Ha olyan helyzetbe kerülnek,ki.NERA fejlesztések eggyik fő oka is a városharc.Igazábol Sztálingrádban kidolgozott módszerek korszerüsitett változatait használja mindenki,ha városi csatára kényszerül.Rohamosztag,tüztámogató csoport,megerősitő egység hármasra épitkeznek.Városharc kiképzésben nektek most mit tanitanak?
Harckocsik harctéri alkalmazása
- Téma indítója boki
- Indítva
-
Ha nem vagy kibékülve az alapértelmezettnek beállított sötét sablonnal, akkor a korábbi ígéretnek megfelelően bármikor átválthatsz a korábbi világos színekkel dolgozó kinézetre.
Ehhez görgess a lap aljára és a baloldalon keresd a HTKA Dark feliratú gombot. Kattints rá, majd a megnyíló ablakban válaszd a HTKA Light lehetőséget. Választásod a böngésződ elmenti cookie-ba, így amikor legközelebb érkezel ezt a műveletsort nem kell megismételned. -
Az elmúlt időszak tapasztalatai alapján házirendet kapott a topic.
Ezen témában - a fórumon rendhagyó módon - az oldal üzemeltetője saját álláspontja, meggyőződése alapján nem enged bizonyos véleményeket, mivel meglátása szerint az káros a járványhelyzet enyhítését célzó törekvésekre.
Kérünk, hogy a vírus veszélyességét kétségbe vonó, oltásellenes véleményed más platformon fejtsd ki. Nálunk ennek nincs helye. Az ilyen hozzászólásokért 1 alkalommal figyelmeztetés jár, majd folytatása esetén a témáról letiltás. Arra is kérünk, hogy a fórum más témáiba ne vigyétek át, mert azért viszont már a fórum egészéről letiltás járhat hosszabb-rövidebb időre.
-
Az elmúlt időszak tapasztalatai alapján frissített házirendet kapott a topic.
--- VÁLTOZÁS A MODERÁLÁSBAN ---
A források, hírek preferáltak. Azoknak, akik veszik a fáradságot és összegyűjtik ezeket a főként harcokkal, a háború jelenlegi állásával és haditechnika szempontjából érdekes híreket, (mindegy milyen oldali) forrásokkal alátámasztják és bonuszként legalább a címet egy google fordítóba berakják, azoknak ismételten köszönjük az áldozatos munkáját és további kitartást kívánunk nekik!
Ami nem a topik témájába vág vagy akár csak erősebb hangnemben is kerül megfogalmazásra, az valamilyen formában szankcionálva lesz
Minden olyan hozzászólásért ami nem hír, vagy szorosan a konfliktushoz kapcsolódó vélemény / elemzés azért instant 3 nap topic letiltás jár. Aki pedig ezzel trükközne és folytatná másik topicban annak 2 hónap fórum ban a jussa.
Mi már nem hagyományos lövészkedünk pár éve.Ezen kívül sosem voltam gépesített lövész.
Az aktív védelmi rendszerek meg be vannak kapcsolva,egy kicsit nagyobb távolságot kell tartani a harckocsitól ennyi.
Hát több száz méter nem is kell. Persze az egész erősen függ az utcáktól. Könnyen beszorulhatnak egy szűk területre, ahol nem nagyon van hely távol maradni egymástól.
Amúgy szerintem lehet hogy speciálisan városi harci jármű kéne. Tipp:
- lánctalp helyett kerekes
- kinetikus lövedék ellen nem kell védelem, csak kumulatívra kell rákészülni
- nem kell lőni kinetikus lőszert, ezért hosszú huzagolatlan löveg helyett rövid csövű huzagolt löveg is jó, így kisebb helyen lehet forgolódni, de a pontosság nem csökken
- páncélozás felülre is jobban kiterjed
- a kis hely miatt külön harckocsi és külön személyszállító/gyalogsági harcjármű
- kisebb üzemanyagtartály és talán kisebb lőszerkészlet az optimálisabb/kisebb felépítéshez
- magasabb emelési szögű löveg
Meg ilyesmi.
