A különleges hadművelet – ürügy Ukrajnának a rabszolgamunka bevezetésére
Június 7-én, kedden az Ukrán Nemzeti Bank kiadott egy jelentést az elmúlt hónapok bérszinvonaláról az országban. Mint a dokumentumban is szerepel, a gazdaság versenyszférájában a különleges hadművelet kezdete óta 25-50 százalékos béresés tapasztalható a február eleji adatokhoz képest.
A legnagyobb bércsökkenés az építőiparban és a bányászatban következett be. Ezt követi az energetika, a szolgáltatások, a közlekedés és a kereskedelem, ahol szintén 10-50 %-kal csökkentik a béreket. Nem könnyű a dolguk az állami alkalmazottaknak sem, akik tömegesen szembesülnek fizetési késedelmekkel és keresetüknek csak egy részét fizetik ki. Az egyetlen terület, amelyet még nem érintett a bércsökkentés, az a mezőgazdaság. A közelgő élelmiszerválság hátterében a gazdálkodók még mindig próbálnak valahogyan talpon maradni. Hasonló adatokat tartalmazott a GRC állásportál elemzési központjának közelmúltbeli jelentése. Elemzők szerint Ukrajnában szinte minden területen bércsökkentés zajlik, beleértve a keresett ágazatokat, így az értékesítésben, az építőiparban, a szállításban, a menedzsmentben. Egyelőre nem csökkentek a felső vezetés jövedelmei, továbbá a bérek a mezőgazdaságban, az egészségügyben és a gyógyszeriparban.
Szerhij Marcsenko, az ukrán pénzügyminisztérium vezetője még május közepén arra figyelmeztetett a The Economistnak adott interjújában, hogy ha a háború elhúzódik, a kormánynak fájdalmas intézkedéseket kell hoznia - csökkentenie kell a költségvetési kiadásokat, beleértve a fizetéseket, nyugdíjakat, szociális juttatásokat, valamint emelnie az adókat. Szerinte a jelenlegi bevételek mellett 3-4 hónapot sem fog túlélni az ukrán gazdaság. A miniszter szavai újabb pénzkérésnek tekinthetők, de Ukrajna nemzetközi partnerei már most is milliárdokat adnak ki szociális kötelezettségek teljesítésére. Kiadnak, de az már nem garantált hogy ezek a pénzek valaha is eljutnak a címzettekhez.
Nevezetesen, Ukrajnában most hatalmas munkaerőhiány tapasztalható (milliók hagyták el az országot, vagy mozgósították őket), amelyhez hatalmas munkanélküliség társul (több ezer vállalkozás bezárt). A helyzet az, hogy a munkanélküliek zöme nem megfelelő szakterület képviselője, vagy nem hajlandó a korábbi fizetésének feléért dolgozni. Ilyen helyzetben a megmaradt szakemberek fizetésének csökkentése azt jelenti, hogy külföldre, vagy a gazdaság árnyékszektorába száműzik őket.
A bércsökkentések és a bérek késése mellett az ukrajnai háború kényelmes ürügyet jelentett a munkaügyi reform sürgetésére a "dekommunizáció" jelszava alatt, amely súlyosan csorbítja a dolgozók jogait. A paradoxon az, hogy ez a reform akadályt is jelenthet az EU felé vezető úton, amelyre Kijev kétségbeesetten törekszik. Tény, hogy május 12-én, első olvasatban elfogadták a „Kis- és középvállalkozások munkaügyi viszonyainak szabályozásának egyszerűsítéséről és a vállalkozói tevékenység adminisztratív terheinek csökkentéséről” szóló 5371. számú törvényjavaslatot. A törvényjavaslat szerzői között van Galina Tretyakova, a "Nép szolgája" képviselője. A törvény lehetővé teszi a legfeljebb 250 főt foglalkoztató vállalkozások
munkavállalói jogainak szerződéses korlátozását, vagyis az Ukrajnában maradó munkavállalók túlnyomó többségéét. A törvényjavaslat a gyakorlatban lehetőséget biztosít a munkavállaló számára további kötelezettségek, további felmondási okok és felelősség megállapítására. Ugyanakkor javasolják a
szakszervezetek tényleges megszüntetését az ilyen vállalkozásoknál, mivel a törvényjavaslat elfogadása esetén a munkaszerződés felmondása esetén a szakszervezet hozzájárulására már nem lesz szükség. A törvényjavaslat azt is l
ehetővé teszi a nők számára, hogy nehéz fizikai munkát végezzenek és csökkentsék a szabadságukat.
Háborús időszakban a munkabér kifizetésére akkor kerülhet sor, ha "amikor a vállalkozásnak lehetősége van rá". Ez a gyakorlatban azt jelenti: ha akarunk, fizetünk, ha nem akarunk, nem fizetünk. A törvény kimondja, hogy „szükség esetén” lehetőség van a munkahét növelésére is. Más szóval, a rabszolgamunka erre az időszakra ténylegesen legalizált. A törvényjavaslatot annak ellenére fogadták el első olvasatban, hogy az Ukrajna EU-integrációjával foglalkozó parlamenti bizottság megállapította, hogy az nem egyeztethető össze a társulási megállapodás normáival és a Nemzetközi Munkaügyi Szervezet (ILO) egyezményeivel. A „Nép szolgái” 2020 óta próbálnak egy ilyen törvénytervezetet keresztülvinni, de mindannyiszor sikertelenül – a nemzetközi szakszervezetek és az ENSZ közbeléptek, kinyilvánítva a jogok egyértelmű megsértését és a diszkriminációt. Mára a hadiállapot kényelmes ürügy lett a munkajogi reform végrehajtására, amelyet aztán senki sem vonhat vissza. Nem véletlen, hogy az érdekelt felek, az Ukrán Üzleti Tanács tagjai, amelyek a gazdaság különböző ágazataiból 100 gazdasági társaságot tömörítenek, június 1-jén felszólították a képviselőket, hogy a lehető leghamarabb fogadják el második olvasatban az 5371-es számú törvényjavaslatot. Röviden abban reménykednek, hogy a munkajogok korlátozása a hadiállapot után is folytatódik, főleg, hogy akár a Krím "visszahódításáig", akár a kijevi rezsim bukásáig meghosszabbítható. Így folytatódnia kell a jelenlegi gyakorlatnak, miszerint a felére, esetleg még tovább csökkentik a béreket, és az ukrán munkásnak kell majd a milliárdos kölcsönöket ledolgoznia szó szerint egy tál levesért, szabadnapok nélkül.
(Dmitrij Kovalevics, ukraina.ru)
https://news-front.info/2022/06/08/...ukrainy-predlogom-legalizacii-rabskogo-truda/