[HÍREK] Ukrajnai fegyveres konfliktus

  • Ha nem vagy kibékülve az alapértelmezettnek beállított sötét sablonnal, akkor a korábbi ígéretnek megfelelően bármikor átválthatsz a korábbi világos színekkel dolgozó kinézetre.

    Ehhez görgess a lap aljára és a baloldalon keresd a HTKA Dark feliratú gombot. Kattints rá, majd a megnyíló ablakban válaszd a HTKA Light lehetőséget. Választásod a böngésződ elmenti cookie-ba, így amikor legközelebb érkezel ezt a műveletsort nem kell megismételned.
  • Az elmúlt időszak tapasztalatai alapján házirendet kapott a topic.

    Ezen témában - a fórumon rendhagyó módon - az oldal üzemeltetője saját álláspontja, meggyőződése alapján nem enged bizonyos véleményeket, mivel meglátása szerint az káros a járványhelyzet enyhítését célzó törekvésekre.

    Kérünk, hogy a vírus veszélyességét kétségbe vonó, oltásellenes véleményed más platformon fejtsd ki. Nálunk ennek nincs helye. Az ilyen hozzászólásokért 1 alkalommal figyelmeztetés jár, majd folytatása esetén a témáról letiltás. Arra is kérünk, hogy a fórum más témáiba ne vigyétek át, mert azért viszont már a fórum egészéről letiltás járhat hosszabb-rövidebb időre.

  • Az elmúlt időszak tapasztalatai alapján frissített házirendet kapott a topic.

    --- VÁLTOZÁS A MODERÁLÁSBAN ---

    A források, hírek preferáltak. Azoknak, akik veszik a fáradságot és összegyűjtik ezeket a főként harcokkal, a háború jelenlegi állásával és haditechnika szempontjából érdekes híreket, (mindegy milyen oldali) forrásokkal alátámasztják és bonuszként legalább a címet egy google fordítóba berakják, azoknak ismételten köszönjük az áldozatos munkáját és további kitartást kívánunk nekik!

    Ami nem a topik témájába vág vagy akár csak erősebb hangnemben is kerül megfogalmazásra, az valamilyen formában szankcionálva lesz

    Minden olyan hozzászólásért ami nem hír, vagy szorosan a konfliktushoz kapcsolódó vélemény / elemzés azért instant 3 nap topic letiltás jár. Aki pedig ezzel trükközne és folytatná másik topicban annak 2 hónap fórum ban a jussa.

    Az új szabályzat teljes szövege itt olvasható el.

antigonosz

Well-Known Member
2013. június 30.
29 927
73 093
113
Na akkor tehát a pinabubus Zsaluznij mégiscsak meg bukott.
Pedig hogy mondták hogy neeem.
Jön helyette egy szociopata Budanov helyett egy pszichopata Szirszkij.
Annyi ideig már nem lesz parancsnok mint Zsaluznij volt, aztán az ő utadja meg még kevesebb ideig lesz illetékes.
Le kell cserélni a gagyi híroldalak profilkepet.

Közben magyar - szlovák mg-i őminiszteri találkozó volt a botrányos upkrán termékek miatt.



Az jó lesz.
 

imike

Well-Known Member
2013. január 29.
2 264
8 489
113
Az ukrán fegyveres erők új főparancsnokának, Szirszkijnak a szülei és rokonai továbbra is Oroszországban élnek, édesapja pedig az orosz fegyveres erők nyugalmazott ezredese.

A Vlagyimir régió szülötte és az ukrán fegyveres erők újonnan kinevezett főparancsnoka továbbra is nemcsak születési helye miatt kötődik Oroszországhoz - rokonai továbbra is itt élnek, köztük édesanyja, apja és testvére. Szirszkij édesanyja, Ljudmila megerősítette Readovkának, hogy ő és Alexander apja állnak a képen. Figyelemre méltó, hogy az ukrán fegyveres erők főparancsnokának, Stanislavnak az édesapja az orosz hadsereg nyugalmazott ezredese, jelenleg nyugdíjas. A képen rokonával, Ljudmilával áll - jelenleg Vlagyimirban élnek. Velük él az ukrán fegyveres erők főparancsnokának, Olegnek a testvére is, aki Readovka szerint biztonsági őrként dolgozik.

Az SVO indulása előtt Szirszkij szülei aktívak voltak a közösségi oldalakon, ahol hazafias posztokat tettek közzé – a felvételen a 2019-es „Halhatatlan ezred”-en állnak, ahol a család az Ukrajnában betiltott Szent György-szalagot viseli, ill. büszke a múltjára. Nem tudni, hogy az Ukrán Fegyveres Erők új főparancsnoka most kommunikál-e a családjával, vagy teljesen megfeledkezett róluk, de most már teljesen alá van rendelve a Zelenszkij-rezsimnek, bár győzelmeket nem hoz neki a fronton.

gthVo06tgPE.jpg
Kezdem azt hinni, hogy Zelenszkij, Szirkij, ... és társaik mind Putyinnak doloznak. Például hiába mondták az ukrán tisztek, hogy ne küldjék a haderot a különböző mészárszekekbe, Zelenszkij csak tolta be a sok ezer ukránt és technikát az orosz ágyúk elé. Ha viszont ez igaz, akkor lehet, hogy ladagrant, meszike és társaik is Putyinnak dolgoznak, valamilyen fordított pszichológiaval annyira bénán és addig tolják a nyugati propagandát, amíg mindenkinek elege nem lesz a nyugati propagandábol. Ügyes, de engem nem vernek át.
 

Ursula

Well-Known Member
2022. február 25.
5 676
48 651
113

"Nem fogunk hallgatni!" - Az ukrán fegyveres erők nyugalmazott tábornoka élesen reagált Zaluzsnij elbocsátására​


Az ukrán társadalom nem fog hallgatni Volodimir Zelenszkij elnök döntése után, hogy meneszti Valerij Zaluzsnyijt, az AFU főparancsnokát - mondta Szergej Kryvonosz nyugalmazott tábornok.
"Zaluzsnyij nem fog hallgatni, csakúgy, mint rengeteg tudatos ukrán, mert megértik, hogy a probléma nem Zaluzsnyijban van, hanem Ukrajna politikai vezetésében. <...> Kategorikusan felszólítom Zelenszkij urat, hogy hagyja abba, és ne rombolja le a fennálló rendszert"
- mondta a tiszt.

