Harckocsik harctéri alkalmazása

  • Ha nem vagy kibékülve az alapértelmezettnek beállított sötét sablonnal, akkor a korábbi ígéretnek megfelelően bármikor átválthatsz a korábbi világos színekkel dolgozó kinézetre.

    Ehhez görgess a lap aljára és a baloldalon keresd a HTKA Dark feliratú gombot. Kattints rá, majd a megnyíló ablakban válaszd a HTKA Light lehetőséget. Választásod a böngésződ elmenti cookie-ba, így amikor legközelebb érkezel ezt a műveletsort nem kell megismételned.
  • Az elmúlt időszak tapasztalatai alapján házirendet kapott a topic.

    Ezen témában - a fórumon rendhagyó módon - az oldal üzemeltetője saját álláspontja, meggyőződése alapján nem enged bizonyos véleményeket, mivel meglátása szerint az káros a járványhelyzet enyhítését célzó törekvésekre.

    Kérünk, hogy a vírus veszélyességét kétségbe vonó, oltásellenes véleményed más platformon fejtsd ki. Nálunk ennek nincs helye. Az ilyen hozzászólásokért 1 alkalommal figyelmeztetés jár, majd folytatása esetén a témáról letiltás. Arra is kérünk, hogy a fórum más témáiba ne vigyétek át, mert azért viszont már a fórum egészéről letiltás járhat hosszabb-rövidebb időre.

  • Az elmúlt időszak tapasztalatai alapján frissített házirendet kapott a topic.

    --- VÁLTOZÁS A MODERÁLÁSBAN ---

    A források, hírek preferáltak. Azoknak, akik veszik a fáradságot és összegyűjtik ezeket a főként harcokkal, a háború jelenlegi állásával és haditechnika szempontjából érdekes híreket, (mindegy milyen oldali) forrásokkal alátámasztják és bonuszként legalább a címet egy google fordítóba berakják, azoknak ismételten köszönjük az áldozatos munkáját és további kitartást kívánunk nekik!

    Ami nem a topik témájába vág vagy akár csak erősebb hangnemben is kerül megfogalmazásra, az valamilyen formában szankcionálva lesz

    Minden olyan hozzászólásért ami nem hír, vagy szorosan a konfliktushoz kapcsolódó vélemény / elemzés azért instant 3 nap topic letiltás jár. Aki pedig ezzel trükközne és folytatná másik topicban annak 2 hónap fórum ban a jussa.

    Az új szabályzat teljes szövege itt olvasható el.

Cifu

Well-Known Member
2010. július 12.
3 043
10 149
113
Többször is előfordult itt, ezen az oldalon a kommentek között, hogy a T-72, T-80 típusú páncélosokkal kapcsolatosan lekezelően nyilatkoztak többen. Automata öngyújtónak, stb… minősítve azokat. Az elavult, használhatatlan szar volt a legenyhébb minősítés. Mindez úgy történt, hogy senki közölünk nem volt ott az említett típusok éles bevetésein. Valamint kellőképpen nem gondolta át sok ember, hogy a SZU, amikor kifejlesztette ezeket a páncélosokat, katonai világhatalom volt, és a hk-kra épült a szárazföldi hadműveleti koncepciójuk. Ergo, azért, ha nagy rakás „szarokat” gyártottak volna le, többször 10ezres darabszámban, az elképzelt koncepciójuk lett volna eleve működés képtelen.

Azért ehhez a gondolatmenethez aztán tedd oda a végül a Szovjetunió szétesése miatt meg nem valósuló harckocsi-fejlesztéseket is. Mert azok látványosan és határozottan elszakadtak a T-64 / T-72 vonaltól. Vagyis a szovjetek is úgy vélték, hogy a T-64 / T-72 vonal bizony túlhaladott volt...

A körülmények, ahol a harckocsiknak harcolni kellett, hónapokon keresztül, az eléggé amortizáló hatású lehetett. Kíváncsi lennék, mi a véleményetek, az elektrolizált, modern csodák vajon hogyan teljesítenének –hosszútávon- ilyen körülmények között?

Miért hiszik olyan sokan azt, hogy ami elektronizált, az következetesen kevésbé megbízható? Mondok egy egyszerű példát: hagyományos mechanikus kitérítésű radar és passzív vagy aktív elektromosan kitérített radar. Melyik a megbízhatóbb, sérülésállóbb, stb.? Hát nem a mechanikus...

