Harckocsik harctéri alkalmazása

  • Ha nem vagy kibékülve az alapértelmezettnek beállított sötét sablonnal, akkor a korábbi ígéretnek megfelelően bármikor átválthatsz a korábbi világos színekkel dolgozó kinézetre.

    Ehhez görgess a lap aljára és a baloldalon keresd a HTKA Dark feliratú gombot. Kattints rá, majd a megnyíló ablakban válaszd a HTKA Light lehetőséget. Választásod a böngésződ elmenti cookie-ba, így amikor legközelebb érkezel ezt a műveletsort nem kell megismételned.
  • Az elmúlt időszak tapasztalatai alapján házirendet kapott a topic.

    Ezen témában - a fórumon rendhagyó módon - az oldal üzemeltetője saját álláspontja, meggyőződése alapján nem enged bizonyos véleményeket, mivel meglátása szerint az káros a járványhelyzet enyhítését célzó törekvésekre.

    Kérünk, hogy a vírus veszélyességét kétségbe vonó, oltásellenes véleményed más platformon fejtsd ki. Nálunk ennek nincs helye. Az ilyen hozzászólásokért 1 alkalommal figyelmeztetés jár, majd folytatása esetén a témáról letiltás. Arra is kérünk, hogy a fórum más témáiba ne vigyétek át, mert azért viszont már a fórum egészéről letiltás járhat hosszabb-rövidebb időre.

  • Az elmúlt időszak tapasztalatai alapján frissített házirendet kapott a topic.

    --- VÁLTOZÁS A MODERÁLÁSBAN ---

    A források, hírek preferáltak. Azoknak, akik veszik a fáradságot és összegyűjtik ezeket a főként harcokkal, a háború jelenlegi állásával és haditechnika szempontjából érdekes híreket, (mindegy milyen oldali) forrásokkal alátámasztják és bonuszként legalább a címet egy google fordítóba berakják, azoknak ismételten köszönjük az áldozatos munkáját és további kitartást kívánunk nekik!

    Ami nem a topik témájába vág vagy akár csak erősebb hangnemben is kerül megfogalmazásra, az valamilyen formában szankcionálva lesz

    Minden olyan hozzászólásért ami nem hír, vagy szorosan a konfliktushoz kapcsolódó vélemény / elemzés azért instant 3 nap topic letiltás jár. Aki pedig ezzel trükközne és folytatná másik topicban annak 2 hónap fórum ban a jussa.

    Az új szabályzat teljes szövege itt olvasható el.

dudi

Well-Known Member
2010. április 18.
50 479
84 561
113
Én írtam és idéznék abból amit linkeltél:

Ez ismert:
Az összehasonlított tartályok között volt az M1A2 Abrams, a Leopard 2A5, a Leclerc, a T-80UE és a T-84.
E hat jármű közül a maximálisan 100% -os üzemi és műszaki pontszám közül a legjobban teljesítettek: Leopard 2A5, 78,65%; M1A2 Abrams, 72,21%; Leclerc, 72,03%; és Challenger 2E, 69,19%. Következett a T-84, utoljára a T-80UE.
A Leopard 2A5 volt az egyetlen, amely bizonyítottan mélyreható képességgel rendelkezik, míg az M1A2 volt a legjobb lövöldözési eredmény vadász / gyilkos célkitűzések során.
A német 1500 lóerős MTU EuroPowerPack-et mind a Leclerc, mind a Challenger 2E-hez felszerelték, és ez a két jármű volt a legjobb utazási tartományban és alacsonyabb az üzemanyag-fogyasztással.
A T-80U volt a legjobb mobilitás és megbízhatóság.
Néhány lövészeti eredmény:
Leopard 2A5: ~ 80%
Leclerc: 65% célpont eltalált
T-84: 47% -os célpontok eltaláltak
Challenger-2: A célok 40% -a eltalált
Nincs adat a T-80UE és az M1A2-re. A Challenger-II nem használt megfelelő lőszert, míg a T-80UE és a T-84 a 3P31 gyakorlót használták, amely 1,5 km alatt a BM15-nek felel meg, de 2 km után kiszámíthatatlanná válik. Az Abrams nem tudott lövöldözni a gyakorló lőszerrel, és 3 napot kellett várniuk, mielőtt valódiakat hoztak.
A T-80UE kísérleti T típusú átvitellel rendelkezett.
A T-84-et kissé éretlennek tartották, és kevés problémája volt: a füstgránátok nem működtek.