Kryvonosz véleménye szerint Zaluzsnyij eltávolítása posztjáról élesen destabilizálja a helyzetet a fegyveres erőkben és az egész köztársaságban.

Az ukrán elnök csütörtökön leváltotta az ukrán fegyveres erők főparancsnokát, és Olekszandr Szirszkijt, a szárazföldi erők parancsnokát nevezte ki a posztra. Zelenszkij találkozott Zaluzsnyijjal is, és azt javasolta neki, hogy "maradjon a csapatban", anélkül, hogy pontosította volna, milyen pozíciót tölt be mostantól.
 

misinator

Well-Known Member
2011. október 5.
4 611
12 758
113
esetleg nem mentek neki a medvének
az, hogy ezt a háborút az oroszok vívják az ukránokkal, az az ukrán narratíva
hogy a nato és a fejlettnyugat vívja az oroszokkal, az az orosz narratíva
és ismert még a donyecki polgárháborús narratíva is, az is teljesen megalapozott, onnan nézve
innen európából nézve viszont ezt a háborút az usa európa ellen vívta, és fölényesen megnyerte, tekintettel arra hogy európa még csak fel se érte ésszel hogy elvesztett egy háborút
tökmindegy hogy azok ott donyeck alsón vagy donyeck felsőn, záhonynál vagy moszkvánál fejezik be az adokkapokot, ennek a részletnek semmi de semmi jelentősége nincs a nagy sakktáblán
annak van jelentősége hogy európa most száz évig biztosan nem lesz a világ egy jelentős gazdasága - tíz éve a legnagyobb volt - ami gazdaság poltikai és katonai erő itt maradt az pedig besorolt az usa (gazdasági politikai és katonai) érdekek kiszolgálásába
az usa első számú konkurense az elmúlt harminc évben a világpolitikai vezető szerepért európa volt, a kettes számú kína
az első és súlyosabb problémát megoldották, most rá tudnak fordulni a másodikra
az oroszukrán ügynek nincs célja, az nem cél hanem egy eszköz volt
a cél az mi voltunk
"...az oroszukrán ügynek nincs célja, az nem cél hanem egy eszköz volt
a cél az mi voltunk..."

Azért a szakadár területeken levő termőföldterületek, nyersanyagok, az olcsó szláv munkaerővel dolgozó ipar, energetika sem smafu...
No meg a Krím, a haditengerészeti támaszpont.
A feldarabolásra "váró" orosz területekről nem is beszélve.

Szóval olyan ez, mint viccben a rasszizmus kérdése falun:
Még a szót sem ismerjük, de igény vóna rá...
 

Morishima

Well-Known Member
2017. július 29.
1 450
10 519
113

Kinek mi a véleménye? Nem késő már megkezdeni ezt az ellentámadást? Talán a frissen elfogat részeket vissza foglalhatják, de se légi fölény, se tüzérségi, igazából semmi, maximum élőerő, de még az sem biztos. A tegnapi orosz bombázás után ez inkább csak egy szimbolikus mészárlást fog eredményezni legalábbis szerintem,de majd meglátjuk, lehet nem is igaz.

Amúgy akkor most végül is megkezdődött az a mozgósítás amiről beszéltek? Hogy már senkinek nincs kibúvó?
 

Pogány

Well-Known Member
2018. április 26.
21 729
72 109
113
Lázadás a Dnyiproban: a rendőrség nem akar csatlakozni a harci egységhez


A dnyiproi (ennek a balfasz polgarmestere kemenykedett Magyarorszaggal) SWAT-nak nem akarodzik bevonulni. :D
Pedig a civilekkel szemben ők is biztosan kurva kemény srácok. o_O
 

nani1980

Well-Known Member
2010. október 30.
738
2 108
93
:D

mozivásznakról vizionálja ..
ahogy a történelem bebizonyította ..
senki nem tudja megerősiteni ,sem megcáfolni ..

engedj már meg egy roppant egyszerű kérdést .. a modern történelemben mikor volt totális atomháború két atomhatalomközött ahol elpukkantottak mondjuk (és dierkt nem írom az összeset) fejenként mondjuk 200 nukleáris robbanófejet egymásra ?

ha ez nem történt meg a modern történelemben akkor honnan a fenéből lenne olyan aki megerősiteni vagy cáfolni tudná a kommentek vizionált hitelességét ?
a fizikusok számításai meg egyáltalán ne zavarjanak össze .. pláne úgy nem,hogy volt sajnos elég felszíni robbantás,hogy ezek alapján tudjanak felállítani egy hatástanulmányt. (ehhez jöhet még pluszban a civil szférában bekövetkezett nukleáris balesetek,és hozadékaik)
Akkor
Egy jó példa arra a videó, hogy mennyit számít az ha egy harcjármű kisebb méretekkel rendelkezik......
 

Nber

Well-Known Member
2021. október 15.
2 012
9 159
113

Kinek mi a véleménye? Nem késő már megkezdeni ezt az ellentámadást? Talán a frissen elfogat részeket vissza foglalhatják, de se légi fölény, se tüzérségi, igazából semmi, maximum élőerő, de még az sem biztos. A tegnapi orosz bombázás után ez inkább csak egy szimbolikus mészárlást fog eredményezni legalábbis szerintem,de majd meglátjuk, lehet nem is igaz.

Amúgy akkor most végül is megkezdődött az a mozgósítás amiről beszéltek? Hogy már senkinek nincs kibúvó?
0 hozzáértéssel: Ezt az erősítést szét fogják bombázni. :(
 

laiki

Well-Known Member
2013. május 23.
3 934
13 547
113
Irígylem a magabiztosságod, különösen olyan témában, amiben -szerencsére- zéró empirikus tudásunk van.
2056 teszteobbantás történt majdnem 80 év alatt (többnyire nem atmoszférikus és kis hatóerejű). Azt remélem gyanítod, h más hatása van ha szük 1 napban robban ennek többszöröse.
A víg továbbélés:
az ütésváltásból kimaradó északi részen is legfeljebb 2 hét alatt drasztikusan lecsökken a hőmérséklet (mint a vulkáni hamu szétterülő pora...amiért a középkori kis-jégkorszak volt...csak ennek hatása a klímára több ezerszeres lenne). Minden fotoszintézisre képes növény elhal. Az összeomló tápláléklánc következő vesztese az állatvilág. Táplálék hiányában tömeges pusztulás ott is. A globális ellátási láncok megszűnnek (üzemanyag, kaja, gyógyszer, stb.). Nem lehet vetni (minek is), nem tudsz kb. semmit csinálni évekig.
A déli félteke ugyanígy jár csak néhány hónap csúszással.
A legdurvább szkennárió a légkör belégzésre alkalmatlanná válásával is számol.
Azt a pikáns dolgot alig említem, h a visszatérő töltetek részben elégő vezetőképes részecskéi drasztikusan lecsökkentik a föld mágneses "pajzsát", így a napszél vidáman fujja el a légkörünket (pár évtized, év század alatt).
Biztosan megéri ennek kockázatát pár ultragazdag sz... további gyarapodása?

