Kis kiegészítés: Az Irak-Iráni háborúban az 55ös koppintások is taroltak.
Még egy kis kiegészítés. Az izraeli kézben lévő szovjet eredetű tankok is taroltak ha éppen bevetették őket.
Az elmúlt időszak tapasztalatai alapján házirendet kapott a topic.
Ezen témában - a fórumon rendhagyó módon - az oldal üzemeltetője saját álláspontja, meggyőződése alapján nem enged bizonyos véleményeket, mivel meglátása szerint az káros a járványhelyzet enyhítését célzó törekvésekre.
Kérünk, hogy a vírus veszélyességét kétségbe vonó, oltásellenes véleményed más platformon fejtsd ki. Nálunk ennek nincs helye. Az ilyen hozzászólásokért 1 alkalommal figyelmeztetés jár, majd folytatása esetén a témáról letiltás. Arra is kérünk, hogy a fórum más témáiba ne vigyétek át, mert azért viszont már a fórum egészéről letiltás járhat hosszabb-rövidebb időre.
Az elmúlt időszak tapasztalatai alapján frissített házirendet kapott a topic.
--- VÁLTOZÁS A MODERÁLÁSBAN ---
A források, hírek preferáltak. Azoknak, akik veszik a fáradságot és összegyűjtik ezeket a főként harcokkal, a háború jelenlegi állásával és haditechnika szempontjából érdekes híreket, (mindegy milyen oldali) forrásokkal alátámasztják és bonuszként legalább a címet egy google fordítóba berakják, azoknak ismételten köszönjük az áldozatos munkáját és további kitartást kívánunk nekik!
Ami nem a topik témájába vág vagy akár csak erősebb hangnemben is kerül megfogalmazásra, az valamilyen formában szankcionálva lesz
Minden olyan hozzászólásért ami nem hír, vagy szorosan a konfliktushoz kapcsolódó vélemény / elemzés azért instant 3 nap topic letiltás jár. Aki pedig ezzel trükközne és folytatná másik topicban annak 2 hónap fórum ban a jussa.
Kis kiegészítés: Az Irak-Iráni háborúban az 55ös koppintások is taroltak.
Értsd már meg,hogy a Leopard 1A3 rétegelt páncelos tornya nem egy az egyben véd a fizikai vastagsagával.Keményebb a külső 20mm-es acél mint a BM6 acélpenetrátora. Szerinted át fogja ütni úgy hogy alá van támasztva meg két puhább réteggel??Én írtam és idéznék abból amit linkeltél:
Ez ismert:
Az összehasonlított tartályok között volt az M1A2 Abrams, a Leopard 2A5, a Leclerc, a T-80UE és a T-84.
E hat jármű közül a maximálisan 100% -os üzemi és műszaki pontszám közül a legjobban teljesítettek: Leopard 2A5, 78,65%; M1A2 Abrams, 72,21%; Leclerc, 72,03%; és Challenger 2E, 69,19%. Következett a T-84, utoljára a T-80UE.
A Leopard 2A5 volt az egyetlen, amely bizonyítottan mélyreható képességgel rendelkezik, míg az M1A2 volt a legjobb lövöldözési eredmény vadász / gyilkos célkitűzések során.
A német 1500 lóerős MTU EuroPowerPack-et mind a Leclerc, mind a Challenger 2E-hez felszerelték, és ez a két jármű volt a legjobb utazási tartományban és alacsonyabb az üzemanyag-fogyasztással.
A T-80U volt a legjobb mobilitás és megbízhatóság.
Néhány lövészeti eredmény:
Leopard 2A5: ~ 80%
Leclerc: 65% célpont eltalált
T-84: 47% -os célpontok eltaláltak
Challenger-2: A célok 40% -a eltalált
Nincs adat a T-80UE és az M1A2-re. A Challenger-II nem használt megfelelő lőszert, míg a T-80UE és a T-84 a 3P31 gyakorlót használták, amely 1,5 km alatt a BM15-nek felel meg, de 2 km után kiszámíthatatlanná válik. Az Abrams nem tudott lövöldözni a gyakorló lőszerrel, és 3 napot kellett várniuk, mielőtt valódiakat hoztak.
A T-80UE kísérleti T típusú átvitellel rendelkezett.
