Falkland - 1982

Miert is?A hajók légvedelme nagyon erős volt(az angolok csak ámodozhattak ilyen erejű légvédelemről),ezekkel szemben megpróbálni buta bombákkal operalni(mint ahogy az angolok ellen tették) az egyenlő lett volna az öngyilkossággal,Exocetből meg alig volt nekeik.
Ha nagyon akartak volna akkor az oroszok partra tudtak volna tenni OSZA-kat és Shilkákat is.

82-ben már bőven volt 9K310 Igla-1 (SA-16), amik rettenetes mészárlást rendeztek volna az alacsonyan nappal bombázni próbáló Argi gépek között.
Ezek ellen szinte a mai napig (majd 40 évvel később) is csak a 10kft feletti repülés véd.

2020-03-29-16-19-54-Window.jpg
 
Miert is?A hajók légvedelme nagyon erős volt(az angolok csak ámodozhattak ilyen erejű légvédelemről),ezekkel szemben megpróbálni buta bombákkal operalni(mint ahogy az angolok ellen tették) az egyenlő lett volna az öngyilkossággal,Exocetből meg alig volt nekeik.
Ha nagyon akartak volna akkor az oroszok partra tudtak volna tenni OSZA-kat és Shilkákat is.

Azert dudi mert az argi legiero megtehette volna hogy a szigetek takarasabol felbukkan megszorja a partraszallo flottat es az ott tartozkodo hadihajokat es ugy tunik el hogy esely sincs a befogasra.
 
A szovjeteknek volt egy csomó Kresta I/II meg Kara osztályú cirkálója, M11 storm meg OSA légvédelemmel.
Krivak osztályú fregattok, Kashin osztályú rombolók. Moszkva osztályú helikopter hordozók (2 db), és két Kiev osztályú repülőgép hordozó együtt 20-30 db Yak-38-al.
De még a repülőgépek nélkül is irgalmatlan mennyiségű rakétás és csöves légvédelem!
És ezek csak a felszíni egységek!
100-as nagyságrendben D+E tengó, meg ha kell folyamatosan 5-6 db nukleáris tengó, pl. a "Charlie I/II" (Prj. 670) osztályú ASM hordozó tengók.
Fasorban se volt ehhez a Brit haderő! :hadonaszos:
 
82-ben már bőven volt 9K310 Igla-1 (SA-16), amik rettenetes mészárlást rendeztek volna az alacsonyan nappal bombázni próbáló Argi gépek között.
Ezek ellen szinte a mai napig (majd 40 évvel később) is csak a 10kft feletti repülés véd.

2020-03-29-16-19-54-Window.jpg
Hany Rapier es hany Blowpipe inditas volt a Britek reszerol?
 
Az oroszok az argentin flottát kb az első par napban megsemmisítették volna.Innentől kezdve ezzel már nem kellett volna számolni.
Egy bibi van a szcenáriónkkal, no nem túl súlyos, de azért van, az pedig az, hogyha szovjet lett volna a Falkland szigetek, akkor ott lett volna rendes repülőtér. Minimum valami olyasmi, ami a sarkvidéki szovjet outpostoknak épült tucatjával. Tehát az argentin légierő ideális körülmények közül üzemelt volna a Port Somovból. Egy ideig legalábbis...
 
  • Tetszik
Reactions: endre
Hany Rapier es hany Blowpipe inditas volt a Britek reszerol?

Blowpipe manpad - 95 indítás - 1 kill (1%)
5/28 Goose Green - MB-339A 0765 (4-A-114)

Rapier - 65 indítás - 1 kill (1,5%)
5/29 Dagger C-436

Ezek ugye (ellentétben a szemből is indítható Igla-1 -el) nem önrávezető rakéták voltak, hanem manuálisan parancsközléssel irányítottak (ami igazából a harckocsi elleni pct rakétáknál sem vált be).
 