Továbbá:
Lövés útközben:
M1A2: 17/20
Leclerc: 20/20
Leopard 2A5: 19/20
Challenger 2: - (nincs dokumentálva)
T84: 8 lövés mozdulatlanul és 3 menet közben (a fordítás szerint)
Éjszakai lövés éjszakai eredmények alapján (20 lövésből 10 lövéssel, útközben):

M1A2: 20/20
Leclerc: 19/20
Leopard 2A5: 20/20
Challenger 2: 10/10 (Challenger nem lőtt volna útközben)
T84: - (hőhiba)
Lövés mozgó célpontokon:
M1A2: - (nem dokumentált)
Leclerc: - (nem dokumentált)
Leopard 2A5: - (nem dokumentált)
Challenger 2: - (nincs dokumentálva)
T84: 6/10 (a szerző szerint továbbra is megmaradt)
Vadász-gyilkos eredmények:
M1A2: lőszer hiányában nem vett részt
Leclerc: 13/20 (a szerző szerint egy autoloader hiba történt a munkamenet közepén)
Leopard 2A5: 17/20
Challenger 2: 8/20
T84: 9/19

Pár megjegyzésem lenne, hogy kontextusba kerüljön az eredmény:
1. T-84 akkor még friss prototípus volt, alapvetően T-80U szintű tűzvezetéssel.
2. Az orosz gyakorló lőszer amivel lőttek az a BM15 szintje, ami egy 1972-s acél nyíllövedék volt.....
3. Más forrásban olvastam, hogy az M1A2 alig talált el valamit gyakorló lőszerrel, erre behisztiztek az amcsik, hoztak M829-et és hirtelen drámai javulás volt az eredményekben.
4. Régebben linkeltem, az egykori Tatai harckocsi parancsnokkal készült interiút amiben a T-55-ről és a T-72M-ről beszélt. Ő ott konkrétan elmondta, hogy a T-72-vel sík terepen, lassú menetből az akkori nyíllövedékkel (BM22) 1500 méteren nagy eséllyel bármilyen harckocsi méretű célt eltaláltak pásztázott lövéssel is.
5. A görög tender céltáblái nagyrészt 2,3X2,3 méteresek voltak. Ami tök jó csak ez nem egy tipikus harckocsi méretű cél.
Az orosz tankok szemből (lánctalpat leveszem) olyan 2,5X2,3 asak. De ezek a legkisebbek.
A NATO tankok 2,5X2,8 körül vannak.
6. Értem én, hogy a Leopárd 2 kurva jól lő, de ez nem is volt itt téma. A korabeli Leopárd 1 viszont igen. Nah, az a 80's évek közepén elkészült A5 verzióig olyan messze volt ettől a szinttől, mint Makó Jeruzsálemtől.



Pontosan! Hiába talál a Leopárd 1 álló helyből 2 km-ről, ha az eltalált szovjet tank kiröhögi!
Ellenben a T-62 ha valami Isteni csoda folytán, véletlenül eltalálja a Leopárdot 3 km-ről akkor neki kampó.
Gyakorlatilag minden találat instant halál a Leopárd 1-nek.

Az 1991-s háborúban ment a városi legenda gyártás, hogy mennyi T-72-st lőttek ki.
1. Majom verziók voltak
2. Nagy részüket oldalról vagy levegőből lőtték ki
3. Az Iraki tankok kb. 90%-a kínai T-55 másolat volt....

