országban.

 

[fip7]

wolfram

Meg lehet oldani az ilyen környezetvédelmi problémákat, szóval ez ma már nem gond ha van rá akarat, és persze némi plusz pénz.
A duzzasztással kapcsolatban pedig a jelenlegi ártér lenne elárasztva, csak éppen állandó jelleggel. A beruházó pedig kártalanít ha kell.
A gázturbinás erőműveket pedig én is kedvelem, nagyon hasznosak és hatékonyak. A probléma ott van, hogy kevés gázunk van és az import sem mindig megoldható. (Lásd. Orosz-Ukrán gázviták)
Ettől függetlenül a gázos erőművek megkerülhetetlen elemei a villamosenergia rendszerünknek.

 

[fip7]

Amúgy ilyen egy modern dunai vízerőmű:
http://de.wikipedia.org/wiki/Kraftwerk_Freudenau

 

[laiki]

Fip7:

Paks II-vel kapcsolatban már nem tudom merről magyarázzam újra, hogy az a probléma, amin rugózol, az ma létezik ugyan (a 2020-as évek középre már nem biztos, hogy létezik, attól függ, hogy mennyivel nő az áramfogyasztásunk) de mindössze egy pár százalékos exportkényszerről van szó. Az export ára lehet majd nyomot (senki nem tudja, hogy a 2020-as évek közepén mennyi lesz hajnali áramár), de még ha ingyen adnánk is (vagy leszabályoznánk, de ez a rosszabb megoldás, még az ingyen exporthoz képet is), akkor sem módosítaná érdemben az erőmű gazdaságosságát. Ráadásul csak az élettartam 1/10-ében áll fenn ilyen probléma lehetősége. A teljes élettartamra vetítve néhány ezrelék exportkényszerről van csak szó. Ehhez képest Paks II még akkor is megérné, ha az áram 30-50 %-ával nem tudnánk mit kezdeni a teljes élettartam alatt.

A bolha tökén pattanás méretű problémát kár ennyire habosítani.