A T-84-et kissé éretlennek tartották, és kevés problémája volt: a füstgránátok nem működtek.
Továbbá:
Lövés útközben:
M1A2: 17/20
Leclerc: 20/20
Leopard 2A5: 19/20
Challenger 2: - (nincs dokumentálva)
T84: 8 lövés mozdulatlanul és 3 menet közben (a fordítás szerint)
Éjszakai lövés éjszakai eredmények alapján (20 lövésből 10 lövéssel, útközben):
M1A2: 20/20
Leclerc: 19/20
Leopard 2A5: 20/20
Challenger 2: 10/10 (Challenger nem lőtt volna útközben)
T84: - (hőhiba)
Lövés mozgó célpontokon:
M1A2: - (nem dokumentált)
Leclerc: - (nem dokumentált)
Leopard 2A5: - (nem dokumentált)
Challenger 2: - (nincs dokumentálva)
T84: 6/10 (a szerző szerint továbbra is megmaradt)
Vadász-gyilkos eredmények:
M1A2: lőszer hiányában nem vett részt
Leclerc: 13/20 (a szerző szerint egy autoloader hiba történt a munkamenet közepén)
Leopard 2A5: 17/20
Challenger 2: 8/20
T84: 9/19
Pár megjegyzésem lenne, hogy kontextusba kerüljön az eredmény:
1. T-84 akkor még friss prototípus volt, alapvetően T-80U szintű tűzvezetéssel.
2. Az orosz gyakorló lőszer amivel lőttek az a BM15 szintje, ami egy 1972-s acél nyíllövedék volt.....
3. Más forrásban olvastam, hogy az M1A2 alig talált el valamit gyakorló lőszerrel, erre behisztiztek az amcsik, hoztak M829-et és hirtelen drámai javulás volt az eredményekben.
4. Régebben linkeltem, az egykori Tatai harckocsi parancsnokkal készült interiút amiben a T-55-ről és a T-72M-ről beszélt. Ő ott konkrétan elmondta, hogy a T-72-vel sík terepen, lassú menetből az akkori nyíllövedékkel (BM22) 1500 méteren nagy eséllyel bármilyen harckocsi méretű célt eltaláltak pásztázott lövéssel is.
5. A görög tender céltáblái nagyrészt 2,3X2,3 méteresek voltak. Ami tök jó csak ez nem egy tipikus harckocsi méretű cél.
Az orosz tankok szemből (lánctalpat leveszem) olyan 2,5X2,3 asak. De ezek a legkisebbek.
A NATO tankok 2,5X2,8 körül vannak.
6. Értem én, hogy a Leopárd 2 kurva jól lő, de ez nem is volt itt téma. A korabeli Leopárd 1 viszont igen. Nah, az a 80's évek közepén elkészült A5 verzióig olyan messze volt ettől a szinttől, mint Makó Jeruzsálemtől.
Pontosan! Hiába talál a Leopárd 1 álló helyből 2 km-ről, ha az eltalált szovjet tank kiröhögi!
Ellenben a T-62 ha valami Isteni csoda folytán, véletlenül eltalálja a Leopárdot 3 km-ről akkor neki kampó.
Gyakorlatilag minden találat instant halál a Leopárd 1-nek.
Az 1991-s háborúban ment a városi legenda gyártás, hogy mennyi T-72-st lőttek ki.
1. Majom verziók voltak
2. Nagy részüket oldalról vagy levegőből lőtték ki
3. Az Iraki tankok kb. 90%-a kínai T-55 másolat volt....
Az Irak-Iráni háborúban még a majom verziós T-72-esek, acél nyíllövedékekkel is taroltak!
Pedig ellenfélnek volt Chifftain is, mégsem tudtak az Irániak a T-72-nek érdemben ellenállni.
Az arab Izraeli háborúkban a T-62-s acél nyíllövedéke bizonyítottan hatásos volt az M60 ellen is nagy távolságból. (1+ km)
Pedig az M60 kétszer olyan jól védett, mint a Leopárd 1.
Szerintem a többi csak vágyálom a Leopárd 1-et dicsőitők részéről.
Értsd már meg,hogy a Leopard 1A3 rétegelt páncelos tornya nem egy az egyben véd a fizikai vastagsagával.Keményebb a külső 20mm-es acél mint a BM6 acélpenetrátora. Szerinted át fogja ütni úgy hogy alá van támasztva meg két puhább réteggel??
