Az elmúlt időszak tapasztalatai alapján házirendet kapott a topic.
Ezen témában - a fórumon rendhagyó módon - az oldal üzemeltetője saját álláspontja, meggyőződése alapján nem enged bizonyos véleményeket, mivel meglátása szerint az káros a járványhelyzet enyhítését célzó törekvésekre.
Kérünk, hogy a vírus veszélyességét kétségbe vonó, oltásellenes véleményed más platformon fejtsd ki. Nálunk ennek nincs helye. Az ilyen hozzászólásokért 1 alkalommal figyelmeztetés jár, majd folytatása esetén a témáról letiltás. Arra is kérünk, hogy a fórum más témáiba ne vigyétek át, mert azért viszont már a fórum egészéről letiltás járhat hosszabb-rövidebb időre.
Az elmúlt időszak tapasztalatai alapján frissített házirendet kapott a topic.
--- VÁLTOZÁS A MODERÁLÁSBAN ---
A források, hírek preferáltak. Azoknak, akik veszik a fáradságot és összegyűjtik ezeket a főként harcokkal, a háború jelenlegi állásával és haditechnika szempontjából érdekes híreket, (mindegy milyen oldali) forrásokkal alátámasztják és bonuszként legalább a címet egy google fordítóba berakják, azoknak ismételten köszönjük az áldozatos munkáját és további kitartást kívánunk nekik!
Ami nem a topik témájába vág vagy akár csak erősebb hangnemben is kerül megfogalmazásra, az valamilyen formában szankcionálva lesz
Minden olyan hozzászólásért ami nem hír, vagy szorosan a konfliktushoz kapcsolódó vélemény / elemzés azért instant 3 nap topic letiltás jár. Aki pedig ezzel trükközne és folytatná másik topicban annak 2 hónap fórum ban a jussa.
Az elmúlt évek tapasztalatai alapján, és a kialakult helyzet kapcsán szeretnénk elkerülni a (többek között az ukrán topikban is tapasztalható) információs zajt, amit részben a hazai sajtóorgánumok hozzá nem értő cikkei által okozott visszhang gerjeszt. Mivel kizárható, hogy a hazai sajtó, vagy mainstream szakértők többletinformációval rendelkezzenek a fórumhoz képest a Wagner katonai magánvállalat oroszországi műveletével kapcsolatban, így kiegészítő szabály lép érvénybe a topik színvonalának megőrzése, javítása érdekében:
Ezen tartalmak az oldal tulajdonosának és moderátorainak belátása szerint egyéb szabálysértés hiányában is törölhetők, a törlés minden esetben (az erőforrások megőrzése érdekében) külön indoklás nélkül történik.
Preferáltak az elsődleges és másodlagos források, pl. a résztvevő felekhez köthető Telegram chat-ek, illetve az ezeket közvetlenül szemléző szakmai felületek, felhasználók.
Pedig a civilekkel szemben ők is biztosan kurva kemény srácok.Lázadás a Dnyiproban: a rendőrség nem akar csatlakozni a harci egységhez
Vzpoura v Dnipru: policisté nechtějí k bojové jednotce - Novinky
Proti zařazení do bojové jednotky se v Dnipru vzbouřili policisté z pluku speciálních sil z Dněpropetrovské oblasti na jihovýchodě Ukrajiny. Velení ukrajinské policie se rozhodlo pluk rozpustit a všechny jeho příslušníky podle listu Ukrajinska pravda převést do útočné brigády.www.novinky.cz
A dnyiproi (ennek a balfasz polgarmestere kemenykedett Magyarorszaggal) SWAT-nak nem akarodzik bevonulni.