En voltam hks es lovesz is... Azt tanitjak lenyegeben hogy gyalogosan nyomulni ellorre lehetoleg fedezekbe. Ha nagyereju ellensegbe utkozumk meghatarozni a poziciojat jon a hk azt odapukkant tavolrol... A hk a loveszek altal biztositott teruleten tartozkodik lemaradva a alogsag eketol... A feladata a tuzel valo tamogatas. Ez lehet ellenseg tuzel valo piusztitasa veszelyes objektumok rombolasa atjaro nyitasa /ket utcara nyilo haz szetkapasa... Vagy epp csak szimplan fedezeket keszit egy lovessel az elol halado gyalogsagnak... A harcot megvivo ero a gyalogsag a hk csak tuztamogato...
A szetlott romokat termeszetesen a gyalogsag elfoglalja...de ezbtermeszetes...
A hk ha lehet mellekutcaba van rejtve kigordul lo vissza vagy at a mar szamara elokeszitett biztositott kovetkezo mellekutcaba. A mellekutca lehet akar fo utca is ha az van elfoglalva biztositva a /mellek utca harcaszati szemmel nezve mellek/
A hk ha lehet mellekutcaba van rejtve kigordul lo vissza vagy at a mar szamara elokeszitett biztositott kovetkezo mellekutcaba. A mellekutca lehet akar fo utca is ha az van elfoglalva biztositva a /mellek utca harcaszati szemmel nezve mellek/
Kb ezt irják elő mindenhol.Mindenüt jolképpzet gyalogságra alapozzák a városharcot,hk/IFV/önjáró löveg,aknavető/müszaki megerősitéssel.Külön rohamutász kiképzés is van,elvileg nálunk is.Papiron ki van dolgozva a légi,elsősorban helikopteres támogatás/rohammüvelet eggyütműködés hozzá nálunk is.Legalábbis tanulmányokat olvastam róla,nem is eggyet.Gyakorlat az már más kérdés.Se helink,se önjáró tüzérség,se hk,se stb.
És már meg is vagy. Az összes nyílászáró helyén vastagon fog dőlni kifelé a por, azon is, ahol éppen kifelé nézel.
1. Kellemes célra tartást.
2. Két másodperc és úgy fogsz táncolni ahogy kell, mert sikerült felfedned a helyed, elkezdenek szórni ahogy illik és ha hatástalan találatod volt, akkor kapod is a lövegtől a választ.
M
molnibalage
Guest
Egyébként érdekes ez az emlélet gyártás, mert Fallúdzsa ostormáról Cifu úgy kb. 10 éve írt hosszabban a SG.hu-n. Kb. isten ajándékaként tekintettek az M1-ekre a bakák. Ha valahol zizi volt, odafüttyentették, durrantott kettőt és problem solved. A II. vh alatt a Siegfried vonal és önjáró ágyúnál ugyanez.
Én még nem nagyon találkoztam olyan bakával, aki a kisebb tűzerőért fohászkodott volna...
Én még nem nagyon találkoztam olyan bakával, aki a kisebb tűzerőért fohászkodott volna...
És elő is irja a harcutasitás,hogy locsold fel vizzel a területet,tűz és por ellen a lőállás kialakitásakor.De ha modern AT4 változatod van,nem kell,mert abban gyárilag oldották meg a dolgot.Plusz mert mi leragedtunk a 70es évek szintjén,a világ attol még tovább ment.Kifejlesztették az önirányitó ATGMet.Direkt a városi,és nagyon erőssen átszegdelt terepek miatt tartják rendszerben jobb helyeken,sőt,még fejlesztik is a puskagránátot.Nincs lángkicsapódás.
A belső nyílászárókat meg falakat kell eltüntetni nem a külvilágra nézőket.
Harckocsik ellen csak a páncéltörő eszközöknek van reális esélye amiknek az indítása nagy fény,hang és füst/por hatással jár.Ezt bizony el kell fogadni.Nem véletlwn nem szabad a páncéltörő eszközöket a zömhöz közel telepíteni...
A vita épp azon megy,hogy kisebb-e a tűzereje 2db 30mm-es gépágyúnak,2db automata gránátvetőnek meg a termobar rakétáknak a harckocsiágyúval szemben városi harcban vagy sem.