Elég távol sikerült kerülni a realitásoktól.

Jelenleg 12,5 ezer nuki fejjel rendelkezik az összes atomhatalom, amelyek összes hatóereje olyan 2,5 ezer megatonna. Ezekből közel 3800 van hordozóra telepítve, kb. 800 megatonna hatóerővel és kevesebb, mint 2000 az, ami készültségben van és tényleg majdnem azonnal be is lehetne vetni (15-30 percen belül), bő 400 megatonna hatóerővel. De még ennyit sem vetnének be, mert nem nagyon képzelhető el olyan helyzet, hogy mindegyik atomhatalom kilő mindent, amit tud. Ráadásul a fegyverek és hordozók hadrafoghatósága nem 100%. A hadrafogható fegyverek egy része megsemmisülne még bevetés előtt az ellenséges csapásoktól. A bevetett fegyverek megbízhatósága sem 100%, egy részük nem ér célba, illetve nem működik el. Valamennyit pedig még le is lőnek útközben. Egy nagyon durva felállásban talán elműködik 200-250 megatonna összes hatóerő.

Ehhez képest a kísérleti robbantásokban felrobbantottak 2476 nuki töltetet, 635 megatonna összes hatóerővel. Ha ebből a föld alattiakat levesszük, akkor a légköri/felszíni robbantások száma 520 volt, hatóerejük pedig 545 megatonna. Szóval bizony csak a légköri és felszíni nuki kísérletekben eldurrantottak vagy kétszer akkora összes hatóerőt, mint ami reálisan ma egy nagy léptékű atomháborúban elműködne. Ezt az éghajlat sem érezte meg, kerekítési hiba szintjén sem és a sugárszennyezés is csak műszerrel volt mérhető, de a normál háttérsugárzáshoz képest több nagyságrenddel elmaradt. Senkinek semmi baja nem lett. Kivéve persze azt a szűk területet amelyet az adott robbanások közvetlenül érintettek. Nem 80 évre oszlott el ez az áldásos tevékenység, mert 1963-tól a légköri és felszíni robbantás be van tiltva a két nagynál. 1952 és 1962 közé esett a túlnyomó része. Csak 1962-ben felrobbantottak bő 170 megatonnát a levegőben. Ez már összemérhető egy mai atomháborúval, egy év alatt.

De hogy ne csak nuki fegyverek hatásaival hasonlítsuk össze: A jenkik 1945 nyarán 63 nagy gyújtóbomba támadásban égették fel a japán városokat. A II. VH-ban sokkal több város égett el legalább részben, mint amennyit egy nuki háború ma elérne. A szó szoros értelmében égett a fél világ. Csak nem pár nap alatt, hanem 6 év alatt. Egy-egy komolyabb város ostromban 10 kilotonnákban, azaz atomfegyver léptékű hatóerőben mérhető mennyiségű tüzérségi lószert lövöldöztek el. Ledobáltak 4 millió tonna bombát, kilőtték ennek többszörösét tüzérségi lövedékből. Elpöfékeltek bő 7 milliárd tonna szenet, bő 1 milliárd tonna kőolaj származékot. És mindennek pont semmilyen érzékelhető hatása nem volt az éghajlatra. Vietnámra dupla annyi bombát dobtak le, mint a II. VH alatt az összes hadviselő fél együttvéve. 7,5 megatonnát.

Az a szörnyűséges nukleáris tél inkább a filmvászonra és a bulvár újságíróknak való. 1815-ben kitört a Tambora vulkán. Az elszabadult termikus hatóerő 33 ezer megatonna TNT-nek felet meg. Több mint 10-szerese a ma létező nuki fegyverek összes hatóerejének és több, mint 100-szorosa annak, ami reálisan elműködne egy mai atomháborúban. Laza 40-50 km3 sűrű sziklának megfelelő anyag került levegőbe, ami több nagyságrenddel meghaladja egy mai nuki háború ilyen téren várható teljesítményét. (Mert a légi robbantások energiájának túlnyomó része az űr felé távozik és maradék legnagyobb része a levegőre hatva lökéshullámot generál, hőt sugároz, meg besugározza a közelben lévő szerencsétleneket. A vulkán kitörés energiája viszont túlnyomó részben kőzetet mozgat.) A Tambora kitörése tudott 1816-ban, a nyár nélküli évben 0,4 - 0,7 fok átlaghőmérséklet csökkenést előidézni. De ettől sem omlott össze a mezőgazdaság, csak rosszabb volt a termés. Na most a Tambora kitörés aprócska kis puki a néhai Toba vulkánhoz képest, ami 74 ezer éve potom 2800 km3 sűrű sziklának megfelelő anyagot szórt szét. A Tambora gyengécske teljesítményének 50-70-szeresét. A Toba vulkánra hőmérséklet csökkentő hatása lehetett 3-5 fok. Ennek már volt egy combosabb népesség csökkentő hatása, emberiség kipusztító nem. Ráadásul mi a technikánkkal összehasonlíthatatlanul jobban tudunk alkalmazkodni, mint akkoriban az ősember.

A légzésre alkalmatlan légkör még tudományos fantasztikus forgatókönyvnek is meredek. De most komolyan, még a 66 millió évvel ezelőtt a dinoszaoruszkat jórészt kipusztító kisbolygó becsapódás sem csinált ilyet. Pedig annak az átmérője 10 km, a térfogata bő 500 km3, a súlya 1,5 millió megatonna lehetett, 20 km/s sebességgel közlekedett és bő 70 millió megatonna TNT hatóereje lehetett a becsapódásnak.

A földi mágneses pajzs lékelés és napszél által lefújt légkör elképzeléséhez pedig nem tudom mennyi tudatmódosító szükséges.