Akkor
mozivásznakról vizionálja ..
ahogy a történelem bebizonyította ..
senki nem tudja megerősiteni ,sem megcáfolni ..
engedj már meg egy roppant egyszerű kérdést .. a modern történelemben mikor volt totális atomháború két atomhatalomközött ahol elpukkantottak mondjuk (és dierkt nem írom az összeset) fejenként mondjuk 200 nukleáris robbanófejet egymásra ?
ha ez nem történt meg a modern történelemben akkor honnan a fenéből lenne olyan aki megerősiteni vagy cáfolni tudná a kommentek vizionált hitelességét ?
a fizikusok számításai meg egyáltalán ne zavarjanak össze .. pláne úgy nem,hogy volt sajnos elég felszíni robbantás,hogy ezek alapján tudjanak felállítani egy hatástanulmányt. (ehhez jöhet még pluszban a civil szférában bekövetkezett nukleáris balesetek,és hozadékaik)
Egy jó példa arra a videó, hogy mennyit számít az ha egy harcjármű kisebb méretekkel rendelkezik......
0 hozzáértéssel: Ezt az erősítést szét fogják bombázni.
Kinek mi a véleménye? Nem késő már megkezdeni ezt az ellentámadást? Talán a frissen elfogat részeket vissza foglalhatják, de se légi fölény, se tüzérségi, igazából semmi, maximum élőerő, de még az sem biztos. A tegnapi orosz bombázás után ez inkább csak egy szimbolikus mészárlást fog eredményezni legalábbis szerintem,de majd meglátjuk, lehet nem is igaz.
Amúgy akkor most végül is megkezdődött az a mozgósítás amiről beszéltek? Hogy már senkinek nincs kibúvó?
The Devastating Effects of Nuclear Weapons
Richard Wolfson and Ferenc Dalnoki-Veress reveal the most horrifying realities of nuclear war.thereader.mitpress.mit.eduIrígylem a magabiztosságod, különösen olyan témában, amiben -szerencsére- zéró empirikus tudásunk van.PLAN A | Princeton Science & Global Security
SGS developed a new simulation for a plausible escalating war between the United States and Russia using realistic nuclear force postures, targets and fatality estimates. It is estimated that there would be more than 90 million people dead and injured within the first few hours of the conflict.sgs.princeton.edu
2056 teszteobbantás történt majdnem 80 év alatt (többnyire nem atmoszférikus és kis hatóerejű). Azt remélem gyanítod, h más hatása van ha szük 1 napban robban ennek többszöröse.
A víg továbbélés:
az ütésváltásból kimaradó északi részen is legfeljebb 2 hét alatt drasztikusan lecsökken a hőmérséklet (mint a vulkáni hamu szétterülő pora...amiért a középkori kis-jégkorszak volt...csak ennek hatása a klímára több ezerszeres lenne). Minden fotoszintézisre képes növény elhal. Az összeomló tápláléklánc következő vesztese az állatvilág. Táplálék hiányában tömeges pusztulás ott is. A globális ellátási láncok megszűnnek (üzemanyag, kaja, gyógyszer, stb.). Nem lehet vetni (minek is), nem tudsz kb. semmit csinálni évekig.
A déli félteke ugyanígy jár csak néhány hónap csúszással.
A legdurvább szkennárió a légkör belégzésre alkalmatlanná válásával is számol.
Azt a pikáns dolgot alig említem, h a visszatérő töltetek részben elégő vezetőképes részecskéi drasztikusan lecsökkentik a föld mágneses "pajzsát", így a napszél vidáman fujja el a légkörünket (pár évtized, év század alatt).
Biztosan megéri ennek kockázatát pár ultragazdag sz... további gyarapodása?
mindenesetre ha a ruszkiknak lenne egy kis humorérzéke, most ajánlanának az ukrán hadseregnek (annak!) pár nap fegyverszünetet, arra az esetre ha fel akarnának menni kijevbe pár napra rendet csinálniNa most mi lesz? Zaluzsnij tudja? Belenyugszik?