Lehet sorolni a példákat, kezdve a hidraulikus toronyforgatás vs. elektromos toronyforgatás (vajon melyik a karbantartásigényesebb és nehezebben javítható?), vagy a hagyományos optika vs. EO/IR tornyok által nyújtott képminőség, nagyítás, javíthatóság terén.

El kéne engedni azt a közhelyes félelmet, hogy ami "elektronizált", az következetesen rosszabb...
 
M

molnibalage

Guest
Lehet sorolni a példákat, kezdve a hidraulikus toronyforgatás vs. elektromos toronyforgatás (vajon melyik a karbantartásigényesebb és nehezebben javítható?), vagy a hagyományos optika vs. EO/IR tornyok által nyújtott képminőség, nagyítás, javíthatóság terén.

El kéne engedni azt a közhelyes félelmet, hogy ami "elektronizált", az következetesen rosszabb...
Én sem értem ezt. Miért hiszi azt sokmindenki, hogy a sokszor 0 mozógalkatrészt tartalmazó elektronika megbízhatatlanabb, mint a mechanikus dolgok? A bringámon soha nem ment még tönkre a sebességmérő (amíg volt), de hogy a láncot és a hajtáslánc vagy a fék elemeit hányszor cseréltem, azt inkább meg sem számolom már...

Az ESA radarok megbízhatósága (MTBF) kb. 15 éve veri a mecha legyezésűeket a jenkiknél repfedélzetnél...
 
  • Tetszik
Reactions: endre

dudi

Well-Known Member
2010. április 18.
50 281
84 019
113
Én sem értem ezt. Miért hiszi azt sokmindenki, hogy a sokszor 0 mozógalkatrészt tartalmazó elektronika megbízhatatlanabb, mint a mechanikus dolgok? A bringámon soha nem ment még tönkre a sebességmérő (amíg volt), de hogy a láncot és a hajtáslánc vagy a fék elemeit hányszor cseréltem, azt inkább meg sem számolom már...

Az ESA radarok megbízhatósága (MTBF) kb. 15 éve veri a mecha legyezésűeket a jenkiknél repfedélzetnél...

Még ha csak ugyan olyan megbízható is lenne akkor is az elektronikát kell választani a nagyobb harcérték miatt.Nem mind,hogy van egy sima állítható nagyítású periszkópod vagy egy nagy látószödű és felbontású zoomolható elektrooptikai rendszered.
 
  • Tetszik
Reactions: fishbed

szpg9

Well-Known Member
2017. december 17.
1 676
1 187
113
Azért ehhez a gondolatmenethez aztán tedd oda a végül a Szovjetunió szétesése miatt meg nem valósuló harckocsi-fejlesztéseket is. Mert azok látványosan és határozottan elszakadtak a T-64 / T-72 vonaltól. Vagyis a szovjetek is úgy vélték, hogy a T-64 / T-72 vonal bizony túlhaladott volt...



Miért hiszik olyan sokan azt, hogy ami elektronizált, az következetesen kevésbé megbízható? Mondok egy egyszerű példát: hagyományos mechanikus kitérítésű radar és passzív vagy aktív elektromosan kitérített radar. Melyik a megbízhatóbb, sérülésállóbb, stb.? Hát nem a mechanikus...

Lehet sorolni a példákat, kezdve a hidraulikus toronyforgatás vs. elektromos toronyforgatás (vajon melyik a karbantartásigényesebb és nehezebben javítható?), vagy a hagyományos optika vs. EO/IR tornyok által nyújtott képminőség, nagyítás, javíthatóság terén.

El kéne engedni azt a közhelyes félelmet, hogy ami "elektronizált", az következetesen rosszabb...


