Harckocsik harctéri alkalmazása

Ha jól értem a szöveget ezen leírás alapján nem volt hatékony az üreges páncél más szerint sem:
unW96sA.png


Teszt képek:
114103_original.jpg


113537_original.jpg


114293_original.jpg


Végül német nyelven tudók előnyben. 1980's évekből PR ismertető a típusról:
Sajnos nem értem olyan jól a nyelvet, hogy perdöntő legyen a vitában .
 
Dehogy modern harckocsik is szóba kerüljenek, állítólagos svéd elemzés a svéd tenderen vizsgált járművekről páncélzat terén:
qdd9Vwe.jpg


Segítség a képek leolvasásához:
Skydadd yta = Védett terület% -ban (100% = 1,6 m) [járműspecifikus érték]
Skyddaniva = Védelmi szint mm RHA-ban

balról jobbra olvasva:
A terület ~ 85% -a hasonló vagy jobb, mint a 400 mm RHA
~ 80% -a terület, mint, vagy jobb, mint, 500mm RHH becsült
~ 77% -a terület, mint, vagy jobb, mint, 600mm RHH becsült
~ 72% -át a területen eddig, mint, vagy jobb, mint, 700mm RHA
~ 67 A terület% -a 800 mm RHA besorolású
A képen az "improved" a svéd Leopárd 2A5 változatot takarja, amit a svédek jobban fölpáncéloztak.

Woh9Ar3.jpeg


coIJOcb.jpg
 
Ez butaság.Kezdjük ott,hogy egy harckocsi szakasz támadashoz szétbontakozvav kb 800-1000 méter széles és 200-300 méter mély,tehát a nyílt terepen minimum ekkora hely kell,hogy egyáltalán elferjenek.És akkor még nem mentél előre egy centit sem!
Az a butaság amit írsz.
A szakasznak támadásban támadási sávja van, annak meg ugye nincs mélysége. ;)
De nem ez a lényeg, hanem az, hogy ezen a sávon belül, a tűz és mozgás összhangjàval, a tűzpárok egymást fedezve mozognak előre.
TEREP fedezetet kihasználva, (fedezettől-fedezetig) manőverezve, ködösitő berendezést, köd gránátokat lőve. A támogató gyalogsággal együtt.
Ez a roham terepszakasza. Ez sosincs messzebb az ellenségtől pár száz méternél.
Ettől hátrább harc előtti alakzatban, még hátrább oszlopban történik az előre vonás.
Miért? Mert a terep miatt nincs közvetlen rálátása az ellenzék.
Meg a mélységben tüzérséggel nem éri el.
 
EMES 12A,PERI R12...
1974 igen?
Basszus ez kezd fárasztani.
Mondta bárki, hogy a leo 1re nem integráltak passzív éjjellátót?
Ja senki...
Nem tudom erre már mit mondhatnék.
Ez egy fényerősítős optika. Googlezd ki szépen mikortól van ilyen a szovjet harckocikon.
 
Ez butaság.Kezdjük ott,hogy egy harckocsi szakasz támadashoz szétbontakozvav kb 800-1000 méter széles és 200-300 méter mély,tehát a nyílt terepen minimum ekkora hely kell,hogy egyáltalán elferjenek.És akkor még nem mentél előre egy centit sem!
Amúgy ha négy harckocsi szerinted 1000 M széles sávban támad, akkor milyen támadási célja lehet?
Egy 1000 M szélesen védő raj?
Fontosak a harcászati normatívák. ;)
 
Forraskritika?Ha megnézed akkor az A1 és A3 tornyát ugyan úgy 3000 méterről üti át a 115-ös ágyú ami marhasag mert az A3 tornya legalább dupla akkora védelmet adott.
Konkrétan ha fent volt a szögletes tornyon a kötény akkor úgy nézett ki a páncélzat,hogy kötény,légrés 20mm nagy kemenysegű (515BHN)acél,ha jól emlekszem 50mm polisztirol majd 50mm lágyabb páncél.Ez a páncélzat ellenállt minden korabeli HEAT eszköznek és minden acél penetrátoros szovjet APFSDS lőszernek.És ez a torony oldala...
Ami láthatólag nem megy neked és a következő válasz is megadja, hogy a dupla páncélzat is szart sem ért, mert olyan távolságból vitte át.
Tehát ezért van 3000m+ távolság. Semmit nem változtatott ezen.

