M
molnibalage
Guest
3. rész
A partaszállás utáni bevetések egyikén a köteléktársával 3 db Puma helikoptert lőttek le. A társa első próbálkozásra vagy 100 méterrel mellé lőtt a célnak. Nem is értették, hogy mi van. Aztán kiderült, hogy a Harrierről Se Harrierre átkerült pilóta véletlenül a GR.3 változaton megszokott gépágyús beállításokkal tüzelt és ez okozta a hibát. A három gép közül az egyik a közel elrepülő Harrier által keltett légörvény miatt zuhant le. Erre mondta azt Dave, hogy „cheapest kill of the war”. Érdekes módon mindenki túlélte ezt a helin. A háború után derült ki, hogy aknavetőket és föld-levegő rakétákat szállított az egyik. A 3 db heli nagy veszteség volt, mert Falklandon kevés út volt és a leggyorsabb szállító eszközök így ezek voltak.
A hajóra visszatérve a pilótákkal azt közölték, hogy a május 21-én lelőtt Jeffrey Glover Harrier pilóta is lehet, hogy a lelőtt heliken volt. Néhány nappal később egy gumitalpú magához hívta Dave-t, hogy elfogtak egy rádióadást, ami azt tartalmazta, hogy Glovert egy C-130 szállította partra. Így ezzel ő volt az egyetlen angol hadifogoly az egész háború alatt.[1] Port Howard közelében lőtték le, ahol felderítő bevetést repült. Első áthúzása alatt nem látott senkit, 5 perccel később visszatért másik irányból. Addigra persze az argik fel voltak zavarva. Elvileg egy Blowpipe rakétával lőtték le. A pilóta a kismagasságú, nagy sebességnél történt katapultálást túlélte, de pont egy tóba pottyant. A közelben levő argi erők időben odaértek és kimentették evezős csónakkal.
Május 23-án amúgy történt egy veszteség, ami mai napig sem tudni, hogy mi történt. Felszállást követően a töksötét éjszakában az egyik Harrier felrobbant vagy a víznek ütközött.
Az alacsonyan repülés kapcsán megjegyezte, hogy egyes helyzetekben a túlságosan alacsonyan repülés nem mindig hasznos. Nyugodt tenger esetén egy 20 lábon haladó gépet 10 ezer láb magasból észre lehet venni, mert a gép által keltett légörvény felkavarja a vizet.
Az argentin gépek képességeit hogyan értékelte és tudta, hogy mivel kell szembenézniük majd? Nagyjából sejtette, de némileg meglepte az, ahogy végül az argik repültek. Egyenesen a hajók felé, gyorsan és alacsonyan, emiatt a leoldott bombák eleinte nem robbantak fel. Az még meglepőbb volt számára, hogy vadászkíséret nélkül. Szerinte, ha csak néhány vadász repült volna a csapásmérők mögött, akkor bizony vesztettek volna légi harcban Harriert. A célok szortírozására nem nagyon volt ideje a Harriereknek. Ha láttak egy célt alacsonyan, azonnal rácsaptak és megpróbálták lelőni. (A SHAR gépen levő radarok a kismagasságú célokkal nem tudtak mit kezdeni.) Többször is előfordult, hogy miközben pl. egy Skyhawkot próbáltak lelőni, az A-4 mögé beülő Harrier mögött egy másik Skyhawk volt. Ha lett volna rajtuk légiharc-rakéta, akkor bajban lettek volna. Ő nem nagyon foglalkozott ezzel, utólag is csak keveset. Dave úgy tudja, hogy az argi felső vezetés bombákkal megrakott gépeket akart a hajókhoz küldeni, nem látták értelmét a rakétáknak. Egyébként Falklandig a Harrier GR.3-asok sem kaptak AIM-9-et.