Az Irak-Iráni háborúban még a majom verziós T-72-esek, acél nyíllövedékekkel is taroltak!
Pedig ellenfélnek volt Chifftain is, mégsem tudtak az Irániak a T-72-nek érdemben ellenállni.

Az arab Izraeli háborúkban a T-62-s acél nyíllövedéke bizonyítottan hatásos volt az M60 ellen is nagy távolságból. (1+ km)
Pedig az M60 kétszer olyan jól védett, mint a Leopárd 1.

Szerintem a többi csak vágyálom a Leopárd 1-et dicsőitők részéről.
Értsd már meg,hogy a Leopard 1A3 rétegelt páncelos tornya nem egy az egyben véd a fizikai vastagsagával.Keményebb a külső 20mm-es acél mint a BM6 acélpenetrátora. Szerinted át fogja ütni úgy hogy alá van támasztva meg két puhább réteggel??
 

fip7

Well-Known Member
2011. november 9.
19 220
60 253
113
Értsd már meg,hogy a Leopard 1A3 rétegelt páncelos tornya nem egy az egyben véd a fizikai vastagsagával.Keményebb a külső 20mm-es acél mint a BM6 acélpenetrátora. Szerinted át fogja ütni úgy hogy alá van támasztva meg két puhább réteggel??

Ha olvastad volna az álltam is betett weboldalt a T-72/80-ról, amiben páncélzati elemzés van, akkor tudnád, hogy a 20 mm acél semmit sem képes megállítani gpu lövedéken kívül. Mindegy milyen kemény.
Ezért változtatták meg a T-64 teknőjének páncél védelmét 80+100+20-ról 60+100+45-re.

illetve ha a Leopárd 1 fejlesztésének utána olvasol akkor ki fog számodra derülni, hogy:
1. HEAT ellen nem méreteztek, mert képtelenségnek tartották. Pazarlásnak érezték a plusz súlyt.
2. Nyíllövedékről nem is hallottak.
Ezért gpu-ra méreteztek, az általam linkelt képen is ott van az 57 mm-s szovjet GPU átütési távolsága. Az ellen méretezték a védelmet.

E mellet józan paraszti ésszel is gondold végig, hogy ha az orosz 80 acél +100 üvegszál kompozit +20 acél páncélzat 78 fokos szögben (2.7 szeres szorzó) kevés volt már a 400 mm-s átütésű M111 ellen, akkor a Leopárd 1A3 20 HHS+50 polisztirol ? (gumiról tudtam) +50 acél páncélzata 30 fokos szögben (2 szeres szorzó) az mitől lett volna elegendő egy hasonló teljesítményű (BM22) szovjet nyíllövedék ellen? ;)
 

dudi

Well-Known Member
2010. április 18.
50 479
84 561
113
Bocsánat,nem volt keményebb az A3 páncélja mint a BM6 penetrátor(515BHN vs 600BHN).
A lövedék pánceltörő sapkájánal volt keményebb ez a 20mm-es páncél.
 
  • Tetszik
Reactions: bel

dudi

Well-Known Member
2010. április 18.
50 479
84 561
113
Ha olvastad volna az álltam is betett weboldalt a T-72/80-ról, amiben páncélzati elemzés van, akkor tudnád, hogy a 20 mm acél semmit sem képes megállítani gpu lövedéken kívül. Mindegy milyen kemény.
Ezért változtatták meg a T-64 teknőjének páncél védelmét 80+100+20-ról 60+100+45-re.

illetve ha a Leopárd 1 fejlesztésének utána olvasol akkor ki fog számodra derülni, hogy:
1. HEAT ellen nem méreteztek, mert képtelenségnek tartották. Pazarlásnak érezték a plusz súlyt.
2. Nyíllövedékről nem is hallottak.
Ezért gpu-ra méreteztek, az általam linkelt képen is ott van az 57 mm-s szovjet GPU átütési távolsága. Az ellen méretezték a védelmet.

