Hidegháború (1947-1991)

Hidegháborús tempó, amikor a McDD egyszerre négy gépet gyártott.

283348339_2203941839743671_7493920242089715539_n.jpg
 
Today in 1983, a Soviet Su-15 interceptor shot down a Boeing 747 operating as Korean Air Lines Flight 007 en route from New York City to Seoul after it accidentally strayed into restricted airspace over the Kamchatka Peninsula and Sakhalin Island, killing 269 passengers and crew.
FblHdp9XoAA1bEx
 
  • Szomorú
Reactions: honved and Bleroka
A nap amikor nem tört ki a III. Világháború:

1983 Szeptember 26 amikor NEM tört ki a III. világháború

Stanislav Yevgrafovich Petrov
Kora hajnalban a szovjet rakétaészlelő műholdrendszer azt jelezte, hogy amerikai interkontinentális rakétát lőttek ki a Szovjetúnió felé. Stanislav Petrov (szül. 1939) ügyeletes tiszt úgy ítélte, hogy téves riasztás lehet, hiszen egy atombomba támadást az amerikaiak bizonyára számos rakéta egyszerre kilövésével indítanának. Nem értesítette nyomban a szovjet felsővezetést, amint az érvényben lévő parancs szerint kellett volna. Ekkor azonban a számítógép további négy rakéta kilövését jelezte az USÁ-ból a Szovjetúnió felé. Stanislav Petrovra iszonyú felelősség nehezedett. Ha megnyomja a szirénázva villogó Start gombot, elindul az atomtöltetű rakétaraj ellencsapás. A szovjet felsővezetésnek pár perc alatt kell döntenie, s bizonyára tényként kezelik az észlelését. Mire a földi radarok megerősíthetik a rakéták feltűnését, már semmit nem lehetne tenni.

A két szuperhatalom közt pattanásig feszült volt a helyzet, mert három héttel korábban, szept. 1-én a szovjet légvédelem lelőtt egy koreai utasszállító gépet, a 269 utas (köztük sok amerikai) mind meghalt. A CNN arról tudósított, hogy ezután a KGB üzenetet küldött nyugati ügynökeinek, hogy álljanak készen egy lehetséges atomháborúra. Az amerikai vezetés a gonosz birodalmaként emlegette a Szovjetúniót. Reagan elnök 1983. márc. 23-i csillagháborús beszéde után a szovjetek arról beszéltek, hogy az USA az ellencsapás kivédésével felborítja az elrettentés egyensúlyát és arra készül, hogy büntetlenül indíthasson atomcsapást. Az orosz stratégia lényege volt, hogy az amerikai rakéták kilövésének észlelésekor nyomban indítani kell az ellencsapást. Ráadásul a NATO hadgyakorlatot tartott Európában taktikai atomfegyverekkel, s a szovjet vezetés szerint ez egy invázió fedőművelete is lehetett.<br>
Stanislav Petrov úgy döntött, hogy nem vállalja egy atomháború kirobbantását. Noha a műholdrendszer riasztása tévesnek bizonyult, hosszú vizsgálati eljárást indítottak ellene parancsmegtagadásért. Végül nem büntették meg, de kérésére leszerelték, mint alkalmatlant. (Megjegyzem, nekem is betette volna a plafont, pedig elég jól tűröm a stresszt - a szerk.)
Nyugdíjasként élt tovább, megromlott egészséggel s pszichológusi kezelésre szorult.

Utóirat: Aznapra nem Stanislav Petrov volt beosztva ügyeletes tisztnek, csak valami váratlan esemény miatt helyettesített.<br>
2004. máj. 21-én World Citizen Award díjat kapott az USA-ban.

A történet közel tíz évvel a Szovjetunió felbomlása után, 1998-ban kapott csak nyilvánosságot. Petrov sokak szemében hőssé avanzsált, azonban a ma egy Moszkva melletti településen, nyugdíjasként élő egykori tiszt nem tudott mihez kezdeni a hirtelen jött népszerűséggel. „Amikor az emberek azt kezdték el nekem mondani, hogy a tévében hősnek tartanak, meglepődtem. Soha nem gondoltam ezt magamról – én csak a munkámat végeztem” – nyilatkozta Petrov még 2011-ben.