Volt-e egyáltalán ilyen lehetősége az arginak? A hatótáv problémát érdekes módon Dave meg sem említette. Az a rész is furcsa számomra, hogy a GR.3 gépeken nem volt AIM-9, akkor Dave korábban a gyakorló légiharcoknál csak gépágyús harcot gyakorolta? Mert Németországban biztosan nem Sea Harrieren repült...
Néhány szó a teljes légifölény (air supremacy) és légifölény (air superiority) közötti finom (?) eltérésről. Az első esetben minden pillanatban a harctér feletti teljes kontroll állt fent, addig a másodikban térben és időben lokális fölényről van csak szó arra az időre, amire szükség van. A kérdező szerint a meglevő légiutántölő képességgel és a számbeli fölénnyel hogyhogy nem törekedtek az utóbbira? Dave nem tudja, hogy miért nem. Kifejti, hogy nem jutottak túl az argik a 3. generációs amerikai taktikán, a „sok bombával a célig alacsonyan” megközelítésen.
A válasz meg szerintem marha egyszerű. Olyan képességet képzel el a kérdező, ami nem volt. Az Super Etendard gépeket meg tudta tankolni a C-130 és ennyi. Szó nem volt arról, hogy elég C-130 tanker lett volna argi oldalon, hogy 20-30 gépet tankoljanak meg és küldjenek sok üzemanyaggal a Falkland szigetekre. Összesen két darab C-130 tankerük volt.
A válasz másodig fele kicsit muris, mert pont ilyen bevetést repültek ők is Stanley ellen. A nagy difi az volt, hogy nem vadászott rájuk argi vadász és a reptér légvédelme röhejesen gyenge volt a teljes flottához képet. Ha hasonló ellenállás lett volna a reptérnél erős a sejtésem, hogy Dave nem nagyon adna interjút, mert nem élte volna túl a háborút. Hasonló felállásban egy angolhoz hasonló flotta esetén a felmagasztalt Harriereket is halomra mészárolták volna AIM-9L-lel repülő A-4 Skyhawk gépek is.
19:20-nál járunk.
[1] https://falklands35blog.wordpress.com/2018/03/28/falklands-35-jeff/
A partaszállás utáni bevetések egyikén a köteléktársával 3 db Puma helikoptert lőttek le. A társa első próbálkozásra vagy 100 méterrel mellé lőtt a célnak. Nem is értették, hogy mi van. Aztán kiderült, hogy a Harrierről Se Harrierre átkerült pilóta véletlenül a GR.3 változaton megszokott gépágyús beállításokkal tüzelt és ez okozta a hibát. A három gép közül az egyik a közel elrepülő Harrier által keltett légörvény miatt zuhant le. Erre mondta azt Dave, hogy „cheapest kill of the war”. Érdekes módon mindenki túlélte ezt a helin. A háború után derült ki, hogy aknavetőket és föld-levegő rakétákat szállított az egyik. A 3 db heli nagy veszteség volt, mert Falklandon kevés út volt és a leggyorsabb szállító eszközök így ezek voltak.
A hajóra visszatérve a pilótákkal azt közölték, hogy a május 21-én lelőtt Jeffrey Glover Harrier pilóta is lehet, hogy a lelőtt heliken volt. Néhány nappal később egy gumitalpú magához hívta Dave-t, hogy elfogtak egy rádióadást, ami azt tartalmazta, hogy Glovert egy C-130 szállította partra. Így ezzel ő volt az egyetlen angol hadifogoly az egész háború alatt.[1] Port Howard közelében lőtték le, ahol felderítő bevetést repült. Első áthúzása alatt nem látott senkit, 5 perccel később visszatért másik irányból. Addigra persze az argik fel voltak zavarva. Elvileg egy Blowpipe rakétával lőtték le. A pilóta a kismagasságú, nagy sebességnél történt katapultálást túlélte, de pont egy tóba pottyant. A közelben levő argi erők időben odaértek és kimentették evezős csónakkal.
Május 23-án amúgy történt egy veszteség, ami mai napig sem tudni, hogy mi történt. Felszállást követően a töksötét éjszakában az egyik Harrier felrobbant vagy a víznek ütközött.
