A Falkland alatt a RAF és RN pilóták együttműködése többnyire gördülékeny volt, többen személyesen ismerték egymást, nem volt rivalizálás és torzsalkodás. A probléma az volt, hogy a NATO során megszokott szervezeti munkarend a bevetéstervezés és azok végrehajtása (taskig, ATO = air tasking order) teljesen hiányzott kezdetben. A RN ezzel szemben kicsit a múltban élt. A lényeg az volt egyesek számára, hogy gépeket küldjenek fel, azok majd találnak célt vagy keressenek maguknak. Az egyik RAF-os pilóta magára vállalta az összekötő szerepét és csapásmérő bevetések tervezése azután vált hatékonyabbá.
A Hermes kapitánya amúgy a Sea Harrierek jelenlétét preferálta, a GR.3-as csapásmérő változatokkal szemben, ez okozott néha némi súrlódást. A GR.3-at nem repülőgépfedélzeti üzemre tervezték. A hajóról üzemelve a tehetetlenségi navigációs rendszer ritkán tudta rendesen kalibrálni magát. (Gondolom a hajó billegése miatt.) Mondhatni szükség törvényt bont alapon kalapálták rá őket a hordozókra. A kapitány ágyútöltelékként tekintett a GR.3-as gépekre. Ha azok elvesznek, nem nagy gond, úgysem a hordozóra való gépek. Számára a Sea Harrierek jelentették az erőt.
A háború érzelmileg is megterhelő volt. Egyik pillanatról a másikra változtak az érzések. Egyik pillanatban még dühöt érzett azok iránt, akik éppen bombázták társait, majd szánalmat amikor pl. a katapultált pilóta sorsára gondolt. Leszállva a hajóra meg hatalmas megkönnyebbülést, hogy túlélte, hogy elvégezte, azt, amit rábíztak feladatot. Az, hogy Hectorral 10 évvel később találkozott sokat segített a poszttraumás stressz feldolgozásában. amitől szenvedett. Rémálmok és az események újra átélése, mint egyfajta videófilm gyakran megesett vele. A Sivatagi Vihar előtt ez súlyosbodott, amikor kiderült, hogy az HMS Illustrious hordozón az ő százada is menne harcolni. Ekkor az őrnagy felettesének jelentette a problémát, aki közölte, hogy két dolgot tud tenni. Vagy letiltja a repülésről vagy áthelyezteti kiképző alakulathoz. Így repülhetsz, de nem tartasz akkor a többiekkel. Menj haza, beszélj a feleségeddel, gondold át és holnap közöld döntésed. Élete egyik legnehezebb dolga volt, hogy másnak kiállt a század elé és közölte az egybegyűltek előtt, hogy nem tart velük. Ehhez képest az alakulat végül mégsem vett részt a harcokban, végig Ciprus körül maradtak. A poszttraumás stressz 12-14 éves ciklusokban tért vissza, ezzel együtt kell élnie már, amin csak terápiával tudott segíteni. A II. világháborús veteránokkal ellentétben apjával is beszélgetett a dolgokról és nem temette magába, mint ahogy régen szokás volt.
Mást már hamarabb elért a háború mentális terhe. Bertie Penfold, aki még az első nap aratott légigyőzelmet. Majd megfázott, ezért letiltották és kabinjában lábadozott egy ideig, ahol egyik napról a másikra klausztrofóbia tüneteit mutatta. Kapott néhány „vidám tablettát”, amitől látszólag jobban lett. A tabletták elhagyása után viszont összeroppant és közölte, hogy ezt nem tudja tovább csinálni. A Haditengerészet ezért egy észak felé tartó hajóra rakta. A Légierő hadbíróság elé akarta állítani, de ezt a Royal Navy nem hagyta. Ők közölték, hogy azt szeretnék, ha a következő pilóta eresztést ő képezné ki. Végül egészségügyi okokra hivatkozva elbocsátották.
Morgant 1984-ben helyezték át a Légierőtől a Flottához. Akkor el akarta hagyni a RAF-ot, de a Royal Navy azzal csábította maradásra, hogy a szakértelmének köszönhetően előléptetik és egy századot vezethet. Maradt, előképtették, de századparancsnokot végül soha nem csináltak belőle. Főleg a 801-es századnál repült.
[1] 1992-ig maradt a Haditengerészetnél. A Sivatagi Vihart követi légiipari recesszió miatt 2 évig nem talált civil pilóta állást, de végül a Virgin légitársaságnál lett B747 pilóta és 19 évig ott is maradt.
THE END
ui 1: Az írás majd egyben szépen letisztázva pdf formában is elérhető lesz a cikkek között.
ui 2: Az A-10-es walkaround fordításával megpróbálkozom. Maga a fordítás whatever nehézségű, a feliratban történő darabolása az, amit soha nem csináltam.
ui 3: Ak létta a hardveres topikot láthatta, hogy mikit veszek. Ebből sejthető mi várható a közeljövőben.
[1] https://en.wikipedia.org/wiki/801_Naval_Air_Squadron