Rövid dokumentumfilm részlet:
To view this content we will need your consent to set third party cookies.
For more detailed information, see our cookies page.
 
  • Tetszik
Reactions: fishbed and Pogány
A nap amikor nem tört ki a III. Világháború:

1983 Szeptember 26 amikor NEM tört ki a III. világháború

Stanislav Yevgrafovich Petrov
Kora hajnalban a szovjet rakétaészlelő műholdrendszer azt jelezte, hogy amerikai interkontinentális rakétát lőttek ki a Szovjetúnió felé. Stanislav Petrov (szül. 1939) ügyeletes tiszt úgy ítélte, hogy téves riasztás lehet, hiszen egy atombomba támadást az amerikaiak bizonyára számos rakéta egyszerre kilövésével indítanának. Nem értesítette nyomban a szovjet felsővezetést, amint az érvényben lévő parancs szerint kellett volna. Ekkor azonban a számítógép további négy rakéta kilövését jelezte az USÁ-ból a Szovjetúnió felé. Stanislav Petrovra iszonyú felelősség nehezedett. Ha megnyomja a szirénázva villogó Start gombot, elindul az atomtöltetű rakétaraj ellencsapás. A szovjet felsővezetésnek pár perc alatt kell döntenie, s bizonyára tényként kezelik az észlelését. Mire a földi radarok megerősíthetik a rakéták feltűnését, már semmit nem lehetne tenni.

A két szuperhatalom közt pattanásig feszült volt a helyzet, mert három héttel korábban, szept. 1-én a szovjet légvédelem lelőtt egy koreai utasszállító gépet, a 269 utas (köztük sok amerikai) mind meghalt. A CNN arról tudósított, hogy ezután a KGB üzenetet küldött nyugati ügynökeinek, hogy álljanak készen egy lehetséges atomháborúra. Az amerikai vezetés a gonosz birodalmaként emlegette a Szovjetúniót. Reagan elnök 1983. márc. 23-i csillagháborús beszéde után a szovjetek arról beszéltek, hogy az USA az ellencsapás kivédésével felborítja az elrettentés egyensúlyát és arra készül, hogy büntetlenül indíthasson atomcsapást. Az orosz stratégia lényege volt, hogy az amerikai rakéták kilövésének észlelésekor nyomban indítani kell az ellencsapást. Ráadásul a NATO hadgyakorlatot tartott Európában taktikai atomfegyverekkel, s a szovjet vezetés szerint ez egy invázió fedőművelete is lehetett.<br>
Stanislav Petrov úgy döntött, hogy nem vállalja egy atomháború kirobbantását. Noha a műholdrendszer riasztása tévesnek bizonyult, hosszú vizsgálati eljárást indítottak ellene parancsmegtagadásért. Végül nem büntették meg, de kérésére leszerelték, mint alkalmatlant. (Megjegyzem, nekem is betette volna a plafont, pedig elég jól tűröm a stresszt - a szerk.)
Nyugdíjasként élt tovább, megromlott egészséggel s pszichológusi kezelésre szorult.

Utóirat: Aznapra nem Stanislav Petrov volt beosztva ügyeletes tisztnek, csak valami váratlan esemény miatt helyettesített.<br>
2004. máj. 21-én World Citizen Award díjat kapott az USA-ban.

A történet közel tíz évvel a Szovjetunió felbomlása után, 1998-ban kapott csak nyilvánosságot. Petrov sokak szemében hőssé avanzsált, azonban a ma egy Moszkva melletti településen, nyugdíjasként élő egykori tiszt nem tudott mihez kezdeni a hirtelen jött népszerűséggel. „Amikor az emberek azt kezdték el nekem mondani, hogy a tévében hősnek tartanak, meglepődtem. Soha nem gondoltam ezt magamról – én csak a munkámat végeztem” – nyilatkozta Petrov még 2011-ben.

