Harckocsik harctéri alkalmazása

  • Ha nem vagy kibékülve az alapértelmezettnek beállított sötét sablonnal, akkor a korábbi ígéretnek megfelelően bármikor átválthatsz a korábbi világos színekkel dolgozó kinézetre.

    Ehhez görgess a lap aljára és a baloldalon keresd a HTKA Dark feliratú gombot. Kattints rá, majd a megnyíló ablakban válaszd a HTKA Light lehetőséget. Választásod a böngésződ elmenti cookie-ba, így amikor legközelebb érkezel ezt a műveletsort nem kell megismételned.
  • Az elmúlt időszak tapasztalatai alapján házirendet kapott a topic.

    Ezen témában - a fórumon rendhagyó módon - az oldal üzemeltetője saját álláspontja, meggyőződése alapján nem enged bizonyos véleményeket, mivel meglátása szerint az káros a járványhelyzet enyhítését célzó törekvésekre.

    Kérünk, hogy a vírus veszélyességét kétségbe vonó, oltásellenes véleményed más platformon fejtsd ki. Nálunk ennek nincs helye. Az ilyen hozzászólásokért 1 alkalommal figyelmeztetés jár, majd folytatása esetén a témáról letiltás. Arra is kérünk, hogy a fórum más témáiba ne vigyétek át, mert azért viszont már a fórum egészéről letiltás járhat hosszabb-rövidebb időre.

  • Az elmúlt időszak tapasztalatai alapján frissített házirendet kapott a topic.

    --- VÁLTOZÁS A MODERÁLÁSBAN ---

    A források, hírek preferáltak. Azoknak, akik veszik a fáradságot és összegyűjtik ezeket a főként harcokkal, a háború jelenlegi állásával és haditechnika szempontjából érdekes híreket, (mindegy milyen oldali) forrásokkal alátámasztják és bonuszként legalább a címet egy google fordítóba berakják, azoknak ismételten köszönjük az áldozatos munkáját és további kitartást kívánunk nekik!

    Ami nem a topik témájába vág vagy akár csak erősebb hangnemben is kerül megfogalmazásra, az valamilyen formában szankcionálva lesz

    Minden olyan hozzászólásért ami nem hír, vagy szorosan a konfliktushoz kapcsolódó vélemény / elemzés azért instant 3 nap topic letiltás jár. Aki pedig ezzel trükközne és folytatná másik topicban annak 2 hónap fórum ban a jussa.

    Az új szabályzat teljes szövege itt olvasható el.

M

molnibalage

Guest
Az F-15 sem elsővonalas amióta Raptor van.Ettől még jó gép az Eagel csak van már nála jobb.
Az F-15C nem másodvonalas - főle a Golden Eagle - , mert a Raptorból olyan kevés van, hogy valójában hiába fejlettebb az F-15 igazából egymás kiegészítői. Bár talán azért félig áll a hasonlat.
 

szpg9

Well-Known Member
2017. december 17.
1 676
1 187
113
A gond azzal van hogy egy szetfutott vasba oreg alkatresz kerul. Teszem azt egy hidraulika cso csere. Csak pl. Hiaba uj sose hasznalt cso ha 40 evet rohadt egy raktarba ebbol x evet beloruszba x evet itt x evet ott x evet amott... Beepitesre kerul uuemala helyezve mukodik oke. Kov inditas el f.ssa magat... Nem a szereles hibaja nem a mostani logisztika hibaja... Egyszeruen oreg meg ha sose volt hasznalva is...
Ezert nem szabad a 72 est elso vonalba tartani. Amire jo kikepzes ellen ero bakonyba kesszenletet adni leponyvazva egy hangarba max tartalekosoknak arra a par napra... /de tartalekosok alatt nem az omt ovt vagy ott t ertem hanem ex harckocsizokat akik ezzel a vassal izzadtak./ esetleg muszakiva alakitani oket.


Amit leírtál, az egy tipikus magyar probléma. De félreértesz, ha azt hiszed, az előzőeket a meglévő magyar T-72-ek megtartásának kampányszövegeként írtam...
 

Szittya

Well-Known Member
2016. szeptember 22.
22 154
36 290
113
A modernizacio nem csak arrol szol hogy harckepessegek novekedjenek hanem hogy a mar xx eve nem artott alkatreszeket lecereld /megha a raktar tele is van/
 
  • Tetszik
Reactions: szpg9

dudi

Well-Known Member
2010. április 18.
50 281
84 020
113
Az F-15C nem másodvonalas - főle a Golden Eagle - , mert a Raptorból olyan kevés van, hogy valójában hiába fejlettebb az F-15 igazából egymás kiegészítői. Bár talán azért félig áll a hasonlat.

