Ahogy írtam is: Hidroakkumulátorokban tárolt bórsavas víz passzív üzemzavari befecskendezéshez. Konténment sprinkler rendszer. Passzív maradványhő elvezetés mind a reaktorból, mind a konténmentből. Passzív hidrogénkezelés katalitikus rekombinátorokkal. Olvadékcsapda.
Ez mind passzív rendszer. Áram (saját termelésű, vagy hálózati. vagy vészhelyzeti dízel aggregátoros) és gőznyomás nélkül is működik (a sprinkler csak átmenetileg, amíg van túlnyomás), tehát egy Fukusima jellegű balesetet is kezel.
Egyébként nálunk olyan helyzet nem tud kialakulni, mint Fukusimában.
Mind a kettőre (reaktorra és konténmentre is) van passzív vészhelyzeti hőelvezetés is és friss (hideg) víz betáplálás is.
Sőt a reaktorra igazából 2 passzív rendszer is vigyáz, mert van a gőzfejlesztőről is passzív hőelvonás és a hidroakkumulátorok is be tudnak nyomni a reaktorba bórsavas hideg vizet (nyilván véges mennyiségben). Hiába passzív rendszerek (amelynél nem lenne szükség annyiszoros túlbiztosításra, mint az aktív rendszereknél), még ez a 3 passzív rendszer is egyenként 4-szerezeten kerül beépítésre.
És ezeken túl van az a lehetőség, hogy bármelyik rendszert kívülről meg tudják táplálni akár árammal, akár nyomás alatt lévő friss (hideg) vízzel, akkor újra éled az adott aktív rendszer, ami röhögve lekezeli a működő reaktort is, nemhogy a maradványhőt. A vizet vehetik, puffertartályból, vészhelyzeti tartalékból (hidroakkumulátor), konténment sprinkler tartályból, KKÁT medencéből, pihentető medencéből, hálózatról, végső esetben Dunából (bár ez utóbbi 2 nyilván nem használna a későbbi újraindítás szempontjából).
Eszméletlenül túl van biztosítva.