Na, akkor hölgyeim és uraim, a kapott eredmények a kettős normál (Rayleigh) szórás modellel.
A
@Hpasp forrása által betett több száz lövésen alapuló szórás értéket használtam fel az M392A2 gránáttal
Tehát:
- 0.37 mil szórás
- A szórás növekedését 3000 méterig lineárisnak vettem. A L7A1 adatai alapján 2000 méterig lineáris. Meg a 23 mm-es és 30-35 mm-es gránátok ballisztikáját is ismerve.
- A célpont mérete R = 1,2 méter volt. Tehát kör alakú. Ez fontos lesz, mert @Kurfürst által betett lőlapok egy része sem kör volt és a görög teszten sem. A D22 esetén az volt. De már ott is látszódott, aminek kellett. Alul a kép, hogy érzékeltessem ez R = 1,2 métert.
Na, adott távolságon, hány lövés esetén mekkora az 1 találat esélye.
Értjük már, hogy miért fontos a magas tűzgyorsaság az első 6-10 lövés alatt? Mer nagy távolságon pontos tűzvezetéssel így lesz kellően gyors az ölés.
És akkor a lényeg, hogy a TARDOC görbéje valós vagy "bűzlik"-e.
Ez a TARDOC, de betettem a diagramba, hogy ne szemre menjen a méricskélés.
- A kék görbe, amit saját modellem hozott ki.
- Illesztettem rá harmadfokú görbét, az a piros szaggatott.
- A TARDOC a sárga.
Nos, mi az, ami tisztán látszik?
- A TARCOD nem bűzlik. Nagyon is valós alapokon nyugszik. Fizikán és igencsak valóságosnak tűnő paramétereken.
- A TARDOC nem a löveg tiszta eredményeivel számol, hanem sanszosan empirikus korrekción, ezért van a görbe alakja eltolva. Mert van mérési hiba, távolság becslés hiba, stb. A T-62 adatait vagy ismerték vagy nem, de a saját 105 mm-es löveg ismerete alapján becsültek valamit. De ez ugyebár személyzetnek készült, nem mérnököknek, hogy mire számítsanak.
- A modellem ismételten bebizonyította, hogy működik. Mert ha valaki szerint az, hogy az eredmény számszerűleg ennyire közel van és az alak ennyire hasonló és ez csak véletlen, arra azt mondom, hogy akkor lehet mutatni egy jobb modellt...
A CIWS AAA esetén is 100%-ban kihozta, hogy miért van az, hogy az AK-630 párosával van a szovjet hajókon, mint CIWS.
Itt meg tökéletesen hozta a TARDOC jellegét.
Biztos véletlen.
De jön a kérdés, a görög teszteknél hogyan tudtak 17/20 és 20/20 jellegű találatokat elérni?
- Hát először is, egy tesztre igencsak fel lehet polírozni a gépeket, nem az az állapot van, ami mondjuk 1 hónap után kint a terepen...
- Hát a betett listán látszik. A mozgó céloknál nagyobb volt a lőlap.
- A lőlap nem kör alakú volt. Ez elsőre nem tűnik nagy eltérésnek, de nézzük csak meg, hogy a kör alakú cél a modellben mennyivel kisebb, mint a lőlap? A sarkoknál az R értékhez képest igen nagy eltérés esetén is találat jön ki. Tehát ami csak picit mellémegy az én modellemben, az a valóságban bizony találna a négyzetes lőlapon.
Ezért igazából a négyzetbe rajzolt kör helyett egy picit nagyobb kör kéne, aminek területe kb. azonos a négyzetével. Akkor a modell magasabb értékeket hozna ki a találatra.
De még ez is alul becsülné a valóságot, mert az extrém módon kilógó értékekkel nem tud mit kezdeni. Ha a kör sugara 1, akkor ahhoz képest az átló az 1,41. És még az is éppen talál.
Remélem így érthetők a számok.
Aztán lehet, hogy a mai 120 mm-es lövegek még picit pontosabbak és nem 37 mil, hanem 30 mil-t is tudnak.
De erre kéne forrás. Mert ez azért kéne a görög lőtéri eredményekhez. Egy nagyon picivel pontosabb löveg.