Oké, értem mit írsz, de sajnos nincsen infóm ahhoz, hogy tábori körülmények között ezek az eszközök hogyan javíthatók. Ez nem kedv kérdése, hanem a tényeké. Én sajnos nem hallottam még ilyen tapasztalatokról. Nem vagyok -másoktól eltérően- az abszolút tudás birtokában...Csak abból tudok kiindulni, hogy a saját szgk-mat sem tudnám javítani saját magam, rá vagyok utalva a szervízre... Ez egy harctéri javításnál lehet hátrány is, mert nem tudom, mennyire egyszerűbb az elektronikus eszközöket javítani. Kell tartalék mindenből, ami pusztulhat a tornyon.. Ha nincs, akkor a jármű kiesése hosszabb távon térül csak meg, ami harctéri körülmények és harctevékenység esetén szintén nem mindegy.. Másrészt. Lehet, hogy a T-64, -72, 80 vonal túlhaladott volt, de azért a T-90 is ennek a vonalnak a leszármazottja...Az pedig az előzőekhez képest újabb fejlesztés eredménye... Viszont az nem meggyőző, ha azzal, hogy kísérleti példányok léteznek, tromfoljuk a rendszerben állókat... Persze rá lehet fogni, hogy a SZU összeomlás és a pénzzavar kuszálta össze a hk-k. orosz leszármazási vonalát, de nem véletlen az sem, hogy a korábbi protók megoldásai most az ARMATA-nal jönnek vissza, majdnem széria érett típuson. Harctéri tapasztalata -jelentősebb elemszámra- pedig általában rendszeresített típusoknak van...és nem kísérleti járgányoknak... Szerintem azért mindenképpen elgondokoltató, az a brutal mennyiségű találat, amit el kellett egy hk-nak viselni a végleges veszteséggé válása előtt. Meg ami még lényegesebb, azok a lőszerfelhasználási adatok, mind a hk-ra, mind a tüzérségre. Ezek mutatják jól az igénybe vételét és a jelentőségét ezeknek az eszköz típusoknak. Ugye azzal azért tisztában vagy, hogy pont ezeket az eszközöket ítélték kihalásra MH-nél. Míg az oroszok azért modernizáltak jópár T-72-est, illetve számos T-62, T-64 van még ma is tartalékban. Nem beszélve arról, hogy Csecsenföld után már nem építettek gázturbinás hk-t, még sok meglévő példányt át is alakítottak dízel üzemre...
 
  • Tetszik
Reactions: fip7

dudi

Well-Known Member
2010. április 18.
50 281
84 019
113
Oké, értem mit írsz, de sajnos nincsen infóm ahhoz, hogy tábori körülmények között ezek az eszközök hogyan javíthatók. Ez nem kedv kérdése, hanem a tényeké. Én sajnos nem hallottam még ilyen tapasztalatokról. Nem vagyok -másoktól eltérően- az abszolút tudás birtokában...Csak abból tudok kiindulni, hogy a saját szgk-mat sem tudnám javítani saját magam, rá vagyok utalva a szervízre... Ez egy harctéri javításnál lehet hátrány is, mert nem tudom, mennyire egyszerűbb az elektronikus eszközöket javítani. Kell tartalék mindenből, ami pusztulhat a tornyon.. Ha nincs, akkor a jármű kiesése hosszabb távon térül csak meg, ami harctéri körülmények és harctevékenység esetén szintén nem mindegy.. Másrészt. Lehet, hogy a T-64, -72, 80 vonal túlhaladott volt, de azért a T-90 is ennek a vonalnak a leszármazottja...Az pedig az előzőekhez képest újabb fejlesztés eredménye... Viszont az nem meggyőző, ha azzal, hogy kísérleti példányok léteznek, tromfoljuk a rendszerben állókat... Persze rá lehet fogni, hogy a SZU összeomlás és a pénzzavar kuszálta össze a hk-k. orosz leszármazási vonalát, de nem véletlen az sem, hogy a korábbi protók megoldásai most az ARMATA-nal jönnek vissza, majdnem széria érett típuson. Harctéri tapasztalata -jelentősebb elemszámra- pedig általában rendszeresített típusoknak van...és nem kísérleti járgányoknak... Szerintem azért mindenképpen elgondokoltató, az a brutal mennyiségű találat, amit el kellett egy hk-nak viselni a végleges veszteséggé válása előtt. Meg ami még lényegesebb, azok a lőszerfelhasználási adatok, mind a hk-ra, mind a tüzérségre. Ezek mutatják jól az igénybe vételét és a jelentőségét ezeknek az eszköz típusoknak. Ugye azzal azért tisztában vagy, hogy pont ezeket az eszközöket ítélték kihalásra MH-nél. Míg az oroszok azért modernizáltak jópár T-72-est, illetve számos T-62, T-64 van még ma is tartalékban. Nem beszélve arról, hogy Csecsenföld után már nem építettek gázturbinás hk-t, még sok meglévő példányt át is alakítottak dízel üzemre...