A valóságban az atomfegyverek ott csinálnak bajt, ahol lepottyannak. Ott viszont nagyot. Nyilván épp eszű ember nem kíván magának ilyet. De a kihalás, Föld pusztulás, kőkorszak, Mad Max, üvegsivataggá váló országok, az egész Földet elborító, szörnyű sugárzás, nukleáris tél és társai a filmművészet, a ponyvaregények és a bulvár, szenzációhajhász riogatás kategóriájába tartoznak. Abból, amit leírtál egy dolog áll legalább egy picit közel a valóban várhatóhoz, az ellátási láncok átmeneti megszakadása és egy komoly gazdasági válság.
 

aamen

Well-Known Member
2015. november 28.
1 616
8 382
113
Na most mi lesz? Zaluzsnij tudja? Belenyugszik?
mindenesetre ha a ruszkiknak lenne egy kis humorérzéke, most ajánlanának az ukrán hadseregnek (annak!) pár nap fegyverszünetet, arra az esetre ha fel akarnának menni kijevbe pár napra rendet csinálni
vagy valahogy csak ki kellene ott provokálni egy belháborút
mert lehet hogy a zeli-szirszkij duó kellemesebb ellenfél mint a zsalu, viszont a zelinek meg van a képessége arra hogy a fél világot végigtarhálja pénzér fegyverér támogatásér
a zsalunak ilyen képessége nincs, mert nem egy angolul beszélő jó arc (nem röhögni, ezen is múlik)
ha pedig nincs támogatás akkor a katonai képességeit a fegyverletétel megszervezése kapcsán tudja csak kifejteni
 

12delta

Well-Known Member
2014. december 6.
1 069
1 923
113
Elég távol sikerült kerülni a realitásoktól.

Jelenleg 12,5 ezer nuki fejjel rendelkezik az összes atomhatalom, amelyek összes hatóereje olyan 2,5 ezer megatonna. Ezekből közel 3800 van hordozóra telepítve, kb. 800 megatonna hatóerővel és kevesebb, mint 2000 az, ami készültségben van és tényleg majdnem azonnal be is lehetne vetni (15-30 percen belül), bő 400 megatonna hatóerővel. De még ennyit sem vetnének be, mert nem nagyon képzelhető el olyan helyzet, hogy mindegyik atomhatalom kilő mindent, amit tud. Ráadásul a fegyverek és hordozók hadrafoghatósága nem 100%. A hadrafogható fegyverek egy része megsemmisülne még bevetés előtt az ellenséges csapásoktól. A bevetett fegyverek megbízhatósága sem 100%, egy részük nem ér célba, illetve nem működik el. Valamennyit pedig még le is lőnek útközben. Egy nagyon durva felállásban talán elműködik 200-250 megatonna összes hatóerő.

Ehhez képest a kísérleti robbantásokban felrobbantottak 2476 nuki töltetet, 635 megatonna összes hatóerővel. Ha ebből a föld alattiakat levesszük, akkor a légköri/felszíni robbantások száma 520 volt, hatóerejük pedig 545 megatonna. Szóval bizony csak a légköri és felszíni nuki kísérletekben eldurrantottak vagy kétszer akkora összes hatóerőt, mint ami reálisan ma egy nagy léptékű atomháborúban elműködne. Ezt az éghajlat sem érezte meg, kerekítési hiba szintjén sem és a sugárszennyezés is csak műszerrel volt mérhető, de a normál háttérsugárzáshoz képest több nagyságrenddel elmaradt. Senkinek semmi baja nem lett. Kivéve persze azt a szűk területet amelyet az adott robbanások közvetlenül érintettek. Nem 80 évre oszlott el ez az áldásos tevékenység, mert 1963-tól a légköri és felszíni robbantás be van tiltva a két nagynál. 1952 és 1962 közé esett a túlnyomó része. Csak 1962-ben felrobbantottak bő 170 megatonnát a levegőben. Ez már összemérhető egy mai atomháborúval, egy év alatt.

De hogy ne csak nuki fegyverek hatásaival hasonlítsuk össze: A jenkik 1945 nyarán 63 nagy gyújtóbomba támadásban égették fel a japán városokat. A II. VH-ban sokkal több város égett el legalább részben, mint amennyit egy nuki háború ma elérne. A szó szoros értelmében égett a fél világ. Csak nem pár nap alatt, hanem 6 év alatt. Egy-egy komolyabb város ostromban 10 kilotonnákban, azaz atomfegyver léptékű hatóerőben mérhető mennyiségű tüzérségi lószert lövöldöztek el. Ledobáltak 4 millió tonna bombát, kilőtték ennek többszörösét tüzérségi lövedékből. Elpöfékeltek bő 7 milliárd tonna szenet, bő 1 milliárd tonna kőolaj származékot. És mindennek pont semmilyen érzékelhető hatása nem volt az éghajlatra. Vietnámra dupla annyi bombát dobtak le, mint a II. VH alatt az összes hadviselő fél együttvéve. 7,5 megatonnát.

Az a szörnyűséges nukleáris tél inkább a filmvászonra és a bulvár újságíróknak való. 1815-ben kitört a Tambora vulkán. Az elszabadult termikus hatóerő 33 ezer megatonna TNT-nek felet meg. Több mint 10-szerese a ma létező nuki fegyverek összes hatóerejének és több, mint 100-szorosa annak, ami reálisan elműködne egy mai atomháborúban. Laza 40-50 km3 sűrű sziklának megfelelő anyag került levegőbe, ami több nagyságrenddel meghaladja egy mai nuki háború ilyen téren várható teljesítményét. (Mert a légi robbantások energiájának túlnyomó része az űr felé távozik és maradék legnagyobb része a levegőre hatva lökéshullámot generál, hőt sugároz, meg besugározza a közelben lévő szerencsétleneket. A vulkán kitörés energiája viszont túlnyomó részben kőzetet mozgat.) A Tambora kitörése tudott 1816-ban, a nyár nélküli évben 0,4 - 0,7 fok átlaghőmérséklet csökkenést előidézni. De ettől sem omlott össze a mezőgazdaság, csak rosszabb volt a termés. Na most a Tambora kitörés aprócska kis puki a néhai Toba vulkánhoz képest, ami 74 ezer éve potom 2800 km3 sűrű sziklának megfelelő anyagot szórt szét. A Tambora gyengécske teljesítményének 50-70-szeresét. A Toba vulkánra hőmérséklet csökkentő hatása lehetett 3-5 fok. Ennek már volt egy combosabb népesség csökkentő hatása, emberiség kipusztító nem. Ráadásul mi a technikánkkal összehasonlíthatatlanul jobban tudunk alkalmazkodni, mint akkoriban az ősember.