Azért vedd figyelembe a másodlagos hatásokat is. Ha atomfegyverek ütésváltására kerül sor, szinte biztos lesz pár atomrobbanás az ürben is, ami kemáényen odaverhet a telekomunikációnak, internetnek, GPSnek. Ha kvázi amerika, ako a világ egy részén fentartja a "rendet" kiesik a képletből, mert nem tudja koordinálni a megmaradt erőit vagy stb, a világ számos atomot nem kapott országa gondolhatja úgy, most vagy soha rendezzen le dolgokat. Pl. Irán és akár más arab országok lejátszhatnák a saját atom meccsüket Izraellel, Kina Tajvan, vagy éppen India és Pakisztán. A globális szállítási láncok szétesése sok afrikai országban súlyos éhínséghez vezethetnének. Akár törzsi\vallási\ nemzetiségi alapon kezdődhetnének tisztogatások egyes országokban, vagy akár polgárháborúk. Mivel a fővárosok szinte biztos célpontok, maga a központi hatalom meggyengülés vagy szétesése is komoly gond lehet. A fejlett nyugati világban meg milliók halnának meg a nem megfelelő szolgáltatások miatt. Őszintén néz szét a lakásodban, van akár csak 1 hétre nem hónapra elég tartós élelmiszered, a tiszta vízről és stb nem is beszélve. Ha nincs áram, a nagyon menő telefonodat még egy májkonzervre sem tudod elcserélni. Az utolsó nagy európai hadelhad idején a lakosság nagy része max világitásra használt áramot, majd minden társasházban volt rendes kút, vagy közkút, amit nem motor hajtott és volt szén vagy fáspince, amivel fűtöttek a spórban, hogy főzzenek rajta.Elég távol sikerült kerülni a realitásoktól.
Jelenleg 12,5 ezer nuki fejjel rendelkezik az összes atomhatalom, amelyek összes hatóereje olyan 2,5 ezer megatonna. Ezekből közel 3800 van hordozóra telepítve, kb. 800 megatonna hatóerővel és kevesebb, mint 2000 az, ami készültségben van és tényleg majdnem azonnal be is lehetne vetni (15-30 percen belül), bő 400 megatonna hatóerővel. De még ennyit sem vetnének be, mert nem nagyon képzelhető el olyan helyzet, hogy mindegyik atomhatalom kilő mindent, amit tud. Ráadásul a fegyverek és hordozók hadrafoghatósága nem 100%. A hadrafogható fegyverek egy része megsemmisülne még bevetés előtt az ellenséges csapásoktól. A bevetett fegyverek megbízhatósága sem 100%, egy részük nem ér célba, illetve nem működik el. Valamennyit pedig még le is lőnek útközben. Egy nagyon durva felállásban talán elműködik 200-250 megatonna összes hatóerő.
Ehhez képest a kísérleti robbantásokban felrobbantottak 2476 nuki töltetet, 635 megatonna összes hatóerővel. Ha ebből a föld alattiakat levesszük, akkor a légköri/felszíni robbantások száma 520 volt, hatóerejük pedig 545 megatonna. Szóval bizony csak a légköri és felszíni nuki kísérletekben eldurrantottak vagy kétszer akkora összes hatóerőt, mint ami reálisan ma egy nagy léptékű atomháborúban elműködne. Ezt az éghajlat sem érezte meg, kerekítési hiba szintjén sem és a sugárszennyezés is csak műszerrel volt mérhető, de a normál háttérsugárzáshoz képest több nagyságrenddel elmaradt. Senkinek semmi baja nem lett. Kivéve persze azt a szűk területet amelyet az adott robbanások közvetlenül érintettek. Nem 80 évre oszlott el ez az áldásos tevékenység, mert 1963-tól a légköri és felszíni robbantás be van tiltva a két nagynál. 1952 és 1962 közé esett a túlnyomó része. Csak 1962-ben felrobbantottak bő 170 megatonnát a levegőben. Ez már összemérhető egy mai atomháborúval, egy év alatt.
