Szabó József
Ukrajna
nagy támadása…
Aktuális frontszemle…
(feltehetően tévedésekkel, hiszen nem vagyunk a frontokon és nem látunk bele a felek hadműveleti terveibe se).
Általános helyzet
Az orosz fél
a.) Hadászati védelmet folytat folyamatos csapásokkal Ukrajna nagy mélységeiben. Jól kiépített, jól szervezett védelmi vonalai vannak. A védő erők irányokat zárnak le, az irányokban elhelyezett orosz erők ú.n. aktív védelmet folytatnak. Két és fél hónapnyi harcok után és következményeként ma már megállapítható, hogy a védelem jól működik, sikeresen állította meg az ukrán támadó hullámokat és amortizálta le a támadó erőket.
b.) Tavaly október óta az invázióban részt vevő orosz erőket jelentősen átszervezték. Öt hadseregcsoportot hoztak létre, valamint új hadseregeket is szerveztek, illetve szerveznek. Folyó év júniusában a Déli Katonai Körzet parancsoksága alatt létrehozták a 18. összefegyvernemi hadsereget kb. 25 000 katonával, két hadtesttel, krími diszlokációval. A hadsereg magját a 22. partvédelmi hadtest alkotja, a másik hadtest, a 40. hadrendi számú állományát főként krími lakosokból toborozták, illetve sorozták. A 22. partvédelmi hadtest megtartotta korábbi szervezését, a 40. hadtest alárendelt magasabb egységeivel kapcsolatosan egyelőre csak a 47. gépesített lövészhadosztályról vannak adatok. Az új hadsereg parancsnoka Arkagyij Marzojev altábornagy, aki korábban a 22. hadtest parancsnoka volt. A 18. hadsereg jelenleg a „DNYEPER” hadseregcsoport kötelékében a Dnyeper folyó mentén van védelemben.
Új összfegyvernemi hadsereg jön létre az Északi Flotta kötelékében a jelenlegi 14. hadtest átszervezésével. A 80. és a 200. sarkvidéki gépesített lövészdandárokat hadosztályokká szervezik át. Ez a hadsereg lesz a felelős az újonnan NATO taggá vált Finnországgal szomszédos területek védelméért is.
A Keleti Katonai Körzet felelősségi területén, ám a híradások szerint a Déli Katonai Körzet alárendeltségében folyik a 25. összfegyvernemi hadsereg építése. A személyi állomány kb. 40%-át a Keleti Katonai Körzet alárendeltségében lévő más hadseregekből irányítják át (szerződéses állomány), a többire toborzás folyik az irkutszki és a primorszki régió toborzó irodáiban. Becsült létszáma 30 000 fő. Az új összfegyvernemi hadsereg az orosz haderő stratégiai tartalékát képezi. A kiképzés már megkezdődött, a kötelékkiképzés szeptember 1-ével indul. A hadrafoghatóságot decemberre kell elérni. A 25. hadsereg tervezett felhasználási iránya: a „DNYEPER” és/vagy a „VOSZTOK” hadseregcsoport sávjában.
A 8. összfegyvernemi hadsereg (Déli Katonai Körzet) alárendeltségébe utalták az 1. és a 2. hadtesteket. Mind a két hadtest jelentős bővítésen és szervezeti átalakításon ment át. Az eredetileg öt gépesített lövészdandárból álló 1. hadtestet további 3 gépesített lövészdandárral bővítették, valamint két ezredét (a 9. önálló tengerészgyalogos ezredet és a 11. önálló gépesített lövészezredet gépesített lövészdandárokká szervezték át). A hadtest létszáma az átszervezések után meghaladhatja a 40 000 főt.
A 2. hadtest átszervezése is megtörtént az év során: eredetileg 4 zászlóaljból álló gépesített lövészdandárjait egy-egy újabb gépesített lövészzászlóaljjal erősítették meg, valamint a hadtest kapott két újonnan felállított gépesített lövészdandárt is (a 85. és a 88. gépesített lövészdandárok). A hadtest létszáma meghaladja a 20 000 főt.