Valszeg, ha az egyszeri tűzcsapást nézzük, akkor a Terminátor combosabb tűzerővel rendelkezik, mint a harckocsi, de valószínűnek tartom, hogy a hk. egy javadalmazásnyi lőszerrel már nagyobb rombolóerőt képvisel, mint egy Terminátor. Szerintem az, aki azt gondolja, hogy vagy az egyik vagy a másik kell városi harcba, az félreérti az egészet. Ez nem "autós kártya", hanem a képességek összessége. Én úgy látom, hogy városi harcban a hk-kat kiegészítheti a Terminátor, pont úgy, ahogy a hk-k képességeit is kiegészítik a lövészkatonák. Egy példa. Csecsenföldön az oroszok a városi harcban, a kezdeti tévelygések után olyan nehéz járművekből álló támogató harccsoportokat állítottak össze, amikben a hk-at BMP-2 vagy BTR-80, önjárósított ZSU-23-2 járművel egészítették ki. A nagy csőemelkedésű eszközök voltak azok, amelyek tüzeltek a magasan lévő -tető, sokadik emelet- célokra, így védve meg a hk-kat az ott rejtőzők tüzétől. A hk-k pedig előremozgásuk közben rombolták a többi elérhető célt és egyben védték is a könnyebb páncélosokat. Eközben meg a rohamcsoportok is tették a dolgukat. Ebbe a szituációba nagyon beleillik a Terminátor, a hk-k képességei kiegészítésére, az előbb felsorolt könnyű járművek helyett. De helyettesíteni a Terminátor a hk-t, mert a hk nemcsak védett, hanem elég olcsó "üzemeltethetőségű" fegyverrendszer, legalábbis, ha Terminátor rakéta fegyverzetének ára a másik viszonyítási pont..
Mert akár 4 km-re is lőhetsz irányított lövedéket úgy, hogy az berepül agy 50 x 50 cm-es ablakon, vagy elsőre eltalál egy ellenséges hk-t. Nem kell a lőelemek helyesbítésével foglalkozni a második lövés esetén.. Referencia, amiről tudok, Grozniji harcok, 1995.
M
molnibalage
Guest
Ez a korszaktól is függ.
Ma már annyira sok értelme (tudtommal) nincs, mert a lövegcsőből indítható orosz rakéták fejlesztése kvázi megállt és a HEAT átütéshes min. tandemfejes ATGM kell. A nem lövegcsőből indítható ATGM-ek átmérője 125 mm felett van és HEAT esetén definitív az átütésnél az átmérő. Az meg nem változott kb. 40 éve. Nyugaton 120 mm, oroszoknál 125 mm.
A hh alatt a 125 mm-es szovjet hk. ATGM-ek RHA átütése messze meghaladta a APFSDS lövedékekét. A T-72B esetén a Svir-é 20%-kal a '80-as években használt gránáthoz képest. ráadásul ez távolságfüggetlen. Az ATGM-ek elméleti maximális lőtávolsága messze a lövegek felett van, akár 3-4 km távolságig is használhatóak. A löveggel még állócélra is igen alacsony első találati aránnyal tüzelnek a harckocsik 2 km felett. Az más kérdés, hogy az átlag európai tervezett hadszíntéren 2 km feletti LOS alig hozható ki. Azonban az első találat pontossága még szerintem így is messze magasabb.
A magyar T-55AM hk esetén is, ha megvettük volna az ATGM-et hozzá, akkor az olasz Leo-khoz képest elég brutális tűzerő lett volna. A 105 mm-es ATGM RHA átütése kb. a T-72B löveges RHA értékét adta volna 20 mm-rel kisebb kaliber esetén.
Tandem fehesek a modern csőből indítható ATGM-ek az átütésük pedig kb egálban van a legmodernebb APFSDS lőszerekkel.