De hogy ne csak nuki fegyverek hatásaival hasonlítsuk össze: A jenkik 1945 nyarán 63 nagy gyújtóbomba támadásban égették fel a japán városokat. A II. VH-ban sokkal több város égett el legalább részben, mint amennyit egy nuki háború ma elérne. A szó szoros értelmében égett a fél világ. Csak nem pár nap alatt, hanem 6 év alatt. Egy-egy komolyabb város ostromban 10 kilotonnákban, azaz atomfegyver léptékű hatóerőben mérhető mennyiségű tüzérségi lószert lövöldöztek el. Ledobáltak 4 millió tonna bombát, kilőtték ennek többszörösét tüzérségi lövedékből. Elpöfékeltek bő 7 milliárd tonna szenet, bő 1 milliárd tonna kőolaj származékot. És mindennek pont semmilyen érzékelhető hatása nem volt az éghajlatra. Vietnámra dupla annyi bombát dobtak le, mint a II. VH alatt az összes hadviselő fél együttvéve. 7,5 megatonnát.
Az a szörnyűséges nukleáris tél inkább a filmvászonra és a bulvár újságíróknak való. 1815-ben kitört a Tambora vulkán. Az elszabadult termikus hatóerő 33 ezer megatonna TNT-nek felet meg. Több mint 10-szerese a ma létező nuki fegyverek összes hatóerejének és több, mint 100-szorosa annak, ami reálisan elműködne egy mai atomháborúban. Laza 40-50 km3 sűrű sziklának megfelelő anyag került levegőbe, ami több nagyságrenddel meghaladja egy mai nuki háború ilyen téren várható teljesítményét. (Mert a légi robbantások energiájának túlnyomó része az űr felé távozik és maradék legnagyobb része a levegőre hatva lökéshullámot generál, hőt sugároz, meg besugározza a közelben lévő szerencsétleneket. A vulkán kitörés energiája viszont túlnyomó részben kőzetet mozgat.) A Tambora kitörése tudott 1816-ban, a nyár nélküli évben 0,4 - 0,7 fok átlaghőmérséklet csökkenést előidézni. De ettől sem omlott össze a mezőgazdaság, csak rosszabb volt a termés. Na most a Tambora kitörés aprócska kis puki a néhai Toba vulkánhoz képest, ami 74 ezer éve potom 2800 km3 sűrű sziklának megfelelő anyagot szórt szét. A Tambora gyengécske teljesítményének 50-70-szeresét. A Toba vulkánra hőmérséklet csökkentő hatása lehetett 3-5 fok. Ennek már volt egy combosabb népesség csökkentő hatása, emberiség kipusztító nem. Ráadásul mi a technikánkkal összehasonlíthatatlanul jobban tudunk alkalmazkodni, mint akkoriban az ősember.
A légzésre alkalmatlan légkör még tudományos fantasztikus forgatókönyvnek is meredek. De most komolyan, még a 66 millió évvel ezelőtt a dinoszaoruszkat jórészt kipusztító kisbolygó becsapódás sem csinált ilyet. Pedig annak az átmérője 10 km, a térfogata bő 500 km3, a súlya 1,5 millió megatonna lehetett, 20 km/s sebességgel közlekedett és bő 70 millió megatonna TNT hatóereje lehetett a becsapódásnak.
A földi mágneses pajzs lékelés és napszél által lefújt légkör elképzeléséhez pedig nem tudom mennyi tudatmódosító szükséges.
A valóságban az atomfegyverek ott csinálnak bajt, ahol lepottyannak. Ott viszont nagyot. Nyilván épp eszű ember nem kíván magának ilyet. De a kihalás, Föld pusztulás, kőkorszak, Mad Max, üvegsivataggá váló országok, az egész Földet elborító, szörnyű sugárzás, nukleáris tél és társai a filmművészet, a ponyvaregények és a bulvár, szenzációhajhász riogatás kategóriájába tartoznak. Abból, amit leírtál egy dolog áll legalább egy picit közel a valóban várhatóhoz, az ellátási láncok átmeneti megszakadása és egy komoly gazdasági válság.
