- A hőszivattyú hatásfoka nagyban függ a külső hőnyerő közeg hőmérsékletlétől (minél hidegebb annál rosszabb a hatásfok) és a belső fűtőközeg hőmérsékletétől (minél melegebb, annál rosszabb a hatásfok). Kilobbizták, az EU-nál, hogy az EU COP számítási szabvány +7 fokos téli átlag külső hőmérséklet legyen, ami legfeljebb a mediterrán országokban fordul elő. Magyarországon a fűtési szezon átlaghőmérséklete +2 fok, de a hőszivattyúk működésének idején tapasztalható, üzemórával súlyozott átlaghőmérséklet bőven negatív (-3 - -5 fok) mivel naponta annál több üzemórát megy a hőszivattyú teljes teljesítményen, minél hidegebb van. Mégis a hőszivattyúk adatlapján nem a valóságot, hanem a szabvány feltételezést fogod látni (ha egyáltalán odaírják hangya betűvel az aljára).
Ez az a fajta mentalitás az, ami miatt mérnökkel lecsapnám az összes szabályozó fejét. Hogy legyen miben a jövőben tartani magukat.
Amikor pontosan tudjuk, hogy hazudság, egy Excel tábla kimutatja a valóságot, de lényegében hauzudunk egy nagyot és erre egy valag pénz szórunk szét.
Ennek kéne véget vetni. Az ilyen fajta hazudozások és döntések kurva sokba kerülnek.
Ráadásul úgy, hogy ugyebár pont ezek a balfaszok erőltetik a napenergiát, ami este nincs.
Amikor hideg van és a COP akkor kurvára szar.
- Ugyanígy a szabvány 35 fok előremenő és 25 fok visszatérő hőmérsékletű fűtőközeget feltételez. Ez nagy alapterületű padlófűtésnél még lehet reális, de a padlófűtés beruházási költsége sokkal magasabb, mint a radiátorosé, amit természetesen nem szoktak többlet beruházási költségként figyelembe venni, amikor más fűtési rendszerrel összehasonlítják. A radiátoros fűtésnél pedig általában 70 fok előremenő és 50 fok visszatérő hőmérsékletű fűtőközeggel szokás számolni. Tehát aki (meglévő, vagy új) radiátoros fűtéssel kombinálja a hőszivattyút, az már emiatt is sokkal rosszabb COP-t fog elérni.
Azért tapasztalom a mostani lakásban, hogy a ház előremenő hőmérséklete a külső alapján szabályozott.
Csak nagyon nagy hidegben volt nagyon meleg a fűtőtest, de még akkor sem égette a kezemet.
0-2 fok táján kb. 45-50 fokos, ha volt, mert végtelen ideig bírtam ott tartani a kezdem rajta. Kb. fürdővíz melegsége, ha volt.
Amikor éjszakai -10C tája volt, akkor volt csak kakaóra húzva.
A hőszivattyú nem egy rossz dolog, de erősen túl van tolva a jelentősége.
A magyar klímát nézve meg főleg. Elég pár hidegebb nap és gazdasági csőd egy sima kond. kazánhoz képest.
A Technology Connection csatornán is van erről egy jó videó sorozat. Ott a srác kifejti, hogy Chicago táján a hidegbetörések miatt ezért ő személy szerint nem ajánlaná, legfeljebb kisegítő módon, de akkor is drága a telepítés és üzemeltetés mellett az egész azon időszakokat nézve, amikor kvázi tehetetlen a rendszer és vagy full áram fűtés van, vagy gázzal kell fűteni.
De egy átlagos olasz vagy spanyol telet nézve ott pesze, hogy jó. Vagy brazil felföldön, ahol az átlaghőmérséklet 1500 méteren 10-25C között van.
Sokat hűteni sem kell, meg sokat fűteni sem. Oda pont jó. Itthon meg befigyel egy 1,5 hetes -10C fok nappal és éjszakai -15-18C és pisloghat az ember...
Ritka, de van ilyen. És a rendszer méretezési alapja meg ez. Ha akkor ez kevés,. akkor meg jöhet hősugárzó. A mai áramárak mellett 700 Ft/óra működési költséggel...