Többször is előfordult itt, ezen az oldalon a kommentek között, hogy a T-72, T-80 típusú páncélosokkal kapcsolatosan lekezelően nyilatkoztak többen. Automata öngyújtónak, stb… minősítve azokat. Az elavult, használhatatlan szar volt a legenyhébb minősítés. Mindez úgy történt, hogy senki közölünk nem volt ott az említett típusok éles bevetésein. Valamint kellőképpen nem gondolta át sok ember, hogy a SZU, amikor kifejlesztette ezeket a páncélosokat, katonai világhatalom volt, és a hk-kra épült a szárazföldi hadműveleti koncepciójuk. Ergo, azért, ha nagy rakás „szarokat” gyártottak volna le, többször 10ezres darabszámban, az elképzelt koncepciójuk lett volna eleve működés képtelen.
Azaz, sokszor előfordult, hogy „lerepülő tornya” miatt lett kritizálva a típusok hadi használhatósága. Ezért is találtam lényegesnek, mikor ráakadtam a HADITECHNIKA 2015/1-6. évfolyamában egy cikksorozatra, a csecsenföldi harcok páncélos harcai tapasztalataival kapcsolatosan. (A dolog pikáns jellegét írójának a személye Dr. Végh Ferenc, volt vezérkari főnök /1996-1999/ adja, de hogy miért, arra visszatérek később. A szabadszállási páncélosoknál szolgált 1989-ig, majd a ceglédi 3. sz. katonai körzetnél lett törzsfőnők, majd pk,. 1990-1993 között USA szárazföldi akadémiát végzett. 1995-1996 között a vk. főnöki ideiglenes irodát vezette. Azt hiszem látható, pont abban az időszakban volt MO-n felelős beosztásban, amikor megtörtént a MH-ben a páncélos, a lánctalpas, illetve a tüzér önjárő technika drasztikus leépítése… Egy-két év alatt elveszett mindaz, amit az elődök 1-2 évtized alatt építettek fel.) Az említett szerző az írásait az eseményekkel szinte egykorú orosz, és a 2000-es évek elején íródott angol nyelvű forrásokra hivatkozva támasztja alá…
Ha kell keresni a közelmúltból egy magas hőfokú konfliktust, akkor a csecsenföldi hadjárat eseményei, tanulságai nem kerülhetők meg senki számára sem. Hogy miért? Pld. márcsak azért, mivel a konfliktust megelőzően a föderációs erők az egykori SZU által Csecsenföldön felhalmozott haditechnikai eszközeinek a felét átadták a Dudajev-istáknak. Emitt a konfliktus során pld. többször előfordult páncélos-páncélos elleni kűzdelem is. A csecsenek nemcsak könnyű lövészerőkkel, hanem pld. önjáró tüzérségi eszközökkel is rendelkeztek. A grozniji városharcok igen intenzívek voltak. Rendszeresen vették igénybe a páncélosokat a saját gyalogság támogatására (nappal célzott tűz, éjjel nyugtalanító tűz adására, ellenséges tüzérség, stb…). Mindezt városi körülmények (magas házak) között. Rombolt terepen.
Ami ténylegesen elgondolkodtató, az a napi lövésszám. A harcok intenzitását mutatta, hogy két hónapos harctevékenység napi átlagában (azaz 60 nap átlagában) egy-egy orosz harckocsi 11-22 lövést adott le. Voltak olyan napok, amikor egy-egy harckocsi század (1 db harckocsira vetítve!!!) 88-110 db gránátot lőtt ki. A harckocsik intenzív használata támogatta a lövészek harcát, és hozzájárult annak eredményeihez.
Kiemelkedő, hogy az eredményes harc során, a lövészek jelölték meg a harckocsik számára a célokat, ez ezeket előrevonva, tüzelés után hátravonták, majd kezdődött minden elölről. (Persze voltak más módszerek is, amikor 2 db harckocsit BMP-2 vagy BTR-80 vagy „önjárosított” ZSU-23-2 támogatott. A könnyű páncélzatú eszközök tüzeltek a magas épületekre, míg a páncélosok fedezték azokat. (Korábban már leírtam, ezen támogató könnyű eszközök helyett jól jöhet a Terminátor.)