A 8. összfegyvernemi hadsereg ily módon az orosz haderő egyik legnagyobb létszámú hadseregévé vált, közelíti vagy talán meg is haladja a 90 000 főt.
Az ukrán fél
a.) Hadműveleti védelmet folytat a dél-nyugati és az észak-keleti frontszakaszokon, támadó műveletet a zaporozsjei és a bahmuti frontszakaszokon.
b.) A támadó művelethez kiépített erők: Korábban többször is jeleztem azt, hogy az én számításaim szerint az ukrán fél támadáshoz létrehozott erőcsoportosítása nem 9+3 dandár, ahogyan azt sokan állították és állítják még most is (pár hete pl. Resperger ezredestől hallottam ezt a számot). Én mindent összevéve 29-30 dandárra tettem ezt a támadó erőt. És úgy néz ki, hogy nekem van igazam – amihez épp Milley tábornoktól kaptam visszaigazolást, aki pár héttel ezelőtt arról beszélt, hogy a nyugati szövetségesek 17 dandár harccsoportot 63 000 katonával készítettek fel ehhez a támadáshoz. A 17 dandár (sőt, Milley szerint dandár harccsoport!) a nyugat által felfegyverzett és kiképzett erő – ehhez hozzá kell venni értelemszerűen az ukrán fél által újonnan megalakított dandárokat (pl. a Nemzeti Gárda, a határőrség és a rendőrség 8 (vagy kilenc?) új rohamdandárját, a légierő egy tartalékos lövészdandárját, a szárazföldi haderő egy tartalékos lövészdandárját, kettő (vagy három?) új tengerészgyalogos dandárt, az 5. rohamdandárt, a korábban feloszlatott, ám a támadásra újjá szervezett 5. harckocsi dandárt és három új tüzérdandárt. Összesen körülbelül az ukrán támadó csoportosítás 110 000 fő lehetett.
Természetesen, nem az általam jelzett összes dandár alkalmas arra, hogy első lépcsőben áttörje az orosz védelmet, vagy hogy második lépcsőben kifejlessze a támadást – erre a gépesített és harckocsi dandárok, esetleg a tengerészgyalogos és légideszant dandárok képesek. Számításaim szerint ezekből 20-21 dandár állhat az ukrán fél rendelkezésére. A tüzérdandárok a mélységből támogatják a frontvonalon harcoló erőket. A Nemzeti Gárda, a rendőrség és a határőrség rohamdandárjai képezhetik a támadó erőcsoportosítás tartalékát – bár a Nemzeti Gárda több rohamdandárja is feltűnt a zaporozsjei frontszakaszon mégpedig a támadó ékek között.
A támadó erőket az ukrán fél két hadtestbe szervezte (9. és 10. hadtestek), valamint hadműveleti (Marun harcászati csoport: 46. légideszant dandár, 82. légideszant rohamdandár, 71. önálló vadászdandár, 132. önálló felderítő zászlóalj) és stratégiai tartalékot képzett.
A frontszakaszok helyzete:
a.) Dél-nyugati frontszakasz, a Dnyeper folyó
Az ukrán támadó művelet eredeti tervei között szerepelhetett egy erőszakos folyóátkeléssel indított kisegítő támadás az orosz erők lekötésére és/vagy a Krím-félsziget felé való üldözésére. Ez a terv, ha volt egyáltalán ilyen a kahovkai gát felrobbantásával füstbe ment. Így viszont lehetőség nyílt mindkét fél számára jelentősebb erőinek átcsoportosítására a fő irányokba. A jobb oldalon az ukrán fél részéről területvédelmi dandárok maradtak, amelyek támadó műveletekre nem igen alkalmasak. Mégis, felderítő-diverzáns csoportjai folyamatosan átkeltek a Dnyeperen. Ezt egyes szakértők diadalittasan ukrán hídfőlétesítésnek adták el – nem volt az egyébként. Parasztvakításnak jó, műveleti tevékenységként értékelhetetlen, harcászati értéke is erőteljesen kérdéses. Az orosz fél is átcsoportosította erőit. Előbb a „DNYEPER” hadseregcsoport tartalékát jelentő 7. légideszant rohamhadosztályt diszlokálta át a zaporozsjei frontra, majd augusztus elején a teljes 49. összfegyvernemi hadsereget átirányította szintén a zaporozsjei frontszakaszra az 58. összfegyvernemi hadsereg leváltására.
