Umany háború idején – haszidok nélkül, rendőri razziákkal
(Dmitrij Kovalevics cikke, ukraina.ru)
Umany, ez a kis közép-ukrajnai város minden évben több tízezer haszid zsidó zarándokhelyévé válik, akik idejönnek ünnepelni a zsidó naptár szerinti újévet (ros hásánát). A zarándoklat azonban immár harmadik éve akadályokba ütközik.
2020-2021-ben a járvány és a karantén miatt nem engedték be a zarándokokat, idén pedig a harci cselekmények miatt törölték a zarándoklatot. Az ukrán fél nemrég kijelentette, hogy nem tudja garantálni a külföldi turisták biztonságát.
Márciusban az orosz hadsereg azt állította, hogy a zarándoklat helyszínét, a Nachman rabbi zsinagógát az ukrán hadsereg lőszerraktárként használja, hivatkozva a Ukrán Fegyveres Erők (VSzU) által közzétett fotóra. A város zsidó közössége sietett cáfolni ezt az információt, utóbb azt állítva, hogy a zsinagóga menedékként szolgál a civil lakosság számára légitámadások idején.
Július 26-án az izraeli külügyminisztérium felhívást tett közzé minden honfitársához azzal az ajánlással, hogy haladéktalanul hagyja el Ukrajna területét, valamint mondjon le az umanyi utazásról. Maga az izraeli nagykövetség február óta nem tért vissza Kijevbe, csak kihelyezetten működik, így nem tud segítséget nyújtani Ukrajnában lévő honfitársainak. A nagykövetség üzenete felkavarta az ukrán internetet. Sok felhasználó úgy véli, hogy a nagykövetség sokkal többet tud a katonai cselekmények kilátásairól. Korábban, július 14-én hasonló felhívást tett közzé az Egyesült Államok ukrajnai nagykövetsége is.
Általában körülbelül 50 000 zarándok érkezett Umanyba, akik az ünnep alatt szerettek mulatni, ajándékozni és szó szerint szórni a pénzt. A zarándoklat nagy segítséget jelentett a helyi költségvetésnek és a városlakóknak, akik apartmanokat, garázsokat, sőt fészereket adtak ki a zarándokoknak az olasz szállodák árszínvonalán. Umany lakóinak most újra kiegészítő bevétel nélkül kell maradniuk az árak meredek emelkedése és a hrivnya leértékelődése közepette. A zarándoklat lemondásának kimondhatatlanul örülnek a helyi antiszemita nacionalisták, akik úgy vélik, hogy a haszidok éves beáramlása, a héber feliratok és a dollárban kifejezett árak Umanyt mintegy „nem ukrán várossá” teszik.
A Kijev-Ogyessza útvonalon félúton fekvő régió lakossága mindig is túlnyomórészt szegény volt és bármilyen gazdasági probléma hozzájárult a munkakeresők tömeges elvándorláshoz. Szó szerint néhány kilométerre Umanytól már olyan elhagyatott falvak vagy települések vannak, ahol egy tucatnál kevesebb nyugdíjas él. Sokan közülük önfenntartó gazdálkodásból élnek, szinte teljesen elszakadva a civilizációtól, ami csak a helyi postás formájában jelenik meg, aki biciklivel kézbesíti a nyugdíjat ezeknek az embereknek. A tévét, amely korábban „ablak volt a világra” számukra, most próbálják be sem kapcsolni, mivel az ukrán televízió által ontott negativitás és gyűlöletáradat leginkább arra készteti az időseket, hogy nyugtatót vegyenek be.