El is törik a kezed jobb helyen ha nekiállsz gányolni a járgányodat.Nem a te dolgod a javítás hanem a logisztikáé.Ők értenek hozzá ők vannak rá felkészülve nekik vannak eszközeik hozzá.A személyzetnk az alapvető dolgokon kívül nem szabad belenyúlni a gépbe.
 

Celebra

Well-Known Member
2017. április 7.
5 513
2 547
113
Többször is előfordult itt, ezen az oldalon a kommentek között, hogy a T-72, T-80 típusú páncélosokkal kapcsolatosan lekezelően nyilatkoztak többen. Automata öngyújtónak, stb… minősítve azokat. Az elavult, használhatatlan szar volt a legenyhébb minősítés. Mindez úgy történt, hogy senki közölünk nem volt ott az említett típusok éles bevetésein. Valamint kellőképpen nem gondolta át sok ember, hogy a SZU, amikor kifejlesztette ezeket a páncélosokat, katonai világhatalom volt, és a hk-kra épült a szárazföldi hadműveleti koncepciójuk. Ergo, azért, ha nagy rakás „szarokat” gyártottak volna le, többször 10ezres darabszámban, az elképzelt koncepciójuk lett volna eleve működés képtelen.

Azaz, sokszor előfordult, hogy „lerepülő tornya” miatt lett kritizálva a típusok hadi használhatósága. Ezért is találtam lényegesnek, mikor ráakadtam a HADITECHNIKA 2015/1-6. évfolyamában egy cikksorozatra, a csecsenföldi harcok páncélos harcai tapasztalataival kapcsolatosan. (A dolog pikáns jellegét írójának a személye Dr. Végh Ferenc, volt vezérkari főnök /1996-1999/ adja, de hogy miért, arra visszatérek később. A szabadszállási páncélosoknál szolgált 1989-ig, majd a ceglédi 3. sz. katonai körzetnél lett törzsfőnők, majd pk,. 1990-1993 között USA szárazföldi akadémiát végzett. 1995-1996 között a vk. főnöki ideiglenes irodát vezette. Azt hiszem látható, pont abban az időszakban volt MO-n felelős beosztásban, amikor megtörtént a MH-ben a páncélos, a lánctalpas, illetve a tüzér önjárő technika drasztikus leépítése… Egy-két év alatt elveszett mindaz, amit az elődök 1-2 évtized alatt építettek fel.) Az említett szerző az írásait az eseményekkel szinte egykorú orosz, és a 2000-es évek elején íródott angol nyelvű forrásokra hivatkozva támasztja alá…

Ha kell keresni a közelmúltból egy magas hőfokú konfliktust, akkor a csecsenföldi hadjárat eseményei, tanulságai nem kerülhetők meg senki számára sem. Hogy miért? Pld. márcsak azért, mivel a konfliktust megelőzően a föderációs erők az egykori SZU által Csecsenföldön felhalmozott haditechnikai eszközeinek a felét átadták a Dudajev-istáknak. Emitt a konfliktus során pld. többször előfordult páncélos-páncélos elleni kűzdelem is. A csecsenek nemcsak könnyű lövészerőkkel, hanem pld. önjáró tüzérségi eszközökkel is rendelkeztek. A grozniji városharcok igen intenzívek voltak. Rendszeresen vették igénybe a páncélosokat a saját gyalogság támogatására (nappal célzott tűz, éjjel nyugtalanító tűz adására, ellenséges tüzérség, stb…). Mindezt városi körülmények (magas házak) között. Rombolt terepen.

Ami ténylegesen elgondolkodtató, az a napi lövésszám. A harcok intenzitását mutatta, hogy két hónapos harctevékenység napi átlagában (azaz 60 nap átlagában) egy-egy orosz harckocsi 11-22 lövést adott le. Voltak olyan napok, amikor egy-egy harckocsi század (1 db harckocsira vetítve!!!) 88-110 db gránátot lőtt ki. A harckocsik intenzív használata támogatta a lövészek harcát, és hozzájárult annak eredményeihez.

Kiemelkedő, hogy az eredményes harc során, a lövészek jelölték meg a harckocsik számára a célokat, ez ezeket előrevonva, tüzelés után hátravonták, majd kezdődött minden elölről. (Persze voltak más módszerek is, amikor 2 db harckocsit BMP-2 vagy BTR-80 vagy „önjárosított” ZSU-23-2 támogatott. A könnyű páncélzatú eszközök tüzeltek a magas épületekre, míg a páncélosok fedezték azokat. (Korábban már leírtam, ezen támogató könnyű eszközök helyett jól jöhet a Terminátor.)