Ha ma lenne egy Allied Forces kaliberű konfliktus akkor ott az F-22 játszaná a főszerepet.Azon sem lepődnék meg ha otthon hagynák az F-15C-ket.
 

Sharid

Well-Known Member
2017. szeptember 4.
5 476
2 834
113
kicsit belassultam... pontosn melyik T-72B-ről beszéltekl?
amorschematics.png
 

Szittya

Well-Known Member
2016. szeptember 22.
22 154
36 290
113
Molni irta valameik vadaszgepet hogy boven volt meg benne potencial de a hajtomuvet x eve nem gyartottak mar ezert kenytelenek voltak leallitani... A 72 eseinknel is hasonlo a helyzet... Egy csomo mindent nem artanak hozza raktaron van kismillio... De eloregszik magatol... Megoldas kivaltani lecserelni egy modernebb meg gartasba levo dologgal... A vasak meg kopnak ott nem a kemia hanem a fizika jatszik.
 

beta

Well-Known Member
2011. október 26.
5 821
9 682
113
Na ez hogy jött ki?

Amit láttam adatokat az alapján a harckocsi páncélok 30-50%-kal vastagabbnak számítanak kumulatív ellen, mint kinetikus ellen. Modern kinetikus átvisz 700mm-t is, ami az atgm-nek ezek alapján 1000-1100mm-nek számít.
 
  • Tetszik
Reactions: endre

Celebra

Well-Known Member
2017. április 7.
5 513
2 547
113
Melyik T-72 volt másodvonalas? Mert tudtommal a T-72B harcértéke meghaladta az összes azelőtti T-64 változatét, a T-64BM/BV (melyikből volt számottevő mennyiség) szintjén volt több téren is. A Svir ATGM-es T-72B másodvonalas lenne, amikor a Leo2A4-nek is képes volt odapörkölni de az A1-nek simán...? Ez nekem új...


Én nem értek nagyon hozzá, de nekem azt magyarázta itt boki vagy dudi, hogy a T-90A és a T-90 között elég nagy eltérés van. A T-72BU az tényleg közeli T-72 leszármazott, de a T-90A és annak leszármazottjainál gyökeresen átszabtak dolgokat.


Én is így tudom.
T72A eredetileg a T64 olcsóbb,tömeggyártott kiegészitésének szánták,de fejlődöt az idők folyamán.És a T64nek majd 20év kellett,hogy kiforja magát.T90ven a T72 fejlődési vonalán van.Kb ahogy az AH6i az OH6A leszármazottja.Kb a külnbbség is akkor kzöttük
 
  • Tetszik
Reactions: szpg9

beta

Well-Known Member
2011. október 26.
5 821
9 682
113
Többször is előfordult itt, ezen az oldalon a kommentek között, hogy a T-72, T-80 típusú páncélosokkal kapcsolatosan lekezelően nyilatkoztak többen. Automata öngyújtónak, stb… minősítve azokat. Az elavult, használhatatlan szar volt a legenyhébb minősítés. Mindez úgy történt, hogy senki közölünk nem volt ott az említett típusok éles bevetésein. Valamint kellőképpen nem gondolta át sok ember, hogy a SZU, amikor kifejlesztette ezeket a páncélosokat, katonai világhatalom volt, és a hk-kra épült a szárazföldi hadműveleti koncepciójuk. Ergo, azért, ha nagy rakás „szarokat” gyártottak volna le, többször 10ezres darabszámban, az elképzelt koncepciójuk lett volna eleve működés képtelen.