Kiemelt szerepe volt az ezred és a hadosztály tüzérségnek is, amelyből főleg az önjáró eszközök (NONA-120 mm) aknavető, 2521 122 mm-es és 2523 152 mm-es önjáró lövegek) kerültek intenzíven használatra. Egy-egy nap átlagában két-három teljes lőszerjavadalmazást lőtt a tüzérség, amivel sikerült mind a lövészeket, mind a harckocsikat támogatni. A tüzérségi tűz lefogta a város védőit, rombolta az összevonási körleteket és a technikát, stb. Persze előfordultak eredmények ellenkező előjellel. Ért csecsen tüzérségi találat orosz lőszerdepót, aminek az eredménye a mellette lévő lövészzászlóalj megsemmisülése volt. Valamint előfordult, hogy a lőszerpótlást végző orosz hk. nyitott búvónyílásába repült be egy aknagránát, a hk. és személyzete megsemmisülését okozva…
A grozniji harcoknak igen sok tapasztalata volt, a harckocsik mai szerepének a reális megítélésében. Szerintem az oroszok ezt le is vonhatták, mi pedig csak papíron, de ténylegesen nem…
Például a BMP-1 lövege nem volt hatékony, de a BMP-2 30 mm-es gépágyúját is átüőerőben, tűzerőben kevésnek tartották. Viszont a T-72, T-80 harckocsik 125 mm-es lövege jó hatásfokú volt. (Bár repeszromboló lőszer igen fogyott és erre a fogyasztásra eredetileg nem voltak felkészülve.) Elégedettek voltak a hk-k légvédelmi nehéz gpu-jával is, de jobb lett volna, ha távvezérelni lehetett volna azt, mint a T-64 esetében.
Ami nem vált be, az a T-80 harckocsi gázturbinás hajtóműje, sérülékenysége miatt. Egy repesztalálat is működésképtelenné tette a harckocsit. A rombolt városi terepen megmutatkozott a kerekes harcjárművek hátránya is.
Viszont ami nagyon bevált, az a T-72, T-80 harckocsik viszonylag egyszerű javíthatósága volt, így a tábori javító műhelyek jelentős számú sérült páncélost, köztük számos ellenségest is ki tudtak javítani, majd később újra harcba vetni. A javításra kimentett sérült technikára is vannak adatok, ami 3-4 db páncélozott jármű volt napi átlagban, de a csúcs értékek elérték a 22-24 db/nap (!!!!) pánzélozott jármű mennyiséget.
A sérülések túlnyomó része a tornyot és a löveget érte. A találatok kisebb része érte a teknőt, valamint az erőátvitelt. Nem volt jellemző az erőátvitel végzetes sérülése.
A páncélosokat egy-egy tűzrajtaütésben 5-18 db RPG-7 találta el. Az RPG, SZPG-9, MT-12 találata sem volt mindig végzetes. Sokszor előfordult a páncél átégése esetén is, hogy a kumulatív sugár csak belső sérüléseket és a kezelőszemélyzet részleges sérülését okozta.
A harcjárművek, ha kigyulladtak és ki is égtek, az esetek többségében hagytak időt a menekülésképes személyzet részére a jármű elhagyására. Előfordult, hogy egy-egy harckocsi csak 20 perc égés után robbant fel, de nyilván volt, amelyik (az üzemanyag tartályba, lőszertárolóba kapott találatot) és az azonnal felrobbant.
A bevetett harckocsik és egyéb páncélozott járművek egyszerűsített táblázata.
Groznij 1994-1996
Páncélozott jármű
Bevetett
Veszteség
Ráta %
T-72 + T-80
230
5 + 49 = 54
24 %
BRDM-2 + BTR
230
18 + 60 = 75
34 %
BMP-1 + MBP-2
660
22 + 138 = 160
24,2 %
Megjegyzés:
Több forrás egymástól lényegesen eltérő adatot közöl, az igazság talán soha meg se tudható!
Ha az előző számok közel állnak a valósághoz, akkor a veszteségeket nem lehet végzetesnek tekinteni, legalábbis szerintem, Azt kell figyelembe venni, hogy az első napok megalapozatlanul optimista, elhamarkodott, rosszul tervezett akciói után igen sok páncélos jármű veszett el. (Visszatérve a táblázathoz, talán itt a végleges veszteség szerepel?)