b.) Zaporzsjei frontszakasz (a Dnyeper-könyöktől mondjuk Uhledarig terjedő szakasz)
A harcok fő színtere. Két irányban folyik az ukrán fél támadó művelete: 1. Orichiv-Robotyine-Tokmak; 2. Velika Novoszilka-Urozsajne. A tokmaki irányban a 10. hadtest erői szenvedtek óriási veszteségeket. A közeli hadműveleti célt – kijutás Mariupol É-ra – még csak megközelíteni sem sikerült. A támadó művelet fenntartására az ukrán fél bevetette hadműveleti tartalékát, a Marun harcászati csoportot. A friss ukrán erők sem értek el eddig áttörést. Az orosz fél is átmozgatta ide az eddig a Dnyeper folyónál „pihenő” 7. légideszant rohamhadosztályát és a 49. összfegyvernemi hadseregét. Az ukrán fél Urozsajnénél is nagy erőfeszítéseket tesz az orosz védelmi vonalak áttörésére, eddig törekvései nem jártak sikerrel.
c.) Donyeck irány
Pozícióharcok jellemzik az irányt, amelyben az orosz fél tűnik aktívabbnak.
d.) Bahmuti irány
Az ukrán fél – szerintem teljesen feleslegesen – támadólag lép fel a várostól északra és délre is azzal a céllal, hogy bekerítse az oroszok által korábban elfoglalt települést. A rendelkezésre álló erőforrások pazarlása folyik ukrán részről.
e.) Limani irány
Mind a két fél tartja a pozícióit.
f.) Kupjanszk
Az orosz fél korlátozott célú támadó műveletet imitál. A cél, hogy ukrán erőket vonjon el más irányokból. Ez a cél teljesült az által, hogy az ukrán fél a stratégiai tartalékából öt dandárt csoportosított át ebbe az irányba.
Összegezve: A június 4-én megkezdett ukrán támadó művelet nem érte el a célját, a minimálisan elvárható támadási ütemet sem tudta biztosítani. A támadó fél által eddig visszafoglalt terület nagysága nincs arányban a feláldozott erőforrások mértékével. A támadás még nem fulladt ki, a bevont műveleti tartalékok még érhetnek el harcászati szintű sikereket. A műveleti célok teljesítésére viszont nagyon kevés az esély.
Mind az ukrán fél berkein belül, mind pedig az Ukrajna-USA/szövetségesek és támogatók vonatkozásában már megkezdődött a bűnbakkeresés a művelet kudarcáért. Zelenszkij Zsaluzsnijt vádolja, illetve ukrán részről azt hangoztatják, hogy nem kapták meg a kellő anyagi erőforrásokat ahhoz, hogy ezt a támadást sikerre vigyék.
Én kezdetektől azt hangsúlyoztam, hogy nincsenek meg a feltételei egy ilyen méretű összfegyvernemi műveletnek, illetve az ukrán félnek nincsenek meg az eszközei sem ahhoz, hogy a támadó művelethez a kedvező feltételeket megteremtse. Figyelmeztettem továbbá arra, hogy ezek hiányában nagy vérengzéssé is válhat ez a művelet. Nagyon nagy kár, hogy igazam lett.
www.facebook.com
Ukrajna
nagy támadása…
Aktuális frontszemle…
(feltehetően tévedésekkel, hiszen nem vagyunk a frontokon és nem látunk bele a felek hadműveleti terveibe se).