A légzésre alkalmatlan légkör még tudományos fantasztikus forgatókönyvnek is meredek. De most komolyan, még a 66 millió évvel ezelőtt a dinoszaoruszkat jórészt kipusztító kisbolygó becsapódás sem csinált ilyet. Pedig annak az átmérője 10 km, a térfogata bő 500 km3, a súlya 1,5 millió megatonna lehetett, 20 km/s sebességgel közlekedett és bő 70 millió megatonna TNT hatóereje lehetett a becsapódásnak.

A földi mágneses pajzs lékelés és napszél által lefújt légkör elképzeléséhez pedig nem tudom mennyi tudatmódosító szükséges.

A valóságban az atomfegyverek ott csinálnak bajt, ahol lepottyannak. Ott viszont nagyot. Nyilván épp eszű ember nem kíván magának ilyet. De a kihalás, Föld pusztulás, kőkorszak, Mad Max, üvegsivataggá váló országok, az egész Földet elborító, szörnyű sugárzás, nukleáris tél és társai a filmművészet, a ponyvaregények és a bulvár, szenzációhajhász riogatás kategóriájába tartoznak. Abból, amit leírtál egy dolog áll legalább egy picit közel a valóban várhatóhoz, az ellátási láncok átmeneti megszakadása és egy komoly gazdasági válság.
Azért vedd figyelembe a másodlagos hatásokat is. Ha atomfegyverek ütésváltására kerül sor, szinte biztos lesz pár atomrobbanás az ürben is, ami kemáényen odaverhet a telekomunikációnak, internetnek, GPSnek. Ha kvázi amerika, ako a világ egy részén fentartja a "rendet" kiesik a képletből, mert nem tudja koordinálni a megmaradt erőit vagy stb, a világ számos atomot nem kapott országa gondolhatja úgy, most vagy soha rendezzen le dolgokat. Pl. Irán és akár más arab országok lejátszhatnák a saját atom meccsüket Izraellel, Kina Tajvan, vagy éppen India és Pakisztán. A globális szállítási láncok szétesése sok afrikai országban súlyos éhínséghez vezethetnének. Akár törzsi\vallási\ nemzetiségi alapon kezdődhetnének tisztogatások egyes országokban, vagy akár polgárháborúk. Mivel a fővárosok szinte biztos célpontok, maga a központi hatalom meggyengülés vagy szétesése is komoly gond lehet. A fejlett nyugati világban meg milliók halnának meg a nem megfelelő szolgáltatások miatt. Őszintén néz szét a lakásodban, van akár csak 1 hétre nem hónapra elég tartós élelmiszered, a tiszta vízről és stb nem is beszélve. Ha nincs áram, a nagyon menő telefonodat még egy májkonzervre sem tudod elcserélni. Az utolsó nagy európai hadelhad idején a lakosság nagy része max világitásra használt áramot, majd minden társasházban volt rendes kút, vagy közkút, amit nem motor hajtott és volt szén vagy fáspince, amivel fűtöttek a spórban, hogy főzzenek rajta.

Más:
 

blogen

Well-Known Member
2010. április 20.
16 855
29 103
113
Ehhez képest a kísérleti robbantásokban felrobbantottak 2476 nuki töltetet, 635 megatonna összes hatóerővel. Ha ebből a föld alattiakat levesszük, akkor a légköri/felszíni robbantások száma 520 volt, hatóerejük pedig 545 megatonna. Szóval bizony csak a légköri és felszíni nuki kísérletekben eldurrantottak vagy kétszer akkora összes hatóerőt, mint ami reálisan ma egy nagy léptékű atomháborúban elműködne. Ezt az éghajlat sem érezte meg, kerekítési hiba szintjén sem és a sugárszennyezés is csak műszerrel volt mérhető, de a normál háttérsugárzáshoz képest több nagyságrenddel elmaradt.
Felrobbantottak majdnem kopár atollok, sivatagok, sztyeppék fölött jobbára. És azt is több évtizedes léptékben. És nem pár óra alatt, nagy- és középvárosokat felégetve százszámra teljesen. Nincs összehasonlítási alapunk. Bár van klímaadatunk hasonló szituációval párhuzamosan a második világháború idejéről, amikor nagyvárosok, teljes régiók településhálózata vált lángok martalékává pár óra alatt adott esetben és ezt gyors lehűlés követte évekre, csak nem tudjuk, hogy van e bármilyen összefüggés a légkörbe került por és az éghajlati adatok között. Ráadásul a második világháborúban akárcsak a nukleáris kísérletek során nem azonnal, pár óra alatt következett be az esemény, hanem öt évre elhúzódó módon. Tehát semmilyen valós összehasonlítási alapunk nincs.

Azt viszont tudjuk, hogy nagy mennyiségű por, vagy bizonyos vulkanikus gázok erős és brutális lehűlést tudnak produkálni rövid távon. Szóval a nukleáris tél, akárcsak a vulkanikus, meteorikus, stb. nem légbőlkapott elképzelés, hanem természeti jelenségek által alátámasztott hipotézis. A léptéke kérdéses lehet.

Ott viszont nagyon elcseszed a spekulálást, amikor a puszta hatóerőből indulsz ki. Nincs jelentősége, annak van jelentősége, hogy mi kerül a légkörbe és milyen rövid idő alatt. A Laki, Tambora, Pinatubo, Mt. St. Helens események rendkívül rövid idő alatt, nagy mennyiségű port és gázt juttattak a légkörbe és bizonyított ennek közvetlen hatása az elkövetkező évek éghajlatára. Méghozzá az első két esetben drasztikusan.

Tehát a nukleáris tél, mint elképzelés nagyon is reális. Egy drasztikus gyorsaságú, és hatásfokú eseményről van szó, ami pont azokat a tényezőket mozgatja meg, mint a hasonló gyors lefolyású vulkanikus vagy meteorikus események.
 

rappali_

Well-Known Member
2016. szeptember 18.
3 304
16 135
113
Elég távol sikerült kerülni a realitásoktól.

