Úgy minden.
1. Attól, hogy "A" keményebb "B-nél" még "B" át tud rajta menni ha elég nagy erővel vágod hozzá. Ha csak kicsit is igazad lenne, nem tudnád átlőni a kerámia mellényt acél lövedékkel.... Pedig át lehet, csak erő kérdése.
2. 5 cm távolságon egy 1000 m/s-el zúgó lövedék nem billen ki.
3. Azért puhább az orosz acél nyíllövedéknek az orra, hogy a döntött páncélról kisebb eséllyel pattanjon le, illetve a találkozás által okozott ütés ne repessze végig. (Ne legyen rideg az anyag)
4. E mellet van egy létező fizikai hatás amit én nehezen tudok elmagyarázni, de a lényeg az, hogy a lövedéked átmérője és a páncélzat vastagsága között van egy "kölcsönhatás"
Gyakorlatban ez azt jelenti, hogyha egy 30 mm-s átmérőjű nyíllövedéket neki küldesz egy 20 mm-s bármilyen anyagból készült páncél lapnak, akkor a páncéllap védelmi képessége drámaian bezuhan. A lényeg, hogy törekedni kell arra, hogy a páncélzat vastagsága mindig nagyobb legyen a lövedék átmérőjénél.
Nem tudom a fizikai miértjét, de létező dolog. Az a tény vígasztaljon, hogy ezt pl. a szovjet páncéltervező mérnökök sem ismerték a 70's évek végéig.
Magyarán a 4. pont miatt a leopárd 1 páncélzata elvi síkon is hibás, amennyiben nyíllövedéket akarsz vele megfogni.
De mivel GPU lőszerek ellen találták ki, ott gondolom ez nem okozott akkora problémát.