Mivel az augusztus 24-i céldátum gyorsan közeleg és erősen szorít, ezért a város bombázása, lövetése egyre kíméletlenebbül folyik. A foszforbombákkal való minapi támadás után a junta egységei most kifejezetten oktatási és egészségügyi intézményeket és, egyre inkább VEGYI ÜZEMEKET TÁMADNAK – magában Donyeckben és annak ipari elővárosaiban is. Ha ezeket találat éli, kigyulladnak, akkor emberek százezreinek élete, egész vidékek, sőt környező régiók környezete kerül életveszélybe az elszabaduló mérgező anyagok, gázok miatt.
2. A napokban nagy port vert föl a menekülők autóbusza ellen intézett súlyos támadás ügye. VALÓSZÍNŰLEG ITT A JUNTÁNAK EGY OLYAN PROVOKÁCIÓJÁRÓL VAN SZÓ, AMELY – SAJNOS – SIKERREL JÁRT.
A luganszki hatóságok kezdetben tagadták, hogy a menekülteket szállító autóbuszra a néphadsereg lőtte volna ki azokat a pusztító lövegeket, amelyek a támadás nyomán kigyulladtak, és a buszban ülők mind bennégtek.
Egyéb, hihető források híján elképzelhető, hogy ezúttal a népfelkelők véletlen támadásáról van szó. A körülményekhez azonban hozzá tartozik: előzőleg a junta csapatai (miután pusztító tüzérségi csapásokat mértek Hrjascsevatoe városkára), elfoglalták a települést, majd SAJÁT KATONAI TEHERAUTÓIKRA ÜLTETVE HELYI LAKOSOK EGY CSOPORTJÁT – azzal a felkiáltással, hogy kimenekítik őket a harcok színhelyéről – ÚTNAK INDÍTOTTÁK A SZERENCSÉTLEN EMBEREKET. Bár a junta propagandája azt állítja, hogy fehér zászlók voltak a teherautókon – esetükben az ember sohasem veheti készpénznek, amit mondanak: vagy volt fehér zászló, vagy mégsem. És ha nem volt (ami valószínű), a népfelkelők nyugodtan nézhették a teherautó oszlopot katonai konvojnak, amelyre megsemmisítő csapást mértek.
3. Az orosz állam segélykonvoja továbbra is ott vesztegel a határ orosz oldalán – szemben a luganszki néphadsereg ellenőrzése alatt álló Izvarino községgel, ahonnan egyenes út vezet a legsúlyosabb humanitárius katasztrófát elszenvedő Luganszk felé.
AZ UKRÁN HATÓSÁGOK SZEMMEL LÁTHATÓAN HÚZZÁK AZ IDŐT. A 287 kamiont a Vöröskereszt szakértői, illetve AZ UKRÁN VÁMOSOK vizsgálják ki. (Hírek szerint a Vöröskereszt már megbizonyosodott, hogy a rakomány valóban segélyszállítmányokból áll, az ukrán hatóságok azonban mind újabb és újabb formai kifogásokat találnak a dokumentumok körül.) A CÉL NYILVÁNVALÓ: KIRPROVOKÁLNI, HOGY AZ OROSZ FÉL ELVESZÍTSE TÜRELMÉT.
Szemben a főleg a junta propagandája által állítottakkal, az Európai Biztonsági és Együttműködési Szervezet (EBESZ) helyi képviselői kijelentették: semmilyen formában sem kívánnak részt venni a rakomány átvizsgálásában, minthogy az nem az ő illetékességük.
Miközben a kijevi hatóságok továbbra sem hajlandók megadni a garanciát a szállítmány biztonságos célba érésének szavatolására – aközben ők támasztanak egyre újabb és újabb feltételeket. A legújabb ezek közül: a kamionok nem mozoghatnak egyszerre: legföljebb harminc-harmincas csoportokban. Az első 16 kamion, amelynek átvizsgálását már befejezték, felvonult a határ közvetlen közelébe, és már csak a pozitív kijevi válaszra várnak, hogy útnak indulhassanak. (Meglehet – az előbbi indok mellett – a junta arra is számít: hátha sikerül időközben bevenniük Luganszkot, és akkor a segélyszállítmány már az ő uralmuk idején érkezne meg a városba.)
Minden esetre, a juntának a nagy garral beharangozott 80 teherautónyi segélyéről nem tudni semmi újabbat. Egyes hírek szerint a lengyel kormány is segélyszállítmányt indított útnak Kelet-Ukrajna felé. NYILVÁN A JUNTÁNAK AZ LENNE AZ ÉRDEKE, HOGY EZEK A SEGÉLYEK ELŐBB ÉRJENEK – az addig térdre kényszerítendő – LUGANSZKBA, MINT OROSZORSZÁG SZÁLLÍTMÁNYA.
Ugyanakkor más szállítmányok már eljutnak a nélkülözőkhöz. A luganszki hatóságok nemrégiben fogadták EGY OROSZORSZÁGI TÁRSADALMI SZERVEZET – a moszkvai „Donyec-medenceiek közösségének” – HÁROM TEHERAUTÓNYI SZÁLLÍTMÁNYÁT.