A veszteségeket növelte sok esetben, hogy a páncélosok reaktív páncélzatának acél „dobozai” üresek voltak, később pedig homokkal töltötték fel azokat. Ahol pedig a reaktív testek elműködtek, ott a záporozó RPG gránátok második találata (ugyanazon a helyen) már védtelen területet ért, és nagyobb valószínűséggel ütötte át a páncélt.
Igazából szerintem, számunkra a legjelentősebb:
A körülmények, ahol a harckocsiknak harcolni kellett, hónapokon keresztül, az eléggé amortizáló hatású lehetett. Kíváncsi lennék, mi a véleményetek, az elektrolizált, modern csodák vajon hogyan teljesítenének –hosszútávon- ilyen körülmények között?
A másik érdekesség, hogy több harckocsi veszett végleg oda, mint ami a MH állománytábláján jelenleg szerepel. Az előzőek rámutattak a jelentős és akár rombolt terepen is manőverképes tüzérségi támogatás fontosságára is.
Tudjuk, ezt az elemet sem tudjuk biztosítani. De tudnánk-e logisztikailag javítani a harci sérült (vagy akár csak az intenzív használat miatt), műszakilag meghibásodott technikát javítani? Szerintem nem. De írhatnám azt is, hogy el tudnánk-e akár csak lőszerrel, üzemanyaggal ellátni a meglévő technikát ilyen intenzív használat mellett? Ezt is kétlem….
Ha pedig az előzőeket nem tudjuk biztosítani, akkor még a legkorszerűbb eszközök mellett sem lesz igazi harcértéke a seregnek. Annyi sem, mint a II. Világháborúban a Don-kanyarban…. Aki döntéshozó, annak nemcsak a technikai paraméteret, hanem a harci napok, időszak megpróbáltatásait is figyelembe kell(ene!!!) venni…. Ha valaki továbbgondolja, észrevételeit ossza meg velünk!!!
Azaz, sokszor előfordult, hogy „lerepülő tornya” miatt lett kritizálva a típusok hadi használhatósága. Ezért is találtam lényegesnek, mikor ráakadtam a HADITECHNIKA 2015/1-6. évfolyamában egy cikksorozatra, a csecsenföldi harcok páncélos harcai tapasztalataival kapcsolatosan. (A dolog pikáns jellegét írójának a személye Dr. Végh Ferenc, volt vezérkari főnök /1996-1999/ adja, de hogy miért, arra visszatérek később. A szabadszállási páncélosoknál szolgált 1989-ig, majd a ceglédi 3. sz. katonai körzetnél lett törzsfőnők, majd pk,. 1990-1993 között USA szárazföldi akadémiát végzett. 1995-1996 között a vk. főnöki ideiglenes irodát vezette. Azt hiszem látható, pont abban az időszakban volt MO-n felelős beosztásban, amikor megtörtént a MH-ben a páncélos, a lánctalpas, illetve a tüzér önjárő technika drasztikus leépítése… Egy-két év alatt elveszett mindaz, amit az elődök 1-2 évtized alatt építettek fel.) Az említett szerző az írásait az eseményekkel szinte egykorú orosz, és a 2000-es évek elején íródott angol nyelvű forrásokra hivatkozva támasztja alá…
Ha kell keresni a közelmúltból egy magas hőfokú konfliktust, akkor a csecsenföldi hadjárat eseményei, tanulságai nem kerülhetők meg senki számára sem. Hogy miért? Pld. márcsak azért, mivel a konfliktust megelőzően a föderációs erők az egykori SZU által Csecsenföldön felhalmozott haditechnikai eszközeinek a felét átadták a Dudajev-istáknak. Emitt a konfliktus során pld. többször előfordult páncélos-páncélos elleni kűzdelem is. A csecsenek nemcsak könnyű lövészerőkkel, hanem pld. önjáró tüzérségi eszközökkel is rendelkeztek. A grozniji városharcok igen intenzívek voltak. Rendszeresen vették igénybe a páncélosokat a saját gyalogság támogatására (nappal célzott tűz, éjjel nyugtalanító tűz adására, ellenséges tüzérség, stb…). Mindezt városi körülmények (magas házak) között. Rombolt terepen.