Jelenleg 12,5 ezer nuki fejjel rendelkezik az összes atomhatalom, amelyek összes hatóereje olyan 2,5 ezer megatonna. Ezekből közel 3800 van hordozóra telepítve, kb. 800 megatonna hatóerővel és kevesebb, mint 2000 az, ami készültségben van és tényleg majdnem azonnal be is lehetne vetni (15-30 percen belül), bő 400 megatonna hatóerővel. De még ennyit sem vetnének be, mert nem nagyon képzelhető el olyan helyzet, hogy mindegyik atomhatalom kilő mindent, amit tud. Ráadásul a fegyverek és hordozók hadrafoghatósága nem 100%. A hadrafogható fegyverek egy része megsemmisülne még bevetés előtt az ellenséges csapásoktól. A bevetett fegyverek megbízhatósága sem 100%, egy részük nem ér célba, illetve nem működik el. Valamennyit pedig még le is lőnek útközben. Egy nagyon durva felállásban talán elműködik 200-250 megatonna összes hatóerő.

Ehhez képest a kísérleti robbantásokban felrobbantottak 2476 nuki töltetet, 635 megatonna összes hatóerővel. Ha ebből a föld alattiakat levesszük, akkor a légköri/felszíni robbantások száma 520 volt, hatóerejük pedig 545 megatonna. Szóval bizony csak a légköri és felszíni nuki kísérletekben eldurrantottak vagy kétszer akkora összes hatóerőt, mint ami reálisan ma egy nagy léptékű atomháborúban elműködne. Ezt az éghajlat sem érezte meg, kerekítési hiba szintjén sem és a sugárszennyezés is csak műszerrel volt mérhető, de a normál háttérsugárzáshoz képest több nagyságrenddel elmaradt. Senkinek semmi baja nem lett. Kivéve persze azt a szűk területet amelyet az adott robbanások közvetlenül érintettek. Nem 80 évre oszlott el ez az áldásos tevékenység, mert 1963-tól a légköri és felszíni robbantás be van tiltva a két nagynál. 1952 és 1962 közé esett a túlnyomó része. Csak 1962-ben felrobbantottak bő 170 megatonnát a levegőben. Ez már összemérhető egy mai atomháborúval, egy év alatt.

De hogy ne csak nuki fegyverek hatásaival hasonlítsuk össze: A jenkik 1945 nyarán 63 nagy gyújtóbomba támadásban égették fel a japán városokat. A II. VH-ban sokkal több város égett el legalább részben, mint amennyit egy nuki háború ma elérne. A szó szoros értelmében égett a fél világ. Csak nem pár nap alatt, hanem 6 év alatt. Egy-egy komolyabb város ostromban 10 kilotonnákban, azaz atomfegyver léptékű hatóerőben mérhető mennyiségű tüzérségi lószert lövöldöztek el. Ledobáltak 4 millió tonna bombát, kilőtték ennek többszörösét tüzérségi lövedékből. Elpöfékeltek bő 7 milliárd tonna szenet, bő 1 milliárd tonna kőolaj származékot. És mindennek pont semmilyen érzékelhető hatása nem volt az éghajlatra. Vietnámra dupla annyi bombát dobtak le, mint a II. VH alatt az összes hadviselő fél együttvéve. 7,5 megatonnát.

Az a szörnyűséges nukleáris tél inkább a filmvászonra és a bulvár újságíróknak való. 1815-ben kitört a Tambora vulkán. Az elszabadult termikus hatóerő 33 ezer megatonna TNT-nek felet meg. Több mint 10-szerese a ma létező nuki fegyverek összes hatóerejének és több, mint 100-szorosa annak, ami reálisan elműködne egy mai atomháborúban. Laza 40-50 km3 sűrű sziklának megfelelő anyag került levegőbe, ami több nagyságrenddel meghaladja egy mai nuki háború ilyen téren várható teljesítményét. (Mert a légi robbantások energiájának túlnyomó része az űr felé távozik és maradék legnagyobb része a levegőre hatva lökéshullámot generál, hőt sugároz, meg besugározza a közelben lévő szerencsétleneket. A vulkán kitörés energiája viszont túlnyomó részben kőzetet mozgat.) A Tambora kitörése tudott 1816-ban, a nyár nélküli évben 0,4 - 0,7 fok átlaghőmérséklet csökkenést előidézni. De ettől sem omlott össze a mezőgazdaság, csak rosszabb volt a termés. Na most a Tambora kitörés aprócska kis puki a néhai Toba vulkánhoz képest, ami 74 ezer éve potom 2800 km3 sűrű sziklának megfelelő anyagot szórt szét. A Tambora gyengécske teljesítményének 50-70-szeresét. A Toba vulkánra hőmérséklet csökkentő hatása lehetett 3-5 fok. Ennek már volt egy combosabb népesség csökkentő hatása, emberiség kipusztító nem. Ráadásul mi a technikánkkal összehasonlíthatatlanul jobban tudunk alkalmazkodni, mint akkoriban az ősember.

A légzésre alkalmatlan légkör még tudományos fantasztikus forgatókönyvnek is meredek. De most komolyan, még a 66 millió évvel ezelőtt a dinoszaoruszkat jórészt kipusztító kisbolygó becsapódás sem csinált ilyet. Pedig annak az átmérője 10 km, a térfogata bő 500 km3, a súlya 1,5 millió megatonna lehetett, 20 km/s sebességgel közlekedett és bő 70 millió megatonna TNT hatóereje lehetett a becsapódásnak.

A földi mágneses pajzs lékelés és napszél által lefújt légkör elképzeléséhez pedig nem tudom mennyi tudatmódosító szükséges.