Általános helyzet
Az orosz fél
a.) Hadászati védelmet folytat folyamatos csapásokkal Ukrajna nagy mélységeiben. Jól kiépített, jól szervezett védelmi vonalai vannak. A védő erők irányokat zárnak le, az irányokban elhelyezett orosz erők ú.n. aktív védelmet folytatnak. Két és fél hónapnyi harcok után és következményeként ma már megállapítható, hogy a védelem jól működik, sikeresen állította meg az ukrán támadó hullámokat és amortizálta le a támadó erőket.
b.) Tavaly október óta az invázióban részt vevő orosz erőket jelentősen átszervezték. Öt hadseregcsoportot hoztak létre, valamint új hadseregeket is szerveztek, illetve szerveznek. Folyó év júniusában a Déli Katonai Körzet parancsoksága alatt létrehozták a 18. összefegyvernemi hadsereget kb. 25 000 katonával, két hadtesttel, krími diszlokációval. A hadsereg magját a 22. partvédelmi hadtest alkotja, a másik hadtest, a 40. hadrendi számú állományát főként krími lakosokból toborozták, illetve sorozták. A 22. partvédelmi hadtest megtartotta korábbi szervezését, a 40. hadtest alárendelt magasabb egységeivel kapcsolatosan egyelőre csak a 47. gépesített lövészhadosztályról vannak adatok. Az új hadsereg parancsnoka Arkagyij Marzojev altábornagy, aki korábban a 22. hadtest parancsnoka volt. A 18. hadsereg jelenleg a „DNYEPER” hadseregcsoport kötelékében a Dnyeper folyó mentén van védelemben.
Új összfegyvernemi hadsereg jön létre az Északi Flotta kötelékében a jelenlegi 14. hadtest átszervezésével. A 80. és a 200. sarkvidéki gépesített lövészdandárokat hadosztályokká szervezik át. Ez a hadsereg lesz a felelős az újonnan NATO taggá vált Finnországgal szomszédos területek védelméért is.
A Keleti Katonai Körzet felelősségi területén, ám a híradások szerint a Déli Katonai Körzet alárendeltségében folyik a 25. összfegyvernemi hadsereg építése. A személyi állomány kb. 40%-át a Keleti Katonai Körzet alárendeltségében lévő más hadseregekből irányítják át (szerződéses állomány), a többire toborzás folyik az irkutszki és a primorszki régió toborzó irodáiban. Becsült létszáma 30 000 fő. Az új összfegyvernemi hadsereg az orosz haderő stratégiai tartalékát képezi. A kiképzés már megkezdődött, a kötelékkiképzés szeptember 1-ével indul. A hadrafoghatóságot decemberre kell elérni. A 25. hadsereg tervezett felhasználási iránya: a „DNYEPER” és/vagy a „VOSZTOK” hadseregcsoport sávjában.
A 8. összfegyvernemi hadsereg (Déli Katonai Körzet) alárendeltségébe utalták az 1. és a 2. hadtesteket. Mind a két hadtest jelentős bővítésen és szervezeti átalakításon ment át. Az eredetileg öt gépesített lövészdandárból álló 1. hadtestet további 3 gépesített lövészdandárral bővítették, valamint két ezredét (a 9. önálló tengerészgyalogos ezredet és a 11. önálló gépesített lövészezredet gépesített lövészdandárokká szervezték át). A hadtest létszáma az átszervezések után meghaladhatja a 40 000 főt.
A 2. hadtest átszervezése is megtörtént az év során: eredetileg 4 zászlóaljból álló gépesített lövészdandárjait egy-egy újabb gépesített lövészzászlóaljjal erősítették meg, valamint a hadtest kapott két újonnan felállított gépesített lövészdandárt is (a 85. és a 88. gépesített lövészdandárok). A hadtest létszáma meghaladja a 20 000 főt.