Kiemelt szerepe volt az ezred és a hadosztály tüzérségnek is, amelyből főleg az önjáró eszközök (NONA-120 mm) aknavető, 2521 122 mm-es és 2523 152 mm-es önjáró lövegek) kerültek intenzíven használatra. Egy-egy nap átlagában két-három teljes lőszerjavadalmazást lőtt a tüzérség, amivel sikerült mind a lövészeket, mind a harckocsikat támogatni. A tüzérségi tűz lefogta a város védőit, rombolta az összevonási körleteket és a technikát, stb. Persze előfordultak eredmények ellenkező előjellel. Ért csecsen tüzérségi találat orosz lőszerdepót, aminek az eredménye a mellette lévő lövészzászlóalj megsemmisülése volt. Valamint előfordult, hogy a lőszerpótlást végző orosz hk. nyitott búvónyílásába repült be egy aknagránát, a hk. és személyzete megsemmisülését okozva…

A grozniji harcoknak igen sok tapasztalata volt, a harckocsik mai szerepének a reális megítélésében. Szerintem az oroszok ezt le is vonhatták, mi pedig csak papíron, de ténylegesen nem…

Például a BMP-1 lövege nem volt hatékony, de a BMP-2 30 mm-es gépágyúját is átüőerőben, tűzerőben kevésnek tartották. Viszont a T-72, T-80 harckocsik 125 mm-es lövege jó hatásfokú volt. (Bár repeszromboló lőszer igen fogyott és erre a fogyasztásra eredetileg nem voltak felkészülve.) Elégedettek voltak a hk-k légvédelmi nehéz gpu-jával is, de jobb lett volna, ha távvezérelni lehetett volna azt, mint a T-64 esetében.

Ami nem vált be, az a T-80 harckocsi gázturbinás hajtóműje, sérülékenysége miatt. Egy repesztalálat is működésképtelenné tette a harckocsit. A rombolt városi terepen megmutatkozott a kerekes harcjárművek hátránya is.

Viszont ami nagyon bevált, az a T-72, T-80 harckocsik viszonylag egyszerű javíthatósága volt, így a tábori javító műhelyek jelentős számú sérült páncélost, köztük számos ellenségest is ki tudtak javítani, majd később újra harcba vetni. A javításra kimentett sérült technikára is vannak adatok, ami 3-4 db páncélozott jármű volt napi átlagban, de a csúcs értékek elérték a 22-24 db/nap (!!!!) pánzélozott jármű mennyiséget.

A sérülések túlnyomó része a tornyot és a löveget érte. A találatok kisebb része érte a teknőt, valamint az erőátvitelt. Nem volt jellemző az erőátvitel végzetes sérülése.

A páncélosokat egy-egy tűzrajtaütésben 5-18 db RPG-7 találta el. Az RPG, SZPG-9, MT-12 találata sem volt mindig végzetes. Sokszor előfordult a páncél átégése esetén is, hogy a kumulatív sugár csak belső sérüléseket és a kezelőszemélyzet részleges sérülését okozta.

A harcjárművek, ha kigyulladtak és ki is égtek, az esetek többségében hagytak időt a menekülésképes személyzet részére a jármű elhagyására. Előfordult, hogy egy-egy harckocsi csak 20 perc égés után robbant fel, de nyilván volt, amelyik (az üzemanyag tartályba, lőszertárolóba kapott találatot) és az azonnal felrobbant.

A bevetett harckocsik és egyéb páncélozott járművek egyszerűsített táblázata.


Groznij 1994-1996

Páncélozott jármű

Bevetett

Veszteség

Ráta %

T-72 + T-80

230

5 + 49 = 54

24 %

BRDM-2 + BTR

230

18 + 60 = 75

34 %

BMP-1 + MBP-2

660

22 + 138 = 160

24,2 %

Megjegyzés:

Több forrás egymástól lényegesen eltérő adatot közöl, az igazság talán soha meg se tudható!


