Richard Wolfson and Ferenc Dalnoki-Veress reveal the most horrifying realities of nuclear war.
thereader.mitpress.mit.edu
SGS developed a new simulation for a plausible escalating war between the United States and Russia using realistic nuclear force postures, targets and fatality estimates. It is estimated that there would be more than 90 million people dead and injured within the first few hours of the conflict.
sgs.princeton.edu
Irígylem a magabiztosságod, különösen olyan témában, amiben -szerencsére- zéró empirikus tudásunk van.
2056 teszteobbantás történt majdnem 80 év alatt (többnyire nem atmoszférikus és kis hatóerejű). Azt remélem gyanítod, h más hatása van ha szük 1 napban robban ennek többszöröse.
A víg továbbélés:
az ütésváltásból kimaradó északi részen is legfeljebb 2 hét alatt drasztikusan lecsökken a hőmérséklet (mint a vulkáni hamu szétterülő pora...amiért a középkori kis-jégkorszak volt...csak ennek hatása a klímára több ezerszeres lenne). Minden fotoszintézisre képes növény elhal. Az összeomló tápláléklánc következő vesztese az állatvilág. Táplálék hiányában tömeges pusztulás ott is. A globális ellátási láncok megszűnnek (üzemanyag, kaja, gyógyszer, stb.). Nem lehet vetni (minek is), nem tudsz kb. semmit csinálni évekig.
A déli félteke ugyanígy jár csak néhány hónap csúszással.
A legdurvább szkennárió a légkör belégzésre alkalmatlanná válásával is számol.
Azt a pikáns dolgot alig említem, h a visszatérő töltetek részben elégő vezetőképes részecskéi drasztikusan lecsökkentik a föld mágneses "pajzsát", így a napszél vidáman fujja el a légkörünket (pár évtized, év század alatt).
Biztosan megéri ennek kockázatát pár ultragazdag sz... további gyarapodása?
Elég távol sikerült kerülni a realitásoktól.
Jelenleg 12,5 ezer nuki fejjel rendelkezik az összes atomhatalom, amelyek összes hatóereje olyan 2,5 ezer megatonna. Ezekből közel 3800 van hordozóra telepítve, kb. 800 megatonna hatóerővel és kevesebb, mint 2000 az, ami készültségben van és tényleg majdnem azonnal be is lehetne vetni (15-30 percen belül), bő 400 megatonna hatóerővel. De még ennyit sem vetnének be, mert nem nagyon képzelhető el olyan helyzet, hogy mindegyik atomhatalom kilő mindent, amit tud. Ráadásul a fegyverek és hordozók hadrafoghatósága nem 100%. A hadrafogható fegyverek egy része megsemmisülne még bevetés előtt az ellenséges csapásoktól. A bevetett fegyverek megbízhatósága sem 100%, egy részük nem ér célba, illetve nem működik el. Valamennyit pedig még le is lőnek útközben. Egy nagyon durva felállásban talán elműködik 200-250 megatonna összes hatóerő.
Ehhez képest a kísérleti robbantásokban felrobbantottak 2476 nuki töltetet, 635 megatonna összes hatóerővel. Ha ebből a föld alattiakat levesszük, akkor a légköri/felszíni robbantások száma 520 volt, hatóerejük pedig 545 megatonna. Szóval bizony csak a légköri és felszíni nuki kísérletekben eldurrantottak vagy kétszer akkora összes hatóerőt, mint ami reálisan ma egy nagy léptékű atomháborúban elműködne. Ezt az éghajlat sem érezte meg, kerekítési hiba szintjén sem és a sugárszennyezés is csak műszerrel volt mérhető, de a normál háttérsugárzáshoz képest több nagyságrenddel elmaradt. Senkinek semmi baja nem lett. Kivéve persze azt a szűk területet amelyet az adott robbanások közvetlenül érintettek. Nem 80 évre oszlott el ez az áldásos tevékenység, mert 1963-tól a légköri és felszíni robbantás be van tiltva a két nagynál. 1952 és 1962 közé esett a túlnyomó része. Csak 1962-ben felrobbantottak bő 170 megatonnát a levegőben. Ez már összemérhető egy mai atomháborúval, egy év alatt.
