Csak azért van különbség egy sötét lyukban tartás és egy karámos tartás közt is.Szerintem egyértelmű
Óh.. én hosszú évek óta tervezem fejben az eljövendő családi vállalkozást.
A cigája egy olyan fajta számomra, amely küllemileg nagyon bejön, de a termelési képességeivel vannak fenntartásaim. A tejelő cigája egy laktációs ciklusban 100-200 literes tejtermelésre képes, míg a lacaune 300-400 litert produkál. Az előbbi extenzív körülmények között is vígan elvan, míg a másik igényli a színonalas ellátást. Egy költség-haszon elemzést megérne a kérdés, hogy hosszútávon melyik fajta éri meg, ha a tejtermelés a fő értékmérője.
Szerintem a legfontosabb egy emelővillás traktor, amivel a szálastakarmány mozgatása könnyebb. Ha van hozzá trágyavilla, az szintén nagy segítség lehet. Ha van egy külön kiépített fejőház, ahol egyszerre 2-3 tehén vagy 10-20 juh/kecske fejhető, azzal újfent lehet időt spórolni.
Még nem.A sör nem alkohol
Hermelint készítettél már házilag?
Te aztán tudsz vendégségbe invitálni!Én szívesen vendégül látlak velnesz birkatrágyázásra. Jó letaposott érett birkaszar zárt helyen is. Még illata is olyan mint a jobbfajta termálvízé; garantáltan méregtelenít. Tőlem meg kelhetsz négykor is, a kutyát sem zavarja -úgyis az is megpusztult. Ha egyáltalán nem iszol, akkor most nem lobbizok azzal, hogy pálinkát is addig ihatsz, még a májad bírja.
Elsődleges szempont az volt, hogy szép legyen, magyar fajta legyen, húsminősége is jó, még ha mai tömegmennyiségi szempontból alul marad más fajtákkal szemben.
De a számításnál azt is bele kell kalkulálni, hogy mennyibe kerül elindulni egy állománnyal és abból mint nem tej mit tudsz értékesíteni. Mert ha pl. húsban értékesítesz alapjában, nem fognak többet adni azért, mert ilyen-olyan fajta.
Minden állat igényli a jó ellátást, ha jót akarsz kihozni belőle. Más kérdés, hogy mi a matek a végén; megfizeti e a piac. Igazából azt kell megnézni, hogy ugyan olyan tartási körülmények között mi a valós eredmény.
Én most elkezdtem magamnak lehető legrészletesebben könyvelni a "mezőgazdasági projektet", majd meglátjuk, hogy mennyi az annyi, hosszú távon.
Amúgy juhban annyi a jobb, mint a tehénben, hogy egyedül meg lehet oldani, még mondjuk egy tehénhez már méretéből adódóan kelhet segítség.
Nem vagyok sajtszakértő, csak szeretem.Jól is néznek ki!
Induljunk ki abból, hogy az állatokat bizony etetni kell. Minőségi tejhez minőségi takarmányra van szükség, ez pedig drága. 10 liter tejből 1-1,7 kg friss sajt lesz. Ez 4 év múlva jó, ha 0,7-0,9 kg lesz. És addig kvázi áll benne a pénzed. Így én sosem drágálltam az ilyen típusú sajtokat. Plusz, ha jól sejtem ezek külföldi sajtok, így be is kell hozni őket az országba, ami plusz költség.
De szerintem a sajtok legnagyobb részét úgy max 12-18 hónalig érlelik.A többséget alig 3-6 hónapig. 4 év érlelésről én még nem halottam. Ettől még lehet, hogy létezik, de az nagyon ritka.
Lehet véletlen felejtették ottNem vagyok sajtszakértő, csak szeretem.
De szerintem a sajtok legnagyobb részét úgy max 12-18 hónalig érlelik.A többséget alig 3-6 hónapig. 4 év érlelésről én még nem halottam. Ettől még lehet, hogy létezik, de az nagyon ritka.
De bárhogyan is, legalább olyan intenzív, mint a parmigiano, olyan kemény is, porlik. Szinte szopogatni kell.
De fantasztikusan gazdag íze van.
Bánom, hogy nem kérdeztem rá részleteiben, hogy pontosan honnan van, készítő stb.
De már így is gondolom elküldtek a picsába mögöttem, annyit tököltem a pultnál
Nálam a törzskönyves állomány lenne a cél. Így akár tenyészállatként is el lehetne adni a nem kívánt szaporulatot, ami nyilván magasabb árkategória, mintha vágóállatként kerülne értékesítésre.
Az őshonos állatok tartása sajnos manapság akkor gazdaságos, ha in situ tartásmódban, állami támogatást igénybe véve tartjuk. (Ez szarvasmarhák esetén 700 Euro/év).