Azaz, sokszor előfordult, hogy „lerepülő tornya” miatt lett kritizálva a típusok hadi használhatósága. Ezért is találtam lényegesnek, mikor ráakadtam a HADITECHNIKA 2015/1-6. évfolyamában egy cikksorozatra, a csecsenföldi harcok páncélos harcai tapasztalataival kapcsolatosan. (A dolog pikáns jellegét írójának a személye Dr. Végh Ferenc, volt vezérkari főnök /1996-1999/ adja, de hogy miért, arra visszatérek később. A szabadszállási páncélosoknál szolgált 1989-ig, majd a ceglédi 3. sz. katonai körzetnél lett törzsfőnők, majd pk,. 1990-1993 között USA szárazföldi akadémiát végzett. 1995-1996 között a vk. főnöki ideiglenes irodát vezette. Azt hiszem látható, pont abban az időszakban volt MO-n felelős beosztásban, amikor megtörtént a MH-ben a páncélos, a lánctalpas, illetve a tüzér önjárő technika drasztikus leépítése… Egy-két év alatt elveszett mindaz, amit az elődök 1-2 évtized alatt építettek fel.) Az említett szerző az írásait az eseményekkel szinte egykorú orosz, és a 2000-es évek elején íródott angol nyelvű forrásokra hivatkozva támasztja alá…

Ha kell keresni a közelmúltból egy magas hőfokú konfliktust, akkor a csecsenföldi hadjárat eseményei, tanulságai nem kerülhetők meg senki számára sem. Hogy miért? Pld. márcsak azért, mivel a konfliktust megelőzően a föderációs erők az egykori SZU által Csecsenföldön felhalmozott haditechnikai eszközeinek a felét átadták a Dudajev-istáknak. Emitt a konfliktus során pld. többször előfordult páncélos-páncélos elleni kűzdelem is. A csecsenek nemcsak könnyű lövészerőkkel, hanem pld. önjáró tüzérségi eszközökkel is rendelkeztek. A grozniji városharcok igen intenzívek voltak. Rendszeresen vették igénybe a páncélosokat a saját gyalogság támogatására (nappal célzott tűz, éjjel nyugtalanító tűz adására, ellenséges tüzérség, stb…). Mindezt városi körülmények (magas házak) között. Rombolt terepen.

Ami ténylegesen elgondolkodtató, az a napi lövésszám. A harcok intenzitását mutatta, hogy két hónapos harctevékenység napi átlagában (azaz 60 nap átlagában) egy-egy orosz harckocsi 11-22 lövést adott le. Voltak olyan napok, amikor egy-egy harckocsi század (1 db harckocsira vetítve!!!) 88-110 db gránátot lőtt ki. A harckocsik intenzív használata támogatta a lövészek harcát, és hozzájárult annak eredményeihez.

Kiemelkedő, hogy az eredményes harc során, a lövészek jelölték meg a harckocsik számára a célokat, ez ezeket előrevonva, tüzelés után hátravonták, majd kezdődött minden elölről. (Persze voltak más módszerek is, amikor 2 db harckocsit BMP-2 vagy BTR-80 vagy „önjárosított” ZSU-23-2 támogatott. A könnyű páncélzatú eszközök tüzeltek a magas épületekre, míg a páncélosok fedezték azokat. (Korábban már leírtam, ezen támogató könnyű eszközök helyett jól jöhet a Terminátor.)

Kiemelt szerepe volt az ezred és a hadosztály tüzérségnek is, amelyből főleg az önjáró eszközök (NONA-120 mm) aknavető, 2521 122 mm-es és 2523 152 mm-es önjáró lövegek) kerültek intenzíven használatra. Egy-egy nap átlagában két-három teljes lőszerjavadalmazást lőtt a tüzérség, amivel sikerült mind a lövészeket, mind a harckocsikat támogatni. A tüzérségi tűz lefogta a város védőit, rombolta az összevonási körleteket és a technikát, stb. Persze előfordultak eredmények ellenkező előjellel. Ért csecsen tüzérségi találat orosz lőszerdepót, aminek az eredménye a mellette lévő lövészzászlóalj megsemmisülése volt. Valamint előfordult, hogy a lőszerpótlást végző orosz hk. nyitott búvónyílásába repült be egy aknagránát, a hk. és személyzete megsemmisülését okozva…

A grozniji harcoknak igen sok tapasztalata volt, a harckocsik mai szerepének a reális megítélésében. Szerintem az oroszok ezt le is vonhatták, mi pedig csak papíron, de ténylegesen nem…

Például a BMP-1 lövege nem volt hatékony, de a BMP-2 30 mm-es gépágyúját is átüőerőben, tűzerőben kevésnek tartották. Viszont a T-72, T-80 harckocsik 125 mm-es lövege jó hatásfokú volt. (Bár repeszromboló lőszer igen fogyott és erre a fogyasztásra eredetileg nem voltak felkészülve.) Elégedettek voltak a hk-k légvédelmi nehéz gpu-jával is, de jobb lett volna, ha távvezérelni lehetett volna azt, mint a T-64 esetében.

