S
speziale
Guest
Lényegében majdnem. Ugyanis nagyon sokáig a legfejlettebb lőszer amit exportra adtak az oroszok az a 3BM42-es volt.
Valamikor előtúrtam egy ilyen orosz export összesítőt a 2000-s évekből, ott 40,000 db 3BM42-es eladásáról írtak ha jól emlékszem.
magyarázd el kérlek: az oroszok csak export miatt csinálnak WHA-t, mégis a legutoló WHA amit exportáltak az a 3bm42...azóta csak 3 generációnyi WHA nyíl készült amiből nem exportáltak....logikus....
ráadásul súlyos tévedésben is vagy...3bm32-t is exportáltak, sőt az indiaiaknak eladták a licensz jogát is
A franciák csak az emirátusokra tudták rásózni a Leclercet, kb. 400 darabot. Persze a szándék biztosan az volt, hogy ennél többet is kipőrgetnek.
És igen, a franciák annyira telibeszarták a WHA fejlesztést, hogy a német DM43-ast egyszerűen átvették (OFL 120 F1), miközben saját maguknak DU lőszerből 2 generációt fejlesztettek eddig! (utóbbi az OFL 120 F2)
megint alapvető tévedésben vagy...az F1 után ott volt az F1b és a legújabb fejlesztés, a SHARD szintén WHA...
ráadásul én úgy tudom, hogy az F2-ből biztonsági problémák miatt végül csak egy kis széria készült
továbbá ott is tévedsz, hogy a DU lőszer ne lenne elérhető exportra...kaptak a törökök, Kuwait meg talán Izrael is...sőt Tajvannak is felájanlottak, de ők végül a KEW-I-t (DM43), választották
https://newint.org/features/2007/11/01/the-facts
Igazából továbbra sem sikerült megérteni amit írtam, ebből fakad a későbbi hibás levezetésed.
aha...nézd csak mit találtam:
"According to Paul J. Hazel (in his book "Armor: Materials, Theory, and design") DU is less usefull against reactive armor due to the physical properties of material"
továbbá az általad állandóan hivatkozott longrod kalkultárorban is ha a DU-t átáálítom WHA-ra minden más változatlansága mellett 6%-kal nagyobb perforation limit jön ki
továbbá a below-the-turret blog szerzője is azt állítja, hogy a WHA jobb a modern páncélok ellen mint a DU...
szóval ha mindenki szembe jön, akkor nem biztos, hogy te haladsz a jó irányba....
Hát pedig nem...
Pl. Az L23-as az wolfram-nikkel-réz ötvözet ami 17400 kg/köbméter, csak nem figyeltél, hogy én nem ezzel számoltam, hanem már a modernebb anyaggal, azzal amiből az L23A1 készült ami wolfram-nikkel-vas ötvözet és 18600 kg/köbméter akárcsak a szegényített urán ötvözetek.
Részletes leírás a WNC ötvözetekre:
Részletes leírás a WNV ötvözetre:Tungsten Nickel Copper Alloy (W-Ni-Cu)-Edgetech Industries (A worldwide materials supplier)
We provide tungsten nickel copper alloy (W-Ni-Cu Alloy, tungsten heavy alloys) with tungsten content 90-95%. Tungsten alloy rod, tungsten alloy plates, cube, sheet, cylinder and other parts are available.www.edge-techind.com
Tungsten Nickel Iron Alloy (W-Ni-Fe)-Edgetech Industries (A worldwide materials supplier)
We provide tungsten nickel iron alloy (W-Ni-Fe alloy, tungsten heavy alloys) with shaped and custom parts by tungsten content 90-97%. Tungsten alloy rod, plates, cube, sheet, cylinder and other parts are available.www.edge-techind.comW-Ni-Fe - Stanford Materials
We supply W-Ni-Fe at very competitive prices of good quality.www.stanfordmaterials.com
Pontosan azokat az adatokat látod amiket én megadtam!
És ezek az adatok megegyeznek a brit L23/L23A1-es lövedék adataival.
(Mivel az angolok már nem használják így nyílvános róla elég sok minden, az anyagösszetétele is!
Az angolok is uránra váltottak az L23A1 után)
Én elhiszem, hogy az elmúlt 30 évben ezen a téren is volt fejlődés, de én még mindig úgy látom, hogy nagy nehezen sikerült elérniük a DU ötvözetek sűrűségét és a keménységük kb. 60-70%-át. Ellenben nem önélezők a WHA-k. (tudtommal) E mellet másodlagos gyújtóhatásuk sincs, ellenben a DU-nak van.
A DU+titánt az ősidőkben használták az USA-ban....
De a későbbiek nem abból készültek. Már a szovjet 3BM32 is UNT ötvözetű volt, ami Urán-Nikkel-Cink ötvözet.
Az UNT egy korrózió álló ötvözet ami akár 640 HB-t is tud.
jaj istenem...nagy a baj...
1) az USA-ban (legalább) a 80-as években a staballoy ötvözetet használták...írtam, hogy utána váltottak a modernem stakalloy-ra...azt, hogy pontosan mikor azt nem tudom...
2) jó volna tudna, hogy pontosan hogyan is áll össze ez az UNT ötvözet...mert ugye U(raniaum)-N(ickel)-...és hát a zinc valahogy nem illik ide...
de a legfőbb gond az, hogy megint össze-vissza kavarod a dolgokat...
beraktam egy tanulmányt egy modern WHA ötvözet készítéséről, amiben láthatod, hogy a megmunkálási fázisokban hogyan változik a tulajdonsága...és láthatod, hogy ugyanaz a WHA ötvözet lehet 32 meg 46 HRC keménységű is....nyilván az, hogy milyenre csinálják az a felhasználás céljától függ...
erre te mit csinálsz? idecitálsz egy ősrégi WHA ötvözetet, majd egy civil piacra dolgozó cég honlapján talált adatok alapján mondod meg, hogy mennyi a keménysége...nyilván más felhasználásban gondolom nem lehet keményeb...aha...
a DU esetében meg pont ellenkező irányba játszod el ugyanezt...láthattad az általam betett forrásban, hogy az U-Ti (staballoy) ötvözet keménysége is lehet 32 vagy 52 HRC is...csak éppen ha megnézed a táblázatban az 52 HRC keménységű ötvözet egyéb tulajdonságait rögötn kiderül, hogy az apfsds-nek nem annyira jó....
de méginkább szembetűnő a dolog, ha a stakalloy-ról betett forrást vizsgálod...amiben láthatod, hogy miközben a sima urán-vanádium ötvözet akár 55 HRC-re is keménythető (570 bhn), addig a stakalloy urán-vanádium-niobium ötvözetet csak 38-46 hrc-ig keményítik...na vajon miért? miért tökölnek még a niobium hozzáadásával ha a vanádiummal is ilyen remek keménység érhető el....
szóval lehet, hogy az UNT-t is fel lehet keméynateni akár 600 bhn-ig (bár erre semmi forrást nem adtál), csak az éppen nem lesz túl jó apfsds-nek....