Aztan mit is ert volna egy szembol jovo Exocet ellen ? "Legvedelem multja jelne jovoje"
A Buk-M1 előtt igen. Az Oszának lett volna jó sansza, mert, ha 0 méteren függeszkedő helit leszed, akkor tenger feletti ASM-et is. Szerintem.
Az AK-630 Exocet ellen meg AAA cikkemből...

Gz4AeBo.png
Vagyis csak az AK630nak 70%os valószinüséggel volt esélye elháritani az Exocetet.Ehez számoljuk hozzá,hogy a nagyobb hajókon mind volt 76/57milis autómata ágyú,meg a hajók egy részén tengerészeti Osza,amiknek még volt némi elháritási esélynövelő hatásuk.Plusz az elektronikai zavarás és dipolfüggöny meg hamiscél szóró berendezések.Szerintem ezek együtesen 10% alá csökkentették az Exocet találat esélyét.Vagyis minden 10. rakéta talán bejut.Argiknak meg 5db AM39ük volt.(bár az oroszok ellen valószinüleg a franvcik átadják a visszatartottakat is)
Na ezt hogyan gondolod?Ember nélkül a gépeket?
A nagy távolság,meg a légi utántöltési képesség hiánya miatt,a deszantszállitó gépek nem tudnak visszatérni Angolába,ami a hadműveleti bázis lehetne.Tehát miután kidobták a deszantot,a személyzet vagy utánuk ugrik,vagy megpróbálkozik a terepre leszállással.An22/Il76 elvileg képes rá-de csak jó minőségű terepen.
Vagy expressz gyorsan ellátják utántöltő csonkokkal a tehergépeket.Ami a jobbik megoldás.Mert a nagy távolság miatt eleve csökkentett terheléssel mehetnének a gépek.Vagyis elég drága lenne még csak 1 gépesitett deszant zl kijuttatása is.De az oroszoktol kitellik az ilyesmi.A győzelem a fontos,nem az ára.
 
Blowpipe manpad - 95 indítás - 1 kill (1%)
5/28 Goose Green - MB-339A 0765 (4-A-114)

Rapier - 65 indítás - 1 kill (1,5%)
5/29 Dagger C-436

Ezek ugye (ellentétben a szemből is indítható Igla-1 -el) nem önrávezető rakéták voltak, hanem manuálisan parancsközléssel irányítottak (ami igazából a harckocsi elleni pct rakétáknál sem vált be).
Az IGLA akar gamechanger is lehetett volna. Ahogy mondod. Persze csak ha visznek eleget .
 
Hany Rapier es hany Blowpipe inditas volt a Britek reszerol?
Remélem ezzel nem az Iglát akarod leszólni. A britek mániákusan ragaszkodtak a szutyok MCLOS irányításhoz. A HTÖ errő is ír...
484. oldal.

Az angol Blowpipe vállról indítható légvédelmi rakéta is rávezető állomásos, érdekes módon rádió távirányítású, azonban a rakéta manuálisan vezérelt. A Blowpipe koncepciója azonban bebizonyította ennek a koncepciónak az életképtelenségét élesben.


A rakéta indítás után fél-automata módban az indítótól kapott adatok alapján annak célkeresztjének közepére manőverezte magát, majd 2-3 másodperc múlva manuális vezérlésre állt át a rendszer, a rakétát egy kis joystick segítségével vezette célra az operátor manuálisan. (MCLOS vezérlés.)


A vezérlési módszer miatt a rakétával gyakorlatilag képtelenség volt nagy sebességű keresztben repülő vagy távoldó célpontok támadása, illetve a kezdeti fázis miatt kismagasságban repülő helikopterek ellen is nehézkes volt az alkalmazása. (A rakéta indítás után a földnek csapódhatott.) A Falkland-szigetekért vívott konfliktus során mindkét oldal használta a Blowpipe-ot, lehangoló eredménnyel. A britek 95 db rakétát indítottak és összesen 1 db MB-339-es repülőgépet sikerült lelőni vele, argentinok szintén csak egy repülőgépet, egy Harriert lőttek le vele.