Ha az előző számok közel állnak a valósághoz, akkor a veszteségeket nem lehet végzetesnek tekinteni, legalábbis szerintem, Azt kell figyelembe venni, hogy az első napok megalapozatlanul optimista, elhamarkodott, rosszul tervezett akciói után igen sok páncélos jármű veszett el. (Visszatérve a táblázathoz, talán itt a végleges veszteség szerepel?)

A veszteségeket növelte sok esetben, hogy a páncélosok reaktív páncélzatának acél „dobozai” üresek voltak, később pedig homokkal töltötték fel azokat. Ahol pedig a reaktív testek elműködtek, ott a záporozó RPG gránátok második találata (ugyanazon a helyen) már védtelen területet ért, és nagyobb valószínűséggel ütötte át a páncélt.

Igazából szerintem, számunkra a legjelentősebb:


  • A harckocsik nagy mennyiségű és intenzív használta.
  • A tüzérség intenzív használta.

A körülmények, ahol a harckocsiknak harcolni kellett, hónapokon keresztül, az eléggé amortizáló hatású lehetett. Kíváncsi lennék, mi a véleményetek, az elektrolizált, modern csodák vajon hogyan teljesítenének –hosszútávon- ilyen körülmények között?

A másik érdekesség, hogy több harckocsi veszett végleg oda, mint ami a MH állománytábláján jelenleg szerepel. Az előzőek rámutattak a jelentős és akár rombolt terepen is manőverképes tüzérségi támogatás fontosságára is.

Tudjuk, ezt az elemet sem tudjuk biztosítani. De tudnánk-e logisztikailag javítani a harci sérült (vagy akár csak az intenzív használat miatt), műszakilag meghibásodott technikát javítani? Szerintem nem. De írhatnám azt is, hogy el tudnánk-e akár csak lőszerrel, üzemanyaggal ellátni a meglévő technikát ilyen intenzív használat mellett? Ezt is kétlem….

Ha pedig az előzőeket nem tudjuk biztosítani, akkor még a legkorszerűbb eszközök mellett sem lesz igazi harcértéke a seregnek. Annyi sem, mint a II. Világháborúban a Don-kanyarban…. Aki döntéshozó, annak nemcsak a technikai paraméteret, hanem a harci napok, időszak megpróbáltatásait is figyelembe kell(ene!!!) venni…. Ha valaki továbbgondolja, észrevételeit ossza meg velünk!!!
Igen,ez gyakori probléma,hogy nem rendszerként tekintenek a haderőre.Még konkrét eszközknél is egy-egy kiragadott tulajdonság alaján itélnek.És a haderőlefejlesztést nem a katonák akarták.Ők a 90es években modernizálni akarták az eszkzket,hogy a mostani időkig kitartsanak.Mostanra már tipusváltást gondolták,elsősorban a tüzérségnél.
Mások tapasztalatait meg igencsak érdemes átvenni.Orosz,zsidó,vagy dél afrikai,akárkiét,aki vérrel fizetett érte.Jobb tanulni az ő véráldozataikbol,mint megfizetni azt újra a saját hülyesgünk miatt.Mert eggyenlőre csak a hülyeségben vagyunk élbolyban,tanulásban meg háttul:(
 

szpg9

Well-Known Member
2017. december 17.
1 676
1 187
113
Még ha csak ugyan olyan megbízható is lenne akkor is az elektronikát kell választani a nagyobb harcérték miatt.Nem mind,hogy van egy sima állítható nagyítású periszkópod vagy egy nagy látószödű és felbontású zoomolható elektrooptikai rendszered.


Szerintem MO viszonylatban tök mindegy mit választasz, mert úgysem lesz annyi rendszerben, úgysem tudnál harci körülmények között -még talán békében sem- annyit javítani, mint amennyit kellene....Azért a csecsen hadjárat igénybe vétel adatai mutatják szerintem, hol kezdődik egy combosabb konfliktus, és meddig tart az a teljesen asszimetrikus hadviselés, mint ami pld. Afganisztánban folyik..
 

Szittya

Well-Known Member
2016. szeptember 22.
22 154
36 290
113
Uzemanyaggal es loszerrel el tudnank latni a hk kat /eddig az volt a baj hogy csupa olyan beszerzes folyik amivel olni nem lehet most meg pont azt hiamyolja valaki./
 

fip7

Well-Known Member
2011. november 9.
19 138
59 723
113
molnibalage

A Reflexet használják még mindig. Folyamatosan modernizálták őket. Elvileg 5 km-s a hatásos lőtávolsága, 17.4 másodperc alatt ér oda, a HEAT átütése pedig 900 mm, és tandem fejes.
 