Ami nem vált be, az a T-80 harckocsi gázturbinás hajtóműje, sérülékenysége miatt. Egy repesztalálat is működésképtelenné tette a harckocsit. A rombolt városi terepen megmutatkozott a kerekes harcjárművek hátránya is.

Viszont ami nagyon bevált, az a T-72, T-80 harckocsik viszonylag egyszerű javíthatósága volt, így a tábori javító műhelyek jelentős számú sérült páncélost, köztük számos ellenségest is ki tudtak javítani, majd később újra harcba vetni. A javításra kimentett sérült technikára is vannak adatok, ami 3-4 db páncélozott jármű volt napi átlagban, de a csúcs értékek elérték a 22-24 db/nap (!!!!) pánzélozott jármű mennyiséget.

A sérülések túlnyomó része a tornyot és a löveget érte. A találatok kisebb része érte a teknőt, valamint az erőátvitelt. Nem volt jellemző az erőátvitel végzetes sérülése.

A páncélosokat egy-egy tűzrajtaütésben 5-18 db RPG-7 találta el. Az RPG, SZPG-9, MT-12 találata sem volt mindig végzetes. Sokszor előfordult a páncél átégése esetén is, hogy a kumulatív sugár csak belső sérüléseket és a kezelőszemélyzet részleges sérülését okozta.

A harcjárművek, ha kigyulladtak és ki is égtek, az esetek többségében hagytak időt a menekülésképes személyzet részére a jármű elhagyására. Előfordult, hogy egy-egy harckocsi csak 20 perc égés után robbant fel, de nyilván volt, amelyik (az üzemanyag tartályba, lőszertárolóba kapott találatot) és az azonnal felrobbant.

A bevetett harckocsik és egyéb páncélozott járművek egyszerűsített táblázata.


Groznij 1994-1996

Páncélozott jármű

Bevetett

Veszteség

Ráta %

T-72 + T-80

230

5 + 49 = 54

24 %

BRDM-2 + BTR

230

18 + 60 = 75

34 %

BMP-1 + MBP-2

660

22 + 138 = 160

24,2 %

Megjegyzés:

Több forrás egymástól lényegesen eltérő adatot közöl, az igazság talán soha meg se tudható!


Ha az előző számok közel állnak a valósághoz, akkor a veszteségeket nem lehet végzetesnek tekinteni, legalábbis szerintem, Azt kell figyelembe venni, hogy az első napok megalapozatlanul optimista, elhamarkodott, rosszul tervezett akciói után igen sok páncélos jármű veszett el. (Visszatérve a táblázathoz, talán itt a végleges veszteség szerepel?)

A veszteségeket növelte sok esetben, hogy a páncélosok reaktív páncélzatának acél „dobozai” üresek voltak, később pedig homokkal töltötték fel azokat. Ahol pedig a reaktív testek elműködtek, ott a záporozó RPG gránátok második találata (ugyanazon a helyen) már védtelen területet ért, és nagyobb valószínűséggel ütötte át a páncélt.

Igazából szerintem, számunkra a legjelentősebb:


  • A harckocsik nagy mennyiségű és intenzív használta.
  • A tüzérség intenzív használta.

A körülmények, ahol a harckocsiknak harcolni kellett, hónapokon keresztül, az eléggé amortizáló hatású lehetett. Kíváncsi lennék, mi a véleményetek, az elektrolizált, modern csodák vajon hogyan teljesítenének –hosszútávon- ilyen körülmények között?

A másik érdekesség, hogy több harckocsi veszett végleg oda, mint ami a MH állománytábláján jelenleg szerepel. Az előzőek rámutattak a jelentős és akár rombolt terepen is manőverképes tüzérségi támogatás fontosságára is.

Tudjuk, ezt az elemet sem tudjuk biztosítani. De tudnánk-e logisztikailag javítani a harci sérült (vagy akár csak az intenzív használat miatt), műszakilag meghibásodott technikát javítani? Szerintem nem. De írhatnám azt is, hogy el tudnánk-e akár csak lőszerrel, üzemanyaggal ellátni a meglévő technikát ilyen intenzív használat mellett? Ezt is kétlem….

Ha pedig az előzőeket nem tudjuk biztosítani, akkor még a legkorszerűbb eszközök mellett sem lesz igazi harcértéke a seregnek. Annyi sem, mint a II. Világháborúban a Don-kanyarban…. Aki döntéshozó, annak nemcsak a technikai paraméteret, hanem a harci napok, időszak megpróbáltatásait is figyelembe kell(ene!!!) venni…. Ha valaki továbbgondolja, észrevételeit ossza meg velünk!!!