E mellet józan paraszti ésszel is gondold végig, hogy ha az orosz 80 acél +100 üvegszál kompozit +20 acél páncélzat 78 fokos szögben (2.7 szeres szorzó) kevés volt már a 400 mm-s átütésű M111 ellen, akkor a Leopárd 1A3 20 HHS+50 polisztirol ? (gumiról tudtam) +50 acél páncélzata 30 fokos szögben (2 szeres szorzó) az mitől lett volna elegendő egy hasonló teljesítményű (BM22) szovjet nyíllövedék ellen? ;)
Kevered a szezont a fazonnal.Amiről beszelsz az a Leopard 1 fejlesztése.Azok a követelmenyek a hagyományos eredeti toronyra vonatkoztak nem az A3-tól használtra.A gumi amivel keverted az a szögletes torony(A3) előtti tornyokra rakott B&W pótpancél felfüggesztése volt(a rugalmas ellenállas elvére epített).
Ott van a tévedesed,hogy nem érted meg azt,hogy a korabeli acélpenetrátorok ellen védett az A3 tornya.A 3BM22 nem acél penetrátoros hanem wolframkarbid penetrátoros.Nem lehet egy lapon emlegetni a két technológiát.Az első ellen nem nagy szám védekezni,az utóbbi már nagyon nagy probléma.
 
  • Tetszik
Reactions: Pogány

Gungnir (F1End)

Well-Known Member
2021. március 24.
442
1 189
93
Soha senki nem tudta semmivel bizonyítani nekem a görög tesztet leszámítva, hogy mitől is volt jobb a nyugati hk tűzvezetése a sztereptip benyögésen túl.
Igen, erre lennék igazán kíváncsi én is.
Úgy látom a 80 -as években tényleg volt egy hatalmas előrelépés nyugaton a német és amerikai harckocsik esetén a Leopard 2 és M1 sorozatokkal (még megemlíthető a Challenger is, bár előbbiekhez képest elég kis számban gyártották, meg ugye a Leclerc, ami 90 -es évek elején jött csak), de hogy ezt megelőzően mi volt a helyzet, nem éppen egyértelmű.

Biztos sok negatívumot el lehet mondani a T-55/62/64/72/80 sorozatok tűzvezetéséről a mai lehetőségekhez képest, de nem lepődnék meg, ha Centurion/M-48/M-60/AMX-30/Chieftain esetén is hasonló lenne a helyzet.

Ha jól tudom a szovjet harckocsik a T-55 -től kezdve rendelkeztek passzív éjjellátóval, ami az 50 -es évek végét jelenti. Ez tudtommal a német Leopard 1 -ken a 70 -es években, az amerikaiaknál az M60A1 -el, a 60 -as évek elején jelent meg. Szóval ezen a területen a hidegháború első felében a SzU/VSz volt előnyben.
Ehhez hasonlóan az M1 sorozatot is szokták dicsérni a kíváló optikai rendszerei miatt, pedig a parancsnok nem rendelkezett független infrakamerával az M1A2 sorozatig, ami a hiderháború legvégére készült csak el.

Ergó a mai rendszerekből nem lehet jól levezetni, hogy 30-60 éve mik voltak az erőviszonyok.
 

mindenen kívül

Well-Known Member
2019. szeptember 18.
6 551
18 888
113
Ettől a 2000 méteres mítosztól a falnak megyek. Tessék már használni a műholdas térlépeket. Erőlködés nélkül lehet termérdek olyan helyet találni, ami alkalmas a messze 2 km feletti lőtávolsághoz.

(Itthon meg aztán főleg...)
1. Harcban mindenki igyekszik kihasználni a terepet.
Vannak jól belátható területek, de a harc során célszerű azokat kerülni. Ha mégis használni kell, akkor is van füst, por, stb.
2. Három négy kilométerre több másodpercig repül a lövedék, akkor is csökken a találat esélye, ha minden tökéletes, egyszerűen ennyi idő alatt változhatnak a cél mozgásparaméterei (fékez, elindul, elfordul).