Szittya

Well-Known Member
2016. szeptember 22.
22 154
36 290
113
A hadvezetesnek annyi rechnikaval kell szamolni amennyi rendelkezesre all anmyi emberrel municioval stb... A meglevo technikahoz kell kidolgozni a hadmuveleteket. Ez jelenleg igy is van gyakorlatokon...

Hk t javitani harcteri korulmenyek kozott tudunk. Hogy a szerelok leterhwltek mas teszta az hogy az oreg roka hksok szinte mar javitoi tudassal rendelkeznek megint mas dolog... /mi valtot segitrttunk javitani ventilatort olajat csereltunk toltoautomatat butykoltunk stb. Kezszem kent. A mi szemszogunkbol a corosag mas szemszogebol a maar hks uber kepzett muszakilag./
 
  • Tetszik
Reactions: bel

szpg9

Well-Known Member
2017. december 17.
1 676
1 187
113
Én sem értem ezt. Miért hiszi azt sokmindenki, hogy a sokszor 0 mozógalkatrészt tartalmazó elektronika megbízhatatlanabb, mint a mechanikus dolgok? A bringámon soha nem ment még tönkre a sebességmérő (amíg volt), de hogy a láncot és a hajtáslánc vagy a fék elemeit hányszor cseréltem, azt inkább meg sem számolom már...

Az ESA radarok megbízhatósága (MTBF) kb. 15 éve veri a mecha legyezésűeket a jenkiknél repfedélzetnél...


A hozzászólásod az ott sántít, hogy én egy biciklit kompletten meg tudok szerelni, pedig leírtam a korlátaimat, a sebességmérőn kívül. Ha azt ellopják vagy tönkremegy, akkor újat kellene rá vennem. Persze neked is többször tönkremenne a sebességmérőd, ha naponta RPG-vel lövöldöznének rá...
 

Cifu

Well-Known Member
2010. július 12.
3 043
10 149
113
Oké, értem mit írsz, de sajnos nincsen infóm ahhoz, hogy tábori körülmények között ezek az eszközök hogyan javíthatók. Ez nem kedv kérdése, hanem a tényeké. Én sajnos nem hallottam még ilyen tapasztalatokról. Nem vagyok -másoktól eltérően- az abszolút tudás birtokában...

Én sem vagyok, de Irakban a britek és az amerikaiak is megoldották az Abrams üzemeltetést. De még a Kanadiaiak is Afganisztánban a Leo2 üzemeltetést.
Más kategória, nem vitás, de voltak problémás esetek, és sikerült általában megoldani őket.

Csak abból tudok kiindulni, hogy a saját szgk-mat sem tudnám javítani saját magam, rá vagyok utalva a szervízre...

Ez sem feltétlen igaz, hiszen (függően attól, milyen autód van), kell egy CAN csati és egy laptop, és máris tudsz például hibaüzeneteket kiolvasni (ezt mikor tudta egy mechanikus megoldás?), sőt, részletesebb adatokat is kaphatsz akár a motorműködésről, elektromos rendszerről, és így tovább. Ahogy ahhoz is kellett idő, kézikönyv, vagy egy tapasztaltabb szaki, aki hajlandó volt átadni a tudását, hogy tudd magad javítani az autódat, itt is így van.

Kell tartalék mindenből, ami pusztulhat a tornyon..

Ez eddig is így volt. A sima periszkópok is cserélhetőek voltak, a modern EO/IR periszkópok is azok...

Lehet, hogy a T-64, -72, 80 vonal túlhaladott volt, de azért a T-90 is ennek a vonalnak a leszármazottja...Az pedig az előzőekhez képest újabb fejlesztés eredménye...

