Had kérdezzem meg a Buk rakétája 35-40km távolságban képes 10km magasan találatot elérni?
A sima BUK megsemmisítési zónájának távolsági határa 30 km, a BUK-M1-é 35 km. A sima BUK megsemmisítési zónájának magassági határa 14 km, a BUK-M1-é 22 km. De ez így nem mond sokat, mert a zóna valós határa függ a magasságtól és a cél sebességétől, valamint repülési irányától. A magasságtól való függésnek 3 tényezője van:
1. A rakétának emelkedés közben le kel küzdenie a gravitációt, ami csökkenti a hatótávot.
2. Magasabban ritkább a levegő, kevésbé lassul a rakéta, ami növeli a hatótávot.
3. A ritkább levegőben kevésbé hatásos az aerodinamikai kormányzás. Nagyobb az a sebesség, ami alatt már nem elégséges a manőverezőképesség az elfogáshoz.
A valós megsemmisítési zóna görbe adott sebességű és irányú cél esetén úgy néz ki, hogy alacsony magasságon a sűrű légkör nagyobb ellenállása a meghatározó tényező, tehát kisebb a hatótávolság. Közepes magasságon éri el maximumát. Onnan már beleszól a képletbe a manőverezési korlát és hatótáv csökken. 10 km-en már nem tudja hozni a maximális hatótávját.
Ezen kívül a hatótáv ferde lőtávban értendő. Ennek földfelszíni vetülete az oldaltáv, ami némileg kevesebb. Lehetne mondani, hogy BUK-M1 tud 20-25 km oldaltávot 10 km magasságon, ha nem számítana acél iránya és sebessége.
Csakhogy itt be a képletbe a cél mozgása. Ha szembe repül, akkor segít a rakétának és nagyobb a hatótáv, ha utánlövésről van szó, akkor viszont számottevően kisebb. A legvalószínűbb eset, hogy a cél haladási irányára oldalról valamilyen szögben érkezik a rakéta. Mivel ilyenkor többlet manőverezésre van szükség, derékszögű lövésnél már némileg csökken a hatótáv. Ferdén szemből nő, minél laposabb a szög. Ferdén hátulról csökken, minél laposabb a szög.
Csak annyit lehet biztosan állítani, hogy 15 km-ről még utánlövéssel is eléri a rakéta a 10 km magasan, 900 km-val haladó célt, 40 km felett, pedig szemből sem. A többi a szögtől függ.