Mi köze a Blowpipe-nak az RBS-70-hez? Bár az RBS-70 ennél azért egy fél fokkal fejlettebb, de az első változatoknál – sőt, lehet, hogy a korszerűbbeknél is – az operátor ügyességén is múlik az, hogy rajta tudja-e tartani az optika rendszer célkeresztjét a célponton.


Az angoloknak számomra valami megmagyarázhatatlan vonzódása van/volt a manuális vagy fél-automata vezérlésű módszerek felé, még a korszerűbb Javelin[1] rakéta is ilyen módszert használ, de a ’60-as években hadrendbe állított és még Falkland idején is használt Sea Cat haditengerészeti légvédelmi rakéta is ilyen vezérlésű volt. Egyik sem volt finoman szólva túl sikeres és hatásos rendszer...


[1] https://www.youtube.com/watch?v=M78gadYbQNs

Nem tévesztendő össze a szintén Javelin nevet viselő FGM-148 irányított páncéltörő rakétával.
 
blogen
Mondjuk ha a szovjeteké lett volna a sziget, eleve komolyabb haderő állomásozik rajta, így elfoglalni sem lett volna olyan könnyű. ;)
A déli féltekének nem lett volna nagyobb stratégiai jelentősége a szovjetek számára, mint volt az angoloknak. Az ott szó szerint a semmi közepén van. Nyilván lett volna valamiéféle meterológiai bázis ott, meg kikötő a halászflottának és néha jártak volna arra szállítógépek az Antarktisz felé, de kábé ennyi.
 
Azert dudi mert az argi legiero megtehette volna hogy a szigetek takarasabol felbukkan megszorja a partraszallo flottat es az ott tartozkodo hadihajokat es ugy tunik el hogy esely sincs a befogasra.

Van egy rossz hírem,az orosz hajókon volt CIWS...Ezen kívül a rajtuk lévő légvédelmi rendszerek általában csapatlégvédelmi rendszerek(OSZA) navyzált válozata volt amiknek nem okozott gondot a gyorsan feltűnő célok leküzdése hisz ez volt az alaprendeltetésük.
 
  • Tetszik
Reactions: endre and fip7
Vagyis csak az AK630nak 70%os valószinüséggel volt esélye elháritani az Exocetet.Ehez számoljuk hozzá,hogy a nagyobb hajókon mind volt 76/57milis autómata ágyú,meg a hajók egy részén tengerészeti Osza,amiknek még volt némi elháritási esélynövelő hatásuk.Plusz az elektronikai zavarás és dipolfüggöny meg hamiscél szóró berendezések.Szerintem ezek együtesen 10% alá csökkentették az Exocet találat esélyét.Vagyis minden 10. rakéta talán bejut.Argiknak meg 5db AM39ük volt.(bár az oroszok ellen valószinüleg a franvcik átadják a visszatartottakat is)

A nagy távolság,meg a légi utántöltési képesség hiánya miatt,a deszantszállitó gépek nem tudnak visszatérni Angolába,ami a hadműveleti bázis lehetne.Tehát miután kidobták a deszantot,a személyzet vagy utánuk ugrik,vagy megpróbálkozik a terepre leszállással.An22/Il76 elvileg képes rá-de csak jó minőségű terepen.
Vagy expressz gyorsan ellátják utántöltő csonkokkal a tehergépeket.Ami a jobbik megoldás.Mert a nagy távolság miatt eleve csökkentett terheléssel mehetnének a gépek.Vagyis elég drága lenne még csak 1 gépesitett deszant zl kijuttatása is.De az oroszoktol kitellik az ilyesmi.A győzelem a fontos,nem az ára.

Hagyj már ezzel a hülyeséggel,nem csináltak volna ilyet a szovjetek!
 