KÖZBEN CSÚFOSAN MEGBUKOTT A JUNTA EGY MÁSIK PROVOKÁCIÓJA. A határ térségében tanyázó egyes nyugati (angol és amerikai) újságírók felröppentett kacsája nyomán VALCMAN BÁBELNÖK TELESZIRÉNÁZTA AZ EGÉSZ VILÁGOT (David Cameron brit miniszterelnökkel kezdte, aki, mint többi nyugati politikus társa is, azonnal és készségesen készpénznek vette a dezinformációt), HOGY OROSZ TANKOSZLOPOK NYOMULTAK UKRÁN TERÜLETRE, AMIT AZ UKRÁN HADSEREG SZÉTVERT. Miután erre vonatkozóan semmiféle bizonyítékkal nem tudott szolgálni, a minap MAGA AZ AMERIKAI KÜLÜGYMINISZTÉRIUM VOLT KÉNYTELEN FELTÁRNI: SEMMIFÉLE, ERRE VONATKOZÓ BIZONYÍTÉKUK NINCS. Majd a határ orosz oldalán állomásozó EBESZ-megfigyelők is elismerték: semmiféle ilyen harcoszlopnak ők színét sem látták. (Ezt a cáfolatot, persze, már hamarabb is megtehették volna, nem várva vele közel egy hetet.)
4. Sokan megjegyzik: gyanúsan nagy lett a csend a lelőtt malajziai utasszállító gép ügye körül. (Ezzel kapcsolatban csak annyit: ha csak a legcsekélyebb mértékben is sikerült volna „bizonyítani” Oroszország, vagy a népfelkelők „bűnösségét”, a világajtó már kénköves tüzet okádna ennek kapcsán. A hallgatás, ezzel szemben, az egyetértés jele – mármint azzal, hogy a gépet az ukrán légierő lőtte le.)
A napvilágot látó, egyre újabb variációk MÁR SZINTE KIZÁRJÁK, HOGY AZ UTASSZÁLLÍTÓT ANNAK A BIZONYOS „BUK” LÉGVÉDELMI RENDSZERNEK A FÖLD-LEVEGŐ RAKÉTÁJA LŐTTE VOLNA LE, AMELY KÖRÜL ANNAK IDEJÉN A HISZTÉRIA KELETKEZETT. Mind több szakértő véli úgy: AZ UTASSZÁLLÍTÓT A NYOMÁBA EREDT KÉT VADÁSZGÉP EGYIKE (vagy mind a kettő) LŐTTE LE – levegő-levegő rakétával, illetve („besegítendő”) fedélzeti gépágyúk segítségével.
Minthogy a gép lelövése óta pontosan egy hónap telt el – és e határidőn belül az ENSZ-nek kötelessége jelentést tenni a gép ügyéről (pontosabban az ezzel kapcsolatos Biztonsági Tanács-i határozat végrehajtásáról) – Oroszország ENSZ-képviselője most felszólította a testületet: terjessze a Biztonsági Tanács ülése elé ezt a bizonyos jelentést.
5. Mint várható volt, a négy külügyminiszter (orosz, francia, német és ukrán) vasárnapi berlini találkozóján nem történt érdemi áttörés. (A találkozó azt nevezte meg céljaként, hogy előkészítse a négy államfőnek azt a találkozóját, amin elfogadnák a helyzet békés, tárgyalásos rendezésének módozatait.)
Bár Lavrov külügyminiszter szerint azt még az ukrán külügyminiszter is megértette és elfogadta, hogy a békés rendezés egyik előfeltétele a MINDENFÉLE ELŐFELTÉTEL NÉLKÜLI azonnali tűzszünet, illetve – az egyenlő felek részvételével folytatandó tárgyalások haladéktalan megkezdése –, az ukrán külügyminiszter, rögtön a tárgyalások után megismételte korábbi álláspontjukat: a tárgyalások ELŐFELTÉTELE: a népfelkelők fegyverletétele, illetve az ukrán kormány maradéktalan ellenőrzésének helyreállítása az orosz-ukrán határ teljes hosszában.
Lavrov megismételte – a Putyin által is a minap hangoztatott – álláspontot: Oroszország a hadműveletek azonnali leállításában, a tárgyalások megkezdésében érdekelt (sőt, mint ő maga is elismerte: ebben egyedül láthatóan csak Oroszország érdekelt). Kénytelen volt azonban néven nevezni azt az országot, mely a legtöbbet teszi a békés megállapodás meghiúsításában: ez az Egyesült Államok, mely a hadműveletek folytatására, sőt fokozására ösztökéli Kijevet.
Putyin elnök az elmúlt időszakban is több nyugati kollégájával tárgyalt az ukrán helyzet békés rendezéséről: így Barrosoval, az Európai Bizottság elnökével, illetve a francia elnökkel. Az utóbbi felajánlotta: kész helyszínül biztosítani Párizst a négy államfő találkozójához.
Szombaton, az ukrán nemzeti ünnep előestéjén, Angela Merkel (aki viszont Valcmannal folytatott több megbeszélést is az utóbbi időben) Kijevbe látogat.
свежая карта