A 8. összfegyvernemi hadsereg ily módon az orosz haderő egyik legnagyobb létszámú hadseregévé vált, közelíti vagy talán meg is haladja a 90 000 főt.
Az ukrán fél
a.) Hadműveleti védelmet folytat a dél-nyugati és az észak-keleti frontszakaszokon, támadó műveletet a zaporozsjei és a bahmuti frontszakaszokon.
b.) A támadó művelethez kiépített erők: Korábban többször is jeleztem azt, hogy az én számításaim szerint az ukrán fél támadáshoz létrehozott erőcsoportosítása nem 9+3 dandár, ahogyan azt sokan állították és állítják még most is (pár hete pl. Resperger ezredestől hallottam ezt a számot). Én mindent összevéve 29-30 dandárra tettem ezt a támadó erőt. És úgy néz ki, hogy nekem van igazam – amihez épp Milley tábornoktól kaptam visszaigazolást, aki pár héttel ezelőtt arról beszélt, hogy a nyugati szövetségesek 17 dandár harccsoportot 63 000 katonával készítettek fel ehhez a támadáshoz. A 17 dandár (sőt, Milley szerint dandár harccsoport!) a nyugat által felfegyverzett és kiképzett erő – ehhez hozzá kell venni értelemszerűen az ukrán fél által újonnan megalakított dandárokat (pl. a Nemzeti Gárda, a határőrség és a rendőrség 8 (vagy kilenc?) új rohamdandárját, a légierő egy tartalékos lövészdandárját, a szárazföldi haderő egy tartalékos lövészdandárját, kettő (vagy három?) új tengerészgyalogos dandárt, az 5. rohamdandárt, a korábban feloszlatott, ám a támadásra újjá szervezett 5. harckocsi dandárt és három új tüzérdandárt. Összesen körülbelül az ukrán támadó csoportosítás 110 000 fő lehetett.
Természetesen, nem az általam jelzett összes dandár alkalmas arra, hogy első lépcsőben áttörje az orosz védelmet, vagy hogy második lépcsőben kifejlessze a támadást – erre a gépesített és harckocsi dandárok, esetleg a tengerészgyalogos és légideszant dandárok képesek. Számításaim szerint ezekből 20-21 dandár állhat az ukrán fél rendelkezésére. A tüzérdandárok a mélységből támogatják a frontvonalon harcoló erőket. A Nemzeti Gárda, a rendőrség és a határőrség rohamdandárjai képezhetik a támadó erőcsoportosítás tartalékát – bár a Nemzeti Gárda több rohamdandárja is feltűnt a zaporozsjei frontszakaszon mégpedig a támadó ékek között.
A támadó erőket az ukrán fél két hadtestbe szervezte (9. és 10. hadtestek), valamint hadműveleti (Marun harcászati csoport: 46. légideszant dandár, 82. légideszant rohamdandár, 71. önálló vadászdandár, 132. önálló felderítő zászlóalj) és stratégiai tartalékot képzett.
A frontszakaszok helyzete:
a.) Dél-nyugati frontszakasz, a Dnyeper folyó
Az ukrán támadó művelet eredeti tervei között szerepelhetett egy erőszakos folyóátkeléssel indított kisegítő támadás az orosz erők lekötésére és/vagy a Krím-félsziget felé való üldözésére. Ez a terv, ha volt egyáltalán ilyen a kahovkai gát felrobbantásával füstbe ment. Így viszont lehetőség nyílt mindkét fél számára jelentősebb erőinek átcsoportosítására a fő irányokba. A jobb oldalon az ukrán fél részéről területvédelmi dandárok maradtak, amelyek támadó műveletekre nem igen alkalmasak. Mégis, felderítő-diverzáns csoportjai folyamatosan átkeltek a Dnyeperen. Ezt egyes szakértők diadalittasan ukrán hídfőlétesítésnek adták el – nem volt az egyébként. Parasztvakításnak jó, műveleti tevékenységként értékelhetetlen, harcászati értéke is erőteljesen kérdéses. Az orosz fél is átcsoportosította erőit. Előbb a „DNYEPER” hadseregcsoport tartalékát jelentő 7. légideszant rohamhadosztályt diszlokálta át a zaporozsjei frontra, majd augusztus elején a teljes 49. összfegyvernemi hadsereget átirányította szintén a zaporozsjei frontszakaszra az 58. összfegyvernemi hadsereg leváltására.
