Köszönöm a választ! Tulajdonképpen megerősítetted, amit gondoltam, 2,5 szeres sűrűség mellett 2x páncélvédelem. Szóval összességében helytakarékos, de nem feltétlenül a legerősebb páncélvédelmet lehet így összehozni azonos tömeget feltételezve.@Beregszasz kolléga azt írta, nem nagyon talált forrást angolul ... más nyelven azért van.
Mi az uránpáncél?
Olyan ez, mint egy réteges torta. Ahol kívül acél van, ott van egy alumíniumhéj, amely mindkét oldalán szegényített uránnal burkolja a szénbetétet (pontosabban az úgynevezett „atomgrafitot”).
És az ilyen rétegek egymás után több rétegben is elhelyezhetők. De leggyakrabban sakktábla mintázatba helyezik el a maximális szilárdság elérése érdekében, és különböző irányú szögekben.
Amikor egy lövedék (HEAT vagy APFSDS) becsapódik, a HEAT sugár vagy mag egy kevésbé sűrű rétegen (acélon) áthalad egy olyan rétegbe, amelyet nehezebb „átszúrni és átégetni” (mivel az urán sokkal sűrűbb, mint az acél). A lövedék körülbelül kétszer annyi energiát veszít, hogy leküzdje ezt a réteget. Ezért az ilyen páncélokat kb kétszer „erősebbnek” tekinthetjük, mint a hagyományos páncélokat.
Az amerikai Abrams tank egyik jellemzője ezeknek a páncéllemezeknek a jelenléte, amelyek szegényített uránt tartalmaznak. 1988-ban az M1A1NA módosításban megjelent az uránpáncél első generációja - UO87 uránkerámia. 1990-ben a harckocsit már második generációs uránpáncéllal szerelték fel - UO100 alumínium héjban.
Ma az M1A2SEP variánsok már a harmadik generációs páncélzatot használják - UO100 grafit kitöltéssel titán csomagokban. Bejelentették a küszöbön álló átállást is a 4. generációs uránkerámiára, melynek egyenértékű ellenállása az APFSDS lövedékkel szemben 960 mm, a kumulatív lövedékekkel szemben pedig legfeljebb 1600 mm-es acél páncélzattal egyenértékű.
Összehasonlításképpen, az első generációs uránpáncéllal rendelkező Abrams védelmi szintje 470 mm volt az APFSDS és 650 mm a kummulatív lövedékekkel szemben, ilyen páncél nélkül pedig még alacsonyabb volt.
De az uránpáncélnak, jó tartóssága ellenére, megvannak a hátrányai is.
A súly miatt nagyobb a terhelés a motoron, az erőátviteli berendezéseken, a sebességváltón, ami a mozgékonyság és a talajnyomás rovására megy.
A szegényített urán sűrűsége megközelítőleg 1,7-szerese az ólomnak (nem beszélve az acélról), ami azt jelenti, hogy az uránpáncél sokkal nehezebb, mint a hagyományos páncél. Az ilyen páncélok nagy tömege miatt csak a torony elülső részében és a test elülső alsó részében használják.
Ezenkívül az uránpáncél tervezési jellemzője kiküszöböli a lemezek meghajlását, ami az Abrams „szögletességét” és nagy méreteit okozza. Ez is az egyik hátránya.
Fontos szempont a legénység biztonsága. Bár a szegényített urán kevésbé radioaktív, mint a közönséges urán, és sugárzását részben blokkolja az acélburkolat, minden más nehézfémhez hasonlóan kockázatot jelent az emberi egészségre. Radioaktivitása is van, rákot okoz a hosszú távú szolgálat során. Hiszen a panel „élettartama” alatt az urán lassan szétesik. Gamma-sugárzást bocsájt ki ami eléri a legénységet. A gammasugárzás pedig mutációkat okoz az emberi DNS-ben,és rákot okoz.
Egy panel héjazata és az uránelemek megsérülésekor mikroszkopikus méretű radioaktív por koncentrálódhat a jármű belsejében, amelynek belélegzése szintén káros az egészségre.
Ezenkívül az uránpáncél radioaktív károsodásának toxicitása és paraméterei jelentősen megnőnek egy keletkező tűz során.
