Szerintem 0.2 millre fölösleges. Az ilyen marketing érték.
Valós körülmények között 0.3 alá szerintem csak az első lövésnél tudnak menni.
A nyíl lövedékek tömítő gyűrűje folyamatosan be van feszülve a csőbe ahogyan halad előre, elképesztően nagy súrlódást és hőt generálva.
E mellet koptatják is a csövet, hiába készülnek ma már alumíniumból vagy műanyagból.
Szerintem folyamatos tűzharc esetén a 10. lövésnél már közük nem lesz a 0.3-as millhez, akkor se ha csak 2-3 lövés/perccel számolok.
Ha HEAT-al vagy HESH-el lőnek az azért más, ott lassabb a melegedés, de ezeknek meg eleve magasabb a szórása, mert lassabban repülnek nagyobb távolságot.
Annyi tömeg rövid idő alatt nem hűl le...
Plusz egy kicsit nézzük meg a kopást is. Ez egy szimulációs vizsgálat eredménye volt, 12,7mm-es csöveket vizsgáltak és modelleztek végeselemmel (elég magas szintű, rendkívül igényes modell-alkotással...). 3 darab, 12,7mm-es precíziós csövet vizsgáltak az élettartama során:
- kiindulási állapot (0 lövés)
- 1400, 3000 és 6000 lövés után.
A csöveket megvizsgálták 3000 lövés után, majd az alábbi ábra szerinti kopásmintát tapasztalták:
A névlegesen 12,7mm-es csők pontos mérete 12,66 és 12,68mm között volt. Az ábrán látható, hogy oromzatok közötti átmérő (land diameter) hogyan változott a fészektől mért távolság függvényében a cső hossza mentén. Az eredeti méret nagyjából a fészektől mért 25-170mm-es szakaszon maradt meg, a legnagyobb mértékben a fészeknél nőtt meg az átmérő, a cső vége felé haladva a kopás mérte nem volt ilyen nagy és egyenletesen nőtt.
A következő ábra a kezdeti sebesség változását mutatja:
Ez főként arra vezethető vissza, hogy tágul a cső, így a robbanásból keletkező nyomás értéke lecsökken - mivel elszökik a "légnyomás" egy része. A szimulációk során a lőszerre 10954N erő hatott, 6000 lövés után már csak 8679N. Ez kb. 21%-nyi differencia - ez pedig látható a kezdeti sebességnél is.
Ballisztikánál a kezdeti sebesség meg az egyik alapváltozó. Ha csak egy 1000 lövés van ebben a 12,7mm-es csőben, az már laza 10m/s különbség a kezdeti peremfeltételben.
De ne álljunk itt meg, nézzük meg, hogy mi a helyzet a tankok esetében!
Ez egy másik szimulációs tézisfüzetből van. Itt T-72-eseknél vizsgálták meg a csöveket. Itt is 3 csövet vizsgáltak nagyon érzékeny ultrahangos mikrométerrel. A vizsgálat érdekessége, hogy a kopásoknál figyelembe vették a lövedékek típusát is, a csöveket eszerint csoportosították:
- 3BK-14M (HEAT) meg 3OF-19(HE)
- 3BM-15 (APFSDS-T)
- TAPNA (APFSDS-T)
A tesztek során 222-830 lövést adtak le a csövekkel (a csövek jelölése: B0507, C0164 és D0034), az eloszlást az alábbi táblázat mutatja:
Az alábbi képek pedig bemutatják az egyes csövek kopásképét. A sűrűn szaggatott vonal mind a három esetben a "szűz" csövet mutatja.
B0507-es jelű cső, főként 3OF-19-es lövedékkel használva
Megfigyelhető, hogy a horizontális és vertikális kopás nagyjából szimmetrikus. Ezt a kopásképet nagyon sokáig a mindig ugyanazon a ponton igénybe vett érintkező felületek (igen, ez a Hertz-feszültség) kölcsönhatására vezették vissza - mondván az adagolás miatt a lövedék a csőben mindig ugyanolyan "rosszul" helyezkedik el, ezért ott jobban kopik. Emiatt sok országban a csöveket az élettartam negyedénél kiszerelték és 90 fokkal elfordítva szerelték vissza, amennyiben főként ilyen lőszert használtak
C0164-es jelű cső, főként 3BM-15-ös lövedékkel használva:
Itt a kopáskép merőben más jelleget mutat. Noha itt főként 3OF-19-es lövedékkel lőttek és másodsorban csak 3BM-15-össel, az utóbbi lőszer kopása "elvitte" az előző ábra mérsékelt kopását. Ennek a magyarázata az, hogy míg az 3BK-14M és a 3OF-19-es kezdősebessége 850m/s körül van, addig a 3BM-15-ös kezdősebessége 1800m/s. E sebesség elérését a lövedéken található tömítőgyűrű sokkal "passzentosabb" illesztést tesz lehetővé, emiatt a csőben 1800MPa körüli maximáls nyomás alakul ki. Ennek a nyomásnak a maximuma körülbelül 900-1000mm-re a cső kezdőpontjától található, ezért ebben a részben lokálisan maximális a kopás, majd a kopás a cső hossziránya mentén csökkenő nyomással együtt nő. Fontos megjegyezni, hogy a nyomás minden esetben jóval magasabb, mint az előző lőszertípusok esetében. A tömítőgyűrű adta magasabb kezdősebesség esszenciális a lövedék páncéltörő képességének növelésében - de mivel a tömítőgyűrű is fém, így a csőben fém-fém direkt kapcsolat van nagyon magas hőmérsékleten.
Végül az utolsó ábra egy modern, a fenti, fém-fém kapcsolatot némileg "civilizáltabb" módon megoldó lövedék kopásprofilját mutatja be:
D0034 - főként a TAPNA lőszerrel használva:
Megjegyzendő, hogy D0034-es csővel lőtték a legkevesebbet, de de a legnagyobb kopást okozoó APFSDS-T lövedékekkel mindkét esetben összemérhető mennyiségű lövést adtak le.
Összegezve:
- a 12,7mm-es csövek esetében bemutatásra került, hogy a használat során hogyan kopik a cső és a kopás milyen mértékben befolyásolja az élettartam előrehaladása során a kezdeti sebességet - és mint tudjuk, ebből kifolyólag a ballisztikai eredményeket.
- a T-72-es példája bemutatja a kopást a különböző lövedékek esetében és számszerűsíti ezeket.
- Mivel a fizikai jelenség mindkét esetben azonos, kijelenthető, hogy ha a 12,7mm-es cső esetében a kopás előrehaladása csökkenti a lövedék kezdeti sebességét, akkor ez a kijelentés átvihető a T-72-es esetére is, vagyis a pontosság viszonylagos és erősen időfüggő.
- egymás után bekövetkező lövések esetén a kopáshoz hozzáadódik a hőtágulás is és mivel itt tonnás nagyságrendű anyagmennyiségről van szó, a lehűlés nem megy gyorsan.
Most akkor gondoljunk még arra is, hogy egy bemutatóra - egy adott esetben milliárd dolláros üzlet reményében - lehet "alig használt" csővel szerelt tankot kiállítani, meg van egy általános mozgósítás és lövünk azzal, amink van, plusz erősen valószínű, hogy a mai kopásálló anyagszerkezeti megoldások nem feltétlenül voltak 70-60-50-40 éve adottak...
hanem 