Kevered a szezont a fazonnal.Amiről beszelsz az a Leopard 1 fejlesztése.Azok a követelmenyek a hagyományos eredeti toronyra vonatkoztak nem az A3-tól használtra.A gumi amivel keverted az a szögletes torony(A3) előtti tornyokra rakott B&W pótpancél felfüggesztése volt(a rugalmas ellenállas elvére epített).Ha olvastad volna az álltam is betett weboldalt a T-72/80-ról, amiben páncélzati elemzés van, akkor tudnád, hogy a 20 mm acél semmit sem képes megállítani gpu lövedéken kívül. Mindegy milyen kemény.
Ezért változtatták meg a T-64 teknőjének páncél védelmét 80+100+20-ról 60+100+45-re.
illetve ha a Leopárd 1 fejlesztésének utána olvasol akkor ki fog számodra derülni, hogy:
1. HEAT ellen nem méreteztek, mert képtelenségnek tartották. Pazarlásnak érezték a plusz súlyt.
2. Nyíllövedékről nem is hallottak.
Ezért gpu-ra méreteztek, az általam linkelt képen is ott van az 57 mm-s szovjet GPU átütési távolsága. Az ellen méretezték a védelmet.
E mellet józan paraszti ésszel is gondold végig, hogy ha az orosz 80 acél +100 üvegszál kompozit +20 acél páncélzat 78 fokos szögben (2.7 szeres szorzó) kevés volt már a 400 mm-s átütésű M111 ellen, akkor a Leopárd 1A3 20 HHS+50 polisztirol ? (gumiról tudtam) +50 acél páncélzata 30 fokos szögben (2 szeres szorzó) az mitől lett volna elegendő egy hasonló teljesítményű (BM22) szovjet nyíllövedék ellen?
Igen, erre lennék igazán kíváncsi én is.Soha senki nem tudta semmivel bizonyítani nekem a görög tesztet leszámítva, hogy mitől is volt jobb a nyugati hk tűzvezetése a sztereptip benyögésen túl.
1. Harcban mindenki igyekszik kihasználni a terepet.Ettől a 2000 méteres mítosztól a falnak megyek. Tessék már használni a műholdas térlépeket. Erőlködés nélkül lehet termérdek olyan helyet találni, ami alkalmas a messze 2 km feletti lőtávolsághoz.
(Itthon meg aztán főleg...)
Aktív éjjellátó volt a szovjet harckocsikon ami rendelkezett passzív üzemmóddal de csak 400 méteres latótávval.A 70-es evektől nyugaton már kizarólag passzív üzemmódú éjjellátókat kezdtek alkalmazni 1000+ látótávval.Előtte nekik is olyan aktív éjjellátóik voktak amik rendelkeztek apsszív üzemmóddal.Nyugaton már a 70-es evek elejen megjelentek a digitális tűzvezető rendszerek...Igen, erre lennék igazán kíváncsi én is.
Úgy látom a 80 -as években tényleg volt egy hatalmas előrelépés nyugaton a német és amerikai harckocsik esetén a Leopard 2 és M1 sorozatokkal (még megemlíthető a Challenger is, bár előbbiekhez képest elég kis számban gyártották, meg ugye a Leclerc, ami 90 -es évek elején jött csak), de hogy ezt megelőzően mi volt a helyzet, nem éppen egyértelmű.
Biztos sok negatívumot el lehet mondani a T-55/62/64/72/80 sorozatok tűzvezetéséről a mai lehetőségekhez képest, de nem lepődnék meg, ha Centurion/M-48/M-60/AMX-30/Chieftain esetén is hasonló lenne a helyzet.
Ha jól tudom a szovjet harckocsik a T-55 -től kezdve rendelkeztek passzív éjjellátóval, ami az 50 -es évek végét jelenti. Ez tudtommal a német Leopard 1 -ken a 70 -es években, az amerikaiaknál az M60A1 -el, a 60 -as évek elején jelent meg. Szóval ezen a területen a hidegháború első felében a SzU/VSz volt előnyben.