Korábban az Egyesült Államokban független orvosok kísérletet tettek arra, hogy felmérjék a szegényített urán hatását az uránkerámia védelemmel ellátott páncélozott járműveket hosszú ideig üzemeltető harckocsizókra , de aztán váratlanul megnyirbálták a kutatást. Az orvosoknak nem engedték meg, hogy megfelelően kivizsgálják a legénység egészségére gyakorolt káros hatásokat, mert ez oka lehetne az ilyen páncélzattal ellátott járművek használatának megtagadásának.
Ennek eredményeként az „uránpáncél” technológiát az Egyesült Államokban használják és fejlesztik, annak ellenére, hogy számos kritikusa van az Egyesült Államokban,és hivatalosan nem végezhetnek orvosbiológiai kutatásokat,legalábbis nyilvánosan semmit nem közölnek róluk.
A kutatásnak azonban még is voltak eredményei. Abrams urán páncélblokkjait kivehetővé tették, és békeidőben raktárba helyezték . A közvetlenül az amerikai hadsereg egységeiben és a tárolóhelyeken elhelyezett harckocsik nem rendelkeznek uránpáncéllal. Ez a páncél csak akkor kerül felszerelésre, ha a tankok háborúba indulnak.
-
Ha nem vagy kibékülve az alapértelmezettnek beállított sötét sablonnal, akkor a korábbi ígéretnek megfelelően bármikor átválthatsz a korábbi világos színekkel dolgozó kinézetre.
Ehhez görgess a lap aljára és a baloldalon keresd a HTKA Dark feliratú gombot. Kattints rá, majd a megnyíló ablakban válaszd a HTKA Light lehetőséget. Választásod a böngésződ elmenti cookie-ba, így amikor legközelebb érkezel ezt a műveletsort nem kell megismételned. -
Az elmúlt időszak tapasztalatai alapján házirendet kapott a topic.
Ezen témában - a fórumon rendhagyó módon - az oldal üzemeltetője saját álláspontja, meggyőződése alapján nem enged bizonyos véleményeket, mivel meglátása szerint az káros a járványhelyzet enyhítését célzó törekvésekre.
Kérünk, hogy a vírus veszélyességét kétségbe vonó, oltásellenes véleményed más platformon fejtsd ki. Nálunk ennek nincs helye. Az ilyen hozzászólásokért 1 alkalommal figyelmeztetés jár, majd folytatása esetén a témáról letiltás. Arra is kérünk, hogy a fórum más témáiba ne vigyétek át, mert azért viszont már a fórum egészéről letiltás járhat hosszabb-rövidebb időre.
-
Az elmúlt időszak tapasztalatai alapján frissített házirendet kapott a topic.
--- VÁLTOZÁS A MODERÁLÁSBAN ---
A források, hírek preferáltak. Azoknak, akik veszik a fáradságot és összegyűjtik ezeket a főként harcokkal, a háború jelenlegi állásával és haditechnika szempontjából érdekes híreket, (mindegy milyen oldali) forrásokkal alátámasztják és bonuszként legalább a címet egy google fordítóba berakják, azoknak ismételten köszönjük az áldozatos munkáját és további kitartást kívánunk nekik!
Ami nem a topik témájába vág vagy akár csak erősebb hangnemben is kerül megfogalmazásra, az valamilyen formában szankcionálva lesz
Minden olyan hozzászólásért ami nem hír, vagy szorosan a konfliktushoz kapcsolódó vélemény / elemzés azért instant 3 nap topic letiltás jár. Aki pedig ezzel trükközne és folytatná másik topicban annak 2 hónap fórum ban a jussa.
Olyan mintha meg lenne állítva a kritikus pillanatban mindig.
Itt konkrétan faszságot látunk nem is kis mértékben....
A szimuláció nem is lehet pontos (ez látszik az elem méretekből is) hiszen ezek a programok úgy vannak készítve, hogy ne lehessen velük nagy teljesítményű HEAT fejeket szimulálni. Ehhez módosított program kell. Hazánkban is fejlesztettek ilyet.
Másrészt pusztán szakirodalmilag sem működik a dolog, a merőleges NERA lapok nem érnek többet egy merőleges acéllapnál, ezért állnak valamilyen szögben.