b.) Zaporzsjei frontszakasz (a Dnyeper-könyöktől mondjuk Uhledarig terjedő szakasz)
A harcok fő színtere. Két irányban folyik az ukrán fél támadó művelete: 1. Orichiv-Robotyine-Tokmak; 2. Velika Novoszilka-Urozsajne. A tokmaki irányban a 10. hadtest erői szenvedtek óriási veszteségeket. A közeli hadműveleti célt – kijutás Mariupol É-ra – még csak megközelíteni sem sikerült. A támadó művelet fenntartására az ukrán fél bevetette hadműveleti tartalékát, a Marun harcászati csoportot. A friss ukrán erők sem értek el eddig áttörést. Az orosz fél is átmozgatta ide az eddig a Dnyeper folyónál „pihenő” 7. légideszant rohamhadosztályát és a 49. összfegyvernemi hadseregét. Az ukrán fél Urozsajnénél is nagy erőfeszítéseket tesz az orosz védelmi vonalak áttörésére, eddig törekvései nem jártak sikerrel.
c.) Donyeck irány
Pozícióharcok jellemzik az irányt, amelyben az orosz fél tűnik aktívabbnak.
d.) Bahmuti irány
Az ukrán fél – szerintem teljesen feleslegesen – támadólag lép fel a várostól északra és délre is azzal a céllal, hogy bekerítse az oroszok által korábban elfoglalt települést. A rendelkezésre álló erőforrások pazarlása folyik ukrán részről.
e.) Limani irány
Mind a két fél tartja a pozícióit.
f.) Kupjanszk
Az orosz fél korlátozott célú támadó műveletet imitál. A cél, hogy ukrán erőket vonjon el más irányokból. Ez a cél teljesült az által, hogy az ukrán fél a stratégiai tartalékából öt dandárt csoportosított át ebbe az irányba.
Összegezve: A június 4-én megkezdett ukrán támadó művelet nem érte el a célját, a minimálisan elvárható támadási ütemet sem tudta biztosítani. A támadó fél által eddig visszafoglalt terület nagysága nincs arányban a feláldozott erőforrások mértékével. A támadás még nem fulladt ki, a bevont műveleti tartalékok még érhetnek el harcászati szintű sikereket. A műveleti célok teljesítésére viszont nagyon kevés az esély.
Mind az ukrán fél berkein belül, mind pedig az Ukrajna-USA/szövetségesek és támogatók vonatkozásában már megkezdődött a bűnbakkeresés a művelet kudarcáért. Zelenszkij Zsaluzsnijt vádolja, illetve ukrán részről azt hangoztatják, hogy nem kapták meg a kellő anyagi erőforrásokat ahhoz, hogy ezt a támadást sikerre vigyék.
Én kezdetektől azt hangsúlyoztam, hogy nincsenek meg a feltételei egy ilyen méretű összfegyvernemi műveletnek, illetve az ukrán félnek nincsenek meg az eszközei sem ahhoz, hogy a támadó művelethez a kedvező feltételeket megteremtse. Figyelmeztettem továbbá arra, hogy ezek hiányában nagy vérengzéssé is válhat ez a művelet. Nagyon nagy kár, hogy igazam lett.
Szabó József
Szabó József fent van a Facebookon. A Facebookhoz csatlakozva tarthatod a kapcsolatot Szabó József nevű ismerősöddel és másokkal, akiket már ismersz. A Facebook a megosztás örömét adja, így teszi a...
www.facebook.com