Ehhez hasonlóan az M1 sorozatot is szokták dicsérni a kíváló optikai rendszerei miatt, pedig a parancsnok nem rendelkezett független infrakamerával az M1A2 sorozatig, ami a hiderháború legvégére készült csak el.
Ergó a mai rendszerekből nem lehet jól levezetni, hogy 30-60 éve mik voltak az erőviszonyok.
Ez butaság.Kezdjük ott,hogy egy harckocsi szakasz támadashoz szétbontakozvav kb 800-1000 méter széles és 200-300 méter mély,tehát a nyílt terepen minimum ekkora hely kell,hogy egyáltalán elferjenek.És akkor még nem mentél előre egy centit sem!1. Harcban mindenki igyekszik kihasználni a terepet.
Vannak jól belátható területek, de a harc során célszerű azokat kerülni. Ha mégis használni kell, akkor is van füst, por, stb.
2. Három négy kilométerre több másodpercig repül a lövedék, akkor is csökken a találat esélye, ha minden tökéletes, egyszerűen ennyi idő alatt változhatnak a cél mozgásparaméterei (fékez, elindul, elfordul).
A gyakorlatban ezek miatt a hatásos találatok túlnyomó többsége csak néhány száz méteres távolságon érhető el. Akkor is, ha a fegyverzet, műszerezettség ettől többre lenne képes.
Most erre érveljek?Aktív éjjellátó volt a szovjet harckocsikon ami rendelkezett passzív üzemmóddal de csak 400 méteres latótávval.A 70-es evektől nyugaton már kizarólag passzív üzemmódú éjjellátókat kezdtek alkalmazni 1000+ látótávval.Előtte nekik is olyan aktív éjjellátóik voktak amik rendelkeztek apsszív üzemmóddal.Nyugaton már a 70-es evek elejen megjelentek a digitális tűzvezető rendszerek...
EMES 12A,PERI R12...Most erre érveljek?
Jó érvelek
Pokol Béla örökbecsű szavaival: bla bla bla...
A PZV 200 passzív éjjellátót a leo 1 a Leo 2től örökölte. Leo 2 76...
A BMP -t szerintem nem hegyvidéki harcra tervezték.Jó, akkor hasra kell esni attól, hogy a BMP képes volt arra, amire tervezték? Ráadásul kikönnyítve?
Ja, a Csepelek is mentek velük?
Az a butaság amit írsz.Ez butaság.Kezdjük ott,hogy egy harckocsi szakasz támadashoz szétbontakozvav kb 800-1000 méter széles és 200-300 méter mély,tehát a nyílt terepen minimum ekkora hely kell,hogy egyáltalán elferjenek.És akkor még nem mentél előre egy centit sem!
1974 igen?EMES 12A,PERI R12...
Amúgy ha négy harckocsi szerinted 1000 M széles sávban támad, akkor milyen támadási célja lehet?Ez butaság.Kezdjük ott,hogy egy harckocsi szakasz támadashoz szétbontakozvav kb 800-1000 méter széles és 200-300 méter mély,tehát a nyílt terepen minimum ekkora hely kell,hogy egyáltalán elferjenek.És akkor még nem mentél előre egy centit sem!
Ami láthatólag nem megy neked és a következő válasz is megadja, hogy a dupla páncélzat is szart sem ért, mert olyan távolságból vitte át.Forraskritika?Ha megnézed akkor az A1 és A3 tornyát ugyan úgy 3000 méterről üti át a 115-ös ágyú ami marhasag mert az A3 tornya legalább dupla akkora védelmet adott.
Konkrétan ha fent volt a szögletes tornyon a kötény akkor úgy nézett ki a páncélzat,hogy kötény,légrés 20mm nagy kemenysegű (515BHN)acél,ha jól emlekszem 50mm polisztirol majd 50mm lágyabb páncél.Ez a páncélzat ellenállt minden korabeli HEAT eszköznek és minden acél penetrátoros szovjet APFSDS lőszernek.És ez a torony oldala...
Beszarok.Látom nem érted.Nem homogén acél volt az A3 torony páncélzata.Az meg a te bajod ha a rétegelt páncélzatokat egyenértékűsíted a homogén acél páncelzatokkal.Már ha csak a közegváltásokat nézzük sem lehet egyenlő az érték főleg nem az akkoriban divatos merev(és emiatt törékeny)penetrátorokkal szemben.