De a való élet konkrét cáfolata az amikor a 70's évek RPG szintjét sem elérő lancet drón azon a helyen kilyukasztotta.
LOSAT vs. T-80BVM.
A losat nem megvalósult fegyver tudtommal. De a rúg amit használ hasonló az M829-es szériához.
Ezt írják a leírásban (fordítóval):
A szimuláció bemutatja a Line-of-Sight Anti-Tank (LOSAT) rakétát, amely maximális sebességgel csapódik be a T-80BVM-be, a T-80BVM pedig Relikt nehéz-ERA-val rendelkezik. Az MGM-166 rakéta egy hosszú rúd behatolóra támaszkodott a páncélzat áthatolására, nem pedig formázott töltetekre. Ehhez nagy, ~1520 m/s sebességre kellett gyorsulnia. Bizonytalan, hogy milyen tartományban érhető el a maximális sebesség, és ez meddig tartható fenn, ezért ennek a befogásnak a tartományát nem adtuk meg. Ezenkívül a források eltérnek a rakéta penetrátorának kialakításától, a szimuláció egy valószínű lehetőséget mutat be - a 140 mm-es FTMA tanulmány szegényített urán (DU) penetrátorát. A rakétát ~3°-os szögben szimulálják, mivel az összes rendelkezésre álló tesztfelvétel azt mutatja, hogy a rakéta ívben halad, függetlenül a hatótávolságtól (ez azonban függhet a használt indítóállványtól). *A T-80BVM felső glacis páncélzatát (50-35-50-35-50) 400BHN hengerelt homogén páncél (RHA) acélból és textolitból modellezték. A Relikt ERA méreteit képek és szabadalmak alapján közelítették meg, a szórólapokat 20 mm vastag 500BHN High Harden Armour (HHA) acélból modellezték. A robbanóanyag mennyiségét 2 réteg 4S23 robbanóelem alapján közelítették meg, amelyek mindegyike ~5,5 mm robbanóanyaggal rendelkezik. A számítási hatékonyság érdekében a Gurney és Flis egyenleteken alapuló változó nyomásterhelést alkalmaztak a robbanóanyag explicit szimulálása helyett. Értékelés: A szovjet páncélosblog információi alapján a T-80BV 50-35-50-35-50 felső glacis tömbje 68°-ban ~555 mm RHAe védelmet nyújt 1,25-ös tömeghatékonyság alapján (nagyjából 492 mm 65°-os ütközési szögben). A tömeghatékonyság azt méri, hogy mennyivel jobb egy páncélelrendezés, mint egy azonos tömegű, szilárd RHA lemez. A DU penetrátor 782 mm-t képes perforálni 65°-on (Lanz-Odermatt egyenlet). Mivel a perforáció majdnem megvalósult (~20 mm-rel nagyobb behatolásra van szükség), a LOSAT-nak csak ~472 mm RHAe-t sikerült áthatolnia, ami azt jelenti, hogy a Relikt ERA ~40% -kal (310 mm) csökkentette a hosszú rúd behatolási képességét. A szimuláció alapján a T-80BVM páncélzatának tömeghatékonysága ~1,64. Nyilvánvaló, hogy ez a hatékonyság változhat a ferdeségtől, a lövedék méretétől, a lövedék sebességétől és az ERA ütközési pontjától függően.
Annyival egészíteném ki a fentit, hogy a T-80BVM-nél ábrázolt teknő páncél az 570 mm KE-t tud, nem 555-et.
Én a szimulációban szereplő rúd adatait 697 mm KE-nek számoltam, 17200 kg/köbméteres sűrűség mellet (urán-titán ötvözet) és az acél célanyagot 300 hbn-nek.
Persze ez a szimuláció sem pontos, de azért rávilágít arra, hogy a nehéz ERA-s harckocsik elég jó eséllyel leküzdik a régebbi urán lőszereket. Gondolok itt az M833/M900/M829/M829A1/M829A2-es lőszerekre.
A losat nem megvalósult fegyver tudtommal. De a rúg amit használ hasonló az M829-es szériához.