Szerintem a T-72-t nem nagyon szidta senki. Nekem inkább az jött le, hogy a T-72 alapvetően hatékony, de részben fogyóeszköznek is szánták. Tehát a megoldásai inkább arra szolgált, hogy olcsó legyen, sok legyen, és nagy számban használva lehessen ütni vele. Viszont jelentős veszteségre is számítottak volna.

Ami a megjegyzés végét illeti igen, a megfelelő logisztika a hadsereg egyik fő pillére. Nem elég a katona és a fegyver, azokat tartósan üzemeltetni, ellátni is tudni kell, akár távolabbi helyeken is.
 
  • Tetszik
Reactions: Törölt tag 4082

Cifu

Well-Known Member
2010. július 12.
3 043
10 149
113
Melyik T-72 volt másodvonalas? Mert tudtommal a T-72B harcértéke meghaladta az összes azelőtti T-64 változatét, a T-64BM/BV (melyikből volt számottevő mennyiség) szintjén volt több téren is. A Svir ATGM-es T-72B másodvonalas lenne, amikor a Leo2A4-nek is képes volt odapörkölni de az A1-nek simán...? Ez nekem új...

A T-72B 1985-ben jött ki, a maga idejében csak 9M119 rendszer miatt volt "előrébb", mint az 1976-os T-64B, amely már bírt a 9M112-vel, és a lézeres távolságmérővel, valamint az 1A40-nél jobb 1A33 tűzvezető rendszerrel. Jobb felfüggesztés... talán csak a kevésbé megbízható 5TD motor miatt lehet a T-64A/B-t ostorozni - de az 1970-es évek vége felé már megjelentek a jobb 6TD motorral szerelt alváltozatok.

1985-ben a T-64B/BV-k már rendszerint megkapták a 9M119-et, a jobb 1A33-1-est, ERA-t, stb. És ne feledjük, hogy a T-64 ekkor már szintén "lecsúszott" megoldás volt a T-80(BV/U) mellett!

1985-ben a T-80U volt az élvonal, Kontakt-5-el (a T-64BV, T-80BV és a T-72B csak Kontakt EDZ-t kapott), GTD-1250 gázturbinával, stb.

Én nem értek nagyon hozzá, de nekem azt magyarázta itt boki vagy dudi, hogy a T-90A és a T-90 között elég nagy eltérés van. A T-72BU az tényleg közeli T-72 leszármazott, de a T-90A és annak leszármazottjainál gyökeresen átszabtak dolgokat.

Igen, csakhogy a T-90A akkor jött, amikor kiderült, hogy itt komolyabb fejlesztésekre nem lesz pénz, én a T-90 esetében írtam, hogy az teljesen alap T-72 teknőn gurult...
 

dudi

Well-Known Member
2010. április 18.
50 281
84 020
113
Amit láttam adatokat az alapján a harckocsi páncélok 30-50%-kal vastagabbnak számítanak kumulatív ellen, mint kinetikus ellen. Modern kinetikus átvisz 700mm-t is, ami az atgm-nek ezek alapján 1000-1100mm-nek számít.

Az átütést mindig hengerelt homogén acélpáncélra(RHA)adják meg,tehát ha egy ATGM meg egy APFSDS 800mm-t üt át akkor mind a kettő 800mm hengerelt homogén acélpáncélt üt át.
 

dudi

Well-Known Member
2010. április 18.
50 281
84 020
113
A T-72B 1985-ben jött ki, a maga idejében csak 9M119 rendszer miatt volt "előrébb", mint az 1976-os T-64B, amely már bírt a 9M112-vel, és a lézeres távolságmérővel, valamint az 1A40-nél jobb 1A33 tűzvezető rendszerrel. Jobb felfüggesztés... talán csak a kevésbé megbízható 5TD motor miatt lehet a T-64A/B-t ostorozni - de az 1970-es évek vége felé már megjelentek a jobb 6TD motorral szerelt alváltozatok.

1985-ben a T-64B/BV-k már rendszerint megkapták a 9M119-et, a jobb 1A33-1-est, ERA-t, stb. És ne feledjük, hogy a T-64 ekkor már szintén "lecsúszott" megoldás volt a T-80(BV/U) mellett!