A gyakorlatban ezek miatt a hatásos találatok túlnyomó többsége csak néhány száz méteres távolságon érhető el. Akkor is, ha a fegyverzet, műszerezettség ettől többre lenne képes.
 

dudi

Well-Known Member
2010. április 18.
50 479
84 561
113
Igen, erre lennék igazán kíváncsi én is.
Úgy látom a 80 -as években tényleg volt egy hatalmas előrelépés nyugaton a német és amerikai harckocsik esetén a Leopard 2 és M1 sorozatokkal (még megemlíthető a Challenger is, bár előbbiekhez képest elég kis számban gyártották, meg ugye a Leclerc, ami 90 -es évek elején jött csak), de hogy ezt megelőzően mi volt a helyzet, nem éppen egyértelmű.

Biztos sok negatívumot el lehet mondani a T-55/62/64/72/80 sorozatok tűzvezetéséről a mai lehetőségekhez képest, de nem lepődnék meg, ha Centurion/M-48/M-60/AMX-30/Chieftain esetén is hasonló lenne a helyzet.

Ha jól tudom a szovjet harckocsik a T-55 -től kezdve rendelkeztek passzív éjjellátóval, ami az 50 -es évek végét jelenti. Ez tudtommal a német Leopard 1 -ken a 70 -es években, az amerikaiaknál az M60A1 -el, a 60 -as évek elején jelent meg. Szóval ezen a területen a hidegháború első felében a SzU/VSz volt előnyben.
Ehhez hasonlóan az M1 sorozatot is szokták dicsérni a kíváló optikai rendszerei miatt, pedig a parancsnok nem rendelkezett független infrakamerával az M1A2 sorozatig, ami a hiderháború legvégére készült csak el.

Ergó a mai rendszerekből nem lehet jól levezetni, hogy 30-60 éve mik voltak az erőviszonyok.
Aktív éjjellátó volt a szovjet harckocsikon ami rendelkezett passzív üzemmóddal de csak 400 méteres latótávval.A 70-es evektől nyugaton már kizarólag passzív üzemmódú éjjellátókat kezdtek alkalmazni 1000+ látótávval.Előtte nekik is olyan aktív éjjellátóik voktak amik rendelkeztek apsszív üzemmóddal.Nyugaton már a 70-es evek elejen megjelentek a digitális tűzvezető rendszerek...
 

dudi

Well-Known Member
2010. április 18.
50 479
84 561
113
1. Harcban mindenki igyekszik kihasználni a terepet.
Vannak jól belátható területek, de a harc során célszerű azokat kerülni. Ha mégis használni kell, akkor is van füst, por, stb.
2. Három négy kilométerre több másodpercig repül a lövedék, akkor is csökken a találat esélye, ha minden tökéletes, egyszerűen ennyi idő alatt változhatnak a cél mozgásparaméterei (fékez, elindul, elfordul).

A gyakorlatban ezek miatt a hatásos találatok túlnyomó többsége csak néhány száz méteres távolságon érhető el. Akkor is, ha a fegyverzet, műszerezettség ettől többre lenne képes.
Ez butaság.Kezdjük ott,hogy egy harckocsi szakasz támadashoz szétbontakozvav kb 800-1000 méter széles és 200-300 méter mély,tehát a nyílt terepen minimum ekkora hely kell,hogy egyáltalán elferjenek.És akkor még nem mentél előre egy centit sem!
 
  • Tetszik
Reactions: Pogány and Ocses
T

Törölt tag 4082

Guest
Aktív éjjellátó volt a szovjet harckocsikon ami rendelkezett passzív üzemmóddal de csak 400 méteres latótávval.A 70-es evektől nyugaton már kizarólag passzív üzemmódú éjjellátókat kezdtek alkalmazni 1000+ látótávval.Előtte nekik is olyan aktív éjjellátóik voktak amik rendelkeztek apsszív üzemmóddal.Nyugaton már a 70-es evek elejen megjelentek a digitális tűzvezető rendszerek...
Most erre érveljek?
Jó érvelek
Pokol Béla örökbecsű szavaival: bla bla bla...
A PZV 200 passzív éjjellátót a leo 1 a Leo 2től örökölte. Leo 2 76...
 