A valóságban az atomfegyverek ott csinálnak bajt, ahol lepottyannak. Ott viszont nagyot. Nyilván épp eszű ember nem kíván magának ilyet. De a kihalás, Föld pusztulás, kőkorszak, Mad Max, üvegsivataggá váló országok, az egész Földet elborító, szörnyű sugárzás, nukleáris tél és társai a filmművészet, a ponyvaregények és a bulvár, szenzációhajhász riogatás kategóriájába tartoznak. Abból, amit leírtál egy dolog áll legalább egy picit közel a valóban várhatóhoz, az ellátási láncok átmeneti megszakadása és egy komoly gazdasági válság.
Értékelem az igyekezetet és ha cinikus lennék azt mondanám; megnyugtattál csapassuk.
De...
Ott kezdődnek az összehasonlítási gondok, h kihagyod a beépített (és vélhetően célpont) beépítettséget. Ami miatt ma nem haladnak gyorsan a frontok. Soha ennyire kiterjedt városaink nem voltak (méret). Soha ennyi felhasznált műanyag termék nem került beépítésre (hő/hang szigetelés, burkoló/bútoranyagok, nyílászárók, ruházat, csomagolóanyagok, eszközök), felhasználásra. Tele hosszú szénhidrogénláncú, klorátokat tartalmazó műanyagokkal. Járműveket meg sem említem. Itt égés szempontjából mindegy, hogy kilótonnáktól vagy megatonnáktól ég el (rengeteg oxigént követelve).
Kénhidrogének, HCl, CO/CO2...nem hangzik jól (nem is az).
Nem a radioaktivitás lesz a fő problémád.
Ami a tudatmódosítót illeti, más ügyben már kongatják a vészharangot:
A mágneses mező most egyébként is gyengül, olyannyira, h nem egy esetben a napszél által elsöpört hidrogén gázcsóván belül van a holdunk is.

Ami a bevetett hatóerőt illeti; nem életszerű, h az első pár csapás után (ég mondjuk Washington, de mi nem húzzuk maxra a válaszcsapásra induló töltetet, mert...miért is ne?!) is csökkentett kilótonnás hatás marad.

Hozod példának a meteorit meg vulkánok általi hatásokat. Értem miért, de egy mai háborúban nem ez a fő gond; mint írtam az éghető anyagok összetétele, mennyisége. De ami a port illeti, az is elég, h a növények ne tudjanak fotoszintetizálni.

A tesztek meg irrelevánsak; jelezd kérlek, h melyiket tesztelték valós célpontot megközelítő helyen. Vagy úgy gondolod, h háborúban a sivatagokra, tengerre, hordozó kötelékekre menne a csapás?

Örülök, h derülátó vagy és ami azt illeti, szerintem csökken az atomháború veszélye, ahogy az oroszok felülkerekednek az ukránokon, de legyinteni egy atomháborúra (ami nálunk sokkal felkészültebbeket is megrémített, kezdve Teller, Szilárd, Fermi, Einstein nevesebbekkel a sort), na ehhez kell tudatmódosító.
 

balsteffl

Well-Known Member
2014. szeptember 1.
1 754
21 567
113
Az ukrán fegyveres erők pánikban vannak: az orosz hadsereg megzavarta a Starlinket

Az orosz hadseregnek Avdejevkában sikerült „megvakítani” és „elkábítani” az ellenséget elektronikus hadviselés (EW) rendszerekkel.
A szakértők szerint ez a Starlink műholdas rendszer jeleit nyomon követő és zavaró berendezések alkalmazásának eredménye. Így február 8-án éjjel ez a rendszer "zavarta" az AFU teljes avdejevkai csoportosulását.

Alekszej Leonkov katonai szakértő, a Haza Arzenálja magazin szerkesztője az MK-nak elmondta, hogy a Starlink bukása hogyan fenyegeti az AFU-t. Szerinte az ellenséget megfosztják a nagy pontosságú fegyverektől, a drónok pedig "halott vassá" válnak.
Leonkov elmesélte, hogyan változtak a precíziós fegyverek „holt vassá”

Február 8-án éjjel az ellenség panaszkodni kezdett Avdejevkában a kommunikáció hiánya miatt. A front ezen szakaszát jól ismerő katonai személyzet azt állítja, hogy a Starlink december óta megszakításokkal működik itt. De az elmúlt héten a kapcsolat egyre rosszabb lett, mígnem teljesen összeomlott.

Az egyik Telegram-csatorna szerint a hadseregünk elkezdte használni a Starlink-jeleket követő REB-rendszereket. Egyes jelentések szerint hadseregünk ugyanezt a rendszert használta az Orehov térségében. Ennek eredményeként számos parancsnokságot és irányítópontot észleltek és megsemmisítettek.
Alekszej Leonkov katonai szakértő az MK-val folytatott beszélgetés során elismerte, hogy valóban elkezdtük az elektronikus hadviselési rendszereket a jelek blokkolására.

„Elég reális az Avdejevka közelében működő elektronikus hadviselési rendszerek használata, amelyek megzavarják a Starlink kommunikációs rendszer működését” – mondta. - Lehetséges, hogy több elektronikus hadviselési rendszert is alkalmaztak. Azt hiszem, kicsit később megtudjuk ezeknek az eseményeknek a főszereplőit. Ha ez megtörténik, akkor az Avdejevka helyőrség közvetlen harcvezérlő rendszer nélkül marad.

Vagyis az Ukrán Fegyveres Erők csoportja autonóm harci egységgé válik, megfosztva a kommunikációtól és a harci tevékenységeinek összehangolásának képességétől. Más szóval, az ellenség nem tud tűztámogatást hívni, nem tud például utasításokat adni olyan nagy pontosságú fegyverrendszereknek, amelyek a mi állásainkra lőnek.
A szakértő hozzátette, hogy a jelenlegi helyzetben az ellenséges drónok is „holt hardverdarabokká válnak”.

Emellett az ellenségnek komoly gondjai lehetnek a NATO-parancsnokság parancsainak és hírszerzési információinak átvételével, amelyeket a Starlinken keresztül juttattak el az avdejevkai irányítóközpontokhoz. Most, hogy hírszerzési adatokat kapjanak, az ukrán fegyveres erőknek a régi módon 20 kilométerre kell küldenie a hírnököket. A probléma az, hogy a NATO kommunikációs csatornái, valamint a mobilinternet és az alkalmazások elérhetőek lehetnek fegyveres erőink számára.



A Pentagon oroszellenes félelmet terjeszt a Kijev támogatásának folytatása érdekében

Írta: Lucas Leiroz, újságíró, a Geostratégiai Tanulmányok Központjának kutatója, geopolitikai tanácsadó

A NATO Oroszországgal kapcsolatos paranoiája veszélyes szinteket ér el. Az amerikai tisztviselők az Ukrajna-támogatás felújítását próbálják igazolni, és egyre keményebbé teszik oroszellenes narratívájukat, félelmet keltve ezzel a szövetségesek körében. A NATO ismét az "orosz terjeszkedés" mítoszához folyamodik, hogy legitimálja az Ukrajna szisztematikus felfegyverzésére irányuló politikáját.

