A szegényített uránnál nem a sugárzás a probléma, hanem az hogy nehézfém, tehát pl. az ólomhoz hasonlóan mérgező az elő szervezetek számára.
Az urán 238 ami a kitermelt uránércben 99,3% ban van jelen, lassú neutronok hatására nem bomlik, erőműben igy tisztán nem használható.a becsapódásnál apró szemcsék és aeroszol formájában is a levegőbe, földbe kerül, így nagy területet szennyez el. mintha lepermeteznél uránnal egy területet.
Ez a 2 Vh között viszonylag olcsó hétköznapi anyag volt, vegyületéből sárga festéket gyártottak belőle vagy a szines filmek előhívására használták. Közben kiderült az erős vegyi mérgező hatása, valamint a hadiiparban is kezdték használni a II. Vh után, a közéletből eltűnt.
Vegyi mérgező hatása miatt a megengedett maximális mennyiség levegőben 0,2 mg/m3 (napi 8, heti 40 óra átlagában). Gondoljunk arra mikor egy lövedékképp becsapodik és porlik, ég... mennyi kerül a levegőbe?
Gyenge radioaktív anyag, 4,6 milliárd év a felezési ideje. Ez azt jelenti h kb 1 kg anyagnak átlag mintegy 5 - 6 atomja bomlik - másodpercenként (Gm számláló kattogása).
Radioaktivitás szempontjából, oldható vegyületeinek maximális testbe jutó sugár dózisa 0.2 micro-curie.
A talajba kerülő, vagy ott található (bánya) uránvegyületek a bomlásuk során keletkező radioaktív radon gáz miatt veszélyesek bizonyos területeken, ami mélyedésekben (pince, barlang stb) koncentrálódhat.
Szóval összefoglalva inkább az egész világon be kellene tiltani az ilyen lövedékek használatát...