Rövid dokumentumfilm részlet:
To view this content we will need your consent to set third party cookies.
For more detailed information, see our cookies page.
Ez olyan hűbazmegközelvolt, mint az Able Archer-nél '83 -ban.
 
Jimmy Carteren és Kissigeren kívül van még életben levő külügyes vagy államfő bárki életben a hidegháborúból?
 
Jimmy Carteren és Kissigeren kívül van még életben levő külügyes vagy államfő bárki életben a hidegháborúból?

Kelet Európai ex kommunista vezérek temető.
Nyugat, hát már ők is temető... Kapásából gondolkodva.
Afrika, szerintem mind temető.
Ázsia, passz, de inkább ott is mind temető.
 
Kelet Európai ex kommunista vezérek temető.
Nyugat, hát már ők is temető... Kapásából gondolkodva.
Afrika, szerintem mind temető.
Ázsia, passz, de inkább ott is mind temető.
II. Erzsébet miatt jutott eszembe. Túlélte Castrot is, pedig egy évben születtek.
(Csak közép és nagyhatalmi vezetőkre gondoltam amúgy / királyok és császárokra.)
 
II. Erzsébet miatt jutott eszembe. Túlélte Castrot is, pedig egy évben születtek.
(Csak közép és nagyhatalmi vezetőkre gondoltam amúgy / királyok és császárokra.)

Hú tényleg, a királynő, most halt meg szegény. Castró testvére viszont még él, ha jól gondolom. Ő is vezető volt végül is a 80-as években már. Még lehet életben persze, pár kevésbé ismert arc akkoriból. De már nagyon öregek lehetnek. Pld. Nicaragua, Daniel Ortega. Még aktív politikus.
 
Hú tényleg, a királynő, most halt meg szegény. Castró testvére viszont még él, ha jól gondolom. Ő is vezető volt végül is a 80-as években már. Még lehet életben persze, pár kevésbé ismert arc akkoriból. De már nagyon öregek lehetnek. Pld. Nicaragua, Daniel Ortega. Még aktív politikus.
Csak az nem középhatalom. :)
 
  • Tetszik
Reactions: honved
A nap amikor nem tört ki a III. Világháború:

1983 Szeptember 26 amikor NEM tört ki a III. világháború

Stanislav Yevgrafovich Petrov
Kora hajnalban a szovjet rakétaészlelő műholdrendszer azt jelezte, hogy amerikai interkontinentális rakétát lőttek ki a Szovjetúnió felé. Stanislav Petrov (szül. 1939) ügyeletes tiszt úgy ítélte, hogy téves riasztás lehet, hiszen egy atombomba támadást az amerikaiak bizonyára számos rakéta egyszerre kilövésével indítanának. Nem értesítette nyomban a szovjet felsővezetést, amint az érvényben lévő parancs szerint kellett volna. Ekkor azonban a számítógép további négy rakéta kilövését jelezte az USÁ-ból a Szovjetúnió felé. Stanislav Petrovra iszonyú felelősség nehezedett. Ha megnyomja a szirénázva villogó Start gombot, elindul az atomtöltetű rakétaraj ellencsapás. A szovjet felsővezetésnek pár perc alatt kell döntenie, s bizonyára tényként kezelik az észlelését. Mire a földi radarok megerősíthetik a rakéták feltűnését, már semmit nem lehetne tenni.