Akárcsak egész Ukrajnában, Umanyban is folyik a „boszorkányüldözés” az Oroszországi Föderáció vagy a donbasszi köztársaságok óvatlan támogatói ellen. A régió kormányzója, Igor Taburec a közelmúltban arról számolt be, hogy sikerült azonosítaniuk az orosz világ mintegy 50 támogatóját a régióban, illetve azokat, akik a közösségi oldalakon támogatták az orosz speciális hadműveletet. A helyi média tájékoztatása szerint az "árulók" között volt egy idős nő is, aki szerette ifjúkorának szovjet dalait énekelni a saját udvarán. A régió további öt lakosát hivatalosan is hazaárulónak minősítették. Különösen gyanúsak a belső menekültek, mivel ők túlnyomórészt a délkeleti régiókból érkeznek, összesen 108 ezren vannak a Cserkasszi területen. A közelmúltban Umanyban, a "Szofijevszkaja Szlobodka" városi temetőben ismeretlenek szétverték az elesett ukrán katonák sírjait. Hallgatólagosan a Donbasszból érkező menekülteket gyanúsítják a vandalizmussal.
A VSzU katonái közül sokan állomásoznak Umanyban. A városközpontban szó szerint minden lépésnél ott vannak. Időről időre botrányok törnek ki azzal kapcsolatban, hogy sok poszttraumatikus szindrómában szenvedő katonát idegesít a békés élet. Már az is kihozza őket a sodrukból, hogy a hétköznapi polgárok sört vagy kávét isznak a kávézókban, sétálnak a parkban, vagy válogatnak a piacon az áruk között.
Umany külvárosában, a XVIII. századi "Szofijevka" híres arborétumában ezért kevés a kiránduló. Ezenkívül a parkban való séta során a férfiak beidézést kaphatnak a hadseregbe - a katonai komisszárokból álló járőr a rendőrökkel pontosan a Szofijevka bejáratánál szeret lesben állni. Rendszeresen tartanak rajtaütéseket az Osztasevszkij-víztároló partján, amely az egyetlen Umanyban, ahol egy forró júliusi napon úszni lehet.
Bár Umany még nem szenvedett sokat a harci cselekményektől (a hadművelet kezdetén egy légicsapás érte a várost), hétről hétre nő a fronton elpusztult polgárok száma, amit az új sírok sora bizonyít a temetőkben. A helyi civil lakosság igyekszik kerülni a katonai témákat, abban a babonás reményben, hogy így a háború személy szerint megkíméli őket.
(Saját fordítás)
https://ukraina.ru/20220729/1036965175.html
(Dmitrij Kovalevics cikke, ukraina.ru)
Umany, ez a kis közép-ukrajnai város minden évben több tízezer haszid zsidó zarándokhelyévé válik, akik idejönnek ünnepelni a zsidó naptár szerinti újévet (ros hásánát). A zarándoklat azonban immár harmadik éve akadályokba ütközik.
2020-2021-ben a járvány és a karantén miatt nem engedték be a zarándokokat, idén pedig a harci cselekmények miatt törölték a zarándoklatot. Az ukrán fél nemrég kijelentette, hogy nem tudja garantálni a külföldi turisták biztonságát.
Márciusban az orosz hadsereg azt állította, hogy a zarándoklat helyszínét, a Nachman rabbi zsinagógát az ukrán hadsereg lőszerraktárként használja, hivatkozva a Ukrán Fegyveres Erők (VSzU) által közzétett fotóra. A város zsidó közössége sietett cáfolni ezt az információt, utóbb azt állítva, hogy a zsinagóga menedékként szolgál a civil lakosság számára légitámadások idején.
Július 26-án az izraeli külügyminisztérium felhívást tett közzé minden honfitársához azzal az ajánlással, hogy haladéktalanul hagyja el Ukrajna területét, valamint mondjon le az umanyi utazásról. Maga az izraeli nagykövetség február óta nem tért vissza Kijevbe, csak kihelyezetten működik, így nem tud segítséget nyújtani Ukrajnában lévő honfitársainak. A nagykövetség üzenete felkavarta az ukrán internetet. Sok felhasználó úgy véli, hogy a nagykövetség sokkal többet tud a katonai cselekmények kilátásairól. Korábban, július 14-én hasonló felhívást tett közzé az Egyesült Államok ukrajnai nagykövetsége is.