Mi is az új benne? A T-90 leánykori neve T-72BU. A teknő az alapszériánál egy-az-egyben a T-72B-ből származott, csak kapott egy új tornyot. Majd a T-90A esetében egy mégújabbat. Jegyezzük meg, hogy a T-72 család alapvetően már az 1980-as évek végén második vonalbeli egységekhez tartozott, az első vonal T-80 vagy T-64-eket használt. A T-72BU célja az volt, hogy a T-72 családot használó másodvonalbeli egységeknek egy, a T-80-nál olcsóbb alternatívát nyújtson tűzvezető számítógép, optika, stb. terén. A T-90 egy kényszerpálya volt az adott pillanatban. A Harkoviak egy torony nélküli harckocsit terveztek, Molot név alatt, az Omszki iroda a Csjornij Oriol (Fekete Sas), ami a T-80 meghosszbított alvázára került, az Uráliak pedig az Objekt 195-ön (T-95) dolgoztak. A szovjetunió széthullása után a Harkovi gyár ukrajnába került, a Molot fejlesztése leállt, inkább a T-80UD továbbfejlesztésén dolgoztak, ez a T-84 és az Jatagán/Oplot. Az Uráliak megkapták a pénzt a T-72BU / T-90 építésre, ami életben tartotta a gyárat. Az Omszkiak bemutatták a Fekete Sas protot 1997-ben, akkor úgy is tűnt, az állami megrendelés is adott. Aztán kiderült, hogy mégse. 2001-ben az állami pénzeket megvonták, az Omszkiak ismét előhozták a Fekete Sas-t, és igyekeztek exportra kínálni - nem működött, az Omszki harckocsigyár tehát becsődölt. Maradt az Objekt 195 a jövőre, és a T-72BU / T-90, hogy a gyártást életben tartsák - de ugye mint tudjuk, olyan vargabetükkel, hogy francia Catherine FC tűzvezető rendszert kaptak, hőképalkotós éjjellátóval (ami nem volt gyártáskész állapotban oroszországban).

A vége ugye az lett, hogy az Objekt 195 is el lett kaszálva, mert túl drágának tartották. Lett belőle egy T-14 Armata család, ami majd az első vonalas megoldás lesz, addig pedig a T-90 családot reszelik tovább (M / MSz).
 

Szittya

Well-Known Member
2016. szeptember 22.
22 154
36 290
113
Mondom kk kent valtot csereltunk hutoventilatort hutorenvsert foltoztunk olaj es hidraulika csovket bakonyba a szaabad eg alatt... Egy szerelonek segitve... De volt torony mozgatorendszer javitas lanctag kivetel stb mind a bakonyba egy szerelokocival az eg alatt... Egy hutoventilator csere 1,5-2 ora de nagyjabol minden fo elem cereje ennyi 1-1,5-2 ora.
 
  • Tetszik
Reactions: bel

dudi

Well-Known Member
2010. április 18.
50 281
84 019
113
Mondom kk kent valtot csereltunk hutoventilatort hutorenvsert foltoztunk olaj es hidraulika csovket bakonyba a szaabad eg alatt... Egy szerelonek segitve... De volt torony mozgatorendszer javitas lanctag kivetel stb mind a bakonyba egy szerelokocival az eg alatt... Egy hutoventilator csere 1,5-2 ora de nagyjabol minden fo elem cereje ennyi 1-1,5-2 ora.

De ezt nem tudjátok megtenni logisztika nélkül mert nincs hozzá szerszám meg pót alkatrész.Az,hogy tevőlegesen ki csinálja részlet kérdés(ugye ha megmutogatják bárki képes csavarokat ki-be csavargatni)a fontos az,hogy ki adja hozzá a dolgokat és emiatt nem képes a személyzet javítani szinte semmi tönállóan.
 

Szittya

Well-Known Member
2016. szeptember 22.
22 154
36 290
113
72 be nem sok wlektronika van de annak javitasa tabori korulmenyek kozott se nagy valami ha biztositek kicsereled ha komolyabb kikapod beraksz helyette egy masikat a rosszat meg hatrakuldod javitasra aztan jo napot. Minden zl nel vannak akiknek megvan a javitasra a kepzesuk ha nem hiradas technika mert azt meg feljebb kell kuldeni. De cserelni azt is lehet.
 

fip7

Well-Known Member
2011. november 9.
19 138
59 723
113
Cifu

A T-72B-t én nem tartom másodvonalas cuccnak. És a maga korában a T-72A sem volt rossz technika. A T-80 valamivel erősebb konstrukció volt, de drágább is, és kevésbé volt ergonomikus a belső tere. E mellet a gázturbina inkább hátrány volt, mint előny.
A T-90 alapvetően a T-72 továbbfejlesztése, de a T-90A egy nagyon erős tovább gondolás. Nem véletlenül nem lehet T-72-őt T-90A-ra modernizálni, csak T-72B3-ra. A T-90A esetén a páncéltest is változott már.