Felrobbantottak majdnem kopár atollok, sivatagok, sztyeppék fölött jobbára. És azt is több évtizedes léptékben. És nem pár óra alatt, nagy- és középvárosokat felégetve százszámra teljesen. Nincs összehasonlítási alapunk. Bár van klímaadatunk hasonló szituációval párhuzamosan a második világháború idejéről, amikor nagyvárosok, teljes régiók településhálózata vált lángok martalékává pár óra alatt adott esetben és ezt gyors lehűlés követte évekre, csak nem tudjuk, hogy van e bármilyen összefüggés a légkörbe került por és az éghajlati adatok között. Ráadásul a második világháborúban akárcsak a nukleáris kísérletek során nem azonnal, pár óra alatt következett be az esemény, hanem öt évre elhúzódó módon. Tehát semmilyen valós összehasonlítási alapunk nincs.Ehhez képest a kísérleti robbantásokban felrobbantottak 2476 nuki töltetet, 635 megatonna összes hatóerővel. Ha ebből a föld alattiakat levesszük, akkor a légköri/felszíni robbantások száma 520 volt, hatóerejük pedig 545 megatonna. Szóval bizony csak a légköri és felszíni nuki kísérletekben eldurrantottak vagy kétszer akkora összes hatóerőt, mint ami reálisan ma egy nagy léptékű atomháborúban elműködne. Ezt az éghajlat sem érezte meg, kerekítési hiba szintjén sem és a sugárszennyezés is csak műszerrel volt mérhető, de a normál háttérsugárzáshoz képest több nagyságrenddel elmaradt.
Értékelem az igyekezetet és ha cinikus lennék azt mondanám; megnyugtattál csapassuk.Elég távol sikerült kerülni a realitásoktól.
Jelenleg 12,5 ezer nuki fejjel rendelkezik az összes atomhatalom, amelyek összes hatóereje olyan 2,5 ezer megatonna. Ezekből közel 3800 van hordozóra telepítve, kb. 800 megatonna hatóerővel és kevesebb, mint 2000 az, ami készültségben van és tényleg majdnem azonnal be is lehetne vetni (15-30 percen belül), bő 400 megatonna hatóerővel. De még ennyit sem vetnének be, mert nem nagyon képzelhető el olyan helyzet, hogy mindegyik atomhatalom kilő mindent, amit tud. Ráadásul a fegyverek és hordozók hadrafoghatósága nem 100%. A hadrafogható fegyverek egy része megsemmisülne még bevetés előtt az ellenséges csapásoktól. A bevetett fegyverek megbízhatósága sem 100%, egy részük nem ér célba, illetve nem működik el. Valamennyit pedig még le is lőnek útközben. Egy nagyon durva felállásban talán elműködik 200-250 megatonna összes hatóerő.
Ehhez képest a kísérleti robbantásokban felrobbantottak 2476 nuki töltetet, 635 megatonna összes hatóerővel. Ha ebből a föld alattiakat levesszük, akkor a légköri/felszíni robbantások száma 520 volt, hatóerejük pedig 545 megatonna. Szóval bizony csak a légköri és felszíni nuki kísérletekben eldurrantottak vagy kétszer akkora összes hatóerőt, mint ami reálisan ma egy nagy léptékű atomháborúban elműködne. Ezt az éghajlat sem érezte meg, kerekítési hiba szintjén sem és a sugárszennyezés is csak műszerrel volt mérhető, de a normál háttérsugárzáshoz képest több nagyságrenddel elmaradt. Senkinek semmi baja nem lett. Kivéve persze azt a szűk területet amelyet az adott robbanások közvetlenül érintettek. Nem 80 évre oszlott el ez az áldásos tevékenység, mert 1963-tól a légköri és felszíni robbantás be van tiltva a két nagynál. 1952 és 1962 közé esett a túlnyomó része. Csak 1962-ben felrobbantottak bő 170 megatonnát a levegőben. Ez már összemérhető egy mai atomháborúval, egy év alatt.