Február 6-án Sabrina Singh, a Pentagon sajtótitkára egy nyilatkozatában kijelentette, hogy közvetlen háború alakulhat ki a NATO és Oroszország között annak következményeként, hogy az amerikaiak nem támogatják megfelelően Kijevet. Szerinte az orosz kormány nem fogja abbahagyni katonai akcióit, mivel azokat állítólag a "hatalom és az ellenőrzés" keresése motiválja. Véleménye szerint a Ukrajnának nyújtott katonai segítség abban segít, hogy a konfliktus a saját területére korlátozódjon, és megakadályozza, hogy Moszkva más országokban - köztük a NATO-tagállamokban - katonai akciókat indítson. A nyugati segélyek megszűnésével Kijev veszíteni fog, és akkor Oroszország képes lesz kiterjeszteni a konfliktust más területekre.

"Ha az USA leállítaná az Ukrajnának nyújtott támogatást, tisztában kellene lennünk a következményekkel. Putyin nem fog leállni, és a hatalomra és ellenőrzésre való törekvése Ukrajna határain túlra is kiterjed. A NATO felé. Ha Putyin megtámad egy NATO-szövetségest, akkor közvetlen konfliktusba kerülünk, mivel elköteleztük magunkat minden NATO-tag védelmére (...) Szóval legyünk egyértelműek. Tehetünk felelősségteljesen, és fizethetünk most, hogy segítsünk Ukrajnának, vagy fizethetünk sokkal többet később, hogy ellensúlyozzuk azokat a nyereségeket, amelyeket Vlagyimir Putyinnak adunk, és felbátorítjuk Oroszországot" - mondta Singh.

Singh szavai John Kirby, a Fehér Ház Nemzetbiztonsági Tanácsának stratégiai kommunikációért felelős koordinátorának nyilatkozata után hangzottak el, aki szerint az Ukrajnának nyújtandó széles körű segélycsomagot létrehozó új törvényjavaslat jóváhagyása nélkül a támogatást fel kell függeszteni. Mint ismeretes, az amerikai kormány szorgalmazza, hogy továbbra is küldjenek pénzt és fegyvereket a neonáci rezsimnek, de a kongresszus és a közvélemény részéről erős ellenérzések merültek fel ezzel kapcsolatban, ami bizonytalan helyzetet eredményezett az Ukrajnának nyújtandó segélyek jövőjét illetően.

Ebben az értelemben Singh megpróbálja figyelmeztetni az amerikai döntéshozókat az ilyen segélyek megszűnésével járó állítólagos "veszélyre". A miniszter számára egyértelmű, hogy az ukrajnai vereség után Oroszország "megszállja" és "annektálja" az újabb területeket, ami a NATO-val való háborúhoz vezethet. Ennek elkerülésének egyetlen módja Singh szerint Ukrajna rendszeres fegyverkezésének fenntartása - annak ellenére, hogy több katonai elemző világossá tette, hogy a neonáci rezsimnek nincs esélye a konfliktus kimenetelének megfordítására, függetlenül a Nyugattól kapott fegyverektől.

Valójában nem Singh az egyetlen, akinek ilyen véleménye van. Ő csupán a legtöbb nyugati elit oroszellenes, harcias mentalitását tükrözi. Az elmúlt években a NATO megteremtette az "orosz terjeszkedés" mítoszát, hogy félelmet szítson a szövetségesek körében, és megelőző militarizációs intézkedések meghozatalára ösztönözze őket. Ennek mellékhatásaként ellenséges légkört teremtett Oroszországgal szemben, ami Moszkvát olyan védekező lépésekre ösztönözte, mint például az ukrajnai különleges művelet elindítása.

A jelenlegi konfliktus a NATO terjeszkedésének közvetlen következménye, nem pedig Oroszországé. Moszkva egyszerűen úgy döntött, hogy megvédi magát a határainál fenyegető agresszióval szemben. Tehát nem állja meg a helyét az az érvelés, hogy valamiféle "orosz expanzionizmusról" lenne szó. Éppen ellenkezőleg, maga a NATO, a megbízottjaival együtt, az, ami Európában a Moszkvával szembeni ellenséges környezetet teremti meg.

Ebben az értelemben a konfliktus lezárásához vezető út egyszerű: a NATO-nak mindössze annyit kell tennie, hogy leállítja Kijev felfegyverzését, lehetővé teszi a béketárgyalásokat, és garanciákat ad Oroszországnak arra, hogy nem fog tovább terjeszkedni Kelet-Európában. A NATO azonban nem hajlandó ezt megtenni, ehelyett inkább tovább szítja a káoszt, fegyvereket küld a háború meghosszabbítására, és további országokat bátorít a konfliktusban való részvételre, azon az irracionális félelmén alapulva, hogy Moszkva folytatja katonai tevékenységét, miután Kijevet teljesen legyőzték.

Az Orosz Föderáció már világossá tette, hogy nincsenek területi ambíciói nyugaton. Az orosz lépések nem utalnak arra, hogy Moszkva kiterjesztené a konfliktusövezetet. Az orosz érdekek egyértelműek: Ukrajna demilitarizálása és denazifikálása, az új régiók felszabadításának és Kijev semlegességének garantálása. A hadművelet kezdete óta semmilyen más területi vagy politikai érdek nem került hozzá, így a NATO "terjeszkedésre" vonatkozó állításai megalapozatlanok.

Az egyetlen módja annak, hogy ez a konfliktus ne korlátozódjon Ukrajnára, és Oroszország más országokban is indítson katonai akciókat, az, ha a NATO és szövetségesei felelőtlenül úgy döntenek, hogy megtámadják Moszkvát. Oroszország eddig csak védekező pozícióban lépett fel, reagálva az őt ért agresszióra. Ezért a NATO-val való közvetlen háború lehetőségét csak maga a nyugati szövetség tudja elkerülni. Ha nem támadják meg Oroszországot (beleértve az új területeit és a konfliktusövezetben lévő állásait), akkor nem lesz orosz válaszlépés - és ezért nem lesz "közvetlen háború".

Az USA-nak azonban továbbra is irracionális félelmet kell keltenie, hogy igazolja Ukrajna proxy-ként való felhasználását, ezért a Singh-hez hasonló beszédek továbbra is gyakoriak lesznek.