  • Tetszik
Reactions: Miskolci Ogre

dudi

Well-Known Member
2010. április 18.
50 479
84 561
113
Most erre érveljek?
Jó érvelek
Pokol Béla örökbecsű szavaival: bla bla bla...
A PZV 200 passzív éjjellátót a leo 1 a Leo 2től örökölte. Leo 2 76...
EMES 12A,PERI R12...
Van még kédésed?Biztosan van mert igazából azt sem tudod,hogy mikor,mit,mirő és mire pakoltak a németek...
 
  • Vicces
Reactions: Ocses

Rferi66

Well-Known Member
2020. február 14.
2 814
5 898
113
....
Jó, akkor hasra kell esni attól, hogy a BMP képes volt arra, amire tervezték? Ráadásul kikönnyítve?
Ja, a Csepelek is mentek velük?
A BMP -t szerintem nem hegyvidéki harcra tervezték.

A Csepelt meg ne szidd. Nem voltak azok rossz teherautók fiatal korukban. A nyolcvanas években években már nem a technika csúcsát képviselték, rég cserélni kellett volna őket. Elég sokat kellett javítani őket, de általában a javítás is gyorsan ment. Egyszerű volt, volt hozzá alkatrész, értettek is hozzá. Lehet hogy volt egy- két teherautó amivel gond volt, de soha nem maradt el feladat azért, mert valamilyen technikai eszköz nem működött.
Egyébként pedig a terepjáró képességük is meglepően jó volt.
 

fip7

Well-Known Member
2011. november 9.
19 220
60 253
113
Ha jól értem a szöveget ezen leírás alapján nem volt hatékony az üreges páncél más szerint sem:
unW96sA.png


Teszt képek:
114103_original.jpg


113537_original.jpg


114293_original.jpg


Végül német nyelven tudók előnyben. 1980's évekből PR ismertető a típusról:
Sajnos nem értem olyan jól a nyelvet, hogy perdöntő legyen a vitában .
 

fip7

Well-Known Member
2011. november 9.
19 220
60 253
113
Dehogy modern harckocsik is szóba kerüljenek, állítólagos svéd elemzés a svéd tenderen vizsgált járművekről páncélzat terén:
qdd9Vwe.jpg


Segítség a képek leolvasásához:
Skydadd yta = Védett terület% -ban (100% = 1,6 m) [járműspecifikus érték]
Skyddaniva = Védelmi szint mm RHA-ban

balról jobbra olvasva:
A terület ~ 85% -a hasonló vagy jobb, mint a 400 mm RHA
~ 80% -a terület, mint, vagy jobb, mint, 500mm RHH becsült
~ 77% -a terület, mint, vagy jobb, mint, 600mm RHH becsült
~ 72% -át a területen eddig, mint, vagy jobb, mint, 700mm RHA
~ 67 A terület% -a 800 mm RHA besorolású
A képen az "improved" a svéd Leopárd 2A5 változatot takarja, amit a svédek jobban fölpáncéloztak.

Woh9Ar3.jpeg


coIJOcb.jpg
 

mindenen kívül

Well-Known Member
2019. szeptember 18.
6 551
18 888
113
Ez butaság.Kezdjük ott,hogy egy harckocsi szakasz támadashoz szétbontakozvav kb 800-1000 méter széles és 200-300 méter mély,tehát a nyílt terepen minimum ekkora hely kell,hogy egyáltalán elferjenek.És akkor még nem mentél előre egy centit sem!
Az a butaság amit írsz.
A szakasznak támadásban támadási sávja van, annak meg ugye nincs mélysége. ;)
De nem ez a lényeg, hanem az, hogy ezen a sávon belül, a tűz és mozgás összhangjàval, a tűzpárok egymást fedezve mozognak előre.
TEREP fedezetet kihasználva, (fedezettől-fedezetig) manőverezve, ködösitő berendezést, köd gránátokat lőve. A támogató gyalogsággal együtt.
Ez a roham terepszakasza. Ez sosincs messzebb az ellenségtől pár száz méternél.
Ettől hátrább harc előtti alakzatban, még hátrább oszlopban történik az előre vonás.
Miért? Mert a terep miatt nincs közvetlen rálátása az ellenzék.
Meg a mélységben tüzérséggel nem éri el.
 
