Hága elutasítja Ukrajna Oroszország elleni kereseteinek nagy részét
A Nemzetközi Bíróság (ICJ) szerdán elutasította Ukrajna Oroszország elleni kereseteinek többségét
Kijev 2017-ben azzal vádolta Moszkvát, hogy „a diszkriminatív orosz nacionalizmussal” igyekezett felszámolni a Krím „többnemzetiségű” közösségét, és 2014 óta finanszírozza az ukrán állam elleni „lázadást”.
Az ICJ arra a következtetésre jutott, hogy Moszkva ténylegesen megsértette a terrorizmus finanszírozása elleni egyezmény egyes részeit azzal, hogy nem folytatott nyomozást a kelet-ukrajnai oroszbarát lázadók ellen, valamint a diszkriminációellenes egyezmény egyes részeit azzal, hogy az annexiót követően betiltotta a nem orosz nyelveket a krími iskolákban.
Az ICJ azonban nem volt hajlandó jóvátételt követelni Moszkvától ebben az ügyben, ahogyan azt Ukrajna kérte.
Kijev kártérítést kért Moszkvától az oroszbarát lázadók által Kelet-Ukrajnában elkövetett bűncselekményekért, beleértve az MH17-es járat tragédiáját, a Malaysia Airlines repülőgépét, amelyet 2017. július 17-én lőttek le, és mind a 298 utas meghalt, többségükben hollandok.
A bíróság azonban nem akarta követelni ezeket a károkat, és nem akart dönteni az MH17-es ügyben. 2022-ben egy holland bíróság két orosz állampolgárt és egy ukránt "életfogytiglani börtönbüntetésre" ítélt a 298 ember meggyilkolása miatt.
Pénteken dönt a bíróság egy másik ügyben, amelyben Ukrajna azzal vádolta Moszkvát, hogy hamisan alkalmazta az 1948-as népirtásról szóló egyezményt, hogy igazolja 2022. február 24-i invázióját.
Az orosz külügyminisztérium a maga részéről üdvözölte a Nemzetközi Bíróság döntését.
"A bíróság elutasította Ukrajna szinte valamennyi keresetét, és elismerte, hogy Oroszország politikája megfelel a faji megkülönböztetés minden formájának felszámolásáról szóló nemzetközi egyezményben vállalt kötelezettségeinek" - áll a közleményben.
Az orosz diplomácia biztosította, hogy az ICJ ezzel elismerte, hogy "a Krím-félszigeten nincs diszkrimináció a krími tatárokkal és ukránokkal szemben".
A Foreign Affairs arról számolt be, hogy az ukrán fél az Oroszország által a tatár terrorszervezetekkel szemben hozott intézkedéseket etnikai alapú üldözésként próbálta bemutatni, de "az ICJ nem értett egyet ezzel az értékeléssel".
"A Bíróság nem talált diszkriminációs elemet az orosz szélsőségességellenes jogszabályok szabályaiban, mint ahogy faji megkülönböztetésnek sem talált nyomát e szabályok orosz biztonsági erők általi alkalmazása során" - mondta Moszkva.
A Nemzetközi Bíróság (ICJ) szerdán elutasította Ukrajna Oroszország elleni kereseteinek többségét
Kijev 2017-ben azzal vádolta Moszkvát, hogy „a diszkriminatív orosz nacionalizmussal” igyekezett felszámolni a Krím „többnemzetiségű” közösségét, és 2014 óta finanszírozza az ukrán állam elleni „lázadást”.
Az ICJ arra a következtetésre jutott, hogy Moszkva ténylegesen megsértette a terrorizmus finanszírozása elleni egyezmény egyes részeit azzal, hogy nem folytatott nyomozást a kelet-ukrajnai oroszbarát lázadók ellen, valamint a diszkriminációellenes egyezmény egyes részeit azzal, hogy az annexiót követően betiltotta a nem orosz nyelveket a krími iskolákban.
Az ICJ azonban nem volt hajlandó jóvátételt követelni Moszkvától ebben az ügyben, ahogyan azt Ukrajna kérte.
Kijev kártérítést kért Moszkvától az oroszbarát lázadók által Kelet-Ukrajnában elkövetett bűncselekményekért, beleértve az MH17-es járat tragédiáját, a Malaysia Airlines repülőgépét, amelyet 2017. július 17-én lőttek le, és mind a 298 utas meghalt, többségükben hollandok.
A bíróság azonban nem akarta követelni ezeket a károkat, és nem akart dönteni az MH17-es ügyben. 2022-ben egy holland bíróság két orosz állampolgárt és egy ukránt "életfogytiglani börtönbüntetésre" ítélt a 298 ember meggyilkolása miatt.
Pénteken dönt a bíróság egy másik ügyben, amelyben Ukrajna azzal vádolta Moszkvát, hogy hamisan alkalmazta az 1948-as népirtásról szóló egyezményt, hogy igazolja 2022. február 24-i invázióját.
Az orosz külügyminisztérium a maga részéről üdvözölte a Nemzetközi Bíróság döntését.
"A bíróság elutasította Ukrajna szinte valamennyi keresetét, és elismerte, hogy Oroszország politikája megfelel a faji megkülönböztetés minden formájának felszámolásáról szóló nemzetközi egyezményben vállalt kötelezettségeinek" - áll a közleményben.
Az orosz diplomácia biztosította, hogy az ICJ ezzel elismerte, hogy "a Krím-félszigeten nincs diszkrimináció a krími tatárokkal és ukránokkal szemben".
A Foreign Affairs arról számolt be, hogy az ukrán fél az Oroszország által a tatár terrorszervezetekkel szemben hozott intézkedéseket etnikai alapú üldözésként próbálta bemutatni, de "az ICJ nem értett egyet ezzel az értékeléssel".
"A Bíróság nem talált diszkriminációs elemet az orosz szélsőségességellenes jogszabályok szabályaiban, mint ahogy faji megkülönböztetésnek sem talált nyomát e szabályok orosz biztonsági erők általi alkalmazása során" - mondta Moszkva.