A Vízerőművekkel kapcsolatban egy csomó mindent nem veszel figyelembe, irreálisan optimista feltételezésekkel élsz és önellentmondásokba keveredsz:
- Azt írod, hogy a vízerőművet nem alaperőműnek, hanem kiegyenlítésre akarod használni. Ez egy nagy tározóval épített erőműnél valóban lehetséges, de egy kis tározósnál, ami nem képes kiegyenlíteni a vízjárást nem hogy a puffer funkció nem működik, hanem a rapszodikus termelése miatt még rontja is a villamosenergia rendszer szabályozhatóságát. Ugyanúgy, ahogy a nap- és szélenergia, csak nem olyan durván.
- Ha kiegyenlítésre akarsz használni egy erőművet az eleve rontja a kihasználtságát. Ha nincs elég tárolt víz a vízjárás kiegyenlítésére az rontja a kihasználtságot. Ehhez képest te a gyakorlatban, nagy tározós erőműveknél mérhető kihasználtságot jelentősen meghaladó értékből indulsz ki. Kisköre esetén a sok éves átlag 90 GWh áramtermelés évente 28 MW beépített teljesítménnyel. Ez 37 %-os kihasználtság. Bős esetében 749 MW a beépített teljesítmény a kiegészítő turbinákkal és 20 év alatt 45,4 TWh-t termelt, azaz évente átlag 2270 GWh-t. Ez 35 %-os kihasználtság. E két egybecsengő értéknél kevesebbet kellene feltételezne, ha puffernek akarod használni és nem építesz nagy tározót. Ehhez képest 50 %-ból indulsz ki.
- A jelenlegi ártér és gátak nem alkalmasak a turbina rávezetés fölött 7-8 méter (összesen akár 17-20 méter) víz állandó megtartására. Egyrészt nincs ekkora tartalék a magasságukban, hiszen jellemezően 8-10 méteres vízállásokra vannak tervezve 1 méteres tartalékkal. Nem egyszerűen csak magasítani kellene, hanem kezdeni kellene valamit a sokkal magasabb vízoszlop nyomásával is. Másrészt a jelenlegi gátak rövid árvízre tervezett földgátak. Ilyen magas vízoszlop nyomásának még rövid ideig sem állnának ellent. Fele ekkora nyomásnál is már egy hetes árvíz esetén átáznak. Vízzáróra ki kellene betonozni az egészet. De még a gátak kibetonozásával és közel duplára magasításával sem oldható meg a probléma, amíg a fenék áteresztő marad. A közlekedő edények elvét nem a fizikát tanulók idegesítésére találták ki. Hiába a gát, mögötte simán feljönne a víz (mint ahogy árvíz idején fel is jön buzgárok formájában). A vízzel telt folyómedret nem lehet kibetonozni. Erre találták ki az üzemvíz csatornát. Csinálnak egy végig, teljesen kibetonozott teknőt és abba terelik bele a folyót. Ez azonban több 10 km hosszan elég durva költség, amivel számolva már olyan irdatlan sok a beépítendő föld és beton, hogy a 4 erőmű együtt biztosan többe kerülne, mint Paks II és nem a 40 %-ába. A megtermelt energia pedig egy nagyságrenddel kisebb.
- Még az üzemvíz csatorna sem csodafegyver. Megoldja a víznyomás kérdését, de az eredeti meder kiszárításával tönkre teszi az élővilágot és a Duna mentén folyamatosan sorjázó települések ivóvíz bázisát. Erre a több fenékküszöbös, lépcsős visszaduzzasztást találták ki az eredeti folyómederben, ami legalább kisvízi vízállást produkálja, de majdnem állóvizet képez a folyóvíz helyett. Még így is Bős esetében a szlovákok az átlagos vízhozam 20+2 %-át kellett hogy a régi mederben hagyják. Azaz nem lehet a folyó teljes vízhozamát áramtermelésre kihasználni. Márpedig te a 2300 m3-es teljes átlag vízhozammal számoltál.
- A Duna magyarországi szakasza 417 km hosszú és ezen a 417 km-es összesen 26 méter az esése. A Tisza magyar szakaszának esése 30 méter. Még egyszer: a Kiskörei Vízerőmű nagy tározóval, a 27 km hosszú Tisza-tóval 4,5 méter hasznosítható esést tudott összehozni, pedig a Tisza esése az Alföldön nagyobb, mint a Dunáé. A 8 méteres feltételezésed a hasznosítható esésre teljesen irreális. Nem 10 km-es, hanem 30 km-es tározóval (üzemvíz csatornával) is jó, ha ennek fele kihozható.
- Javaslom tekints rá a Google térképén a Tisza-tó "műhold" képére. Azonnal feltűnik, hogy a terület tetemes része sziget, hordalékpad, szárazulat. Az átlagos vízmélység 1,3 méter és a feltöltése folyamatos. A víztározóban (üzemvíz csatornában) az áramlási sebesség közel nullára esik és a folyó lerakja a hordalékát. Ha ránézel a térképre, ott, ahol a Duna esése lecsökken, óriási hordalékszigeteket épített. Pozsonynál tapasztalható egy csökkenés és az eredmény a Szigetköz. A Dunakanyar után szintén csökken az esés és az eredmény a Szentendrei-sziget és a Csepel-sziget. Az igaz, hogy egy vízerőmű beton építménye kibírja 100 évig is. Csak az a kérdés, hogy a hordalék feltöltés mennyi idő alatt vágja tönkre az erőművet. Nagy, széles tározónál ez kisebb probléma, mert van hely a hordalék lerakására. De ha egy szűk csatornát használsz, akkor a probléma gyorsabban jelentkezik. Bősnek az a szerencséje, hogy előtte az osztrák vízlépcsők megfogják a hordalékot, de így sem valószínű, hogy 100 év múlva még működne.

Na most akkor számoljunk egy kicsit:

A te számításod:
85% hatásfok X 1000 kg/m3 sűrűség X 2300 m3/s átlagos vízhozam X 9.81 kgm/s2 gyorsulás X 8 méter kihasználható esés =153 MW teljesítmény x 4 db erőmű x 50 % kihasználtság = 2,68 TW/h éves termelés x 56 év élettartam = 150,6 TWh teljes élettartam alatt megtermelt energia.

Ezzel osztottad a feltételezett 1500 milliárd beruházási költséget kamat nélkül. így jött ki a 10 Ft/KWh + üzemetetési költség.

A reális értékek:
75% hatásfok X 1000 kg/m3 sűrűség X 1800 m3/s átlagos üzemvíz csatornába terelhető vízhozam (500 m3 marad az eredeti mederben) X 9.81 kgm/s2 gyorsulás X 4 méter kihasználható esés =53 MW teljesítmény x 4 db erőmű x 35 % kihasználtság (és akkor optimista voltam) = 0,65 TW/h éves termelés x 56 év élettartam = 36,4 TWh teljes élettartam alatt megtermelt energia.

A beruházási költség pedig az 1500 milliárdnak legalább 2-szerese. Bős költségeiről itt egy számítás:
http://www.szigetkoz.biz/penzugyek/main_torlesztes.htm
Csak a magyar költségvetést 2013-as áron 474 milliárd Ft terhelte, ha a rehabilitáció 56 milliárdos költségével nem számolunk. A szlovákok költségével együtt nagyságrendileg 1000 milliárdba került a beruházás. Az általad említett erőművek teljesítménye kisebb, de a hozzájuk építendő műtárgyak a Duna kisebb esése miatt ugyanolyan hosszúak, vagy hosszabbak lennének, csak legfeljebb nem ugyanolyan magasak. Tehát egyenként a költségeik 700-800 milliárdra becsülhetők, összességében 3000 milliárdra.