Ezt írják a leírásban (fordítóval):
A szimuláció bemutatja a Line-of-Sight Anti-Tank (LOSAT) rakétát, amely maximális sebességgel csapódik be a T-80BVM-be, a T-80BVM pedig Relikt nehéz-ERA-val rendelkezik. Az MGM-166 rakéta egy hosszú rúd behatolóra támaszkodott a páncélzat áthatolására, nem pedig formázott töltetekre. Ehhez nagy, ~1520 m/s sebességre kellett gyorsulnia. Bizonytalan, hogy milyen tartományban érhető el a maximális sebesség, és ez meddig tartható fenn, ezért ennek a befogásnak a tartományát nem adtuk meg. Ezenkívül a források eltérnek a rakéta penetrátorának kialakításától, a szimuláció egy valószínű lehetőséget mutat be - a 140 mm-es FTMA tanulmány szegényített urán (DU) penetrátorát. A rakétát ~3°-os szögben szimulálják, mivel az összes rendelkezésre álló tesztfelvétel azt mutatja, hogy a rakéta ívben halad, függetlenül a hatótávolságtól (ez azonban függhet a használt indítóállványtól). *A T-80BVM felső glacis páncélzatát (50-35-50-35-50) 400BHN hengerelt homogén páncél (RHA) acélból és textolitból modellezték. A Relikt ERA méreteit képek és szabadalmak alapján közelítették meg, a szórólapokat 20 mm vastag 500BHN High Harden Armour (HHA) acélból modellezték. A robbanóanyag mennyiségét 2 réteg 4S23 robbanóelem alapján közelítették meg, amelyek mindegyike ~5,5 mm robbanóanyaggal rendelkezik. A számítási hatékonyság érdekében a Gurney és Flis egyenleteken alapuló változó nyomásterhelést alkalmaztak a robbanóanyag explicit szimulálása helyett. Értékelés: A szovjet páncélosblog információi alapján a T-80BV 50-35-50-35-50 felső glacis tömbje 68°-ban ~555 mm RHAe védelmet nyújt 1,25-ös tömeghatékonyság alapján (nagyjából 492 mm 65°-os ütközési szögben). A tömeghatékonyság azt méri, hogy mennyivel jobb egy páncélelrendezés, mint egy azonos tömegű, szilárd RHA lemez. A DU penetrátor 782 mm-t képes perforálni 65°-on (Lanz-Odermatt egyenlet). Mivel a perforáció majdnem megvalósult (~20 mm-rel nagyobb behatolásra van szükség), a LOSAT-nak csak ~472 mm RHAe-t sikerült áthatolnia, ami azt jelenti, hogy a Relikt ERA ~40% -kal (310 mm) csökkentette a hosszú rúd behatolási képességét. A szimuláció alapján a T-80BVM páncélzatának tömeghatékonysága ~1,64. Nyilvánvaló, hogy ez a hatékonyság változhat a ferdeségtől, a lövedék méretétől, a lövedék sebességétől és az ERA ütközési pontjától függően.
Annyival egészíteném ki a fentit, hogy a T-80BVM-nél ábrázolt teknő páncél az 570 mm KE-t tud, nem 555-et.
Én a szimulációban szereplő rúd adatait 697 mm KE-nek számoltam, 17200 kg/köbméteres sűrűség mellet (urán-titán ötvözet) és az acél célanyagot 300 hbn-nek.
Persze ez a szimuláció sem pontos, de azért rávilágít arra, hogy a nehéz ERA-s harckocsik elég jó eséllyel leküzdik a régebbi urán lőszereket. Gondolok itt az M833/M900/M829/M829A1/M829A2-es lőszerekre.
Talán itt a helye, fejlesztett rakétafogó háló:
t.me
IL RUSSO
The upgraded prefabricated anti shaped charge net developed by engineers of the Ural Transport Machine Design Bureau will provide a noticeable increase in effect of standard anti shaped charge nets currently in use (for example, the T-90M MBT turret in photo ). It may be noted that unlike the...
t.me
FUNKER530 | Military Videos and News
Funker530: Combat footage and military news for the veteran community.