1985-ben a T-80U volt az élvonal, Kontakt-5-el (a T-64BV, T-80BV és a T-72B csak Kontakt EDZ-t kapott), GTD-1250 gázturbinával, stb.



Igen, csakhogy a T-90A akkor jött, amikor kiderült, hogy itt komolyabb fejlesztésekre nem lesz pénz, én a T-90 esetében írtam, hogy az teljesen alap T-72 teknőn gurult...

Ehhez képest terveztek egy új harckocsit.
Inkább úgy lenne helyes az állítás,hogy gyökeresen új harckocsira nem lesz pénz.
Azt látni kell,hogy T-90 után T-90A-t kifejleszteni sokkal olcsóbb mi t T-90A után T-15-öt,igaz ez annak ellenére is,hogy a T-90A egy új típus a T-90-el összehasonlítva
(aT-90-et lehet T-72 altípusnak felfogni)de alapvetően beleillik az addigi sorba ellenben a T-15-el.
 
  • Tetszik
Reactions: fip7

beta

Well-Known Member
2011. október 26.
5 821
9 682
113
Az átütést mindig hengerelt homogén acélpáncélra(RHA)adják meg,tehát ha egy ATGM meg egy APFSDS 800mm-t üt át akkor mind a kettő 800mm hengerelt homogén acélpáncélt üt át.

De az acél egyenérték az alkalmazott technikán belül értelmezendő. Egy hk páncél máshogy viselkedik kinetikusnál és máshogy kumulatívnál. Nyilván az eltérő fizika miatt. Tehát míg mondjuk egy modern hk páncél egy kinetikus lövedék számára olyan, mint 700mm acél, addig kumulatív eszköz számára olyan, mint 1000mm acél.
 
  • Tetszik
Reactions: sirdavegd and endre

fip7

Well-Known Member
2011. november 9.
19 138
59 724
113
beta

"De az acél egyenérték az alkalmazott technikán belül értelmezendő. Egy hk páncél máshogy viselkedik kinetikusnál és máshogy kumulatívnál. Nyilván az eltérő fizika miatt. Tehát míg mondjuk egy modern hk páncél egy kinetikus lövedék számára olyan, mint 700mm acél, addig kumulatív eszköz számára olyan, mint 1000mm acél."

Ez ebben a formában nem igaz.
Például egy 50 mm-s RHA lemezt, ha 10 fokos szögben építesz be akkor az elvileg 288 mm-s RHA-nak felel meg. Gyakorlatilag meg egy 470 mm RHA-s átütéssel bíró DM13-s nyíllövedék nagy valószínűséggel nem lövi át, mert a lapos szögű becsapódás miatt olyan erők ébrednek rajta amitől széttörik a lövedék.
Ehhez hasonló lesz az eredmény:

HEAT lőszerek esetén még bonyolultabb a dolog, ugyanis egy 30 éves ATGM 700 mm RHA-s penetrációja a modern páncélok ellen, a való életben nem olyan hatékony, mint az RPG-29 700 mm RHA-s penetrációja. Ha acélra lősz velük ugyan az az eredmény, ha összetett páncélra akkor az RPG-29 akár nagyságrendekkel is hatékonyabb.
A NERA/ERA szintén ilyen tényező. Van aminek csak 10-20%-al csökkenti az átütését, van aminek meg 90+%-al. Nem mindegy milyen NERA/ERA-ra van a tankon és az sem mindegy mivel lőnek rá.
 

szpg9

Well-Known Member
2017. december 17.
1 676
1 187
113
Ismereteim szerint minden páncél, illetve pct. eszköznek is van homogén acélpáncélra átszámított vastagsága, a különböző fajtájú igénybevételek esetén (kinetikus, kumulatív). Különben összehasonlíthatatlanok lennének mind a páncélok, mind az átütésükre szolgáló eszközök..
 

dudi

Well-Known Member
2010. április 18.
50 281
84 020
113
De az acél egyenérték az alkalmazott technikán belül értelmezendő. Egy hk páncél máshogy viselkedik kinetikusnál és máshogy kumulatívnál. Nyilván az eltérő fizika miatt. Tehát míg mondjuk egy modern hk páncél egy kinetikus lövedék számára olyan, mint 700mm acél, addig kumulatív eszköz számára olyan, mint 1000mm acél.

Ez páncélösszetéteteltől függ azt meg nem ismerjük, tehát marad a hengerelt homogén acél mint reális összehasonlítási alap.