A HEAT-et nem tudom, de azok vastaságohz sehol nincsenek azokhoz a lőszerekhez képest, amit más is be tett.

Igazából nem értem a performanszot, amit előadsz itten.
 
Látom nem érted.Nem homogén acél volt az A3 torony páncélzata.Az meg a te bajod ha a rétegelt páncélzatokat egyenértékűsíted a homogén acél páncelzatokkal.Már ha csak a közegváltásokat nézzük sem lehet egyenlő az érték főleg nem az akkoriban divatos merev(és emiatt törékeny)penetrátorokkal szemben.
Beszarok.
A képen kb. azt látni, hogy két hártyavékony acél között van némi más anyag, ami nem acél.
Ha szerinted ezt meghatotta még csak a másodvonalibeli VSz APFSDS lövegékeket, akkor megyek röhögöni. A páncél geometria ismert, az acél vastagság is.

A betett ábra pontosan mutatja, hogy a teljesen tévút nyugati hk fejlesztést utólag sem tudták javítani. Az utólagos páncél erősítés kb. arra volt jó, hogy a korai T-55-ösök és szar lőszer ellen esetleg adjon sanszot a 1 km feletti lőtáv esetén. A 115 m-es löveg ellen az Leo1 védelme 0 volt. Az alapvető papírpáncél konpcepcióval nem tudtak mit kezdeni...

Aztán lett is egy Leo2 egészen eltérő megközelítéssel.

Ezek után nem igazán értem, hogy miért kötöd az ebet a karóhoz...
 
Ez butaság.Kezdjük ott,hogy egy harckocsi szakasz támadashoz szétbontakozvav kb 800-1000 méter széles és 200-300 méter mély,tehát a nyílt terepen minimum ekkora hely kell,hogy egyáltalán elferjenek.És akkor még nem mentél előre egy centit sem!
Nem harckocsi századot akartál írni? Ekkora hely szerintem egy szétbontakozott századnak kell.
 
1. Harcban mindenki igyekszik kihasználni a terepet.
Vannak jól belátható területek, de a harc során célszerű azokat kerülni. Ha mégis használni kell, akkor is van füst, por, stb.
2. Három négy kilométerre több másodpercig repül a lövedék, akkor is csökken a találat esélye, ha minden tökéletes, egyszerűen ennyi idő alatt változhatnak a cél mozgásparaméterei (fékez, elindul, elfordul).

A gyakorlatban ezek miatt a hatásos találatok túlnyomó többsége csak néhány száz méteres távolságon érhető el. Akkor is, ha a fegyverzet, műszerezettség ettől többre lenne képes.
Ezt már sokszor próbáltam elmagyarázni a tisztelt úrnak én is . Nem érti , hogy az elméleti és gyakorlati lövés illetve találatok között fényévnyi különbség van ! Nem tudtam megértetni , hogy egy akár csak 1km-re lévő célt (teherautó ,hk etc) is milyen nehéz csak pontosan megcélozni is nemhogy eltalálni és ez a távolság növekedésével csak hatványozottan romlik ! Nem akarja megérteni , hogy magát a lövést és a lövedék röppályáját mennyi minden befolyásolja !
 
Az a butaság amit írsz.
A szakasznak támadásban támadási sávja van, annak meg ugye nincs mélysége. ;)
De nem ez a lényeg, hanem az, hogy ezen a sávon belül, a tűz és mozgás összhangjàval, a tűzpárok egymást fedezve mozognak előre.
TEREP fedezetet kihasználva, (fedezettől-fedezetig) manőverezve, ködösitő berendezést, köd gránátokat lőve. A támogató gyalogsággal együtt.
Ez a roham terepszakasza. Ez sosincs messzebb az ellenségtől pár száz méternél.
Ettől hátrább harc előtti alakzatban, még hátrább oszlopban történik az előre vonás.
Miért? Mert a terep miatt nincs közvetlen rálátása az ellenzék.
Meg a mélységben tüzérséggel nem éri el.
Az alakzatnak van mélysége,és a támadási sávnak is,hisz nem ér körbe a bolygón...
A roham terepszakasz az a támadás legvégén (mármint az ellenséges peremvonal előtt) van,előtte lehet akar több km is szerencsétlen esetben.
 