T

Törölt tag 4082

Guest
EMES 12A,PERI R12...
1974 igen?
Basszus ez kezd fárasztani.
Mondta bárki, hogy a leo 1re nem integráltak passzív éjjellátót?
Ja senki...
Nem tudom erre már mit mondhatnék.
Ez egy fényerősítős optika. Googlezd ki szépen mikortól van ilyen a szovjet harckocikon.
 

mindenen kívül

Well-Known Member
2019. szeptember 18.
6 551
18 888
113
Ez butaság.Kezdjük ott,hogy egy harckocsi szakasz támadashoz szétbontakozvav kb 800-1000 méter széles és 200-300 méter mély,tehát a nyílt terepen minimum ekkora hely kell,hogy egyáltalán elferjenek.És akkor még nem mentél előre egy centit sem!
Amúgy ha négy harckocsi szerinted 1000 M széles sávban támad, akkor milyen támadási célja lehet?
Egy 1000 M szélesen védő raj?
Fontosak a harcászati normatívák. ;)
 
M

molnibalage

Guest
Forraskritika?Ha megnézed akkor az A1 és A3 tornyát ugyan úgy 3000 méterről üti át a 115-ös ágyú ami marhasag mert az A3 tornya legalább dupla akkora védelmet adott.
Konkrétan ha fent volt a szögletes tornyon a kötény akkor úgy nézett ki a páncélzat,hogy kötény,légrés 20mm nagy kemenysegű (515BHN)acél,ha jól emlekszem 50mm polisztirol majd 50mm lágyabb páncél.Ez a páncélzat ellenállt minden korabeli HEAT eszköznek és minden acél penetrátoros szovjet APFSDS lőszernek.És ez a torony oldala...
Ami láthatólag nem megy neked és a következő válasz is megadja, hogy a dupla páncélzat is szart sem ért, mert olyan távolságból vitte át.
Tehát ezért van 3000m+ távolság. Semmit nem változtatott ezen.

A HEAT-et nem tudom, de azok vastaságohz sehol nincsenek azokhoz a lőszerekhez képest, amit más is be tett.

Igazából nem értem a performanszot, amit előadsz itten.
 
M

molnibalage

Guest
Látom nem érted.Nem homogén acél volt az A3 torony páncélzata.Az meg a te bajod ha a rétegelt páncélzatokat egyenértékűsíted a homogén acél páncelzatokkal.Már ha csak a közegváltásokat nézzük sem lehet egyenlő az érték főleg nem az akkoriban divatos merev(és emiatt törékeny)penetrátorokkal szemben.
Beszarok.
A képen kb. azt látni, hogy két hártyavékony acél között van némi más anyag, ami nem acél.
Ha szerinted ezt meghatotta még csak a másodvonalibeli VSz APFSDS lövegékeket, akkor megyek röhögöni. A páncél geometria ismert, az acél vastagság is.

A betett ábra pontosan mutatja, hogy a teljesen tévút nyugati hk fejlesztést utólag sem tudták javítani. Az utólagos páncél erősítés kb. arra volt jó, hogy a korai T-55-ösök és szar lőszer ellen esetleg adjon sanszot a 1 km feletti lőtáv esetén. A 115 m-es löveg ellen az Leo1 védelme 0 volt. Az alapvető papírpáncél konpcepcióval nem tudtak mit kezdeni...

Aztán lett is egy Leo2 egészen eltérő megközelítéssel.

Ezek után nem igazán értem, hogy miért kötöd az ebet a karóhoz...