Az alacsonyan repülés kapcsán megjegyezte, hogy egyes helyzetekben a túlságosan alacsonyan repülés nem mindig hasznos. Nyugodt tenger esetén egy 20 lábon haladó gépet 10 ezer láb magasból észre lehet venni, mert a gép által keltett légörvény felkavarja a vizet.
Az argentin gépek képességeit hogyan értékelte és tudta, hogy mivel kell szembenézniük majd? Nagyjából sejtette, de némileg meglepte az, ahogy végül az argik repültek. Egyenesen a hajók felé, gyorsan és alacsonyan, emiatt a leoldott bombák eleinte nem robbantak fel. Az még meglepőbb volt számára, hogy vadászkíséret nélkül. Szerinte, ha csak néhány vadász repült volna a csapásmérők mögött, akkor bizony vesztettek volna légi harcban Harriert. A célok szortírozására nem nagyon volt ideje a Harriereknek. Ha láttak egy célt alacsonyan, azonnal rácsaptak és megpróbálták lelőni. (A SHAR gépen levő radarok a kismagasságú célokkal nem tudtak mit kezdeni.) Többször is előfordult, hogy miközben pl. egy Skyhawkot próbáltak lelőni, az A-4 mögé beülő Harrier mögött egy másik Skyhawk volt. Ha lett volna rajtuk légiharc-rakéta, akkor bajban lettek volna. Ő nem nagyon foglalkozott ezzel, utólag is csak keveset. Dave úgy tudja, hogy az argi felső vezetés bombákkal megrakott gépeket akart a hajókhoz küldeni, nem látták értelmét a rakétáknak. Egyébként Falklandig a Harrier GR.3-asok sem kaptak AIM-9-et.
Volt-e egyáltalán ilyen lehetősége az arginak? A hatótáv problémát érdekes módon Dave meg sem említette. Az a rész is furcsa számomra, hogy a GR.3 gépeken nem volt AIM-9, akkor Dave korábban a gyakorló légiharcoknál csak gépágyús harcot gyakorolta? Mert Németországban biztosan nem Sea Harrieren repült...
Néhány szó a teljes légifölény (air supremacy) és légifölény (air superiority) közötti finom (?) eltérésről. Az első esetben minden pillanatban a harctér feletti teljes kontroll állt fent, addig a másodikban térben és időben lokális fölényről van csak szó arra az időre, amire szükség van. A kérdező szerint a meglevő légiutántölő képességgel és a számbeli fölénnyel hogyhogy nem törekedtek az utóbbira? Dave nem tudja, hogy miért nem. Kifejti, hogy nem jutottak túl az argik a 3. generációs amerikai taktikán, a „sok bombával a célig alacsonyan” megközelítésen.
A válasz meg szerintem marha egyszerű. Olyan képességet képzel el a kérdező, ami nem volt. Az Super Etendard gépeket meg tudta tankolni a C-130 és ennyi. Szó nem volt arról, hogy elég C-130 tanker lett volna argi oldalon, hogy 20-30 gépet tankoljanak meg és küldjenek sok üzemanyaggal a Falkland szigetekre. Összesen két darab C-130 tankerük volt.
A válasz másodig fele kicsit muris, mert pont ilyen bevetést repültek ők is Stanley ellen. A nagy difi az volt, hogy nem vadászott rájuk argi vadász és a reptér légvédelme röhejesen gyenge volt a teljes flottához képet. Ha hasonló ellenállás lett volna a reptérnél erős a sejtésem, hogy Dave nem nagyon adna interjút, mert nem élte volna túl a háborút. Hasonló felállásban egy angolhoz hasonló flotta esetén a felmagasztalt Harriereket is halomra mészárolták volna AIM-9L-lel repülő A-4 Skyhawk gépek is.
19:20-nál járunk.
[1] https://falklands35blog.wordpress.com/2018/03/28/falklands-35-jeff/