Ami láthatólag nem megy neked és a következő válasz is megadja, hogy a dupla páncélzat is szart sem ért, mert olyan távolságból vitte át.
Tehát ezért van 3000m+ távolság. Semmit nem változtatott ezen.

A HEAT-et nem tudom, de azok vastaságohz sehol nincsenek azokhoz a lőszerekhez képest, amit más is be tett.

Igazából nem értem a performanszot, amit előadsz itten.

Beszarok.
A képen kb. azt látni, hogy két hártyavékony acél között van némi más anyag, ami nem acél.
Ha szerinted ezt meghatotta még csak a másodvonalibeli VSz APFSDS lövegékeket, akkor megyek röhögöni. A páncél geometria ismert, az acél vastagság is.

A betett ábra pontosan mutatja, hogy a teljesen tévút nyugati hk fejlesztést utólag sem tudták javítani. Az utólagos páncél erősítés kb. arra volt jó, hogy a korai T-55-ösök és szar lőszer ellen esetleg adjon sanszot a 1 km feletti lőtáv esetén. A 115 m-es löveg ellen az Leo1 védelme 0 volt. Az alapvető papírpáncél konpcepcióval nem tudtak mit kezdeni...

Aztán lett is egy Leo2 egészen eltérő megközelítéssel.

Ezek után nem igazán értem, hogy miért kötöd az ebet a karóhoz...
Tesség itt egy 3BM6 APFSDS:
7i0-Rpq-W-1.png


Erről azt kell tudni,higy ha jobbról ballra nézed akkor van rajta egy lágyacél áramvonalzó sapka,majd követi egy nagyjából 400-500BHN keménysegű páncéltörő sapka(ez az ami puhább mint az A3 külső lemeze)és ezt követi egy 600BHN keménysegű hasáb.Mint láthatod ennek nem sok köze van azokhoz a penetrátorokhoz amire te gondolsz penetrátor alatt.Mi történik amikor ez találkozik az A3 tornyával?Hát az,hogy szettörik,mert a pánceltörő sakpa képtelen még a vékony lemezt is átütni(hisz az keményebb és megfelelően alá is van támasztva),hisz puhább nála,és hiába jön utána a 600BHN-es penetrátor az már sebességet vesztett és kibillent állapotban fog talalmozni a páncéllal.
Mit írtam?A korabeli acélpenetrátoros lőszerek nem tudják átütni.Szóval miről is beszélünk?Miért példalóznak itt 80-as évelből hozott teszttel amikor az A3 a 70-es évek eleje?
 
  • Tetszik
Reactions: Bleroka
Folytathatjuk ezt a beszélgetést de amíg félrebeszéltek és az állításomal kapcsolatban teljesen irreleváns érvekkel álltok elő addig nincs értelme.Tessék elolvasni az alapállítást és arra releváns érveket hozni ne pedig előjönni 10-15 évvel későbbi dolgokkal,hogy azok ellen mennyire semmit sem ért(sehol nem.mondtam,hogy jó volt ezek ellen).
 
.Mi történik amikor ez találkozik az A3 tornyával?Hát az,hogy szettörik,mert a pánceltörő sakpa képtelen még a vékony lemezt is átütni(hisz az keményebb és megfelelően alá is van támasztva),hisz puhább nála,és hiába jön utána a 600BHN-es penetrátor az már sebességet vesztett és kibillent állapotban fog talalmozni a páncéllal.

Az a helyzet, hogy amit írsz az természettudományos képtelenség. :(
 
Az a helyzet, hogy amit írsz az természettudományos képtelenség. :(
Hallgatlak?Mi természettudományos képtelenseg azon amit leírtam?
Megnézted a mettszetet?Nem egy homogén penetrátor van rajta hanem 2 könálló reszből áll ami nem fog neked egyben maradni ilyen esetben.
 
Folytathatjuk ezt a beszélgetést de amíg félrebeszéltek és az állításomal kapcsolatban teljesen irreleváns érvekkel álltok elő addig nincs értelme.Tessék elolvasni az alapállítást és arra releváns érveket hozni ne pedig előjönni 10-15 évvel későbbi dolgokkal,hogy azok ellen mennyire semmit sem ért(sehol nem.mondtam,hogy jó volt ezek ellen).
Úgy mint az olasz hadsereg felépítése?