Most a tyúkjaimnál is azt látom, hogy totál azonos körülmények között a régi nyugati gazdasági fajta (Sussex) 30-40%-kal nagyobb termelékenységű, mint az őshonos magyar (erdélyi kopasznyakú).
Excel-táblázatban követem a napi termelést fajtára lebontva és vezetem, hogy mire mennyit költöttem. Eddig megéri, pedig minden földi jót megkapnak. Most elmozdultam a nagyobb tételben történő beszerzés felé, így még kedvezőbb a végeredmény.
Egy ismerősöm, aki tart tehenek azt mondta, hogy egy fő 10-12 tehenet tud ellátni és feldolgozni a tejüket.
Így van. De Phaidrosnak is igaza van, mert ha ellik az állat, nagy átlagban az utódok 50%-a hímivarú lesz, ami a tejágazatban felesleg. Vagy eladod tenyészállatnak vagy felhizlalod és megy a vágóhídra.
Egy 1-1,5 éves sajt is veszít 30-40%-ot a tömegéből. Egy fiatalabb 10-20%-ot. Ezt mind bele kell számolni az árába.Nem vagyok sajtszakértő, csak szeretem.
De szerintem a sajtok legnagyobb részét úgy max 12-18 hónalig érlelik.A többséget alig 3-6 hónapig. 4 év érlelésről én még nem halottam. Ettől még lehet, hogy létezik, de az nagyon ritka.
Igen, de az egészet kell figyelembe venni. Utód nélkül nincs tej.
Még szextált spermával sem tud az ember 100%-ban a kívánt ivarú utódokat előállítani, ráadásul az valószínűleg sokkal költségesebb mint a kos általi termékenyítés (a marhánál ez nem feltétlen igaz) a gazdaság és a költség-haszon elemzésbe bizony elég nagy mértékbe beleszámít, hogy a nem kívánt utódokat milyen áron tudod értékesíteni. Mert nem mindegy, hogy mondjuk olyan minőségű az állományod (és van is rá kereslet), hogy tenyészállatnak tudsz e eladni belőle, ha tudsz milyen arányban; érdemes e saját magának a feldolgozás, érdemes e a nagy súlyra hízlalás, vagy érdemes e 20 kg körül leadni a felvásárlónak. Stb.
Ez mondjuk 100 anyaállatnál, ahol mondjuk átlagban 50 kos-bárány és ugyan ennyi jerke van, meg van szemmel látható selejt, nem mindegy. A legalacsonyabb és legmagasabb bevételi árat az akár a lehetőségek között millió körüli különbség is lehet.
Ó. Hát ez probléma. Maradok a végfelhasználóságnál
Találtam egy másik 4 évest
Egyébként meg nem is szaga van a sajtnak, hanem aromájaJó, hogy szólt mi?
Meg legalább így engem is emlékeztetett
Mondjuk én a fokhagyma illatát is roppant kedvelem.
Én is gondolkoztam, hogy átviszem valami feketefejű húshasznú irányba az állományt, de inkább maradtam a cigájánál; talán minőségre jobb. Ismerős mondja, hogy neki mittudoménmilyen fajtája van, tenyészállomány, de igazából neki sem éri meg, ha van is rá vevő, akkor is csak a cigánykodás megy. Most vettem viszonylag magas pontszámú kost, meg a takarmányozást is erősíteni akarom, tehát fejlődni benne. Én úgy gondolom, hogy megéri in situ nélkül is, mert lehet, hogy a törzsállatot többért lehet eladni, de ott sem mind és ott is vannak töblet költségek, már csak ha a beszerzési árra gondolsz.
Persze gépesíteni lehet, meg egy idő után kell; de akkor értelemszerűen annak is meg kell térülnie és eléggé elmentek e téren is az árak. Osztrák gazdaságot látogattam, hát az nagyon jól meg volt szervezve, még a feldolgozást is helyben, maga végezte.
Persze el tud látni; bár nem tudom, hogy oltást, körmölést, ilyeneket is megold e egyedül. Meg kérdés, hogy meddig. Én nem akarok erőn felül tönkremenni bele, így is kiderült, hogy egy komplett brigád nézett 50-nek.
Ha hiszed, ha nem, régen a cucualizmusban lehetett kapni ömlesztett sajtot talán Mese sajt néven. Ez egy csokis sajt volt, körcikkes darabonként csomagolva, mint a Macisajt. Barna színe volt, ami nem tette étvágygerjesztővé, de voltak gyerekek akik szerették. Csak azért írtam mert 2in1.
Ahh, hogy te mit találtál. Nekem már csak a ködös emlékeimben létezett. Ezt a tömlős változatot soha nem láttam, de ha elképzelem óvatosan meghámozva, nem is biztos, hogy ez baj.
Elvileg a Campingnek van ilyen változata most is:
