Azt nem látod, hogy egy-egy katonai beszerzésnél rohadtul nem a paraméterek számítanak csak.
Egyszerűen nem hagyhatod figyelmen kívül a politikai, a pénzügyi és a humán tényezőket is a képletből.
Hogy mire gondolok?
Pl. az iraki és afgán haderő újrafegyverzése kapcsán a nyugati eszközök kudarcára.
Nem teljesen analógia, de megmutatja, hogy hiába ott egy gyorsan elérhető modern technika, ha a humán faktor telibeveri.
@Allesmor Obranna le is vezette neked, hogy mik azok a politikai, humán, és pénzügyi összetevők, amiket figyelembe véve a Mi-24-esek feltámasztása jó ötlet lehetett a döntés pillanatában. Ma meg max. semleges.
Pénzügyileg 2017-ben még azért nagyon nem voltunk eleresztve.
Még bőven a örmény-azeri konfliktus előtt voltunk. A felfegyverzett drónok kereskedelme javában tiltva/korlátozva volt.
Tehát teljesen érthető volt, hogy a továbbra is számoltak a harci helikopterekre, mint aktív CAS elemekre. Nem mellesleg a világ "boldogabbik" végén is nyakra főre rendelik ezen gépek NATO megfelelőit - főleg Apache, de AH-1 is a csehek esetén. Legutóbb (idei döntés) az ausztrál beszerzésbe locsoltak bele dollármilliárdokat.
Az, hogy meg volt kötve a felújítást tervezők keze a szankciókkal, nem jelenti azt, hogy nem is terveztek további modernizációt. Ne feledjük, hogy még V4-en belül is az volt a top közös többszörös, hogy mindenki felújítja, modernizálja a Mi-24-eseit. De fegyvereket vehettek volna a lengyelektől, bolgároktól, mi több a szerbektől is.
Hogy miért nem rendelték az egészet (felújítás, fegyverek) egyszerre, 2017 elején ? A Spike-ok is jóval az első h145m-esek beérkezése után lett egyáltalán lerendelve.
De a fő ok az volt, hogy a Z program elindulása már így is pattanásig feszítette a költségvetési kereteket. Tehát egyetlen megoldásként az jöhetett szóba, hogy ütemezik a fegyverek beszerzését (ez már csak az embargó szempontjából is jó stratégiának tűnt).
Azzal, viszont, hogy gyakorlatilag 1-1,5 évvel később (2018 vége) meg tudták rendelni a full 36gépes Airbus csomagot, szerintem senki sem számolhatott. Arról nem is beszélve, hogy szigorúan véve nem is a Mi-24-esek leváltására érkeztek ezek.
Tehát a Mi-24-es felújításnak az lett volna az alternatívája, hogy további 4-5 évig NINCS egyáltalán felfegyverzett helikopterünk. Ha akkor kezdünk el más átmeneti típusokon agyalni 0 kiképzett személyzettel. Ráadásul valószínűleg a még addig rendszerben lévő pilóták - ha azt mondják nekik, hogy 4-5 év múlva lehetnek újra harci helikopter közelében - akkor szerintem biztosan tipliznek. Civilben többszörösét kereshették volna bármelyik nyugat európai országban, egy gyors típusátképzés után.
Nyilván jó ötlet lett volna Mókusokat venni (dehogy), amikor a 2 meglévő is csak kényszerből került a rendszerben addigra jelentős üzemórákkal a hátuk mögött. Hja és ezekre vegyünk még modern fegyver és érzékelő rendszereket. Fine!
Mivel abban az időben teljesen képlékeny volt a leendő típus (Ugyebár jó sokáig volt szó Leonardo meg amerikai helikopterekről is), így átmeneti gépnek sem lett volna értelme letenni a voksot. Tehát minek vettünk volna meg mondjuk további Mókusokat, ha utána mondjuk mégis az amerikai vonalon indulunk el? Ráadásul nem véletlenül lettek az egy hajtóműves Mókusok kiszanálva a mentőktől. És nem véletlenül lettek a 2 hajtóműves Airbus-ok megrendelve.
Hja és ne felejtsük el azt sem, hogy egy Orbán-Putyin tárgyaláson, az , hogy Orbán bedob egy 20Mrd-os felújítási üzleti gesztust, aprópénz, miközben maga a gesztus az oroszoknak bizonyára sokat jelentett. Nem pénzügyileg, hanem politikailag. Teljesen nyilvánvaló volt, hogy a NATO szövetségesek nem annyira fognak rajongani az ötletért, hogy az éppen büntiben lévő oroszokkal újíttatják fel a gépeket. Ezt tessék felfogni a "gyűrűcsóknak".
Ennyivel nem úsztuk meg a kínaiak esetén.
