https://forum.htka.hu/threads/aster-15-es-aster-30-legvedelmi-raketak-samp-t-paams.1348/post-457125
Az Asternek nem olyan lateral acceleration control megoldása van mint pl. a PAC-3 ra.
Külön dedikált hajtómű működik + aerodinamikai kormányfelületek (amíg hatnak)
minden más a linkelt videónban
Nah, akkor ha jól értem...
- a booster is TVC-s
- a booster kiég és akkor indul be a rakéta menethajtóműve
- de attól függetlenül, de párhuzamosan üzemel a kis hajtómű, ami végig üzemel, de ha nem kell lökdösni a rakétát, akkor az is tolóerőt ad le
A léptékeken látszik a nyilvánvaló, hogy az tolóerő a finom manőverezésre kell. Egész egyszerűen tessék már ránzéni, hogy mennyi hajtóanyag és mennyi teljes imp. lehet meg az, hogy mondjuk 50 sec-ig működik a hajtómű? Mert az Aster-30 esetén a 120 km-re kirepüléshez még ez az idő is édeskevés.
Az Sz-300 rakéta kirepülése 75 km távolsága az nagyságrendileg ennyi, de igazából több, mert 60 sec. M4 átlagsebesség táján.
Tessék, HTÖ-ből.
Na, akkor megvan a működési idő, ha elhisszük a linkelt videó tartalmát. De nagyon alulról súrolva, mert a 120 km-hez köze nincs a 60 sec repülési időnek, de egye ragya
Csak 1:1 tolóerő/tömeg arányhoz 1kN hajtómű kell, ha kb. 110 kg a rakéta.
Ami persze csökken a hajtóanyag fogyással, de legyen első közelítésben ez.
Referencia rakéta, AIM-9L
30 kg hajtóanyag
5 sec működési idő.
5 sec x 2660 lbf = 5 sec * 11800 N = = 59 kN*sec teljes impulzus, ami akkor legyen 60 kN*sec
Akkor cseréljük meg.
60 sec x 1 kN = 60 kN teljes impulzus
Tehát az AIM-9L-nél használt hajtóanyagból (30 kg) kb. 60 sec üzem jönne ki ezzel full egyenes arányosítással.
De akkor a menethajtóműnek még nulla kg. üzemanyag van. Hoppá.
Amikor a 110 kg-os rakéta tömegének már 27%-a ez a tömeg. Hogy az a kis szutyok piff/paff üzemeljen.
Na, akkor a menethajtómű hajtóanyaga mennyi?
És ugye akkor két hajtómű és a mechanizmus tömege.
Mondom, tessék már számolgatni és nem elhinni mindent hülyeséget csuklóból.
Jelzők helyett használjunk számokat. Meg fizikát. Mert azzal lehet valamire menni a fing reszelése helyett.
Egy basic modell is jobb, mint a semmilyen modell.
És bizony a tök elem fizika és ismert hajtóanyag fajlagos paraméter kihozza azt, hogy ez sűrű légkörben precíziós manőverezésre elég, viszont extrém nagy magasságban, 20 km táján, ahol már lassú is a rakéta, ott a 2G kormányozhatóság határán levő rakétának tud adni mondjuk még egy kis boostot.
De szó nincs arról, hogy itt aztán belerúgunk a rakétába 20-30G-ket.
Vagy akkor tessék megmondani, hogy a fenti számokból mi nem igaz és hol tévedek.
Mi nem igaz? Az üzemanyag teljes impulzusa?
Vagy a Newtoni mechanika?
Mert az nem érv, hogy
"de hát azt mondták".
Sidenote.
Ha a gázdinamikai kormányzás ilyen hatékony lenne, akkor a repülőgépek nem szárnyekkal fordulnának, hanem gázdinamikával.
Aztán látjuk miről van szó. A repcsiken is a TVC kb. azt tudja, mint a Tor-M1-nél. Elforgatni a majdnem 0 sebességű gépet a súlypontja körül.
Mert a fizika tudja a dolgát. Csak össze kéne rakni a képes és felismerni a hasonlóságokat. Meg legalább a középiskolás fizikáig eljutni. )