Ami ténylegesen elgondolkodtató, az a napi lövésszám. A harcok intenzitását mutatta, hogy két hónapos harctevékenység napi átlagában (azaz 60 nap átlagában) egy-egy orosz harckocsi 11-22 lövést adott le. Voltak olyan napok, amikor egy-egy harckocsi század (1 db harckocsira vetítve!!!) 88-110 db gránátot lőtt ki. A harckocsik intenzív használata támogatta a lövészek harcát, és hozzájárult annak eredményeihez.
Kiemelkedő, hogy az eredményes harc során, a lövészek jelölték meg a harckocsik számára a célokat, ez ezeket előrevonva, tüzelés után hátravonták, majd kezdődött minden elölről. (Persze voltak más módszerek is, amikor 2 db harckocsit BMP-2 vagy BTR-80 vagy „önjárosított” ZSU-23-2 támogatott. A könnyű páncélzatú eszközök tüzeltek a magas épületekre, míg a páncélosok fedezték azokat. (Korábban már leírtam, ezen támogató könnyű eszközök helyett jól jöhet a Terminátor.)
Kiemelt szerepe volt az ezred és a hadosztály tüzérségnek is, amelyből főleg az önjáró eszközök (NONA-120 mm) aknavető, 2521 122 mm-es és 2523 152 mm-es önjáró lövegek) kerültek intenzíven használatra. Egy-egy nap átlagában két-három teljes lőszerjavadalmazást lőtt a tüzérség, amivel sikerült mind a lövészeket, mind a harckocsikat támogatni. A tüzérségi tűz lefogta a város védőit, rombolta az összevonási körleteket és a technikát, stb. Persze előfordultak eredmények ellenkező előjellel. Ért csecsen tüzérségi találat orosz lőszerdepót, aminek az eredménye a mellette lévő lövészzászlóalj megsemmisülése volt. Valamint előfordult, hogy a lőszerpótlást végző orosz hk. nyitott búvónyílásába repült be egy aknagránát, a hk. és személyzete megsemmisülését okozva…
A grozniji harcoknak igen sok tapasztalata volt, a harckocsik mai szerepének a reális megítélésében. Szerintem az oroszok ezt le is vonhatták, mi pedig csak papíron, de ténylegesen nem…
Például a BMP-1 lövege nem volt hatékony, de a BMP-2 30 mm-es gépágyúját is átüőerőben, tűzerőben kevésnek tartották. Viszont a T-72, T-80 harckocsik 125 mm-es lövege jó hatásfokú volt. (Bár repeszromboló lőszer igen fogyott és erre a fogyasztásra eredetileg nem voltak felkészülve.) Elégedettek voltak a hk-k légvédelmi nehéz gpu-jával is, de jobb lett volna, ha távvezérelni lehetett volna azt, mint a T-64 esetében.
Ami nem vált be, az a T-80 harckocsi gázturbinás hajtóműje, sérülékenysége miatt. Egy repesztalálat is működésképtelenné tette a harckocsit. A rombolt városi terepen megmutatkozott a kerekes harcjárművek hátránya is.
Viszont ami nagyon bevált, az a T-72, T-80 harckocsik viszonylag egyszerű javíthatósága volt, így a tábori javító műhelyek jelentős számú sérült páncélost, köztük számos ellenségest is ki tudtak javítani, majd később újra harcba vetni. A javításra kimentett sérült technikára is vannak adatok, ami 3-4 db páncélozott jármű volt napi átlagban, de a csúcs értékek elérték a 22-24 db/nap (!!!!) pánzélozott jármű mennyiséget.
A sérülések túlnyomó része a tornyot és a löveget érte. A találatok kisebb része érte a teknőt, valamint az erőátvitelt. Nem volt jellemző az erőátvitel végzetes sérülése.
A páncélosokat egy-egy tűzrajtaütésben 5-18 db RPG-7 találta el. Az RPG, SZPG-9, MT-12 találata sem volt mindig végzetes. Sokszor előfordult a páncél átégése esetén is, hogy a kumulatív sugár csak belső sérüléseket és a kezelőszemélyzet részleges sérülését okozta.