Így már több, mint 80 Ft/KWh a beruházási költség a teljes élettartamra szétdobva. Nem éri meg.

Írtad, hogy az erőműveknek az áramtermelésen kívül öntözési célú víztározás, árvízvédelmi puffer funkciója is lenne. Ez igaz egy széles, nagy tározós erőműre. De ha a kis tározó kapacitás miatt a tározó nem képes kiegyenlíteni a vízjárást, akkor az öntözési funkció ugrott. Ha a tározó kapacitás egy árvíznél levonuló víztömeghez képest elhanyagolható, akkor az árvízvédelmi funkció ugrott. Hídnak viszont valóban jók lennének, csak az a baj, hogy a gátépítés szempontjából kedvező pont és a közúti hálózat nem esik egybe. Az utak általában a városokhoz vezetnek, a gátakat pedig pont nem oda érdemes építeni.

 

[laiki]

Fip7

Nem szántam bántásnak szavaimat. Magam részéről szintén átlagosnál felkészültebb vitapartnernek tartalak.

 

[szittya88]

Ha már vizierömü akkor az legyen egy duna tisza összekötö csatorna végén. Meglenne a szükséges esés lenne árvizszabályozás és a homokhátság elsivatagosodásåt csak az akadålyozhatja meg fordithatja vissza. És a hajózásnak is jót tenne.

 

[fip7]

laiki

Paks II.-nél attól még létezik ez a probléma, hogy elbagatelizáljuk.
Az export lehetősége pedig közel sem biztos ekkora mértékben.
Nem megoldhatatlan a probléma, de ettől még létezik!

<i>"A Vízerőművekkel kapcsolatban egy csomó mindent nem veszel figyelembe, irreálisan optimista feltételezésekkel élsz és önellentmondásokba keveredsz:
- Azt írod, hogy a vízerőművet nem alaperőműnek, hanem kiegyenlítésre akarod használni. "</i>

Nem keveredek folyamatosan önellentmondásba, és nem írtam, olyat, hogy alaperőműként nem funkcionálnak a vízerőművek.
Ez azt jelentené, hogy megállítod a folyót!
Én arról beszéltem, hogy a vízerőműveknél nem az alaperőművi funkció a fontos hanem a menetrendtartó és csúcserőművi funkció.
Ez egy dinamikus folyamszabályzást jelent a vízjárásnak megfelelően, vagyis este kevesebb vizet engedünk át, így duzzasztunk, nappal fokozatosan többet, majd csúcsidőszakban a legtöbbet.
Pl.: Este 300 MW, Nappal 500 MW, Csúcs: 700 MW
Ez a megoldás egyébként nem igényel nagy tározókapacitást sem.

A kihasználtságot pedig egyáltalán nem rontja! Hiszen a víz nem tűnik el közben sehova

A kiskörei erőművel meg fölösleges példálózni, a Tisza <b>nem</b> a Duna. Két teljesen eltérő folyóról/folyamról beszélünk, egyáltalán nem releváns a Dunával kapcsolatban a Tisza!

<i>"Ezzel osztottad a feltételezett 1500 milliárd beruházási költséget kamat nélkül. így jött ki a 10 Ft/KWh + üzemetetési költség."</i>

Ez nagyon <b>nem így történt</b>! De le is írtam, hogy mi alapján határoztam meg a 10 Ft-os összeget, olvasd el újra az előző hozzászólásomat ezzel kapcsolatban!

<i>"A reális értékek:
75% hatásfok X 1000 kg/m3 sűrűség X 1800 m3/s átlagos üzemvíz csatornába terelhető vízhozam (500 m3 marad az eredeti mederben) X 9.81 kgm/s2 gyorsulás X 4 méter kihasználható esés =53 MW teljesítmény x 4 db erőmű x 35 % kihasználtság (és akkor optimista voltam) = 0,65 TW/h éves termelés x 56 év élettartam = 36,4 TWh teljes élettartam alatt megtermelt energia."</i>

<b>Szerinted.</b>
Érdemes lett volna elolvasni az általam belinkelt anyagokat a témában! Senki sem az általad megadott értékeket kapta! (pl.: MTA sem, sőt...)
Amúgy a nagymarosi erőműre szinte tökéletesen hasonlító Freudenau-i erőmű 8.6 méteres eséssel, 172 MW teljesítményű és évente 1 terrawattóra villamosenergiát állít elő.