Érdekes szimuláció, de ugyan úgy fenntartásokkal kezelendő, mint az összes többi:
azt emelném ki hogy a tetőcsomagtartó már a háború elött megjelent egy távolkeleti helyörségbe és elsősorban a TOP ATTACK ATGM ek miatt került fel. a szent javelint és az nlawot elég jól kiszorította a sztárfegyver kategoriából. miközbe jelen pillanatba is több tízezer ilyen eszközzel rendelkezik az ukrán.A fenti videóból azt emelném ki, hogy drónok ellen nincs túl sok értelme telepakolni rácsokkal a harckocsit, hisz nagyon jól megfigyelhető, hogy a drónpilóta képes megválasztani a becsapódás helyét úgy még a mozgó harckocsin is, hogy ne találja el a drón a ketrecet/rácsot/fauvista,kubista, dadaista installációt.FUNKER530 | Military Videos and News
Funker530: Combat footage and military news for the veteran community.funker530.com
A rajz meg a leírás a posztban nem stimmel. Legalábbis a rajzon 2 rétegű a NERA.
Az viszont könnyen lehet, hogy áttértek a vastagabb hátlap elemekre a jobb kinetikus védelem miatt.
Egy igen érdekes képet találtam a DM53 teljesítményéről:
Ráadásul van egy lengyel forrásom is arra, hogy ők 630 mm-t mértek, ami szerintük 40 mm-el marad el az ígérttől.
Vagyis a gyári érték 670 mm RHA átütés.
Ez azért messze elmarad attól, mint amit a marketing anyagokban ígértek. (800 mm pl.)
Én 700 mm körül számoltam kalkulátorral, de az csak közelítően pontos.
Ráadásul van egy lengyel forrásom is arra, hogy ők 630 mm-t mértek, ami szerintük 40 mm-el marad el az ígérttől.
Vagyis a gyári érték 670 mm RHA átütés.
Ez azért messze elmarad attól, mint amit a marketing anyagokban ígértek. (800 mm pl.)
Én 700 mm körül számoltam kalkulátorral, de az csak közelítően pontos.
Egy igen érdekes képet találtam a DM53 teljesítményéről:
Ráadásul van egy lengyel forrásom is arra, hogy ők 630 mm-t mértek, ami szerintük 40 mm-el marad el az ígérttől.
Vagyis a gyári érték 670 mm RHA átütés.
Ez azért messze elmarad attól, mint amit a marketing anyagokban ígértek. (800 mm pl.)
Én 700 mm körül számoltam kalkulátorral, de az csak közelítően pontos.
Ez a DM53 van/lesz(esélyes) nekünk?
Az izraeli nyilak mit tudnak? Van ezekről infó?
.
Én úgy tudom, hogy ez van nekünk is. (Pontosabban a DM63, de az ugyan ezt tudja.)
L55-ös ágyúból talán 2-30 mm többet is tudhat.
Hát az 1989-es M322-est elég sok helyre exportálták, pl. Svédek, olaszok és a törökök is ezt használják:
A DM33-al összemérve nem csoda, hogy inkább ezt vették.
Jelenleg az M338-ast használják, elvileg az jobb ennél.
De nincs róla pontos teljesítmény adatom.
A legjobb amit eddig láttam és utána számolva kb. igazolva volt az az amerikai M829A3/4-es.
Az tényleg 700-750 mm RHA-t tudhat.
De állítólag az újabb rajmetál nyilak ennél akár többet is tudhatnak.
És mennyi lehet egy M60TM KE védelme?Én úgy tudom, hogy ez van nekünk is. (Pontosabban a DM63, de az ugyan ezt tudja.)
L55-ös ágyúból talán 2-30 mm többet is tudhat.
Hát az 1989-es M322-est elég sok helyre exportálták, pl. Svédek, olaszok és a törökök is ezt használják:
A DM33-al összemérve nem csoda, hogy inkább ezt vették.
Jelenleg az M338-ast használják, elvileg az jobb ennél.
De nincs róla pontos teljesítmény adatom.
A legjobb amit eddig láttam és utána számolva kb. igazolva volt az az amerikai M829A3/4-es.
Az tényleg 700-750 mm RHA-t tudhat.
De állítólag az újabb rajmetál nyilak ennél akár többet is tudhatnak.