A déli féltekének nem lett volna nagyobb stratégiai jelentősége a szovjetek számára, mint volt az angoloknak. Az ott szó szerint a semmi közepén van. Nyilván lett volna valamiéféle meterológiai bázis ott, meg kikötő a halászflottának és néha jártak volna arra szállítógépek az Antarktisz felé, de kábé ennyi.
Hagyj már ezzel a hülyeséggel,nem csináltak volna ilyet a szovjetek!
Ha presztizskérdés a dolog,dehogynem csinálják meg.
Különben jobban belegondolva,nagyon is reális opció.Beáldoznak rá 6-8 korai gyártású An22t,amiknek már amúgy is leáldozóban van az idejük,és gyorsan vége is a háborúnak.Elfoglalják SF repterét,és a megerősités már jöhet leszállódeszanttal..Úgy már deszantolhatnak pár Kubot és Oszát,és megvan a légvédelem.Aztán bevárják a tengesrészgyalogságot,és megkérdik tőlük:
Ügye hoztatok vodkát is elvtársak?
 
Ha presztizskérdés a dolog,dehogynem csinálják meg.
Különben jobban belegondolva,nagyon is reális opció.Beáldoznak rá 6-8 korai gyártású An22t,amiknek már amúgy is leáldozóban van az idejük,és gyorsan vége is a háborúnak.Elfoglalják SF repterét,és a megerősités már jöhet leszállódeszanttal..Úgy már deszantolhatnak pár Kubot és Oszát,és megvan a légvédelem.Aztán bevárják a tengesrészgyalogságot,és megkérdik tőlük:
Ügye hoztatok vodkát is elvtársak?

Nem volt rá szükségük,ez teljesen elvadult ötlet.
 
A déli féltekének nem lett volna nagyobb stratégiai jelentősége a szovjetek számára, mint volt az angoloknak. Az ott szó szerint a semmi közepén van. Nyilván lett volna valamiéféle meterológiai bázis ott, meg kikötő a halászflottának és néha jártak volna arra szállítógépek az Antarktisz felé, de kábé ennyi.

Ameddig tilos az Antarktiszon a bányászat, addig tényleg, viszont utána már nagyon nem mindegy...

f1608897-cf2b-4174-9379-2246a697d748.jpg
 
Ha presztizskérdés a dolog,dehogynem csinálják meg.
Különben jobban belegondolva,nagyon is reális opció.Beáldoznak rá 6-8 korai gyártású An22t,amiknek már amúgy is leáldozóban van az idejük,és gyorsan vége is a háborúnak.Elfoglalják SF repterét,és a megerősités már jöhet leszállódeszanttal..Úgy már deszantolhatnak pár Kubot és Oszát,és megvan a légvédelem.Aztán bevárják a tengesrészgyalogságot,és megkérdik tőlük:
Ügye hoztatok vodkát is elvtársak?
Ne vedd sértésnek, de te mit szedsz...? Nagyon erős szer lehet...
 
Nem volt rá szükségük,ez teljesen elvadult ötlet.
Mivel nem volt az övék,nem is kellet visszafoglalniuk.
Viszont Prágában és Kabulban is leszállódeszantal kezdték a műveletet.Simán bevállalták a kockázatot,hogy egy GAZ69re szerelt Duska szétlőheti a leszálló gépeket.
 
Ne vedd sértésnek, de te mit szedsz...? Nagyon erős szer lehet...
Tudom,mérnöki szemmel ez nonszensz,De harcászatilag nem az.Inkább bevállalom néhány már lehervadóban lévő teherszállitó gép kalkulált elvesztését,hogy a sokkal értékesebb hajók elvesztésének kockázatát csökkentsem.Könnyebb pótolni pár mégólynagy An22 szállitót,mint
1-2 cirkálót,vagy pláne egy hordozót.
Ez a háború közgazdaságtana.