A harcjárművek, ha kigyulladtak és ki is égtek, az esetek többségében hagytak időt a menekülésképes személyzet részére a jármű elhagyására. Előfordult, hogy egy-egy harckocsi csak 20 perc égés után robbant fel, de nyilván volt, amelyik (az üzemanyag tartályba, lőszertárolóba kapott találatot) és az azonnal felrobbant.
A bevetett harckocsik és egyéb páncélozott járművek egyszerűsített táblázata.
Groznij 1994-1996
Páncélozott jármű
Bevetett
Veszteség
Ráta %
T-72 + T-80
230
5 + 49 = 54
24 %
BRDM-2 + BTR
230
18 + 60 = 75
34 %
BMP-1 + MBP-2
660
22 + 138 = 160
24,2 %
Megjegyzés:
Több forrás egymástól lényegesen eltérő adatot közöl, az igazság talán soha meg se tudható!
Ha az előző számok közel állnak a valósághoz, akkor a veszteségeket nem lehet végzetesnek tekinteni, legalábbis szerintem, Azt kell figyelembe venni, hogy az első napok megalapozatlanul optimista, elhamarkodott, rosszul tervezett akciói után igen sok páncélos jármű veszett el. (Visszatérve a táblázathoz, talán itt a végleges veszteség szerepel?)
A veszteségeket növelte sok esetben, hogy a páncélosok reaktív páncélzatának acél „dobozai” üresek voltak, később pedig homokkal töltötték fel azokat. Ahol pedig a reaktív testek elműködtek, ott a záporozó RPG gránátok második találata (ugyanazon a helyen) már védtelen területet ért, és nagyobb valószínűséggel ütötte át a páncélt.
Igazából szerintem, számunkra a legjelentősebb:
- A harckocsik nagy mennyiségű és intenzív használta.
- A tüzérség intenzív használta.
A körülmények, ahol a harckocsiknak harcolni kellett, hónapokon keresztül, az eléggé amortizáló hatású lehetett. Kíváncsi lennék, mi a véleményetek, az elektrolizált, modern csodák vajon hogyan teljesítenének –hosszútávon- ilyen körülmények között?
A másik érdekesség, hogy több harckocsi veszett végleg oda, mint ami a MH állománytábláján jelenleg szerepel. Az előzőek rámutattak a jelentős és akár rombolt terepen is manőverképes tüzérségi támogatás fontosságára is.
Tudjuk, ezt az elemet sem tudjuk biztosítani. De tudnánk-e logisztikailag javítani a harci sérült (vagy akár csak az intenzív használat miatt), műszakilag meghibásodott technikát javítani? Szerintem nem. De írhatnám azt is, hogy el tudnánk-e akár csak lőszerrel, üzemanyaggal ellátni a meglévő technikát ilyen intenzív használat mellett? Ezt is kétlem….
Ha pedig az előzőeket nem tudjuk biztosítani, akkor még a legkorszerűbb eszközök mellett sem lesz igazi harcértéke a seregnek. Annyi sem, mint a II. Világháborúban a Don-kanyarban…. Aki döntéshozó, annak nemcsak a technikai paraméteret, hanem a harci napok, időszak megpróbáltatásait is figyelembe kell(ene!!!) venni…. Ha valaki továbbgondolja, észrevételeit ossza meg velünk!!!
Ezt honnét veszed? Amit láttam eddig adatok az alapján nekem úgy tűnik, hogy egyértelműen nem.
Az izraeli LAHAT már felürl támad,a Bastion ujabb változatai meg tandem robbanótöltettel rendelkeznek.És ont manapság,a hálozatos hadviselés ad új lehetőségeket,fleg a LAHAT féle nirányitott verziónak.Hisz datalinken kapott céladatokra is tüzelhetnek.A kinaiak új 125mm-es lövege talán,a belgák CT-CV tornya biztossan igy lett kifejlesztve.Nem csak áncéltörő,közvetlen tüztámogató,hanem kzvetett tüzfeladatokat is el tudjon látni.Plusz a magas csőemelkedési szg hegyi/városi harcban is előnyöös