A két szuperhatalom közt pattanásig feszült volt a helyzet, mert három héttel korábban, szept. 1-én a szovjet légvédelem lelőtt egy koreai utasszállító gépet, a 269 utas (köztük sok amerikai) mind meghalt. A CNN arról tudósított, hogy ezután a KGB üzenetet küldött nyugati ügynökeinek, hogy álljanak készen egy lehetséges atomháborúra. Az amerikai vezetés a gonosz birodalmaként emlegette a Szovjetúniót. Reagan elnök 1983. márc. 23-i csillagháborús beszéde után a szovjetek arról beszéltek, hogy az USA az ellencsapás kivédésével felborítja az elrettentés egyensúlyát és arra készül, hogy büntetlenül indíthasson atomcsapást. Az orosz stratégia lényege volt, hogy az amerikai rakéták kilövésének észlelésekor nyomban indítani kell az ellencsapást. Ráadásul a NATO hadgyakorlatot tartott Európában taktikai atomfegyverekkel, s a szovjet vezetés szerint ez egy invázió fedőművelete is lehetett.<br>
Stanislav Petrov úgy döntött, hogy nem vállalja egy atomháború kirobbantását. Noha a műholdrendszer riasztása tévesnek bizonyult, hosszú vizsgálati eljárást indítottak ellene parancsmegtagadásért. Végül nem büntették meg, de kérésére leszerelték, mint alkalmatlant. (Megjegyzem, nekem is betette volna a plafont, pedig elég jól tűröm a stresszt - a szerk.)
Nyugdíjasként élt tovább, megromlott egészséggel s pszichológusi kezelésre szorult.

Utóirat: Aznapra nem Stanislav Petrov volt beosztva ügyeletes tisztnek, csak valami váratlan esemény miatt helyettesített.<br>
2004. máj. 21-én World Citizen Award díjat kapott az USA-ban.

A történet közel tíz évvel a Szovjetunió felbomlása után, 1998-ban kapott csak nyilvánosságot. Petrov sokak szemében hőssé avanzsált, azonban a ma egy Moszkva melletti településen, nyugdíjasként élő egykori tiszt nem tudott mihez kezdeni a hirtelen jött népszerűséggel. „Amikor az emberek azt kezdték el nekem mondani, hogy a tévében hősnek tartanak, meglepődtem. Soha nem gondoltam ezt magamról – én csak a munkámat végeztem” – nyilatkozta Petrov még 2011-ben.

Rövid dokumentumfilm részlet:
To view this content we will need your consent to set third party cookies.
For more detailed information, see our cookies page.

Szerintem ez a videó qva jól bemutatja a dolgokat, különösen félelmetes az összehasonlítás a 2018-as Hawaii eseményekkel ahol az amerikai katona hasonló helyzetben megnyomta a gombot... "I did what I was trained to do."
To view this content we will need your consent to set third party cookies.
For more detailed information, see our cookies page.
 
Szerintem ez a videó qva jól bemutatja a dolgokat, különösen félelmetes az összehasonlítás a 2018-as Hawaii eseményekkel ahol az amerikai katona hasonló helyzetben megnyomta a gombot... "I did what I was trained to do."
To view this content we will need your consent to set third party cookies.
For more detailed information, see our cookies page.
Mi volt Hawaii-n? Ez kimaradt.
 
To view this content we will need your consent to set third party cookies.
For more detailed information, see our cookies page.
 
Lenne egy szigorúan akadémikus-kérdésem.
Félretéve a jelenlegi konfliktushoz kapcsolódó szimpátiákat.
Napokban nézegettem pár filmet a HH-ról, vagy játszottam vonatkozó játékokkal és előszedtem a Vörös Vihar-t is.

Eszembe jutott egy kérdés, ami nem hagy nyugodni.
Látva azt /és feltételezve, hogy amit látunk az meg is történik/, hogy milyen taktikai, stratégiai hibákat vét
folyamatosan az RU hadsereg. Elnézve a haditechnika megbízhatóságát és minőségét;
Mi van akkor ha a HH SU-WP oldala is csak egy jól marketingelt lufi volt?
Persze a nukleáris képességeket most tegyük zárójelbe.
Lehet, hogy a '70-'80-as években is csak ennyire lett volna képes a keleti blokk?
Egyáltalán nem tudom elképzelni, hogy pl. a déli fronton a Pó síkság vagy Duna völgy felé bármilyen sikerrel is
járt volna egy offenzíva, vagy Tom Clancy -féle történetek is már-már a sci-fi kategóriának tűnik február óta.

Tényleg tegyük félre az UA-RU dolgot, most direkt csak önmagában néztem az orosz oldalt.
Érdekel hozzáértők véleménye a fentiről.

uff.
 
  • Tetszik
Reactions: ZeiG and aquarell