De hogy ne csak nuki fegyverek hatásaival hasonlítsuk össze: A jenkik 1945 nyarán 63 nagy gyújtóbomba támadásban égették fel a japán városokat. A II. VH-ban sokkal több város égett el legalább részben, mint amennyit egy nuki háború ma elérne. A szó szoros értelmében égett a fél világ. Csak nem pár nap alatt, hanem 6 év alatt. Egy-egy komolyabb város ostromban 10 kilotonnákban, azaz atomfegyver léptékű hatóerőben mérhető mennyiségű tüzérségi lószert lövöldöztek el. Ledobáltak 4 millió tonna bombát, kilőtték ennek többszörösét tüzérségi lövedékből. Elpöfékeltek bő 7 milliárd tonna szenet, bő 1 milliárd tonna kőolaj származékot. És mindennek pont semmilyen érzékelhető hatása nem volt az éghajlatra. Vietnámra dupla annyi bombát dobtak le, mint a II. VH alatt az összes hadviselő fél együttvéve. 7,5 megatonnát.
Az a szörnyűséges nukleáris tél inkább a filmvászonra és a bulvár újságíróknak való. 1815-ben kitört a Tambora vulkán. Az elszabadult termikus hatóerő 33 ezer megatonna TNT-nek felet meg. Több mint 10-szerese a ma létező nuki fegyverek összes hatóerejének és több, mint 100-szorosa annak, ami reálisan elműködne egy mai atomháborúban. Laza 40-50 km3 sűrű sziklának megfelelő anyag került levegőbe, ami több nagyságrenddel meghaladja egy mai nuki háború ilyen téren várható teljesítményét. (Mert a légi robbantások energiájának túlnyomó része az űr felé távozik és maradék legnagyobb része a levegőre hatva lökéshullámot generál, hőt sugároz, meg besugározza a közelben lévő szerencsétleneket. A vulkán kitörés energiája viszont túlnyomó részben kőzetet mozgat.) A Tambora kitörése tudott 1816-ban, a nyár nélküli évben 0,4 - 0,7 fok átlaghőmérséklet csökkenést előidézni. De ettől sem omlott össze a mezőgazdaság, csak rosszabb volt a termés. Na most a Tambora kitörés aprócska kis puki a néhai Toba vulkánhoz képest, ami 74 ezer éve potom 2800 km3 sűrű sziklának megfelelő anyagot szórt szét. A Tambora gyengécske teljesítményének 50-70-szeresét. A Toba vulkánra hőmérséklet csökkentő hatása lehetett 3-5 fok. Ennek már volt egy combosabb népesség csökkentő hatása, emberiség kipusztító nem. Ráadásul mi a technikánkkal összehasonlíthatatlanul jobban tudunk alkalmazkodni, mint akkoriban az ősember.
A légzésre alkalmatlan légkör még tudományos fantasztikus forgatókönyvnek is meredek. De most komolyan, még a 66 millió évvel ezelőtt a dinoszaoruszkat jórészt kipusztító kisbolygó becsapódás sem csinált ilyet. Pedig annak az átmérője 10 km, a térfogata bő 500 km3, a súlya 1,5 millió megatonna lehetett, 20 km/s sebességgel közlekedett és bő 70 millió megatonna TNT hatóereje lehetett a becsapódásnak.
A földi mágneses pajzs lékelés és napszél által lefújt légkör elképzeléséhez pedig nem tudom mennyi tudatmódosító szükséges.
A valóságban az atomfegyverek ott csinálnak bajt, ahol lepottyannak. Ott viszont nagyot. Nyilván épp eszű ember nem kíván magának ilyet. De a kihalás, Föld pusztulás, kőkorszak, Mad Max, üvegsivataggá váló országok, az egész Földet elborító, szörnyű sugárzás, nukleáris tél és társai a filmművészet, a ponyvaregények és a bulvár, szenzációhajhász riogatás kategóriájába tartoznak. Abból, amit leírtál egy dolog áll legalább egy picit közel a valóban várhatóhoz, az ellátási láncok átmeneti megszakadása és egy komoly gazdasági válság.