De hogy ne csak nuki fegyverek hatásaival hasonlítsuk össze: A jenkik 1945 nyarán 63 nagy gyújtóbomba támadásban égették fel a japán városokat. A II. VH-ban sokkal több város égett el legalább részben, mint amennyit egy nuki háború ma elérne. A szó szoros értelmében égett a fél világ. Csak nem pár nap alatt, hanem 6 év alatt. Egy-egy komolyabb város ostromban 10 kilotonnákban, azaz atomfegyver léptékű hatóerőben mérhető mennyiségű tüzérségi lószert lövöldöztek el. Ledobáltak 4 millió tonna bombát, kilőtték ennek többszörösét tüzérségi lövedékből. Elpöfékeltek bő 7 milliárd tonna szenet, bő 1 milliárd tonna kőolaj származékot. És mindennek pont semmilyen érzékelhető hatása nem volt az éghajlatra. Vietnámra dupla annyi bombát dobtak le, mint a II. VH alatt az összes hadviselő fél együttvéve. 7,5 megatonnát.
Az a szörnyűséges nukleáris tél inkább a filmvászonra és a bulvár újságíróknak való. 1815-ben kitört a Tambora vulkán. Az elszabadult termikus hatóerő 33 ezer megatonna TNT-nek felet meg. Több mint 10-szerese a ma létező nuki fegyverek összes hatóerejének és több, mint 100-szorosa annak, ami reálisan elműködne egy mai atomháborúban. Laza 40-50 km3 sűrű sziklának megfelelő anyag került levegőbe, ami több nagyságrenddel meghaladja egy mai nuki háború ilyen téren várható teljesítményét. (Mert a légi robbantások energiájának túlnyomó része az űr felé távozik és maradék legnagyobb része a levegőre hatva lökéshullámot generál, hőt sugároz, meg besugározza a közelben lévő szerencsétleneket. A vulkán kitörés energiája viszont túlnyomó részben kőzetet mozgat.) A Tambora kitörése tudott 1816-ban, a nyár nélküli évben 0,4 - 0,7 fok átlaghőmérséklet csökkenést előidézni. De ettől sem omlott össze a mezőgazdaság, csak rosszabb volt a termés. Na most a Tambora kitörés aprócska kis puki a néhai Toba vulkánhoz képest, ami 74 ezer éve potom 2800 km3 sűrű sziklának megfelelő anyagot szórt szét. A Tambora gyengécske teljesítményének 50-70-szeresét. A Toba vulkánra hőmérséklet csökkentő hatása lehetett 3-5 fok. Ennek már volt egy combosabb népesség csökkentő hatása, emberiség kipusztító nem. Ráadásul mi a technikánkkal összehasonlíthatatlanul jobban tudunk alkalmazkodni, mint akkoriban az ősember.
A légzésre alkalmatlan légkör még tudományos fantasztikus forgatókönyvnek is meredek. De most komolyan, még a 66 millió évvel ezelőtt a dinoszaoruszkat jórészt kipusztító kisbolygó becsapódás sem csinált ilyet. Pedig annak az átmérője 10 km, a térfogata bő 500 km3, a súlya 1,5 millió megatonna lehetett, 20 km/s sebességgel közlekedett és bő 70 millió megatonna TNT hatóereje lehetett a becsapódásnak.
A földi mágneses pajzs lékelés és napszél által lefújt légkör elképzeléséhez pedig nem tudom mennyi tudatmódosító szükséges.
A valóságban az atomfegyverek ott csinálnak bajt, ahol lepottyannak. Ott viszont nagyot. Nyilván épp eszű ember nem kíván magának ilyet. De a kihalás, Föld pusztulás, kőkorszak, Mad Max, üvegsivataggá váló országok, az egész Földet elborító, szörnyű sugárzás, nukleáris tél és társai a filmművészet, a ponyvaregények és a bulvár, szenzációhajhász riogatás kategóriájába tartoznak. Abból, amit leírtál egy dolog áll legalább egy picit közel a valóban várhatóhoz, az ellátási láncok átmeneti megszakadása és egy komoly gazdasági válság.