<i>"A beruházási költség pedig az 1500 milliárdnak legalább 2-szerese."</i>

Ez szintén nem igaz. Az MTA tanulmányban 1-1.5 milliárd forint/MW értékek szerepelnek, valós vízerőmű beruházások alapján.
Ezt én optimistának tartom, mivel sok egyéb kiegészítő beruházás is tartozna a vízlépcsőhöz, ezért én 2 milliárd forint/MW értékkel számoltam, így jött ki az 1200-1500 milliárd forintos érték!

<i>"Csak a magyar költségvetést 2013-as áron 474 milliárd Ft terhelte, ha a rehabilitáció 56 milliárdos költségével nem számolunk. A szlovákok költségével együtt nagyságrendileg 1000 milliárdba került a beruházás."
</i>
Az általad be tett linknél csak azt nem említik meg, hogy a Bősi vízmű 700 MW-os... 1000 milliárd forint/700 MW minden balf@szkodásunkkal együtt!
Persze egy kisebb erőmű drágább lenne forint/MW-ban.

 

[joker]

A MOL bevásárolt az Északi tengeren.
http://www.origo.hu/gazdasag/20141222-az-eszaki-tengeren-boviti-portfoliojat-a-mol.html

Pár napja még az volt a hír, hogy az északi-tengeri fúrótornyok döglenek meg, mert a jelenlegi olajárakon nem éri meg termelni nekik. Akkor most a MOL-ra rásózták a szemetet, vagy nyomott áron megkapták, ami az olajár emelkedésével hatalmas nyereséget fog eredményezni?

 

[misinator]

...ahol a tanulmányt duplán fizetik:

http://victorism.blog.hu/2014/12/22/mire_tapsolnak_el_orbanek_meg_28_milliardot_jovore_paksra

 

[emel]

A MOL bevásárolt az Északi tengeren.
http://www.origo.hu/gazdasag/20141222-az-eszaki-tengeren-boviti-portfoliojat-a-mol.html

Pár napja még az volt a hír, hogy az északi-tengeri fúrótornyok döglenek meg, mert a jelenlegi olajárakon nem éri meg termelni nekik. Akkor most a MOL-ra rásózták a szemetet, vagy nyomott áron megkapták, ami az olajár emelkedésével hatalmas nyereséget fog eredményezni?

Mivel szerintem reménytelen, hogy az olajár hosszú távon ilyen alacsony maradjon, én az utóbbira szavazok. Az olajár meg szerintem addig lesz ilyen alacsony, míg az oroszok meg nem rogynak, vagy amikor kiderül, hogy sose rogynak meg (a megrogyást elsősorban politikai szempontból értem, a gazdasági rogyadozásnak itt csak akkor van "értelme" ha már érvényesülnek a politikai hatásai).

 

[joker]

<blockquote rel="joker">A MOL bevásárolt az Északi tengeren.
http://www.origo.hu/gazdasag/20141222-az-eszaki-tengeren-boviti-portfoliojat-a-mol.html

Pár napja még az volt a hír, hogy az északi-tengeri fúrótornyok döglenek meg, mert a jelenlegi olajárakon nem éri meg termelni nekik. Akkor most a MOL-ra rásózták a szemetet, vagy nyomott áron megkapták, ami az olajár emelkedésével hatalmas nyereséget fog eredményezni?

Mivel szerintem reménytelen, hogy az olajár hosszú távon ilyen alacsony maradjon, én az utóbbira szavazok. Az olajár meg szerintem addig lesz ilyen alacsony, míg az oroszok meg nem rogynak, vagy amikor kiderül, hogy sose rogynak meg (a megrogyást elsősorban politikai szempontból értem, a gazdasági rogyadozásnak itt csak akkor van "értelme" ha már érvényesülnek a politikai hatásai).</blockquote>

Megvan ennek az esélye, mármint az olajár emelkedésének, de gondolom a fúrotornyok előző tulajdonosa sem teljesen hülye olajügyben és ő is sejti, hogy mire számíthat a jövőben.

 

[lui7889]

No ezt figyeljétek:

https://www.youtube.com/watch?v=queP9gTOuB4

https://www.youtube.com/watch?v=Tk-F1ngghxA

 

[lui7889]

https://www.youtube.com/watch?v=TpwHjExbnLc

 

[joker]

Kiváncsi lennék arra, hogy mennyi energia kell a műanyagok elgázosítására + gépek kopása + fejlesztési költségek leosztása + működtetési költségek után, ha a műanyag szemétnek csak a szelektálását és a szállítását vesszük mint beszerzési ár, akkor mennyibe jön ki az adott benzin, gázolaj meg szénpor ára amit a végén kapnak.

 

[czulu]

Ugyanezeket meg kell nézni abban az esetben is, ha a műanyag normál hulladékkezelésen esik át. A kettő különbsége lehet az érdekes.