Általában körülbelül 50 000 zarándok érkezett Umanyba, akik az ünnep alatt szerettek mulatni, ajándékozni és szó szerint szórni a pénzt. A zarándoklat nagy segítséget jelentett a helyi költségvetésnek és a városlakóknak, akik apartmanokat, garázsokat, sőt fészereket adtak ki a zarándokoknak az olasz szállodák árszínvonalán. Umany lakóinak most újra kiegészítő bevétel nélkül kell maradniuk az árak meredek emelkedése és a hrivnya leértékelődése közepette. A zarándoklat lemondásának kimondhatatlanul örülnek a helyi antiszemita nacionalisták, akik úgy vélik, hogy a haszidok éves beáramlása, a héber feliratok és a dollárban kifejezett árak Umanyt mintegy „nem ukrán várossá” teszik.
A Kijev-Ogyessza útvonalon félúton fekvő régió lakossága mindig is túlnyomórészt szegény volt és bármilyen gazdasági probléma hozzájárult a munkakeresők tömeges elvándorláshoz. Szó szerint néhány kilométerre Umanytól már olyan elhagyatott falvak vagy települések vannak, ahol egy tucatnál kevesebb nyugdíjas él. Sokan közülük önfenntartó gazdálkodásból élnek, szinte teljesen elszakadva a civilizációtól, ami csak a helyi postás formájában jelenik meg, aki biciklivel kézbesíti a nyugdíjat ezeknek az embereknek. A tévét, amely korábban „ablak volt a világra” számukra, most próbálják be sem kapcsolni, mivel az ukrán televízió által ontott negativitás és gyűlöletáradat leginkább arra készteti az időseket, hogy nyugtatót vegyenek be.
Akárcsak egész Ukrajnában, Umanyban is folyik a „boszorkányüldözés” az Oroszországi Föderáció vagy a donbasszi köztársaságok óvatlan támogatói ellen. A régió kormányzója, Igor Taburec a közelmúltban arról számolt be, hogy sikerült azonosítaniuk az orosz világ mintegy 50 támogatóját a régióban, illetve azokat, akik a közösségi oldalakon támogatták az orosz speciális hadműveletet. A helyi média tájékoztatása szerint az "árulók" között volt egy idős nő is, aki szerette ifjúkorának szovjet dalait énekelni a saját udvarán. A régió további öt lakosát hivatalosan is hazaárulónak minősítették. Különösen gyanúsak a belső menekültek, mivel ők túlnyomórészt a délkeleti régiókból érkeznek, összesen 108 ezren vannak a Cserkasszi területen. A közelmúltban Umanyban, a "Szofijevszkaja Szlobodka" városi temetőben ismeretlenek szétverték az elesett ukrán katonák sírjait. Hallgatólagosan a Donbasszból érkező menekülteket gyanúsítják a vandalizmussal.
A VSzU katonái közül sokan állomásoznak Umanyban. A városközpontban szó szerint minden lépésnél ott vannak. Időről időre botrányok törnek ki azzal kapcsolatban, hogy sok poszttraumatikus szindrómában szenvedő katonát idegesít a békés élet. Már az is kihozza őket a sodrukból, hogy a hétköznapi polgárok sört vagy kávét isznak a kávézókban, sétálnak a parkban, vagy válogatnak a piacon az áruk között.
Umany külvárosában, a XVIII. századi "Szofijevka" híres arborétumában ezért kevés a kiránduló. Ezenkívül a parkban való séta során a férfiak beidézést kaphatnak a hadseregbe - a katonai komisszárokból álló járőr a rendőrökkel pontosan a Szofijevka bejáratánál szeret lesben állni. Rendszeresen tartanak rajtaütéseket az Osztasevszkij-víztároló partján, amely az egyetlen Umanyban, ahol egy forró júliusi napon úszni lehet.
Bár Umany még nem szenvedett sokat a harci cselekményektől (a hadművelet kezdetén egy légicsapás érte a várost), hétről hétre nő a fronton elpusztult polgárok száma, amit az új sírok sora bizonyít a temetőkben. A helyi civil lakosság igyekszik kerülni a katonai témákat, abban a babonás reményben, hogy így a háború személy szerint megkíméli őket.
(Saját fordítás)
https://ukraina.ru/20220729/1036965175.html