Nincs gyakorlati tapasztalat,és megbizható infó sincs-legalábbis nekem.
Sziriai tapasztalat az,hogy az M60T jobban védett CE fenyegetés szemben,mint a Leo2A4.Ennyi ami biztos.
Egy igen érdekes képet találtam a DM53 teljesítményéről:
Ráadásul van egy lengyel forrásom is arra, hogy ők 630 mm-t mértek, ami szerintük 40 mm-el marad el az ígérttől.
Vagyis a gyári érték 670 mm RHA átütés.
Ez azért messze elmarad attól, mint amit a marketing anyagokban ígértek. (800 mm pl.)
Én 700 mm körül számoltam kalkulátorral, de az csak közelítően pontos.
Amúgy gondolkodtam a lengyelek reklamációján, hogy miért mértek kisebb értéket, mint a németek.
Hát, leesett. A lengyelek valószínűleg az általuk a PT-91-eshez használt RHA-ban mértek, ami elvileg azonos a T-72M-ek 280-320 HB közötti acéljával. Ez lényegében az RHA szabvány is, 80 mm-s lemezeknél.
Ezzel szemben a németek, jó szokásukhoz híven bili acélban mértek, hogy jó magas értéket kapjanak.
A 800N/nm az mindössze 238 HB
Ez az 1960-as években a Chieftainhez használt biliacél öntvény. XD
Pl. a T-72-esek MBL-1-ese 280HB-s, pedig öntött acél az is.
Szóval ha a fenti kép megfelel a valóságnak, és a lengyelek sem kamuznak, akkor a DM53 átütése mindössze 630 mm RHA körül van RHA szabványban.
Ahhoz képest, hogy annak idején 700-750 mm-s értékeket olvastam marketing brossúrákban, elég gagyi.
Elvileg így néz ki:
A rúd méret sem egyenletes. Elvileg én 26X685 mm-t találtam. Ha ez így homogén vastagság lenne, akkor a képen nem vékonyodna az orra. Itt számoljunk 20-as átmérővel ami 100 mm-n keskenyedik. 2 km-en mért 1560 m/s sebesség és 17200 kg/köbméteres sűrűség mellet (WNICU)
Szóval ezen korrigált és részletesen utána járt adatok alapján a kalkulátor 622 mm-s átütést adott meg 300 HB-s 60 fokos NATO célban.
238 HB NATO 60 fok esetén pedig 675 mm -s átütést számolt.
Vagyis a kalkulátor visszaigazolja a képeket
Ez az általam számolt 622 mm ez megegyezik*** a szintén saját számításaim szerinti 1994-es M829A2-el.
A lengyelek erre 630 mm rha-t adtak meg, utóbbira az amcsik 650 mm RHA-t.
Ettől még a kialakítása megfelelhet bizonyos erők (pl. a K-5) ellen.
De L/44-es ágyúból kilőve nem túl combos ez az átütés.
L/55 esetén 1610 m/s elvileg a 2 km-en mért sebesség, akkor 647 mm az átütés 300 HB-s célban. 238 HB-s bili acélban meg 698 mm RHA, vagyis biliacélban tényleg tudja a marketinges 700 mm-t
***Amúgy közelítőleg megpróbáltam újra kiszámolni az amcsi M829A2-est.
21.6X695 DU 18200 kg/kbm, 1560 m/s 2km-en NATO 60 fok 300 HB. Végeredmény 630 mm RHA átütés.
És, hogy legyen egy orosz is:
3BM60. A gyári érték 600 mm RHA 260 HBN-es célban.
22X640mm (22=átlag szélesség) 17200 kg/kbm (WNICU) 1540 m/s 2 km-en NATO 60 fok 300 HB-s céltárgy 581 mm RHA átütés.
260 HBN-es célban: 612 mm RHA.
Fogalmam sincs.
Ez biztos. De a képen betett szerencsés találat mellet láttam kilőtt M60T-t is videón.
A másik az, hogy a törökök a Leopárd 2A4 esetén is Korneteztek, mert az ugye nem ciki, csak a valóság más volt.
Konkurs-al lőtték ki őket valójában
(Ez utóbbi is látszik a videókon)